Készült: 2024.03.29.09:33:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2001.04.17.),  190-196. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:36


Felszólalások:   184-189   190-196   196-201      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. A képviselő úr elfogadta a választ. Megkérem a képviselőket, hogy legalább a zenélő programot kapcsolják ki, mert nem is szép zenét adnak a gépek. (Derültség.) Ha legalább szép zene szólna... (Közbeszólásra:) Keller képviselő úr kikéri magának; nem őrá néztem, csak úgy általában a képviselőkre. Kellemetlen, hogy mindig csörög a mobiltelefon.

Ügyrendi kérdésben jelentkezett, de nem most, hanem majd a végén, az interpellációk és a kérdések után adunk lehetőséget Molnár Róbertnek ügyrendi kérdésben.

 

Tisztelt Országgyűlés! Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "Egyezkedhet-e egy országgyűlési biztos a parlament által hozott törvény tartalmáról és annak betartásáról?" címmel.

Tessék, képviselő úr!

 

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Lassan két hónapja már, hogy befejeződött a 2001. évi népszámlálás, de sajnos a MIÉP által korábban felvetett súlyos jogi problémák, amelyek a népszámlálást megelőzték, még mindig megválaszolatlanok.

Miként már korábban is szóvá tettük, a KSH elnöke az adatvédelmi biztossal való egyezkedése nyomán a számlálóbiztosoknak szóló utasítást úgy módosította, hogy a kérdőívek utca, házszám, emelet, ajtó rovatait, vagyis a részletes címmegjelölést üresen kell hagyni. Ettől kezdve mindaz, amire a magyar állam milliárdokat költött, minden volt, csak nem hiteles népszámlálás.

Márpedig az 1999. évi CVIII. törvény a 2001. évi népszámlálásról kimondja, hogy "az adatszolgáltatás kötelező, kivéve az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket". A lakcím tehát nem szerepelt a kivételek között. Mindezek alapján a lakóhely, a pontos cím a törvény szerint kötelezően megválaszolandó kérdések közé tartozik.

Érthetetlen az adatvédelmi biztos egyezkedése a KSH elnökével, ugyanis pontosan a személyes adatok védelméről szóló törvény világosan kimondja, hogy személyes adat - márpedig a lakcím ennek minősül - akkor kezelhető, vagyis gyűjthető, tárolható, feldolgozható, hasznosítható és törölhető, ha egyrészt az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Márpedig jelen esetben az idézett népszámlálási törvény ezt egyértelműen elrendelte.

Az adatvédelmi törvény azt is tartalmazza, hogy kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. Mint tudjuk, a népszámlálást pedig már az ókoriak is mind az állam, mind az állampolgárok tekintetében a legfontosabb közügyek közé sorolták, és szerintem ez azóta sem változott.

A népszámlálás - ha egyáltalán ennek lehet nevezni a februári adatfelvételeket - már megtörtént. Azonban az a kérdés, hogy az adatvédelmi biztos egyezkedhet-e egy másik jogalkalmazóval egy törvény tartalmáról és a törvény betartásáról, továbbra is fennáll. Pedig az országgyűlési biztosokat a törvény köti, és intézkedéseiket csak ezek keretei között tehetik.

Mindezek alapján várjuk a kormány álláspontját: egyezkedhet-e Majtényi László adatvédelmi biztos egy törvény tartalmáról, amelyet az Országgyűlés hozott, és őrá is vonatkozik, vagy túllépte-e hatáskörét?

Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Hende Csaba államtitkár úr válaszol. Tessék!

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Hegedűs Loránt képviselő úr a 2001. február 13-i ülésen gyakorlatilag azonos tárgyban napirend előtti felszólalást intézett a kormányhoz, melyre akkor Bogár László államtitkár úr válaszolt. Az államtitkár úr akkor részletesen kifejtette, milyen elvek és szempontok alapján alakították ki a törvényben előírtak szerint a kérdőíveket.

Egyetértve az akkori válasszal, csak röviden kívánom megismételni, hogy az állampolgárokra vonatkozó érzékeny személyes adatok - például a vallási hovatartozás - megválaszolása érdekében került sor arra, hogy egyrészt névadatot feltüntetni nem kellett a kérdőíveken, másrészt a lakhelymegjelölés sem pontos címet, csak településnevet és kerületmegjelölést kívánt. Ez egyébként kielégíti a lakóhely-megjelölés követelményét népszámlálási szempontból, amit a törvény előír.

A Központi Statisztikai Hivataltól kapott információ szerint az anyagbegyűjtés és -feldolgozás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakcím elmaradása a népszámlálás minőségét lényegesen nem befolyásolta. Ha népiesen akarnám kifejezni magam, azt mondanám, hogy csak a postásnak kell tudni, hogy melyik lakásban pontosan ki lakik, de egyébként népszámlálási szempontból ennek különösebb jelentősége nincsen - mondják a szakemberek. Ezek a jó minőségű népszámlálási adatok várhatóan még hosszú évekig támogatni tudják majd a különböző szintű döntések megfelelő előkészítését.

A másik kérdés, melyet ön felvetett, az adatvédelmi biztos tevékenységére vonatkozik. Tisztelt Képviselő Úr! Az állam elsőrendű kötelessége az alapvető emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartása és védelme. A személyes adatok védelméhez fűződő alapjog - különösen korunkban, a számítógépek korában - kiemelkedő fontosságú. Ezt önmagában az is jelzi, ha más nem, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartotta, hogy e jog betartása és betartatása felett külön országgyűlési biztos őrködjék.

Az adatvédelmi biztos jogosítványait az adatvédelmi törvény rögzíti. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a biztos figyelemmel kísérje a személyes adatok védelme érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tehet az adatkezelést érintő jogszabály megalkotására, módosítására, valamint véleményezi az ilyen jogszabályok tervezeteit. Abban az esetben tehát, ha az adatvédelmi biztos valamely, az adatkezelést érintő jogszabályt vagy annak tervezetét aggályosnak találja, a fenti jogosítványokat gyakorolhatja, mi több, köteles azokat gyakorolni.

A 2001. évi népszámlálásról szóló törvény hangsúlyozza, hogy a népszámlálást a személyes adatok védelmére tekintettel kell lebonyolítani. A népszámlálás során gyűjthető adatok körét tehát törvény határozza meg.

Tekintve, hogy az adatvédelmi biztos úrnak az adatvédelmi törvény alapján kötelezettsége a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog érvényesülésének figyelemmel kísérése, teljesen természetes, hogy a biztos kiemelt figyelmet fordított és fordít jelenleg is a népszámlálás végrehajtására, illetőleg az annak során gyűjtött adatok jogszerű kezelésére.

Minderre tekintettel kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ.

 

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön már jelezte, hogy február 13-án ez ügyben volt egy hasonló felszólalás. Február 13-án még előtte voltunk a népszámlálásnak, most meg utána vagyunk - alapvető különbség! Azóta olyan tapasztalatokat gyűjtöttek a számlálóbiztosok, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy azoknak az adatoknak a hiánya, amelyek a törvényben szerepelnek, de amelyeket az adatvédelmi biztos hatására mégsem tettek fel, sajnos bizonytalanná, sőt valótlanná teszik az adatfelvételt. Több, szemmel láthatóan valótlan adatot kellett beírni, hiszen bemondásra kellett az adatokat rögzíteni, és ezt semmilyen igazolással nem kellett alátámasztani.

 

 

(16.10)

 

 

Ha név, lakcím szerepel, akkor az adatok igazolhatók lettek volna. Arra sajnos nem kaptam az államtitkár úrtól választ, hogy az adatvédelmi biztos úr túllépte-e a hatáskörét, vagy nem lépte túl, ez volt a kérdésem alapvető lényege, és mivel erre nem kaptam választ, nem tudom elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést - megvárom, míg helyet foglalnak a képviselőtársak -, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 146 igen, 28 nem, 37 tartózkodás mellett elfogadta a választ.

 

Tisztelt Országgyűlés! Lezsák Sándor, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez: "Miért részesíti a kormányzat továbbra is hátrányos megkülönböztetésben a nyugati hadifoglyokat?" címmel. Tessék, képviselő úr!

 




Felszólalások:   184-189   190-196   196-201      Ülésnap adatai