Készült: 2024.03.29.00:53:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

266. ülésnap (2017.12.12.), 2. felszólalás
Felszólaló Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:35


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Nemrégiben jelent meg a KSH új kiadványa a magyar háztartások helyzetéről. A kiadvány kapcsán a kormányzati propaganda nemcsak arról beszél, ami kedvező képet mutat az ország állapotáról, hanem néhány statisztikai számot is leír, amely árnyalja egy icipicikét a képet.

Először is azzal szemben, amit egyes kormánytagok állítanak, nem szűnt meg Magyarországon a szegénység, vannak még szegénységben élő családok és vannak még éhező gyermekek. Hiába csökken egyes mutatók szerint a szegénységben élők aránya, 2016-ban is 2 millió 465 ezer embert érintett a szegénység legalább egy dimenziója, ami a teljes lakosság 25,6 százalékát jelentette, tehát egynegyedét. A mu­tató változása még az 1 százalékot sem érte el.

A gyermeküket egyedül nevelőknek több mint fele él szegénységben. Itt 320 ezer családról beszélünk és körülbelül félmillió gyermekről. A gyermekeknek több mint 31 százalékát sújtja a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség.

Sőt, a 65 év felettiek helyzete tovább romlott 2015-höz képest a komplex mutató szerint is. A jövedelmi szegénységet mérő adatok szerint a 65 év felettiek körében 33 százalékkal nőtt a jövedelmi küszöb alatt élők aránya.

Azt is leírja a KSH, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők csoportját több mint háromszor nagyobb arányban érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkét. Ehhez képest a kormány nemhogy javítani akarná a közoktatás minőségét, hanem tovább rombolja azt. Gondoljunk a szakképzés rendszerének szétverésére vagy a 18 éves tankötelezettség lecsökkentésére! Ma már több mint 50 ezer gyerek szorul ki az oktatásból ennek köszönhetően. A jobb helyzetűek közül pedig sokan már eleve nem is itt akarják elkezdeni felnőtt életüket, egyetemre is külföldre mennek, sokan soha nem is térnek vissza hazájukba, Magyarországra.

Jövedelmi helyzet tekintetében továbbra is a három- és annál több gyermekesek, valamint az egyedülálló szülők voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az egy főre jutó átlagos nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kettőharmadát.

A jövedelmi egyenlőtlenséget mérő mutatók szintén változatlanok. A legalsó és a legfelső tized átlagos bruttó jövedelme között már több mint tízszeres volt a különbség. Még mindig jóval nagyobb az egyenlőtlenség Magyarországon, mint 2010-ben volt, akármelyik idevonatkozó mutatót is nézzük. Érdekes, hogy a szubjektív jövedelmi elvárások szerint, tehát hogy mekkora jövedelemre van szükség a megkérdezettek szerint az átlagos életvitelhez, alig kétszeres a különbség a legalsó decilisben élők és a legfelső decilisben élők között. A valóságban mégis több mint tízszeres a különbség a tényleges helyzetük között.

Emlékeztetjük önöket, hogy még egy kor­mány­kö­zeli felmérés is megállapította, hogy a családi pótlékot a válaszadók majdnem 60 százaléka kevesli, a kis­mamák munkába való visszatérésének segítését több mint 43 százalék kevesli, több mint 62 százalék szerint még két keresetből sem lehet ma három gyer­meket felnevelni Magyarországon, több mint 73 százalék szerint igazságtalan a magyar nyugdíjrendszer, és majdnem ennyi válaszadó szerint az állam nem biztosít tisztességes megélhetést a nyugdíjasoknak.

Próbáltam egy kis összegzést elkészíteni erről az évről. Itt el kell mondanom, hogy néhány számunkra fontos intézkedést, amit az idén is benyújtottunk ezeknek a szegénységi adatoknak a javítására: a családi pótlék emelése, a nyugdíjminimum emelése, a szünidei szociális gyermekétkeztetés emelése és a gyermekétkeztetés kedvezményének kiterjesztése a középiskolásokra is ‑ néhány intézkedés azok közül, amelyek javítottak volna a szegénységi mutatókon, de hát tudjuk, hogy a kormánypárti képviselők mindahányszor leszavazták.

Én egy mai akcióra szeretném felhívni a figyelmét a képviselőtársaimnak, a civil szervezetek megregulázására az ételosztással kapcsolatban. Képvi­selőtársammal töltött káposztát főztünk önöknek, amit a mai napon meg fognak kapni. Nagyon kérem önöket, hogy támogassák jó érzés szerint azt a hajléktalanóvodát, ami Budapesten működik. Kihelyeztünk a frakcióiroda előtt egy dobozt. Kérem, adakozzanak, mert a mi felelősségünk, a legnagyobb felelősségünk, hogy Magyarországon a szegénységet felszámoljuk.

Egy mondatot, ha még elnök úr megengedne. Ferenc pápa szavaival kívánok áldott és boldog ünnepeket minden képviselőtársamnak és Magyarország összes lakójának: „Az Úr karácsonya legyen alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk a szegények szükségleteire, és mindazokra, akik Jézushoz hasonlóan nem találnak befogadásra.” Áldott, boldog ünnepeket kívánok mindenkinek. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai