Felszólalás adatai

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki figyelemmel kísérte az általános vitát, az talált egy állandóan visszatérő mozzanatot a kormánypárti képviselők felszólalásában. Kivétel nélkül minden esetben a beszéd úgy fejeződött be, hogy kérik az ellenzéki képviselőtársaikat, hogy támogassák, adott esetben szavazzák meg ezt a költségvetést.

Rendben. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja kész erre, amennyiben a 3 órakor beadott módosító javaslatainkat - azt a hármat - a Fidesz és a KDNP képviselői elfogadják. Két módosító irányt jelöltünk meg. Az egyik arról szól, hogy a költségvetés alapvető struktúráját alakítsuk át egy fenntarthatóbb - és szeretném hozzátenni, igazságosabb - költségvetésre. A másik pedig, hogy azokat a kritikus pontokat, amelyeket itt a vitában egyébként mindkét oldal képviselői érintettek, ezeket a kritikus pontokat kezeljük.

Hogyan lehetséges az első, legnagyobb feladat végrehajtása, hogy a költségvetés fenntarthatóbb és igazságosabb legyen? Azt javasolja a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja, hogy a költségvetést megalapozó törvényeken keresztül a személyi jövedelemadó-rendszerben fontolják meg a kormánypárti képviselők is a már a vitában, az adótörvények vitájában elhangzott javaslatot. Legalábbis azok közül a leginkább ahhoz közel állót, amelyet önök is képviseltek - nevezetesen azt, hogy 5 millió forintig 16 százalékos, afölött 32 százalékos legyen az adó -, és fontolják meg azt is, hogy az önök szándékaival és szavazataikkal szemben a munkavállalók kedvezményeit ne csökkentsék, hanem tartsák fenn az idei, 2010-es szinten, és maradjon különbség a munkából származó jövedelmek és a tőkejövedelmek között. Ez a három intézkedés együttesen bizonyos pontokon adócsökkentést jelent, de mást, mint amit önök támogattak. Ennek a mérlege 522 milliárd forint a költségvetés bevételi oldalán.

A javaslatunknak van egy másik része is, amely arról szól, hogy azt a társaságiadó-csökkentést az idei évhez képest, amelyet 50 millió forint fölött önök támogattak, ne lépjük meg, és ez a 247 milliárd forint is rendelkezésre álljon. Így mindösszesen keletkezik 769 milliárd forint többletbevétel, amelynek az alapján a költségvetés alapvetően átrendezhető.

Azt javasoljuk tehát, hogy ezt a 769 milliárd forintot közösen úgy használjuk fel, hogy ebből csináljunk egy 3 százalékos tb-járulékcsökkentést, amely 135 milliárd forintba kerül, és amely munkahelyeket megőriz és teremt, ne emeljék fel a nyugdíjjárulékot 10 százalékra, mert akkor ez fölösleges - ez 36 milliárd forint -, és teljesen értelmetlenül és szükségtelenül ne lépjék meg azt, amit szándékoznak, hogy a munkavállalók eddigi magán-nyugdíjmegtakarításait - nem a járulékról beszélek, hanem az eddigi megtakarításait - államosítsák. Arra az 530 milliárdra akkor nincs szükség. Így ennek a szaldója még mindig azt mutatja, hogy marad 69 milliárd forint plusz, amelyből pedig az államháztartási törvény előírásainak megfelelően általános tartalékot képezzünk arra az esetre, ha valami kedvezőtlen folyamat zajlik le.

Kérem, ez a javaslatcsomag azt biztosítja, hogy a költségvetés fenntartható marad, azt biztosítja, hogy nagyobb biztonsággal lehet a következő évnek nekivágni, és őszintén gondolom, hogy sokkal igazságosabb is, mint amelyet önök előterjesztettek.

Javaslatainknak van egy másik köre, a legkritikusabb problémák megoldása. Ez a javaslatunk egyébként abban az esetben is érvényes, ha önök elfogadják a költségvetés alapjait megváltoztató javaslatunkat, és abban az esetben is érvényes, ha nem, és az önök költségvetésének a keretei között kell ezt megvalósítani. Azt tapasztaltam, hogy van készség a kormánypárti képviselőkben a változtatásra. Legjobb példája ennek a keddi szavazás, amikor önök a Magyar Szocialista Párt figyelmeztetésére és követelésére csöndben, jogi köntösbe téve - mert hát kínos volt elismerni - szépen kihúzták azt a tételt, amit terveztek, hogy 635 ezer forint bruttó havi fizetés fölött a munkaadónak ne kelljen se egészségügyi, se nyugdíjjárulékot fizetni, ami egyébként 170 milliárd forintot jelentett volna. Nem beszéltek róla, rendben, belefér a politikába, de megtették, ezt a tételt kihúzták, ezt az abszolút igazságtalan, elfogadhatatlan adóbeli változást nem lépték meg. Ez reményt ad arra egyébként, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyek a kritikus ponton vannak, valamilyen kompromisszum jöjjön létre.

230,9 milliárd forintra tettünk javaslatot. Természetesen a javaslatunk a költségvetési hiányt és a költségvetés kiadási és bevételi előirányzatát nem érinti. Tehát azok között a keretek között érvényesíthető, amelyet az önök kormánya az Országgyűlés elé terjesztett. Ezen belül mi azt javasoljuk, hogy munkahelymegőrzésre, munkahelymegtartásra - vagyis a foglalkoztatás növelésére - 62,2 milliárd forinttal többet fordítsunk. Ezen belül a közfoglalkoztatásra 21 milliárddal - ez 30 ezer fő alkalmazását jelenti, döntően a hátrányos helyzetű térségekben -, a megváltozott munkaképességű emberek munkába való visszatérésének legyen támogatása az integrált foglalkoztatás keretében 5 milliárd forintban, és hogy az előző vitára utaljak, azt javasoljuk, hogy 30 milliárd forinttal az egészségügyi dolgozók bérét, orvosokét és nővérekét emeljük meg.

Vannak még ehhez kapcsolódóan olyan részjavaslataink is, amelyek a regionális munkaügyi központok, az országos tisztiorvosi szolgálat, a Ganz-Röck munkavállalói elmaradt bérének és a tűzoltók elmaradt túlórapénzének a kifizetésére irányulnak. Szeretném megismételni, ez összesen 62,5 milliárd forintot jelent.

A módosító javaslat másik nagy iránya az esélyegyenlőség biztosítása, döntően a nehéz helyzetbe került családok megsegítése, a kisnyugdíjasok és a megözvegyült nyugdíjasok támogatása, a betegek ápolása és ápolásuk támogatása, és ezek között a keretek között természetesen az önkormányzatokon belül is az önök által csökkentett szociális normatívák legalább idei szintre való felemelését jelenti. Beleértve egyébként a fogyasztóvédelem pénzügyi feltételeinek a biztosítását és az oktatás és a kultúra területén a legtöbb vitát, legnagyobb konfliktust kiváltó problémák kezelését. Erre szeretnénk 122 milliárd forintot fordítani.

(15.30)

Ezen belül azt javasoljuk, hogy a családi pótlékot 10 százalékkal emeljük, ez 35 milliárd forint, hogy legalább az értékállóságát biztosítsuk. És készek vagyunk annak a javaslatnak a megvitatására, amit már egyszer az Országgyűlés elé terjesztettünk, hogy ez a családi pótlék differenciált legyen, és ne a mai rendszerben működjön. Javasoljuk azt is, hogy a kríziskezelő alap, amely másfél évvel ezelőtt jött létre, továbbra is működjön, döntően azok számára, akik lakásrezsi-hátralékkal, közüzemi tartozásokkal és más, személyes családi problémákkal küszködnek. Javasoljuk továbbá, hogy a nyugdíjak emelése, mivel az infláció várhatóan magasabb lesz már az önök előrejelzése alapján is, ne 3,8 százalék legyen, hanem 4,8 százalék, ez utóbbi 30 milliárd forint költséget jelent. Javasoljuk az egyszeri segély megemelését, a kegyeleti támogatás megemelését, tehát mindazt, ami az egyedül maradt idős emberek számára nagyon fontos. Fontosnak tartjuk azt is, és az egészségügyi vitára visszautalok, hogy a háziorvosi ügyeleti ellátást támogassuk meg kimondottan és célzottan 4 milliárd forinttal, és az ápolási díjakat 20 százalékkal emeljük. Ez egyébként 2,8 milliárd forint többletkiadást jelent.

És ha már említettem, hogy az esélyegyenlőség egyik fő lépése, fő iránya lehet az oktatás és a kultúra, amelyről Hiller miniszter úr nyilván a mai vitában szólni fog, ebben a módosító javaslatban azt szeretnénk támogatni, hogy a közoktatás normatív hozzájárulására, az Útravaló-ösztöndíjprogram támogatására mintegy 13,4 milliárd forint többletpénzt biztosítsunk, illetve a kultúra speciális ügyeire, a filmművészettől más kulturális és művészeti ágakig. Javasoljuk továbbá annak a vitának a megoldását is, amely ma is és tegnap is itt a parlamentben zajlott: a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésére a személyi jövedelemadó 10,7 milliárd forinttal való megemelését, illetve annak szétosztását, amit abból visszakapnak, továbbá a szociális normatíva megemelését 9,6 milliárd forinttal, valamint, hogy az élet egy másik területét említsem, a civil alapprogram támogatásának idei szinten való tartását és a fogyasztóvédelem, fogyasztóvédelmi hatóság munkájának az elismerését. Ez az esélyegyenlőséget biztosító csomag 122 milliárd forintba kerül.

A harmadik javaslatunk a gazdaság fejlesztéséhez és a modernizációhoz kapcsolódik, ahol persze az alapvető kérdés az európai uniós fejlesztési források egészségügyben, oktatásügyben, innovációban való hatékony felhasználása, ami sajnos egy fél éve már leállt. Nyilván a magyar költségvetés nem tud ilyen mértékű pénzeket külön megmozgatni, de hogy legalább a rendelkezésre álló költségvetési forrásokból bizonyos kritikus pontokon oldjuk a feszültséget, javasoljuk az útpénztár kiadási előirányzatának megemelését 15,5 milliárd forinttal, egyrészt az önkormányzati útfelújításokra, másrészt a budapesti közlekedés, az M0-s gyűrű északi szektorának előkészítésére. Ugyancsak önkormányzati feladathoz illeszkedik a közterület-figyelő rendszer pályázati támogatása 5 milliárd forinttal, illetve hogy az önkormányzati bölcsődék, oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére, konkrétan közösségi buszok beszerzésére is 4,4 milliárd forintot fordítsunk.

És a legnagyobb tétel a panelprogram folytatása, ami több százezer embert érint Magyarországon. Nem magas keresetű embereket, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és egyébként a panelprogram folytatása nemcsak nekik segít, hanem az energiaracionalizálásban és a környezetvédelemben is döntő lehet. Ez a tétel 46,7 milliárd forint a gazdaságfejlesztés és a műszaki fejlesztés, a modernizáció kérdéseiben. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy egy fillér többletkiadást nem jelent.

Jogos persze akkor a kérdés, hogy honnan teremtjük meg ennek a fedezetét. Ha valaki alaposan átvizsgálja a költségvetést, akkor ennek az átvizsgálásnak az eredményeként nagyobb szerkezeti változtatás nélkül is látja a fedezetét. Javasoljuk ugyanis, hogy ne emeljük a dologi előirányzatokat bizonyos államigazgatási és állami szerveknél 2010-hez képest, tehát ne csökkentsük, de ne is emeljük meg. Javasoljuk továbbá azt is, hogy az olyan, kormányzattal összefüggő, szervezetátalakítással elérhető megtakarításokat is jelenítsük meg a költségvetésben, amelyekkel egyébként önök indokolták ezeket az átszervezéseket, összevonásokat. Javasoljuk azt is, hogy bizonyos típusú háttérintézményeknél a béralap megtartása mellett, a minisztériumba integrálva ezeket a szervezeteket, a dologi kiadások megtakarításait használjuk fel erre a célra. És természetesen azt is, hogy olyan cél nélkül a költségvetésbe állított tételeket, mint a 90 milliárdos tétel a miniszterelnöki fejezeten belül, cél megjelölése nélkül, ilyet a magyar költségvetés ne tartalmazzon. Folytathatnám a sort, csak szeretném önöknek jelezni, hogy ezek a kiadási tételek fedezik azt a 230,9 milliárd forintot, amelyet javasolunk felhasználni ezeknek a legkritikusabb ügyeknek a kezelésére.

Megismétlem tehát, amit a szocialista képviselőcsoport nevében az elején javasoltam. Amennyiben a Fidesz-KDNP képviselői elfogadják azt az alapvető átrendezést, amelyre javaslatot tettünk, amennyiben elfogadják, hogy ezeken a legkritikusabb pontokon ilyen típusú változásokat eszközöljünk, akkor mi készek vagyunk ebben megállapodni.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)