Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Különleges nap ez a mai, hiszen a második olyan törvényt tárgyaljuk; délelőtt a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról beszéltünk, most pedig a gazdasági reklámtörvényről. Mind a két törvény a fogyasztók védelméről szól, a fogyasztók érdekeinek az érvényesítéséről. Ezt nagyon fontos dolognak tartom hangsúlyozni. Ezek a törvények nem a piac szereplői ellen készültek, a módosító javaslatok nem a piac szereplői ellen fogalmazódtak meg, hanem azért, mert védeni kívánják a fogyasztók, a vásárlók érdekeit. A mostani törvény különlegesen érzékeny területet érint, engedjék meg, hogy egy kis példával ezt szemléltessem.

(15.40)

Addig, amíg az írott sajtó, a rádió, a televízió műsorainak bizonyos kulturális, intellektuális színvonalát meglehetősen keményen szabályozzuk és szabályozták, addig van a kommunikációnak egy olyan területe és a közízlés formálásában ennek a területnek legalább olyan súlya van, ha nem nagyobb, mint az előbb említettnek, mint a reklám. Sőt, azt is el kell még mondanom, hogy a reklámok megismerése - szemben a rádióval, televízióval, újságokkal - semmiféle aktivitást nem kíván a fogyasztótól, hiszen az utcán közlekedvén óriásplakátokkal és egyéb reklámhordozókkal találja szembe magát, akarva-akaratlanul élvezője, rosszabb esetben elszenvedője azok hatásának. Ezért rendkívül fontos ez a törvénymódosító javaslat, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló '97. évi törvény módosításáról szól, hiszen néhány hiányosságra hívja fel a figyelmet. Azt gondolom, hogy az az egyeztetés, ami a '97-es törvény elfogadásakor megtörtént, most sem maradt el, sőt talán egy kissé szélesebb körben valósult meg, hiszen azóta a reklámpiac szélesedett, szereplőinek száma növekedett.

Mi indokolja ennek a törvénynek a módosítását? Van néhány ok, ezekből néhányat felsorolnék. A legfontosabb talán az, hogy csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz, és ezzel összefüggésben nyilván itt is jogharmonizációra van szükség; másfelől pedig azért, mert régóta szükséges ezen a területen is a tisztánlátás, persze anélkül, hogy magát a gazdasági reklámtevékenységet, mint a piacgazdaság működésének egyik nagyon fontos velejáróját akadályozzuk.

A fogyasztóvédelem az Európai Unióban az egyik kiemelt helyet foglalja el, fontos közösségi érdek és jog. 1998-ban, a magyarországi fogyasztóvédelem átvilágítása során az Európai Bizottság jelezte, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az európai uniós normáknak. A vizsgálat ekkor két nagyon fontos területen állapította meg azt, hogy a magyar szabályozás nem megfelelő az összehasonlító és a megtévesztő reklámok esetében. Tehát a törvénymódosítás egyik alapvető oka ez.

Ahhoz, hogy az európai uniós elvárásoknak a magyar jog megfeleljen, először egy belső jogharmonizációt kell elvégezni. Ezt a következő indokolja: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény 1997. szeptember 1-jei hatálybalépéséig a megtévesztő reklámok és a hirdetések közzétételének tilalmát a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. számú belkereskedelmi minisztériumi rendelet megtiltotta. A gazdasági reklámtörvény hatálybalépését követően a megtévesztő reklám közzétételének általános tilalma megszűnt, a törvény ezt a fogalmat nem határozza meg. Ez bizony komoly visszalépés volt abban az esztendőben. Az említett törvény az összehasonlító reklám fogalmának meghatározását megteszi, de ugyanakkor nem állapítja meg az összehasonlító reklám megengedett és tiltott formáira vonatkozó szabályokat, ezért fontos és jónak tartjuk, hogy a jelen módosítás pótolja mindezen hiányosságokat.

Örülünk, hogy a törvényjavaslat e két kritériumnak megfelelni kívánva részletesen megállapítja a megtévesztő reklám fogalmát, közzétételének általános tilalmát, valamint azt, hogy mik a megtévesztő jelleg megítélésének kritériumai. Ez azért is fontos, mert a gazdaság szereplői így pontosabban fogják tudni, milyen törvényes eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a reklám útján termékeikkel korrekt módon kereshessék meg potenciális vevőiket.

A teljesség igénye nélkül hadd említsem, hogy az eljárási szabályokat olyan garanciális szabályokkal egészíti ki a javaslat, amelyek biztosítják a megtévesztő és a nem megengedett összehasonlító reklámokkal szembeni, az említett irányelv által elvárt gyors, hatékony eljárás lehetőségét.

Egy másik igen fontos és bizonyára sok vitát kiváltó - hiszen itt előttem is erről beszéltek a legtöbben - és általunk, a Magyar Demokrata Fórum által támogatandó javaslat az, amely az úgynevezett szexualitást kihangsúlyozó reklámokra vonatkozik. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ilyen reklámokat csak szexuális árukban, illetve ilyen dolgokat árusító üzletekben lehet közzétenni. Semmi szükség arra, hogy akár az elektronikus, akár az írott médiában bárkire rákényszeríthető legyen az ilyen jellegű reklám. Ezzel a módosítással a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja azért is egyetért, mert így biztosítottnak látjuk például azt, hogy az ilyen reklámokat bármilyen okból elutasítók ne érezzék, hogy rájuk erőszakolnak valami olyat, ami például vallási meggyőződésükben sértené őket, ténylegesen csak azok férhessenek hozzá, akiknek igényük van erre.

Egy régebbi rendelet alapján szexuális ügyeket reklámozó és azokat megjelenítő újságok az újságárusoknál csak lezárva és csak bizonyos korosztálynak adhatók el, ezzel szemben, ha az önök előtt fekvő mai napilapok jó néhányát felütik, akkor abban bizony pornográf hirdetések jelenhetnek meg képpel ellátva és szöveges formában is, és az ember gyereke - és ezt a szó valódi értelmében is értem, az én gyerekeim is és az önök gyermekei is - minden akadály nélkül kézbe veheti, és ha jóhiszeműen kézbe veszi, akkor ilyen dologgal találja szembe magát.

Rendkívül fontos módosítást tartalmaz a javaslat a gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályokat illetően is. A törvényjavaslat megteremti az összhangot az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvénnyel. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi reklámtörvény a gyógyszertörvény megalkotása előtt született meg, a jelenlegi gyógyszerforgalom nem egyezik az 1999. január 1-jétől használt gyógyszerforgalommal, és ez problémát jelent a gyógyszerek reklámozására vonatkozó rendelkezések betartásánál.

Örömmel fogadtuk azt a szándékot, hogy az új szabályozás növelni kívánja a fogyasztók tájékozódási és választási lehetőségeit. A Magyar Demokrata Fórum szerint a törvényjavaslat hatálybalépését követően ezen a területen az európai uniós országok polgáraihoz hasonlóan hazánk polgárai is hasonló jogokat élvezhetnek, így látjuk folyamatosnak az ezen területen is elengedhetetlenül fontos jogharmonizációt, de a belső jogbiztonság megszilárdulását is. Engedjék meg, hogy kiemeljem azt a tényt, hogy hazánkban már a XX. század elején is szigorúan tiltották a reklámszédelgést, példa erre az 1923. évi, tisztességtelen versengésről szóló V. törvénycikk, amely megtiltotta a szédelgő feldicsérést - mint üzleti tisztességbe ütköző magatartást.

Sorolhatnék még példákat, hogyan szabályozzák a reklámtevékenységet az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban, de nem teszem, mert bízom abban, megértik, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nem a reklámok ellen van, és nem elsősorban a tiltást szorgalmazza, hanem azt, hogy végre ezen a területen is tiszta kép alakuljon ki, a törvényi feltételek teremtsék meg és biztosítsák a különböző termékek reklámozásához szükséges jogi peremfeltételeket, a fogyasztók valódi, jó minőségű áruhoz, szolgáltatásokhoz jussanak, és ne érezhessék becsapva magukat.

Úgy értékeljük, hogy ez a törvényjavaslat ezt szolgálja, ugyanakkor elfogadásával eleget teszünk az európai csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges jogharmonizációs követelményeknek is. Kívánjuk, hogy a törvény elfogadásával ezek az elvek és ezek az igények mind jobban érvényre jussanak. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a fentiek miatt támogatja a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)