A felszólalás szövege:
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kutatók szerint az optimizmus azt jelenti, hogy megválasztjuk, hogyan látjuk a világot. Nyilván nem arról van szó, hogy elkerüljük vagy letagadjuk a kedvezőtlen információkat, de törekszünk arra, hogy a helyzet pozitív oldalát lássuk. Meg kell tanulnunk optimistává válni, ami persze nem azt jelenti, hogy a múltunk, a jelenünk és a jövőnk makulátlan és bonyodalmaktól mentes. Az optimizmus a pozitív elvárásokról szól, függetlenül a külső körülményektől. Egy politikustól amúgy is elvárható, hogy a reményt árulja, de ez még inkább igaz azokon a területeken, ahol az életfeltételek, a lehetőségek sokkal keményebbek, mint mondjuk, Győr vagy Kecskemét térségében. Nos, ilyen helyzetben vagyunk mi, kelet-nógrádiak itt a 21-es út mentén, Pásztótól Salgótarjánig, Zabartól Héhalomig. Jelentős tradíciókkal bírunk, hiszen valamikor ez a vidék a bányászat és a nehézipar egyik fellegvára volt, de a rendszerváltás utáni idők új helyzetet teremtettek az egykori keleti iparmedencében is. Az ipari szerkezetváltás, a fejlődés megindítása érdekében számos program készült, több kormányhatározat született, jelentős forrásokról születtek döntések, de a valódi áttörés sokáig váratott magára. Ha mindenki úgy akarja, és a csillagzatok is számunkra kedvező formában állnak össze, akkor azonban most talán átléphetjük a történelmi lehetőség küszöbét.
Tisztelt Országgyűlés! Több olyan dolog történt, több, számunkra kedvező kormánydöntés született, olyan folyamatok indultak el, amelyek bár már régebben is kijártak volna, de most valóban megteremtik a fejlődés lehetőségét, egy izgalmas és élhető vidék felépítését. Igaz, tízéves csúszásban vagyunk, de most már látjuk az alagút végét, hiszen 2019 második negyedévére, legalábbis annak végére elkészül a 21-es főút négysávosítása Hatvan és Salgótarján között, így az ország gazdasági vérkeringésébe történő bekapcsolódás már nem álom lesz.
A kormány támogatáspolitikájában előrelépést jelentett, hogy a több problémával küzdő térségek és megyeszékhelyek fajlagosan jelentősebb támogatást kaptak a TOP-forrásból, mint a nagyon kedvező helyzetben lévő versenytársaik. Így Salgótarján város tervezési jogkörében 9,2 milliárd, míg Nógrád megye önkormányzata pedig 41 milliárd 130 millió forint indikatív forrást kapott. Egyedi kormánydöntéssel több kelet-nógrádi cég kapott nagyon jelentős támogatást, aminek köszönhetően munkahelyek jöttek létre, munkahelyek őrződtek meg, és új technológiák kerültek beszerzésre. A Wamsler SE, a Mitsuba, az EGLO pásztói üzeme vagy a Salgglas beruházásai jó példák arra, hogy Budapesten kívül is van élet.
A „Modern városok” program új dimenziókat nyithat meg a térség legnagyobb városa életében, de a megvalósuló fejlesztések hatásai túlmutatnak majd Salgótarján határain. Bízunk benne, hogy az induló „Modern falvak és kistelepülések” program is jelentékeny szerepet tölthet be majd a fejlődés szempontjából. Kelet-Nógrád teljes területe a szabad vállalkozási zónák részévé vált, így jelentős adókedvezmények érhetőek el. Az is örömteli, hogy létrejöttek új foglalkozási paktumok, aminek keretében döntően képzési és foglalkozást elősegítő tevékenységek valósulnak meg. Új ipari területek kerülnek kialakításra Bátonyterenyén, Pásztón, Szurdokpüspökiben és Egyházasdengelegen, továbbá jelentős barnamezős rehabilitációra kerülhet sor a megyeszékhelyen. Fontos kormányzati lépés volt, hogy az Óbudai Egyetem Salgótarjánban képzési központot és kutatóhelyet hozott létre, amely Nógrád megyében egyedülálló módon kínál felsőoktatási képzést.
Összefoglalva el lehet mondani, hogy a számtalan pozitív döntésnek is köszönhetően jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatás pedig nő. Településeink jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, egyre többen fedezik fel vidékünket, egyre több időt töltve el ott, az életminőség pedig javul. Nem értünk még a hosszú út végére, de optimizmusunk töretlen. Bízunk abban, hogy a kormány kitüntető figyelmére és támogatására a jövőben is számíthatunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(20.50)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salgótarján emlékezik és gyászol néhány nap múlva, december 8-án. Hatvankét évvel ezelőtt a megyeháza előtti téren egy békésnek induló tüntetés Magyarország második világháború utáni történetének egyik legborzalmasabb vérfürdőjébe torkollott. Miért kellett ennek így történnie? tehetnénk fel a kérdést. 1956 novemberében még csak szabadságharcunkat gyűrte le a rettenetes túlerő, a forradalom még élt, hiszen munkástanácsok álltak a gyárak, az üzemek, a munkahelyek élén. Az egész országra kiterjedő, átfogó ellenállás meghökkentette a Kádár-kormány tagjait és talpnyalóit. Ezért ördögi tervet eszeltek ki a kettős hatalom felszámolására, azaz a munkástanácsok megtörésére, a tömegek megfélemlítésére. Ehhez kellett egy létszámában elégséges, minden aljasságra és brutalitásra zokszó nélkül kapható karhatalom. Novemberben felállították a karhatalmi ezredeket Budapesten. A megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban az MSZMP vezetői elsősorban a forradalom alatt sérelmet szenvedett párt- és állami vezetőkből, a káderekből, az illegalitásból előlépő ÁVH-sokból szervezik az első karhatalmista egységeket, közvetlen pártvezetői fennhatósággal. A megyék élén megjelennek a karhatalom kinevezett parancsnokai, Nógrádban Házi Sándor vezérőrnagy.
Egy, a városunk életét nagyban befolyásoló mondat a központi vezetőség határozatából így hangzik: „Egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni, és itt a szervezést is gyorsítani kell: Miskolc, Pécs, Salgótarján”. A tanácskozás jegyzőkönyvében fennmaradt még Uszta Gyula döntése, amely nem hagy kétséget a vezetők elszántságát illetően, idézem: „a karhatalom tömeges és vért nem kímélő” alkalmazására.
De vissza az egyes gócokra! Miért is kell a legjelentősebb munkásvárosokat, Miskolcot, Pécset, Salgótarjánt erőteljesebben védeni és kiktől? Csak nem a munkásoktól? De igen, hisz pillanatnyilag övék a hatalom a valódi munkástanácsok működése által. Nos, ez a hamisítatlan kommunista skizofrénia, a munkás-paraszt kormány a munkáspárt vezetésével a munkásőrökkel védeti meg a munkásokat a munkáshatalomtól.
Tisztelt Emlékezők! Az új fegyveres erők tömeges alkalmazására december elején megszületett a döntés. Céljuk nyilvánvalóan a forradalom utóvédharcának megtörése, a forradalom résztvevőivel szemben pedig a kegyetlen megtorlás és elrettentés. A karhatalmi akciók egyik formája volt a sortüzek alkalmazása. Ezek szembetűnő sajátossága, hogy elhatározói lényegében tömeggyilkosságra törekedtek. Megindult a bosszúhadjárat Tatabányától Egerig. A bolsevik tulajdonságú hatalom Salgótarjánban is csapdát állított. Aznap hajnalban ávós és szovjet egységek letartóztattak két munkástanácsi vezetőt, ami hatalmas felháborodást váltott ki a városban. A letartóztatások hírére több ezer tisztességes munkásember a megyei tanács és a salgótarjáni rendőrkapitányság épülete elé vonult. Követelték a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását, a szovjet csapatok kivonását, a Kádár-kormány lemondatását, és szidalmazták a kivezényelt karhatalmistákat is. Az első lövés a megyei tanács előtt dördült el, ahol csak karhatalmisták tartózkodtak. Majd egy hanggránát felrobbanását követően a pánik fokozódott mindkét oldalon, sőt a rendőrség előtt felsorakozó szovjet alakulatok és a rendőrségen tartózkodók fegyverei gyilkos tüzet zúdítottak a békés tüntetőkre. Beteljesült Marosán elvtárs ígérete. Véres testekkel lett teli az utca.
A sortűz következtében 136 személyt szállítottak kórházba. Ezek közül 27 fő már holtan érkezett az egészségügyi intézménybe, 19 fő pedig a kórházban vesztette életét. Tehát 46-an 33 férfi, 2 fiúgyerek, 11 nő vesztették életüket a sortűz következtében, de közöttük egyetlen karhatalmi egyenruhát viselő egyén nem fordult elő. A hatalom a lezajlott véres események miatt a munkástanácsot feloszlatta. December 13-án Hargitay Lajos és Hadady Rudolf agyonkínzott és szitává lőtt tetemét az Ipolyból emelték ki.
(15.00)
Salgótarján azzal váltotta ki a hatalom megkülönböztetett gyűlöletét, hogy itt a munkásság utasította el Kádár rendszerét. Mégis, amire a legbüszkébbnek kell lennünk, az az, ahogyan városunkban a munkásszolidaritás működött. Az első hívó szóra ezrek indultak munkástársaik kiszabadulását követelni, pedig akkor már minden józan ember tudta, hogy az életével játszik, de az emberekben a félelemnél is erősebb volt a bajtársiasság, a szolidaritás parancsa.
Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékezzünk az összes hősre és áldozatra! Rájuk emlékezzünk, de a gyilkosaikat se felejtsük! Ha igaz, amit Márai óta tudunk, hogy mindig új élet lesz a vérből, akkor itt, Salgótarjánban igenis lesz élet, lesz jövő, de azt már nekünk és fiainknak kell olyanná alakítani, hogy azok előtt se kelljen szégyenkeznünk, akiket most gyászolunk. Gyászolunk és emlékezünk. Úgy kell visszatérnünk minden évben drága halottaink emlékéhez, mint ’56 eszméjéhez, mert ez a záloga annak, hogy megőrizhessük azt a szabadságot, amit ők maguknak és társaiknak nem tudtak kiharcolni, de nekünk kiszenvedték.
Tisztelt Ház! Emlékezzünk a salgótarjáni hősökre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akiktől örökbe kaptuk a szabadságot! (Taps.)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Az állami eszközökkel felfuttatott, az előző, szocialista rendszerben kiemelt figyelmet élvező Salgótarján valamikor virágzó bányaváros, nehézipari központ volt, amely a 60-70-es években élte a fénykorát. A rendszerváltozás viszont komoly visszaesést jelentett a városnak. Az egykor patinás gyárak a tűzhelygyár kivételével sorra leálltak, az ipari tevékenység drámai módon visszaesett. A város megtartóképessége folyamatosan gyengült, a városból immár lassan két évtizede folyamatos az elvándorlás. A valamikor 50 ezresnek mondható város ma körülbelül 35 ezer lakosú csupán. Az elmúlt 29 évben, a 2006-2010-es ciklust leszámítva amikor a szocialista kormány valóban büntette az akkor fideszes vezetésű várost , mindig volt valamilyen társadalmi vagy gazdasági felzárkóztatási program, segítség, különtámogatás. Ezek a kormányzati beavatkozások az Antall-kormány kihelyezett ülése, majd különtámogatása, a Horn-kormány által biztosított „Salgótarján-Bátonyterenye szabad vállalkozási övezeti” cím, az Orbán-kormány, majd a Medgyessy-kormány leghátrányosabb helyzetű megyéknek nyújtott támogatása, majd a második Orbán-kormány adósságkonszolidációja mind-mind kiemelkedő jelentőséggel bíró lépések voltak, amelyek a felzárkóztatás felgyorsítását voltak hivatottak elősegíteni. Bár kétségkívül voltak eredmények, átütő, a bajokat sutba vágó sikereket nem sikerült elérni.
Ezért is volt különösen örvendetes, hogy 2014-től egy új időszámítás kezdődhetett Salgótarján életében, hiszen a politikai különbözőség ellenére a kormány valóban kiemelkedő lehetőséget biztosított a város számára. Először is a nógrádi megyeszékhely fajlagosan a legnagyobb összegű területfejlesztési operatívprogram-forrásból részesült 9,2 milliárd forint nagyságrendben. Majd 2016 végén ismét figyelemre méltó hírt kapott a város, hiszen a kormány másfél milliárd forint szabad felhasználású fejlesztési forrás biztosításáról döntött az önkormányzat számára. Harmadszor pedig: 2017. március 21-én megköttetett a megállapodás a miniszterelnök és a polgármester között, és indulhatott a több tíz milliárdos „Modern városok” program is, amelyhez kapcsolódóan az 1 milliárd forintos projekt-előkészítést segítő forrás hamarosan meg is érkezett a város számlájára.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt években a városhoz 652 millió forint rendkívüli működési támogatás, a Mitsuba, a Salgglas, a Mikropakk és a Wamsler SE cégek fejlesztéséhez pedig több mint 4,5 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezett, akkor nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a kormány nem hagyta magára Salgótarjánt, sőt minden eddigi ciklust meghaladó mértékű támogatásban részesítette. A kiemelkedő segítség ellenére azonban így is szinte minden mutatóban a legrosszabb eredménnyel bír Salgótarján a megyei jogú városok összevetésében.
Látva a város jelenlegi helyzetét, tudva azt, hogy önerőből képtelen a súlyosbodó városi problémák kezelésére, a további kitüntetett kormányzati figyelem és támogatás mint egy falat kenyér kell a városnak. Ennek ismeretében vet fel érdekes kérdéseket elsősorban a városban lakó emberek részéről, hogy van-e értelme annak a kormányzattal szembeni ellenállásnak, amit a város DK-s és MSZP-s vezetői hirdettek meg egy januári tüntetésen. Vajon kinek az érdekét szolgálja ez a magatartás? A város jelenlegi helyzetében megengedheti-e magának a szocialista városvezetés, hogy elüsse a feléje nyújtott segítő kezet, ellenállásra hergelje a kiszolgáltatott embereket, folyamatosan lázítson a kormányzattal szemben? Megítélésem és sok városlakó véleménye szerint is ez felelőtlen magatartás. Salgótarján, de egész Kelet-Nógrád fejlődésének elősegítése, egy élhető város és térség kialakítása közös ügy kell legyen. A közös ügy pedig feltételezi az együttműködést, több témában a közös gondolkodást, sok kérdésben az összefogást. Aki ellenállást hirdet és ez alapján cselekszik, az árt a városnak, és visszaél az emberek bizalmával. Aki viszont a politikai nézetkülönbségek ellenére az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, az tiszta lelkiismerettel próbálja segíteni a helyi közösség boldogulását. Márpedig egy város hosszú távú érdeke felül kell hogy írja néhány pártpolitikus, jelen esetben néhány helyi baloldali politikus hatalomvággyal átszőtt, rövid távú politikai érdekét.
Salgótarján pedig újra élni akar. Hasonlóan más sikeres városokhoz, nem a konfliktusok gyarapításában, hanem a megoldások közös keresésében érdekelt. Mi az együttműködést választjuk, mert ez szolgálja Salgótarján érdekét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Az ország gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület, minden fontos prioritás több forrással gazdálkodhat, mint az idén. Az egyik legfontosabb megoldandó feladatunk a célunk elérése érdekében, hogy Magyarország családbarát hely legyen. A beterjesztett költségvetés középpontjában egyértelműen a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, de a gazdasági eredmények fenntartása, védelme, a következetes gazdaságpolitika érvényesítése vagy az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági bővülés is kiemelkedő figyelmet kap.
Az elmúlt évek sok esetben szokatlan, de mindenféleképpen eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, a belső növekedés motorjai stabilak, a foglalkoztatás bővül, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek, a háztartások jövedelmi helyzete javul. Ami különösen fontos, hogy a pozitív folyamatok nemcsak Budapestre vagy a nagyon erős vidéki fejlesztési pólusokra igazak, hanem a hátrányosabb helyzetű térségekben is tetten érhető a fejlődés. Persze, fejlődés és fejlődés között van különbség, mert van, ahol átlag feletti, van, ahol átlagos, van, ahol átlag alatti az előrelépés, de vitathatatlan és egyben örömteli, hogy szinte nincs olyan szeglete az országnak, ahol valamilyen fejlesztés, beruházás, az életkörülményeket pozitívan befolyásoló lépés ne realizálódott volna. Így vagyunk ezzel Nógrád megyében, Kelet-Nógrádban, és így szeretnénk még inkább lenni Salgótarjánban is.
Tisztelt Ház! Legalább négy olyan, a beterjesztett költségvetésben is fontos tételként megjelenő dolgot lehet felsorolni gazdaságfejlesztési oldalról, ami a következetes költségvetési politika mellett szolgálja a magyar gazdaság növekedési képességének fenntartását, és hozzájárul térségünk fejlődéséhez, a jobb életkörülmények kialakításához. A megyei jogú városok életében, így Salgótarján életében is meghatározó jelentőséggel bír a 2015-ben elindított „Modern városok” program. A miniszterelnök és a polgármesterek által megkötött megállapodások célja volt, hogy ezek a büszke városok a XXI. század nyertesei, a magyar vidék fejlődésének zászlóshajói legyenek. Ezzel a programmal annak lehetőségét kívánták megteremteni, hogy olyan magyar városokat építsünk, ahol az ott lakók szeretnek élni, a maguk igényei szerint rendezhetik be az életüket, és a városuk ebben támogatja, segíti őket.
A 23 vidéki fejlesztési központtal megkötött program összesen 3800 milliárd forintnyi fejlesztési forrást igényel. Közel 260 projektet foglal ez magában, és a keretösszegből eddig mintegy 1400 milliárd forintot használtak fel a megyei jogú városok. A költségvetésből egyértelműen kiolvasható, hogy a vidéki nagyvárosok modernizációja és a versenyképességét erősítő, kulturális vonzerejüket növelő és a vidéken élő emberek életszínvonalának javulását megalapozó program folytatódik. Ez Salgótarján esetében is kulcskérdés, hiszen a város felzárkóztatása, a fejlettebb térségekhez képesti lemaradás csökkentése, egy élhető és szerethető élettér kialakítása a jelenlegi tapasztalatok alapján nem elképzelhető a kormány kiemelt támogatása nélkül.
Örömteli, hogy az eltérő politikai álláspontok ellenére is sok lényeges pontban sikerült a város fejlesztési koncepcióját és a kormányzat modernizációs elképzeléseit összhangba hozni, de minden megállapodás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Márpedig a salgótarjáni elképzelések, melyek egy részét feltétlenül újra kell gondolni, végrehajtása haladhatna olajozottabban is, de mégiscsak fontos momentum, hogy a jövőbeni megvalósulás elsősorban nem költségvetési okokból szenvedhet csorbát. Ami már eredmény, hogy az új onkológiai központ alapkövét leraktuk, a főplébánia felújítása zajlik, és rövidesen befejezzük a 21-es út négysávosítását. A megállapodásban szereplő többi projekt vagy a jelenlegi kihívásokhoz jobban illeszkedő új projektek elindítása pedig október után vehet nagyobb lendületet.
A vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének javítása érdekében a „Magyar falu” program bír kiemelkedő jelentőséggel. A falusi CSOK, szolgálati lakás, bölcsődefejlesztés, óvodafejlesztés, óvodaudvar, illetve óvodai sport, orvosi rendelő és eszköz, polgármesteri hivatal felújítása, sportparkok, járdafelújítás, temetőfejlesztés, közterületek karbantartása, falubusz, helyi és egyházi közösségi terek és identitáserősítő programok és az útépítések által a költségvetés 150 milliárd forint forrást biztosít a kistelepülések, így Kelet-Nógrád 44 kistelepülése és az ott élők számára.
A program egyik lényeges pilléreként folytatódik az alsóbbrendű településeket összekötő közutak és közlekedési létesítmények felújítása is. Valljuk be őszintén, hogy ennél lényegesen nagyobb forrásbevonásra lenne szükség, mert az 5 ezer fő alatti kistelepülések megközelíthetőségén lenne mit javítani. Példa a térségünkből erre az ecsegi és csécsei bekötőút vagy a Palotás és Kisbágyon közötti útszakasz, a megyehatár és Héhalom közötti rész vagy a Rákóczibányára bemenő út, de lépésről lépésre haladtunk 2010 óta, és a jövőben is ütemezetten tudjuk folytatni a közútfejlesztési programot. Már a „Modern városok” és a „Magyar falu” programok indítása előtt, azzal párhuzamosan és még jövőre is biztosan jó ritmusban zajlik a rendelkezésre álló uniós források ütemezett, gyors lehívása, egyrészt a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása, másrészt a helyi közösségi kezdeményezések támogatása érdekében.
Településfejlesztés szempontjából lényeges döntés volt, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban jelentős összegeket decentralizált a kormányzat egyrészt a megyei jogú városok, másrészt a megyék területfejlesztési céljai megvalósítása érdekében. Nógrád megye és Salgótarján ennek a forrásallokációnak a nyertese volt, hiszen fajlagosan a legmagasabb összeget kapta a terület- és területfejlesztési operatív programból, bár szívesebben cseréltünk volna helyet fejlesztési oldalról Győr-Moson-Sopron megyével és Győr városával. Erre nyilván nincs mód, de arra van, hogy 100 százalékos forrásfelhasználásra, valamint a pénzügyi és eredményességi mutatók teljesítése érdekében a kormány egyetértésével a 100 százalék feletti kötelezettségvállalásra is lehetőség nyílik. Ez pedig újabb fejlesztési lehetőségeket jelent Nógrádban és a turizmus, a csapadékvíz-elvezetés vagy új bölcsődei férőhelyek létrehozása területén.
A negyedik nagy tétel, amely elősegíti térségünk felzárkózását, a fejlődés felgyorsítását, a nagy infrastrukturális projektek továbbvitele. A 2020-ban is kiemelkedő mértékű, országosan több száz milliárd forintos, megyei szinten is jelentős támogatások révén valósulhatnak meg közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra- és árvízvédelmi projektek. Nógrád megyében szennyvízkezeléssel és -rekonstrukcióval több település, ezen belül Bátonyterenye, valamint Salgótarján városa is érintett, kiemelt útfejlesztés zajlik a 2-es úton és a 21-esen, és elindulhat a pásztó-hasznosi előtározó kialakításának folyamata.
(16.40)
Tisztelt Parlament! Nógrád megye egy nagyszerű adottságokkal bíró megye, melynek polgárai nyugodt szívvel lehetnek büszkék a mögöttünk hagyott évszázadokban elért sikerekre, a természeti környezetre, a palóc népviseletre, Hollókőre vagy nemzeti kegyhelyünkre, Szentkútra. De büszkék szeretnénk lenni a jelenünkre is, arra, hogy egy olyan megyében élünk, amely otthona és nem lakhelye a polgároknak.
Sok még a tennivaló, de az irány jó, ez a költségvetés pedig alapját jelenti annak, hogy érdemes továbbmenni a megkezdett úton. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önkormányzati választások után most már minden feltétel adott ahhoz, sőt bizonyos helyeken szükségszerű is, hogy a részben megváltozott politikai térben, új gazdasági kihívások közepette, sajátságos versenyhelyzetben újrapozicionáljanak sok térséget. Ezek közé tartozik Kelet-Nógrád is. A Salgótarján központú Kelet-Nógrád a rendszerváltás nagy vesztese volt, hiszen a szénbányászat és a nehézipar megroppanása, felszámolása, leépülése jelentős munkanélküliséget, gazdasági krízishelyzetet hozott a térségbe. A rendszerváltást követően nem volt olyan kormány, amelyik ne próbált volna meg valamilyen formában segíteni, a térség felzárkóztatását elindítani, de igazi áttörést a legjobb szándék ellenére sem sikerült 2010-ig elérni.
A 2010-es kormányváltást követően viszont esélyt kaptunk arra, hogy sokévnyi helyben járás után végre saját kezünkbe vegyük a sorsunk alakítását, és a kormány kitüntető figyelme és támogatása mellett megkezdjük az építkezést, Kelet-Nógrád tudatos fejlesztését. Az elmúlt kilenc év nem volt egyszerű, nem volt diadalmenet, számtalan buktatót kellett legyőzni, de elvitathatatlan, hogy nagyot léptünk előre. Kilenc éve nem volt olyan mutató, amelyben ne az utolsók között lett volna Nógrád, legyen szó munkanélküliségről, foglalkoztatásról, gazdasági teljesítményről vagy átlagkeresetről. Látva ezt, akkor három fő célt tűztünk ki magunk elé: erősíteni a gazdaságot, felhelyezni Magyarország fejlesztési térképére Nógrádot, ezen belül Kelet-Nógrádot, és erősíteni a helyi identitást. Az együttműködésnek, a kormány támogatásának és sok esetben a kézzelfogható összefogásnak köszönhetően napjainkra számos olyan fejlesztést hajtottunk végre, mely otthonosabbá, komfortosabbá tette térségünket, erősödött a Nógrád-tudat, és a gazdaságfejlesztés területén is több sikert könyvelhettünk el.
Ez alatt a kilenc év alatt bár voltak nehézségek, mert sújtott minket a főiskola megszüntetése, az elvándorlás, a több településen kitapintható szociális feszültség vagy a kutatással alátámasztott megyeszékhelyi boldogtalanság érzése, mégiscsak létrejöttek szabad vállalkozási zónák, megújult Hollókő és nemzeti kegyhelyünk, Szentkút, izgalmas tartalommal töltődött meg a Nógrád-Novohrad Geopark, kiemelt területfejlesztési támogatással számos önkormányzati fejlesztés valósult meg többek között Bátonyterenyén vagy Pásztón, külön kormányzati támogatással realizálódtak gazdaságfejlesztési projektek, elindult a „Modern város” program Salgótarjánban, és a „Magyar falvak” program is sikerrel zajlik napjainkban.
De a legfontosabb, a kulcs, a non plus ultra a térség fejlődése szempontjából a 21-es út négysávosításának befejezése volt. Igaz, közel tíz évet veszítettünk azzal, hogy 2002 után nem kapta meg ez a fejlesztés a kiemelt figyelmet az akkori kormányoktól, az út megépítése megtorpant, de 2011-ben sikerült kimozdítani a holtpontról a beruházást, így ha késéssel is, de 2019-re megépült az 52 kilométeres szakasz mindannyiunk örömére. Ez az út, amely bekapcsolja Kelet-Nógrádot az ország gazdasági vérkeringésébe, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy valóban újrapozicionáljuk térségünket, és új fejezetet nyissunk a fejlődésnek.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése az alap volt, hogy egyáltalán nagyobb dimenzióban tudjunk gondolkodni a térségünk fejlődését érintően. Öt olyan feladat áll előttünk, melyek megoldása, tartalommal való megtöltése a legfontosabb prioritás kell hogy legyen a kelet-nógrádi térségnek a jövőben. Először is, új alapokra kell helyezni Bátonyterenye és Pásztó város, illetve térségeik társadalmi és gazdaságfejlesztési együttműködését, továbbá a határon átnyúló kapcsolatokat. Lépéseket kell tenni az úgynevezett lyukas megye kiváltása érdekében Salgótarján és térsége újrapozicionálásával. A „Modern város” és a „Magyar falu” program mellett el kell indítani a „Modern magyar kisváros” programot. A gazdaságfejlesztés az elsődleges prioritás, de konkrét lépések kellenek a szociális felzárkóztatás és a képzés, a felsőoktatás fejlesztése területén is. És végül a geopark, a világörökség, a nemzeti kegyhely és a Mátra északnyugati részének szervezetileg is végiggondolt és fenntartható turisztikai fejlesztésére van szükség.
Biztos vagyok abban, hogy a térségen belül összefogással, együttműködéssel, egy kis szerencsével és a kormány további jelentős támogatásával képesek leszünk számos álmunk valóra váltására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.00)
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kelet-Nógrád gazdasági és társadalmi felzárkóztatása, egy dinamikusabb növekedés elérése nem új keletű dolog életünkben, gyakorlatilag a rendszerváltozás óta napirenden van ez a kérdés, és ezért nem véletlen, hogy számtalan kísérlet, különprogram, intézkedés, gyakorlati segítség fogalmazódott meg vagy indult el és valósult meg változó tartalommal. Az elmúlt harminc évben nem volt olyan kormány, elfogadott költségvetés, amely ne akart volna kézzelfoghatóbb eredményeket realizálni támogatáspolitikáján keresztül térségünkben. Azonban az 1990 és 2010 között működő kormányok döntései, még ha voltak is fontos és előrevivő részei, nem hozták el a várt felemelkedést. Ez alól kivétel csak az első Orbán-kormány lehet, hiszen 1998 után megindult Nógrád a fejlődés útján, egymást érték a fejlesztések Nyugat- és Kelet-Nógrádban, a gazdaság is folyamatosan erősödött, a munkanélküliség csökkent, az életminőség javult. Sajnos 2004 után az akkori országos döntéshozók kifogták a szelet a megyénk dagadó vitorlájából, és így a leépülés, az elvándorlás, a perifériára sodródás lett ezután a meghatározó. Ezért is volt létkérdés a 2010-es kormányváltást követően, hogy újra visszataláljunk a helyes útra, és az Orbán-kormány részéről megkapjuk azt a támogatást, amelyet már régen kiérdemeltünk, és már meg kellett volna kapnunk. Az elmúlt tíz év már valóban arról szólt, hogy a válságkezelés és a konszolidáció után elinduljunk egy olyan úton, amely hozzájárul egy élhetőbb, jövőképpel bíró, gazdaságilag stabilabb élettér kialakításához térségünkben is. Az irány jó, számtalan mutatóban előreléptünk, a kormány részéről megvolt a figyelem és a támogatás, de 2021 most egy új típusú kihívás elé állít mindannyiunkat. A járványügyi készültség fenntartása mellett a jövő évi költségvetés legnagyobb feladata a nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása lesz, és nekünk Nógrádban ebben a helyzetben kell megoldást találni arra, hogy újra erőre kapjunk, hogy jelentős támogatásban részesülő fejlettebb térségekhez képest, mint például Debrecen, Győr, Kecskemét vagy Székesfehérvár térsége, lemaradásunk ne nőjön.
Mégis több olyan terület, több olyan támogatási forma van, amely közvetlenül érint minket, és bizakodásra adnak okot. Ezek közé tartoznak az európai uniós források, különös tekintettel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra. Ez volt az a forrás, mely esetében mind a megye, mind Salgótarján megyei jogú város fajlagosan a legmagasabb támogatást kapta a kormánytól, és amely több mint 50 milliárd forintnyi támogatással megvalósuló fejlesztést tett lehetővé Nógrád megyében.
A program még nem zárult le, több futó programhoz kormányzati ráemelés szükséges, de az már most kijelenthető, hogy egy szükséges és sikeres konstrukció volt ez a támogatás. Ezért is fontos, hogy a 2021-es költségvetésben a szükséges források rendelkezésre állnak, és az új hétéves uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó tervezés is elindult. A hasonló tartalmú és nagyságrendű forrás biztosítása a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására a jövőben alapkérdés lesz.
A „Magyar falu” program nagy népszerűségnek örvend az ötezer lélekszám alatti településeken, és mivel Nógrád alapvetően aprófalvas szerkezetű, így nálunk is. A 2021. évi költségvetésben 90 milliárd forint szerepel ezen a soron, ami tisztességes összeg, soha nem volt még ilyen program Magyarországon, de ha kétszer annyi lenne, azt is el tudnák költeni értelmes célokra polgármestereink.
A program sikerében a kiváló koordináción kívül az is szerepet játszik, hogy kistelepülési szinten több fontos célterületet jelöl meg, gyors az elbírálás, a támogatói okiratok kibocsátását követően pedig öt napon belül ott a pénz a nyertes pályázók számláján.
Ezen pályázati lehetőség és a falusi CSOK folytatása nagy társadalmi támogatottsággal bír, ami visszaköszön a költségvetésben is.
A „Modern városok” program a valaha indult legnagyobb volumenű megyei jogú városi fejlesztési program, ami igaz Salgótarján városára is. A 2017. március 21-én megkötött megállapodás és az érintett kormányhatározat projektjeinek mindegyike a város demográfiai és gazdasági helyzetéből indult ki, és hatásukat tekintve túlmutatnak a város közigazgatási határain. Örömteli, hogy a megállapodásban rögzítettek közül a 21-es út négysávosításának befejezése megtörtént, a város az ország gazdasági vérkeringésébe így bekötésre került. Az onkológiai centrum kiépítése elindult, a főplébánia-templom megújítása a végéhez közeledik, és az ígért egymilliárd forintnyi támogatás is rég megérkezett a város számlájára. A jövő évi költségvetés ezen a soron a 23 megyei jogú város programjai megvalósítására 50 milliárd forinttal számol, amely így Salgótarján vonatkozásában nem teszi lehetővé, hogy a más és más előkészítettségi fokon álló valamennyi projekt el tudjon indulni, de például a Novohrad-Nógrád Geopark turisztikai csomag, az egyházi intézmények fejlesztése és a Testnevelési Egyetemmel közösen megvalósítandó tóstrandi sport- és rekreációs csomag stratégiai elindítására, a projektek megalapozásának vizsgálatára, a legfontosabb tervek előkészítésére remélhetőleg lesz elegendő támogatás. Bizakodásra ad okot, hogy további fejlesztési sorokon is lesz lehetőség például beruházásösztönzési célelőirányzat, nagyvállalati beruházási támogatások, turisztikai fejlesztési célelőirányzat, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, vagy mondjuk, a közúti fejlesztések, nógrádi projektek, gazdaságélénkítő beruházások támogatására.
Összességében elmondhatjuk, hogy a nehézségek ellenére nem kell lemondanunk arról a célunkról, hogy Nógrád megye és ezen belül a Pásztót, Bátonyterenyét, Salgótarjánt, továbbá Hollókőt és nemzeti kegyhelyünket, Szentkutat és még 43 települést magába foglaló Kelet-Nógrádban egy élhetőbb, az idelátogatóknak élményt nyújtó, gazdaságilag fejlődő térséget építsünk. Így legyen!
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)