Felszólalás adatai

ELNÖK: Én is köszönöm, államtitkár úr, és főleg azt, hogy ilyen hangzavar ellenére is el tudta mondani a beszédét. Meg is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy azért parlamenti demokrácia keretében végezzék munkájukat, mert a tévé is közvetíti ezeket a bekiabálásokat! Nem hiszem, hogy jó fényt vet a képviselőtársakra az állandó bekiabálások tömege.

Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Zatykó János frakcióvezető-helyettes úr, MSZP: "Aki halhatatlan, bár harminc évig országgyűlési képviselő volt" címmel. Tessék!

ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A 2000. év nemcsak a nagy ezer-, kétezer éves évfordulók éve. Csendesebb, de jelentős évforduló az is, amelyről szólni szeretnék.

A szülőváros, Komárom polgármestereként a legnépszerűbb magyar író, Jókai Mór születésének 175. évfordulóján közös emlékezésre hívom önöket. Az évfordulós rendezvények Jókai regényeiről, azok társadalmi meghatározottságáról és hatásáról szólnak. Jókai Mór azonban politikus volt, harminc éven keresztül országgyűlési képviselő, a képviselőház legszívesebben hallgatott szónoka. A folyosó elnéptelenedett, mikor ő felszólalt, és írói hírnevével, országos népszerűségével, nagyságának súlyával, élményszámba menő beszédeivel elmérgesedett helyzeteket tudott megoldani, oldhatatlannak látszó ellentéteket elsimítani, és országos nagy kérdéseket diadalra vinni.

Ami pártosságát illeti, politikai nézeteire mindig nagy befolyást gyakoroltak politikus, nálánál sokkal politikusabb barátai. A hatvanas években, amikor képviselői pályáját kezdte, az ellenzékhez csatlakozott. Legkiválóbb barátai és támogatói Nyáry Pál, Almássy Pál, Kazinczy Gábor voltak. A biztos igazodási pontot azonban Tisza Kálmán jelentette számára, tűzön-vízen át követte őt; akkor is, ha ez népszerűségét veszélyeztette, támadási felületet biztosított politikai ellenfeleinek, és következetlenséggel tette vádolhatóvá. Ahogy történt például a '75-ös pártfúziót követően, amikor a népszerű és elhíresült ellenzéki balközéppárti gerillaharcosból, a Deák-párttal történt fúzió után, szinte egyik napról a másikra kormánypárti lett, egy a mamelukok közül.

Amikor azzal vádolták, hogy következetlen - hiszen a kiegyezés ádáz ellenségéből lett kezes kormánypárti -, Jókai, aki minden felszólalásához okos, lelkiismeretes és szellemében igényes magyarázatot adott, így indokolta pálfordulását: "Nem a mi helyzetünk változott meg, hanem a világ rendje. A szélvitorla fordul a szél járásával, a napraforgó fordul a nap járása után, de a gondolkodó hazafi fordul saját hazája érdekében."

Az a józanság, már-már aggályoskodó óvatosság, mely magánéletében, írói alkotómunkájában jellemezte őt, képviselőként is sajátja maradt. Tiszta, türelmes humanizmusa képessé tette arra, hogy ma is érvényes, időtlen válaszokat adjon. Ahogy szinte példátlan népszerűségre jutott szépirodalmi műveiben, úgy politikusként parlamenti beszédeiben is a vélemény-, a gondolat- és a vallásszabadság egyik legnagyobb hatású szószólója volt. Ha regényeit olvassuk, romantikus hevülete, idealizmusa ragad magával bennünket.

Joggal hihetnénk hát, hogy politikai szabadelvűsége is érzelmi alapokra épült, a legfontosabb kérdésekben azonban makacs következetességet, tudatosságot mutatott egész élete folyamán.

Születésének századik évfordulóján a magyar nemzetgyűlés politikai beszédeinek kiadásáról döntött. Hetvenegy parlamenti felszólalása arról ad hiteles képet, hogy mi minden érdekelte és foglalkoztatta köztudottan sokoldalú, minden emberi dologra nyitott szellemét, s egyúttal arról is, hogy nem sok új van a nap alatt a törvényalkotói munkában sem. Említenék párat a legváltozatosabb témákból: szerzői jog, főrendi ház újjászervezése, '48-as honvédek segélyezése, zsidóautonómia. Interpellált a magyar bankügyi törvény alkotása tárgyában.

Az 1896-os képviselőválasztás során megbukott, és ez képviselői pályafutása végét jelentette. Bizonnyal kevesen tudják azonban róla, hogy élete utolsó évtizedében az európai békemozgalom jeles személyisége lett. Az Interparlamentáris Unió 1895-ben alakult nemzeti csoportja elnökeként számos nagy sikerű előadást tartott itthon és külföldön. Mint a béke idealistájának, legfontosabb és legnagyobb visszhangot kiváltott politikai szereplése az unió brüsszeli kongresszusán tartott francia nyelvű beszéde volt. Legjobb ismerője, barátja, kritikusa, Mikszáth Kálmán azt mondja róla: "Bár zsenijében nem volt politikai hivatás, de zsenijének hivatása volt a politikában."

Tisztelt Képviselőtársaim! Születésének 175. évfordulóján emlékezzünk rég volt képviselőtársunkra, Jókai Mórra, és az ő felelősségérzete, méltóságérzete, tiszteletre méltóan elszánt idealizmusa, elvhűsége, korrekt magatartása legyen előttünk példa képviselői munkánkban!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Hende Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Tessék, államtitkár úr!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nevében köszöntöm az ön felszólalását, és köszönöm, hogy ezekben a rendkívül sok, valóban alantas és alacsony érzelem által fűtött, indulatokkal terhes parlamenti közéletben ön fölé tudott emelkedni ennek az alacsony szellemnek. (Bauer Tamás: Az egyes és a többes számot egyeztetni kellett volna.)

Bár Jókai Mór A jövő század regénye című utópiájában, a XX. századi országgyűlés vízióját felfestve - egyébként egy kétkamarás parlament mellett lándzsát törve - a tanácskozás rendjében szónokonként fél órát szánt a felszólalásra, mert azt gondolta, hogy fél óra szükséges és elégséges az okos gondolatok kifejtéséhez, nekünk kettőnknek csak öt-öt percünk van (Kuncze Gábor: Viszont nincs okos gondolat.), de meg kell kísérelnünk, hogy Jókai Mór nagyságához méltó módon emlékezzünk meg. Jókai Mór politikai pályafutása 1848-tól veszi kezdetét, amikor a Pilvax Kávéház ifjainak egyikeként ott van, ott bábáskodik a tizenkét pont megszületésénél is.

(9.00)

Milyen nagyszerű dolog, hogy Jókai Mór, akit meglepő módon nemcsak a humán tudományok érdekeltek, hanem parlamenti képviselőként éppen a közgazdaságtan és különösen a pénzügypolitika, benne a vámunió kérdései kötötték le leginkább a figyelmét, ott van annak a tizenkét pontnak a megszületésénél, amelynek egyik pontja éppen a Magyar Nemzeti Bank felállítását követeli, és 1869-ben egy olyan nagy hatású interpellációt intéz Lónyai Menyhért akkori pénzügyminiszterhez, amelynek eredményeképpen a parlament az önálló magyar bankügy megteremtésére egy külön bizottságot állít fel. Ma már Jókai Mórról is és Lónyai Menyhértről is sok-sok utca meg köztér van elnevezve - bárcsak a mai parlamenti képviselők többjéről gondolhatnánk és tudhatnánk azt, hogy ugyanígy a munkássága és az alkotásai révén fog bekerülni az örökkévalóságba!

Jókai Mór politikai magatartását és tevékenységét - Sőtér István szavaival jellemezve - a tiszta, türelmes humanizmus hatotta át. Híve volt az alkotmányos szabadságnak és a nemzetiségek jogainak, és ahogy azt a képviselő úr nagyon helyesen elmondta, az egyik legnagyobb hatású parlamenti szónoka volt minden idők magyar parlamentjeinek; sokan csak az ő kedvéért mentek be a parlamentbe, függetlenül attól, hogy a mondanivalójával egyetértettek-e, a stílusát, a retorikai képességeit osztatlan csodálat és tisztelet övezte.

S ha már ön Mikszáth Kálmánnak, a másik nagy múlt századi író-politikus Jókai Mórra vonatkozó egyik kijelentését idézte, hadd idézzem én egy másikat! Mikszáth Kálmán azt mondta Jókai Mórról, hogy: "Egy ideális korban kitűnő politikus lett volna belőle, de később, a pártélet intrikái között olyan volt, mint egy ártatlan bárány." Bizonyára ez a tisztalelkűség, ez a politikai naivitás is hozzájárult ahhoz, hogy - ahogy ön is említette - 1896-ban a képviselő-választásokon elbukott. De nem volt egyedül, hiszen emlékezzünk rá: Petőfi Sándort is megbuktatták Szabadszálláson 1848-ban.

Azt lehet mondani, hogy az értékek elismerése és az igazi tisztánlátás sokszor a választási küzdelem politikai logikájával ellentétbe tud kerülni, tudott kerülni akkor is, és sajnos sok esetben ma is, ezt kell mondanom.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm önnek, hogy Jókai Mórról Komárom város polgármestereként - annak a városnak a polgármestereként, amely a trianoni békediktátum alapján megcsonkult, amely csonkulás nagyon súlyos gyötrelmeket, gazdasági nehézséget okozott ennek a gyönyörű városnak - felszólalt, és méltóképpen megemlékezett róla. Bízom abban, hogy Komáromnak a Duna északi oldalára eső részével együtt tudják megünnepelni ebben a csodálatos, jubileumi esztendőben Jókai Mór emlékezetét.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)