Felszólalás adatai

ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az együtt tárgyalt két anyag, tehát az Állami Számvevőszék 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat minden bizonnyal többségi, ha nem egyhangú támogatást fog élvezni a parlamenti pártok között. Alapozom mindezt az eddig elhangzott véleményekre, az elolvasott bizottsági jegyzőkönyvekre, az Állami Számvevőszék általános megítélésére és nem utolsósorban az ÁSZ által összeállított jelentésben leírtakra.

Mint az lenni szokott, a korábbi években megszokhattuk, most is rendkívül jól szerkesztett, áttekinthető anyagot készített az ÁSZ - azt hiszem, a nap folyamán ezt már mindannyian megállapítottuk -, mely anyagban kinek-kinek érdeklődésének megfelelően egyaránt található összegzés, illetve részletes elemzés.

A formához természetesen illeszkedik a tartalom is. Az ÁSZ nem rejti, persze nem is rejtheti véka alá kritikai észrevételeit. Teszi mindezt úgy, hogy a megállapításai mögött érződik a munkatársak és rajtuk keresztül az egész szervezet szakmaisága és pártatlansága. Az ÁSZ a róla szóló 1989. évi XXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően, azaz a jogállam szervezeti rendszerének kiépítése, az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése érdekében tette, teszi a dolgát.

Miután az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként, egyfajta revizoraként jött létre az Állami Számvevőszék, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve, valamint amiatt, hogy az ÁSZ az állami ellenőrzés legfőbb szerve, kötelességünk megállapításait döntéseink során figyelembe venni. Ez annál is inkább igaz, mert egyáltalán nem is annyira áttételesen, mint ahogyan hinnénk, de végül is saját és elődeink törvényalkotási munkájának kritikájaként is felfogható a jelentés majdnem minden sora.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásra kapott tíz perc ahhoz hosszú, hogy folyamatosan dicsérjem az ÁSZ-t, ahhoz viszont rövid, hogy az elvégzett vizsgálatok bármelyikét is elemezgetni kezdjem. Éppen ezért rendkívül nehéz ebből valamely részt kiragadni, mert bármely rész kiragadása önkényesnek tűnhet. Vannak azonban olyan, meglehetősen súlyos megállapítások, amelyek nem először jelennek meg az ÁSZ jelentésében, amelyekre mindenképpen oda kell figyelni, amelyek figyelembe nem vétele mulasztás lenne részünkről.

A 2000. évi tapasztalatok részletezésekor külön kiemeli a jelentés, hogy "Az előrelépések ellenére a szervezetek működésének szabályozottsága még mindig nem teljes körű. Az intézményi gazdálkodás szabályozottságát érintően, ha szűkebb körben is, a korábbi években tapasztalt kedvezőtlen jelenségek továbbra is fennállnak. Jellemző a gazdálkodás átfogó szabályozásának hiánya, valamint a szabályzatok, például számlarend, számlatükör, számviteli politika, leltározási és selejtezési szabályzat felülvizsgálatának, aktualizálásának elmaradása. A vizsgált években mutatkozó javuló tendencia ellenére nem tekinthető kielégítőnek a központi költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási és beszámolási, valamint felügyeleti és belső ellenőrzési tevékenysége sem." Tehát megállapítja a jelentés a vizsgálati tapasztalatokat összegezve, hogy a közfeladatok ellátásában hiányosságok vannak.

Tény, hogy ha a költségvetési ellenőrzés, a belső ellenőrzés nem megfelelően működik, azt külső ellenőrzésekkel, különböző ad hoc ellenőrzési testületek létrehozásával nem lehet pótolni. Ez a jelenlegi állapot a korrupció melegágya is lehet. Ezzel a felkínált lehetőséggel sajnos sokan élnek is.

Hatékony ellenőrzés nélkül ugyanakkor nincs hatékony irányítás sem. A hiányosságok alapvetően rendszerbeli problémákra vezethetők vissza, olyanokra, amelyek nem most keletkeztek, amelyek egy folyamat eredményeként egyre erőteljesebben mutatkoznak, és egyre tarthatatlanabb helyzetet teremtenek. Ezek a rendszerbeli fogyatékosságok pedig alapvetően az államháztartási reform elmaradására vezethetők vissza. Az ÁSZ-vizsgálat az államháztartás mindegyik alrendszerére kiterjed, és mindegyik alrendszerében az elmaradt lépéseket teszi szóvá, amelyek alapvetően az idézett problémákat okozzák, amelyekkel szembesülünk az egész gazdálkodás során, a gazdálkodáshoz kapcsolódóan pedig egyértelműen az optimális teljesítmény elérésének gátját jelentik. Mindenképpen szükséges a sok-sok módosításon átesett államháztartási törvény helyett egy újat alkotni. Az államháztartási reform elmaradásának következményei miatt ugyanakkor még nem valósulhatott meg az adóreform sem.

Az államháztartás részét képező kincstári vagyonnal való gazdálkodás, ellenőrzés is az ÁSZ ellenőrzési feladatai közé tartozik. Ahogyan a jelentés megállapítja, "az állami tulajdonú földterületi ingatlanok nyilvántartásának ellenőrzése során kiderült, hogy az állami tulajdon nyilvántartása nem teszi lehetővé az állam tulajdonosi érdekeinek maradéktalan érvényesítését és az állami vagyon rendeltetésszerű használatával összefüggő feladatok ellátását." Most tessék figyelni, képviselőtársaim! "Az állami tulajdonként bejegyzett földterületek 53 százaléka esetében nem biztosított az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, mivel ezek az ingatlanok hiányoznak, vagy nem azonosítható módon szerepelnek a nyilvántartásokban. Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek közötti kapcsolat nem rendezett, amelynek egyik következménye, hogy a nyilvántartásra kötelezett szervezetek között átfogó, rendszerezett adategyeztetés, céltudatos kapcsolatfelvétel a legutóbbi időkig nem történt." Ez a jelentésből lett ollózva.

A jogszabályok rendezése révén 1996-tól teljeskörűen adott volt a lehetőség az állami tulajdonra vonatkozó összehangolt vagyonkezelői nyilvántartások kialakítására. Az államháztartási törvény kimondja, hogy az állami tulajdonú vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata, így a vagyonvesztés megakadályozása és a vagyon pontos számbavétele, folyamatos, megbízható nyilvántartása közérdek.

Amikor ilyen hiányosságokra derül fény, tisztelt képviselőtársaim, akkor tudok igazat adni azoknak, akik azt mondják, hogy az állam, de mondhatnám nyugodtan, hogy az önkormányzat is, sokszor rossz gazda, illetve lelkiismeretlen tulajdonos. Elképesztő, micsoda luxus az, hogy az állami földterületeknek több mint a fele felett nem rendelkezik annak tulajdonosa!

(15.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék jelentése egyben kórkép is hazánkról, egy olyan diagnózis, amelyben foglaltak mindannyiunk számára tanulságul és egyben feladatul szolgálnak. Az ÁSZ hiába hozza rendszeresen a tudomásunkra a tapasztalt hiányosságokat, ha az évi egyszeri parlamenti tárgyaláson túl, jelen esetben a mai napon, nem történik érdemi változás. Ha a kormány, a képviselők, az önkormányzatok, a pártok s a többi, nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, akkor csak a jövő évi jelentés vastagsága nő meg, a közpénzek tudatos vagy kevésbé tudatos elherdálása, de legalábbis haszontalan elfolyása megmarad. Az ellenőrzések tehát az Országgyűlés törvényalkotó és ellenőrző tevékenységén keresztül, illetve a vizsgált és irányító szervezetek intézkedései révén nyernek értelmet.

A törvényi szabályozásból adódóan az ÁSZ sajnos nem rendelkezik olyan közvetlen eszközzel, amely ellenőrzési javaslatainak hasznosulását kikényszeríthetné. Ezt meg is jegyzi az anyag. Lehet, hogy illúzió a részemről, de nem látom igazán nagy akadályát annak, hogy törvénymódosítással kiszélesítsük az Állami Számvevőszék jogosítványát, és ne csak paripát, hanem fegyvert is biztosítsunk a számára, olyan eszközt, amelynek birtokában közvetlenül érvényt tudna szerezni kifogásainak. Tudom, ennek inkább elvi, mint gyakorlati akadálya van, mert rögtön az ÁSZ nyereségérdekeltségéből fakadó bevétele jelentené a szervezet megítélésének a mércéjét, és ez nem lenne helyes. Pedig így az APEH egy adóforintra eső kitermelési költsége is csökkenhetne, mint ahogy csökkenhetne a különböző kintlévőségek, hátralékok nagysága is. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy remélem, azért drágul az adóforintok feltárási költsége, mert azokat egyre eldugottabb helyről sikerül kibányászni. Ezért is támogatjuk külön a határozati javaslat azon pontját, amely az ÁSZ megfelelő anyagi elismerése mellett foglal állást.

Összefoglalva: az Állami Számvevőszéktől továbbra is határozott ellenőrzést és objektív feltáró munkát kérve, a Független Kisgazdapárt, mint ahogy az már képviselőtársam szájából elhangzott az imént, a jelentés és a határozati javaslat elfogadását, valamint a jelentésben tett észrevételek, javaslatok megfogadását ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)