Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitát hallgatva, az ellenzéki képviselők indulatait nem értem. (Dr. Józsa István: Nincs indulat.) Sokkal nagyobb szerénységet várnék a szocialista képviselőktől, bár a hitelük további rontása nekem olyan nagyon nem fáj, de mivel romhalmazzá tették az országot, és ebből kell most talpra állítani, ezért azok a kifogások főleg, amit Szűcs Erika képviselő asszony mondott a szociális területet érintően, teljesen megalapozatlanok.

Én is dolgoztam a szociális bizottságban, és nagyon sok módosító indítványt nyújtottunk be akár az ápolási díj, akár más szociális juttatások terén, de önök semmit nem fogadtak el, viszont az államkasszát nagyon szépen kiürítették.

A jobbikos képviselő úr részéről sem értem az indulatot, hogy miért a nemzeti együttműködés kormánya ellen fordítja olyan erővel és olyan hanggal, miközben ott ülnek a szocialisták, akiknek mindezt a helyzetet köszönhetjük. (Dr. Vadai Ágnes: Kósa Lajos nem szocialista!)

(14.20)

Ha nem úgy történtek volna a dolgok az elmúlt nyolc évben, ahogy történtek, akkor talán most nem itt tartanánk, sokkal többet lehetne fordítani fontos, egyébként általunk is méltányolhatóan elfogadott célokra. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

De amit lehet, azt megtesszük, és akkor hadd beszéljek az én szakterületemről - ami egy kiváló, gyönyörű szép feladat -, a területi közigazgatás átalakításáról és annak költségvetési hatásairól. A kormány a nemzeti együttműködés programjában vállalta, hogy egyszerűsíti az állampolgárok számára átláthatatlan közigazgatás rendszerét. Ez egy hosszú távú, alapvető szerkezeti átalakítást jelent, amely összességében a jó állam, a valódi szolgáltató állam megteremtését valósítja meg. A kormány nemzetgazdasági szempontból stratégiai ágazatnak tekinti a közigazgatás rendezését, éppen ezért célja egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb és legfőképpen ügyfélközpontú területi közigazgatás megvalósítása.

Ezen célkitűzések érdekében az Országgyűlés a héten kedden elfogadta a kormányhivatalokról szóló törvényt, és ezzel megteremtettük a szervezeti alapját annak a hosszú távú célnak, ami az egyablakos ügyintézést jelenti majd az állampolgárok számára. Mindannyian tudjuk, hogy a területi közigazgatás milyen állapotban van, túlbürokratizált, szétszórt, átláthatatlan az állampolgárok számára. Ezeket mind szeretnénk egy helyen, egy ablak mögött, a kormányablak mögött elintézve látni, és az állampolgárnak csak egy helyre kell majd elmenni, ahol intézheti az ügyeit. De ez egy nagyon komoly, rendkívül nagy mértékű átalakítás, ami több év munkát jelent majd az államtitkárságunkon.

14 államigazgatási szervet integrálunk be majd januárban a megyei kormányhivatalokba, közöttük szerepelnek a munkaügyi szervezetek, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek vagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái. Tehát hihetetlen nagy átszervezésre kerül sor, mindez az egyablakos ügyintézés, az egyszerűbb ügyintézés érdekében.

A költségvetés szerkezete még nem engedte meg számunkra, hogy a kormányhivatalok költségvetési igényét beépítsük az önök asztalán fekvő költségvetési tervezetbe, hiszen maga a törvény a héten került elfogadásra, ezért majd módosító indítvány formájában fogjuk a pénzügyi alapokat biztosítani a kormányhivatal működéséhez, így önálló címet fognak képezni a költségvetésben. A módosító javaslat fogja rendezni a területi államigazgatási szervek integrációjában részt vevő szervek költségvetését is. A szakigazgatási szervek működésével összefüggő költségek az eddigi szakmai és szervi irányítást gyakorló fejezetekből a fővárosi és megyei kormányhivatalok címre kerülnek át.

Ezen költségvetési tervezés alapja, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal felett osztott irányítás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a szervezet működésével összefüggő kérdésekben a szervi irányítói, illetve egyes szakmai feladatok, például a törvényességi ellenőrzés a közigazgatási és igazságügyi miniszternél, míg a többi szakmai feladat tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjénél marad.

A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezetébe épülő dekoncentrált szervek szakmai autonómiája sértetlen marad, erről beszéltünk a kormányhivatalokról szóló törvény vitájánál is. Erre figyelemmel a kormányhivatalok költségvetése csak a működéshez szükséges költségeket tartalmazza, míg a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó források továbbra is az adott ágazatnál maradnak vagy jelennek meg majd a költségvetésben.

A kormányhivatalok kialakításának egyik alapvető célja, hogy az eddig több helyen végzett funkcionális feladatok, mint például a humánerőforrás-gazdálkodás, pénzügyi adminisztráció, informatikai feladatok egységesítésével hosszú távon költségcsökkentést érjünk el. Nagyságrendileg a kormányhivatalok működése 130 milliárd forint átrendezését jelenti majd a fejezetek között.

A kormányhivatalok egyes funkcionális feladatait, illetve azok irányítását egy központi hivatal látja majd el, amelyet a kormány jelöl ki. A módosító javaslat tartalmazni fogja ezen hivatal működési költségvetését, mint ahogy a kormányhivatalok szervezeti keretei között működő, integrált ügyfélszolgálati irodák, az úgynevezett kormányablakok kialakításával és működésével járó költségeket is.

A kormányhivatalok kialakítása szempontjából kiemelendő, hogy jövő év január 1-jétől az ügyfelek már a kormányablakokban intézhetik az ügyeiket, ezek a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok ügyfélszolgálati irodáin lesznek intézhetők, ahol teljes körű tájékoztatást kapnak majd az állampolgárok arról, hogy melyik ügyüket hol tudják intézni, milyen beadványok, nyomtatványok szükségesek hozzá, és amely ügyekhez megfelelő informatikai hátteret tudunk biztosítani, ott már el is tudjuk intézni a kormányablakba benyújtott ügyeket. Budapesten négy helyszínen nyitjuk meg a kormányablakokat.

Alapvető jelentőségűnek tartom továbbá, hogy a közigazgatás korszerűsítése nemcsak a szervezetrendszer, hanem a hatóságok eljárásnak racionalizálását is jelenti. E tekintetben a közigazgatási eljárás és szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény - rövidítve a Ket. - november 16-án elfogadott módosítása a bürokratikus terhek csökkentését és a folyamatok egyszerűsítését célozza. A közigazgatási eljárás és szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása ügyfélbarát, a hatóságok eljárását is gyorsító változásokat eredményez, hogy javuljon az államigazgatás hatékonysága, növekedjen az államigazgatásba vetett bizalom.

A kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáján az ügyfelek majd egy helyen léphetnek kapcsolatba számos hatósággal, kérelmeik benyújtásához tájékoztatásért vagy elektronikus információszolgáltatásért nem kell végigjárniuk a hivatalokat. Javul a hatóságok közötti kommunikáció, szélesebb körben alkalmazhatják az elektronikus vagy telefonos kapcsolattartást is.

A közigazgatás rendszerét érintően fontosnak tartom kiemelni az európai területi együttműködési csoportosulások - rövidítése EGTC -, de új magyar elnevezéssel az európai területi társulások működését is. Ez az új intézmény, amely jogi személyiséggel rendelkező szervezeti keretet nyújt az önkormányzatok határon átnyúló együttműködésére, és egyúttal a határon átnyúló együttműködésekre biztosított uniós támogatások hatékonyabb felhasználásához is.

Alapvető érdekünk mind az uniós támogatások felhasználásának elősegítése, mint a határ mentén élő állampolgárok természetes együttműködésének támogatása miatt is, hogy ezek a társulások hatékonyan tudjanak működni. Éppen ezért a jövő évi költségvetésben a kormány 250 millió forintot tervezett az európai területi társulások működésének támogatására.

A választások is államtitkárságunkhoz tartozó, fontos területet jelentenek. A 2011. évi működést tekintve a választásokkal kapcsolatos előirányzatokról is szeretnék néhány szót szólni.

(14.30)

Az időközi helyi önkormányzati választások száma évente száz-százhúszra tehető. Ennek megfelelően az időközi helyi önkormányzati választások várható jövő évi költségei 110 millió forintot tesznek ki. Ez az összeg azonban nem biztosítja az esetleges időközi országgyűlési választások lebonyolítási költségeit, így időközi országgyűlési választás kitűzése esetén pótlólagos pénzügyi keret megállapítására lesz szükség. Az Országos Választási Bizottság működéséhez kapcsolódó dologi és személyi kiadások várható költsége 40 millió forint lesz 2011-ben.

A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választására jövő év január 9-én kerül sor. A legutóbbi kisebbségi választások 2007-ben tartott adatai alapján tervezettek szerint a kisebbségi választások várható költsége 150 millió forint lesz. Ez az összeg a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott normatívák költségeit és a központi költségeket fedezi. Összességében tehát a választásokkal összefüggő tevékenységekre mintegy 300 millió forint került betervezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy egy hatékonyabban működő, jó állam kialakítása érdekében a költségvetési törvény előzőekben ismertetett elemeit szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Szavazataikkal így az állami szervezetrendszer ésszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére mondanak majd igent.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)