Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én most ebben a négy percben inkább arról szeretnék beszélni, hogy ebben a törvényjavaslatban mi nincs benne. Már sokadszor az elmúlt két évben a csődtörvény különböző módosításai kerültek a Ház elé, és én rendre el szoktam mondani az Igazságügyi Minisztérium képviselőinek, hogy van egy rendkívül fontos elem a felszámolásokról szóló jogszabályi részekben, ez pedig az, hogy a bíróságok milyen esetben kötelesek elrendelni a felszámolást. Bizonyára mindannyian tudják, akik itt a teremben vannak, hogy ehhez mindössze elég az, hogy ha felszólítja valaki a másik felet arra, hogy teljesítsen valami olyasmit, ami valamifajta anyagi ellenszolgáltatás vagy akár árukiadás, amit nem teljesített, és abban az esetben, ha elmulasztja ezt a bizonyos húsz napot az úgynevezett adós, abban az esetben a bíróság mérlegelés nélkül el kell rendelje a felszámolási eljárást.

Azért merem önöknek elmondani, mert az ügyvédi tevékenységem utolsó időszakában nem egy hasonló esettel találkoztam, amikor is elrendeli a bíróság a felszámolást, majd elkezdődik az eljárás, nyitva áll a megfelelő határidő arra a feleknek vagy az érdekelteknek, hogy bejelentsék hitelezői igényüket, és úgy múlik el ez az időszak, hogy még azt sem jelenti be a hitelezői igényét, aki kérte a felszámolást.

Hogy is kerülhet erre sor? Azért kerülhet erre sor, mert az igénye nem volt megalapozott, és miután a felszámolási eljárásban bizonyításnak nincs lehetősége, bizony tönkre lehet úgy tenni egy vállalatot egy felszámolási igény bejelentésével, hogy egy adminisztratív hiba következett be, de valójában annak, aki kérte a felszámolást, nincs is jogalapja valamely követelést előterjeszteni. És miután a felszámolóbiztos köteles megvizsgálni a bejelentett igény megalapozottságát, nem is merik megtenni, mert pontosan tudják, hogy el lesz utasítva. És ilyenkor egy egyéves hosszú tortúra vár a cégre, mire a bíróság talpon tartja, hiszen mit tud tenni a felszámolóbiztos… Ha nincs a felszámolásban bejelentett hitelezői igény, akkor nincs miről beszélni.

Én nagy tisztelettel azt vártam az elmúlt években, ha már például ebben az új javaslatban ilyen aránylag korszerű módosításokat a kormányzat javasol, és megpróbálja gördülékenyebbé tenni a felszámolási eljárásokat és különösen azt, hogy megpróbálja azt elérni, hogy a felszámolás nem a megszűnés elsődleges célját jelentse, hanem akár reorganizálható legyen a felszámolás alatt álló cég is, ahol hitelezők vannak, ez nagyon üdvözlendő, de maga a nulla pont, ami odáig vezethet, hogy egy vállalatot felszámoljanak, ott van olyan túlzottan nagy, tág tér adva bárkinek, aki ezt az intézményt akarja szinte bosszúból  mert a követelése nem jogos  használni, akkor ezt ma is korlátlanul megteheti.

Én azt kérem az igazságügyi kormányzattól, hogy kérje be az adatokat, akár a bíróságoktól, hogy hány olyan eset volt, amikor vagy megalapozatlan volt, vagy egyáltalán nem olyan mértékű volt, és egy komoly gazdasági eredményt felmutató céget azért helyeznek egy ilyen, a gazdasági életben rendkívül hátrányos tortúra alá, mert egyszerűen valakik valamiben nem tudtak megegyezni, hogy valaki a gazdasági életben bosszút akart állni.

Úgyhogy én azt javaslom, hogy akkor lehessen igenis felszámolási igényt beterjeszteni, ha ezzel párhuzamosan fizetési meghagyás vagy per útján is érvényesíti az igényét, azaz komolyan kifejezi azt, hogy neki a követelése valós. Köszönöm a figyelmüket.