Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen előterjesztés alapvetően európai uniós jogharmonizációs célzattal indult. A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás számos elemének felülvizsgálata, több európai uniós jogi aktus hazai jogba történő átültetése. E célból a javaslat módosítja a hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó jogszabályokat, továbbá ismételten változik a Magyar Nemzeti Bankra, illetve ennek a felügyeleti működésére vonatkozó törvény is.

Jóllehet a javaslat nagy része európai uniós irányelveknek megfelelő módosításról szól, tehát rengeteg technikai jellegű módosítást tartalmaz, illetve speciális változtatásokat vezet végig a pénzügyi tárgyú törvényeinken, ugyanakkor elrejtve ebbe a szép nagy, 16 törvényt módosító csomagban számos érdekesség is meghúzódik; például a hitelintézeti törvény módosítása, ami rögtön egy csoportnak az előnyét rögzíti.

A javaslat úgy módosítja a hitelpiaci törvényt, hogy a pénzügyi intézmény üzletszerűen nemcsak közösségi támogatások közvetítését végezhetné ‑ egy pénzintézet ‑ mint most, hanem állami támogatások közvetítésével közvetlenül bővülhetne a tevékenységi kör. Ez különösen érdekessé válik annak fényében, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 2016. április 26-án kötött szerződést egy úgymond nyertes konzorciummal, amelynek tagjai az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, valamint a Budapest Bank Zrt. Ez a konzorcium egy közbeszerzést nyert meg, amelynek célja állami támogatást is közvetítő MFB-pontok megnyitása és üzemeltetése. Tehát a konzorcium úgy nyerte meg a közbeszerzést, hogy az általuk vállalt célt, az állami támogatások közvetítését az akkor hatályos szabályok szerint nem is tudta volna elvégezni.

Mit tesz Isten? Most jön ez az önök által benyújtott és vélhetően elfogadott törvényjavaslat, és ez a kon­zorcium rögtön nemcsak uniós, hanem állami tá­mo­gatások közvetítését is el tudja végezni. Kedves kép­viselőtársaim, ez minimum huncutság! Tehát ami­kor utána önök beszélnek a jó üzleti hírnév meg a ban­kok iránti bizalom dolgáról, akkor ilyen huncutságok nem biztos, hogy ezt erősítik.

A biztosítások te­rületén a megtakarítás jellegű, vagyis a befektetési egy­ségekhez kötött és vegyes életbiztosításokra vonat­kozó etikus életbiztosítási koncepció ezúttal nem az MNB ajánlásaként vagy rendeleteként, hanem törvénybe foglaltan változtatja meg az életbiztosítások szabályozását, hozzáteszem, kedvező irányba.

Az átláthatóságot segíti elő, hogy a javaslat meg­követelné a biztosítóktól, hogy tüntessék fel pontosan, a szerződés milyen költsége mire fordítódik.

(18.40)

Ez a passzus korábban kicsit ködös volt, most, a módosítás után ez azt jelenti, hogy közvetett módon az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják, bár lényeges változást csak néhány, kifejezetten drága termék esetén hozhat ez a törvényi módosítás, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi érzékelhetően olcsóbbá.

Érdekes a magánnyugdíjpénztári további szigorítás úgymond a biztosítottak érdekében. Valójában az eddigi 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzésének a módját több lépcsőben átalakítja. Mindegyiknek van logikus védelmi alapja, ugyanakkor gyakorlatilag mintaszámítások azt mutatják, hogy a duplájára fog emelkedni az a 100 millió forintos kötelező tartalékalap, pedig a jelenlegi szintet is igen nehezen tudják teljesíteni a még működő, érintett magánnyugdíjpénztári alapok. Így a cél láthatóan egyértelműen az, hogy a működési körülmények nehezítésével újabb ilyen pénztárak szűnjenek meg, és százmilliárdos nagyságrendű megtakarításaik kerüljenek be a központi alapba, amit majd ‑ ahogy elhangzott itt a magánnyugdíjpénztári 3 ezer milliárd einstandolásakor ‑ önök megvédenek, csak azt nem tudja senki, hogy most, jelenleg hol van.

A Nemzeti Bank és a tőzsde működésének, eljárásainak módosítására egy igen érdekes és a jelen helyzetben különös módosítás van. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsde a jövőben megkövetelje a jó üzleti hírnév igazolását a már tőzsdén lévő cégektől vagy az oda belépni akaróktól.

Azt azonban, hogy a feltételt hogyan teljesíti, már nem jogszabály fogja rendezni, hanem a tőzsde dönti el, ahogyan akarja. Ez azért különös, mert a Magyar Nemzeti Bank nemrégen szerezte meg a Budapesti Értéktőzsde jogát, és hogyha jó üzleti hírnévről beszélünk, akkor az, amit Matolcsy György művelt a 266 milliárd kihelyezésével, a közpénz kihelyezésével az alapítványokhoz, és utána nagy részének az elszórásával magáncélokra, részben családi célokra, ez mondjuk, a jó üzleti hírnevet távolról sem erősíti, és majd ő fogja megszabni azokat a szabályokat, amelyek alapján a Budapesti Értéktőzsde majd eldönti, hogy mit kell teljesíteniük a tőzsdén lévő cégeknek a jó hírnevük garantálása érdekében.

Kisebb pozitívumként érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi piac szereplői számára ez a javaslat előírja, hogy az ügyfelek részéről érkező telefonos megkereséseket észszerű időn belül, lehetőleg öt percen belül fogadják.

Érdekes módon ez azonban a pénzpiac állami, hatósági szereplőire nem vonatkozik, tehát ha valaki a Nemzeti Bank felügyeletéhez akarna betelefonálni, ott nem kell hogy öt percen belül fogadják, csak a piaci szereplőket, a versenyszereplőket akarják erre rászorítani, ami nagyon helyes. Jó lenne, hogyha önmagára nézve is kötelezőnek tekintené ezt a Magyar Nemzeti Bank.

A hitelintézeti törvény módosítása rámutat, hogy a kormányzat előre eldönti, ki mit nyerhet meg, melyik csoportokat kedvezményezi, és utána igazítja hozzá a terveiket, a törvényeiket. Lehet, hogy ez kimeríti a jogszabály által biztosított jogtalan előnyhöz jutás, azaz a bűncselekmény feltételeit, vagy legalábbis a korrupció árnyékát vetíti előre.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek szintén aggodalomra adnak okot, ahogy a tőzsdeszabály-alkotási lehetőséget is inkább jogszabályi szinten kellene itt a parlamentnek meghatároznia.

Mindezekre való tekintettel a módosítások ellenére sem tudja támogatni az MSZP frakciója ezt az előterjesztést, nem az uniós jogharmonizáció, hanem a belecsomagolt egyéb kiskapuk miatt.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)