Készült: 2024.04.24.21:56:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

157. ülésnap (2020.10.20.), 64. felszólalás
Felszólaló Dr. Szakács László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:41


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallhattuk az előterjesztésben is, most Nacsa képviselőtársunktól is, hogy adócsökkentés, versenyképesség-növelés is lesz, valamint hogy megnyertük a pálinka csatáját ebben az ügyben. Nem lebecsülendő dolgok ezek nyilvánvalóan, és én tudom nagyon jól, hogy adott esetben sokak számára ezek nagyon fontos dolgok, sőt azt is hallottuk, hogy a salátatörvény akkor jó, ha minden egyes rendelkezése egy irányba mutat, úgy, mint ahogyan tegnap a járványügyi védekezésnél a szerencsejátéknak az engedélyezési eljárása valahogyan mégiscsak belekerült.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nagyon sok szakmai érvet elmondott Potocskáné képviselőtársam, amit nem ismételnék meg, inkább azt gondolnám, hogy egy magasabb látószögből szeretnék rámutatni arra, hogy milyen úgymond inkább adópolitikai, filozófiai, világlátásbéli különbség van köztünk. Mi úgy gondoljuk, hogy egy adórendszernek igazságosnak és arányosnak kell lennie. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben differenciálni kell nagyon sok helyütt, pedig önök általában úgy alkalmazzák, hogy egy bizonyos adótípushoz egy bizonyos adómérték tartozik, ilyen az áfa, ilyen a személyi jövedelemadó.

Mi erről természetesen mást gondolunk, amit már nagyon sokszor elmondtunk ezekben a kérdésekben. Látszik, hogy ebben nem közeledik egymáshoz sem a kettőnk világképe, sem pedig a közös gondolkodás. Megtartjuk nem Európának, lassan a világnak a legmagasabb áfaszintjét, látszik, hogy önök ehhez nem nyúlnak hozzá. Önök azt gondolják, hogy az áfa egy igazságos adónem, mert ki mennyit fogyaszt, annyit fizet, viszont a legtöbb magyar ember nem kerül visszaigénylési pozícióba, tehát nekik ez egészen egyszerűen drágításnak tűnik.

Látjuk azt, hogy önök akkor is így használják ezeket a mértékeket, ha nyilvánvaló  úgy mondom  az az igazságtalanság, hogy aki például egy multinacionális cégnél dolgozik, ő 15 százalékot adózik, pedig az a multi, amelyik itt dolgoztatja őt, csak 9 százalékot adózik, és nem tudjuk elképzelni, hogy ez mitől igazságos, és ehhez nem nyúlnak hozzá; még akkor sem, ha látjuk, hogy ezek a cégek, amikor idetelepülnek, az itteni működésüknek az első öt-tíz évében szinte egyáltalán nem fizetnek semennyi adót. Ezzel szemben a magyar vállalkozások, a kis- és középvállalkozások terhei nem csökkentek az elmúlt időszakban. Esetleg, most azt láthatjuk, hogy az adminisztratív terheik csökkenni fognak.

(13.00)

Nem látjuk azt, ami nekünk ugyancsak fontos, és ez kettőnk között megint egy világképbéli különbség, hogy nem látjuk, hogy azokat, akik kirívóan magas keresettel rendelkeznek  és látjuk, hogy a NER rendszerében ez, ugye, nem attól függ, hogy ki mennyire okos, mennyit tanult, hogy sikereken, bukásokon keresztül megtanultae csínját-bínját annak, amit ő a szakmájának hív, hanem a NER rendszerében ez azt jelenti, hogy akire a kedves vezető ujja rámutatott, az majd sikeres lesz , nagyobb adóteher sújtaná. Valamilyen szintű luxusadónak legalább a gondolata ha megjelenne adott esetben! Hiszen látjuk, luxus van, helikopter van, jacht van, használják is őket, de mégsem látjuk azt, hogy ez valahol az arányos közteherviselésben és az igazságos közteherviselésben ugyanúgy megjelenne ezeknél az uraknál, hölgyeknél, akik igénybe veszik ezt a luxust.

Az önkormányzatoknál azt látjuk, hogy önök elveszik, először el akarták venni az iparűzési adónak a kisebb részét, aztán a nagyobb részét, ez nem sikerült, akkor most az egészet viszik  ezt úgy mondják nálunk vidéken, hogy a kocsi lóval , mindent visznek, az ügyintézést, mindent elvonnak önkormányzati hatáskörből, és mostantól az iparűzési adót majd akkor kiveti és beszedi a NAV. Megmondom őszintén, hogy ezeknek a rendelkezéseknek nem feltétlenül örülök, és ezek nem is feltétlenül lesznek mindig egyszerűbbek, ahogyan önök gondolják; azért sem, mert láttuk már, amikor hatásköröket telepítettek, hol, mondjuk, a jegybankhoz betelepítették a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, vagy most az önkormányzati adóknak a beszedését a NAV-hoz telepítik, általában egyébként azok az intézmények, amelyekhez odakerül ez a hatáskör, nincsenek rá felkészülve, amelyeknél eddig volt ez a hatáskör és, elvégezték, ellátták ezt a feladatot, azoknak pedig nem lesz munkájuk. Ez rövid távon egészen biztosan nem jelent jót, és nem látjuk azt az átmeneti időszakot, nem látjuk azt a felkészülési időszakot, amely megfelelően megnyugtatna bennünket afelől, hogy ez egy gördülékeny átadás lesz. Innen nézve ez azért nagyon úgy tűnik, minthogyha az adóbevételekre, a helyiadó-bevételekre mégiscsak rá akarná tenni az állam a kezét, majd utána azoknak a felhasználására is rátenné a kezét, hiszen arról nem olvasunk ebben, hogy a helyi iparűzési adót eddig beszedő önkormányzatok hogyan kerülnek ebbe bevonásra a felhasználás tekintetében. Azt látjuk, hogy az állam fogja majd beszedni helyettük, de azt nem látjuk, hogy ez hogyan kerül majd vissza.

Ami ugyancsak egy fontos dolog  az áfáról már beszéltem , hogy most, amikor a védekezés miatt, a járványügyi helyzet miatt valójában és az azért alkotott szabályok miatt nagyon sok család kerül kilátástalan helyzetbe, többször mondtuk már, többször volt olyan javaslatunk, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék le 5 százalékra vagy még annál is kevesebbre. Most látjuk, hogy a pálinkának a jövedéki adója lehet nulla százalék, akkor a kenyér áfája miért nem lehet nulla? A lisztnek az áfája miért nem lehet nulla százalék vagy 5 százalék, ha a pálinkáé lehet nulla százalék? Én azt gondolom, hogy ezen is érdemes volna gondolkoznia a kormánynak, és hogyha Brüsszelnek ezzel problémája van  mielőtt ezzel jönnek , akkor ez tipikusan az az eset, amely megérne azért egy ajtócsapkodást és egy jó nagy vitát Brüsszelben, az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése akár nullaszázalékos áfakulcsra, akár 5 százalékos áfakulcsra, ez megérne legalább egy akkora vitát, mint amekkorát megért a pálinka; hátha valaki nemcsak 86 liter pálinkát szeretne otthon megfőzni és meginni, hanem esetleg alapvető élelmiszerekhez szeretne jutni, méghozzá alacsonyabb áfával.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a köztünk lévő, néha filozófiai, néha világlátásbéli olyan különbségek, amelyeket mi nem látunk visszatükröződni ebben a törvénycsomagban, amelyhez természetesen majd mi is be fogjuk nyújtani a módosító javaslatainkat, és arra kérjük majd önöket, hogy támogassák azt, hogy ha lehet nullaszázalékos jövedéki adója a pálinkának, akkor lehessen az alapvető élelmiszereknek is nullaszázalékos áfája, hogy a magyar családok ezzel jobban járhassanak.

Még egy dolog, egy utolsó gondolat: hírek szólnak arról, államtitkár úr  és általában ezeket a híreket önök be szokták váltani , hogy a lakásáfát, az új lakások építésének az áfáját lecsökkentik 5 százalékra. Ezt nem találtuk meg ebben a javaslatban. Bekerüle, vagy csak elkerülte a figyelmünket? Ha belekerül, akkor milyen formában kerül bele, miért nem most került bele? Vagy arról külön törvényben kívánnake rendelkezni?

Ezt a kérdést pedig, kérem szépen, államtitkár úr, hogyha megtisztel bennünket, és részt vesz a vitában, akkor legyen kedves megválaszolni. Nagyon köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai