Készült: 2024.03.29.16:21:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2011.03.01.), 178. felszólalás
Felszólaló Karácsony Gergely (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az 1. és a 8. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, valamint az ezekhez kapcsolódó szocialista indítványokhoz és Pálffy István képviselőtársam módosító javaslatához. Sajnos mivel a plenáris üléssel egy időben volt a bizottsági ülés, nem tudtam részt venni rajta, mert más témában itt kellett lennem a plenáris ülésen, ezért csak utólag értesültem arról, hogy még KDNP-s képviselőtársunk javaslata sem kapta meg a bizottság támogatását. Pedig fontos szemléletbeli különbséget mutat ez a módosító indítvány az eredeti szöveghez képest, részben azért, mert az állampolgárok jogait nem úgy értelmezi, hogy valamifajta hatóság gondoskodik az ő tájékoztatásukról, hanem azt a jogot ismeri el, hogy hozzájuthatnak azokhoz az információkhoz, amelyekhez hozzá szeretnének jutni. A közönség jogai szempontjából nagyon nem mindegy, hogy egy olyan médiarendszerben gondolkodunk, amelyben az állampolgár ott ül a cső végén, és jutnak hozzá a kiegyensúlyozott információk, vagy pedig egy olyan plurális médiatérben gondolkodunk, ahol az állampolgárok kiválasztják azokat a forrásokat, ahonnan tájékozódni szeretnének.

Ezzel kapcsolatos a másik dolog, amihez szeretnék hozzászólni, ez pedig a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos módosító indítványunk, amely egy alkotmánybírósági határozat nyomán, illetve az új médiatörvény által meghatározott fogalmak szerint haladva csak a közszolgálati és a jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatótól várja el a kiegyensúlyozottságot. Ezt azért nagyon fontos elmondani, mert a kiegyensúlyozottság egy olyan hívó szó, ami mögé nagyon könnyen be lehet rejteni valamifajta olyan médiamegregulázási szempontokat, amelyek egyáltalán nem a sajtó szabadságát szolgálják. Az európai parlamenti meghallgatáson a zöldfrakció egyik társvezetője, Cohn-Bendit nagyon plasztikusan fogalmazta meg a miniszterelnök úrnak, hogy a politikusok azért szeretnék, hogy kiegyensúlyozottan tájékoztasson a sajtó az ügyekről, mert általában olyan ügyeket is terítékre visz a sajtó, aminek a politikusok nem örülnek. Nixon elnök biztosan nem gondolta azt, hogy kellően kiegyensúlyozottan tájékoztat a sajtó a Watergate-ügyről, mert az a sajtó dolga, hogy ne legyen kiegyensúlyozott, ugyanis a hiteles tájékoztatás megítélése nagyon sokszor nem lehet a kiegyensúlyozottságnak alárendelhető. Vannak olyan ügyek, amikor a kormányt meg kell szólaltatni, és vannak olyan esetek, amikor a kiegyensúlyozott tájékoztatásba belefér az, hogy csak a kormány beszél egy bizonyos ügyről, máskor meg a kiegyensúlyozottságnak éppen az az értelme, hogy a kormány meg se szólal abban az ügyben.

Ez egy olyan gumifogalom, amit ráhúzunk az egész médiarendszerre, olyan szereplőkre is, akik éppen azért jöttek létre, hogy egy bizonyos szempontot érvényesítsenek a politikai vitákban, és nem az, hogy valamifajta patikamérlegen meghatározott kiegyensúlyozottságot érvényesítsenek. Ez a kiegyensúlyozottság egy helyen várható el, azoknál az orgánumoknál, amelyeket vagy az adófizetők pénzéből finanszíroznak, vagy pedig olyan szűkös erőforrásokat használnak, amelyek állami monopóliumban vannak, és az állam ezeket a frekvenciákat időről időre úgymond kölcsönadja gazdasági vállalkozásoknak. Ez olyan gazdasági előnyt jelent például a kereskedelmi tévéknek és rádióknak, ahol az államnak joga van arra, hogy az adófizetők szempontjait érvényesítve kiköveteljen bizonyos típusú műsorszolgáltatást. De más esetekben, olyan médiaszolgáltatások esetében, amelyek azért jöttek létre, hogy piaci vagy éppen nonprofit alapon egy bizonyos közösséghez, vagy ha úgy tetszik, egy bizonyos célcsoporthoz szóljanak, ezek számára a kiegyensúlyozottság elvárása tulajdonképpen teljes félreértése azoknak a szempontoknak, amelyek elősegítik a sajtó szabadságát. Egy olyan modern társadalomban, ahol a tömegkommunikáció iszonyatosan sokszereplős, az a célunk, hogy ezek a szereplők valóban sokfélék legyenek.

S hadd hívjam fel a figyelmet egy nagyon érdekes nézetkülönbségre jobbikos képviselőtársaim módosító indítványa kapcsán, ami az LMP és a Jobbik álláspontja között van ebben a témában. Most nem tudom, melyik ajánlási ponthoz került, de a Jobbiknak volt egy módosító indítványa, amely a kiegyensúlyozottsággal volt kapcsolatos. Ez két részből állt. Az egyik része olyan, amit nagyon erősen támogatok, a másik részét viszont nem tudom támogatni.

Az egyik módosítás arról szólt, hogy a frekvenciakiosztásoknál a Médiatanácsnak figyelembe kell vennie a kiegyensúlyozottság szempontjait, magyarán a külső pluralizmus értékét, tehát támogatnia kell olyan sajátos tematikájú, akár politikai ízlésű vagy értékvilágú műsorszolgáltatók frekvenciához jutását, amelyek színesítik a médiavilág egészét. Ezt teljes mértékben tudom támogatni. Ugyanakkor ha ezt a kiegyensúlyozottságot megköveteljük, azzal majdnem nyíltan kimondjuk azt, hogy nyilvánvalóan nagyon különbözőfajta orgánumok vannak egy médiatérben, magyarul tehát az egyes orgánumoktól viszont nem lehet megkövetelni, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, hanem ők egészében biztosítsák a kiegyensúlyozottságot.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai