Készült: 2024.04.18.18:03:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 110. felszólalás
Felszólaló Kádas Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:39


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÁDAS MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága 2001. szeptember 19-i ülésén tárgyalta a T/4979. számú, a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

A bizottság ott jelen lévő tagjainak a véleménye szinte egyöntetű volt abban, hogy a törvény megalkotása sürgető szükségszerűség, egyrészt azért, mert ezt kívánja meg a munkaerő-piaci mobilitás követelménye, s ez összhangban áll a munkavállalók elemi érdekeivel is, másrészt azért, mert ma ezen a több százezer ember számára foglalkoztatást nyújtó területen alig van szabályozottság. Ez a rendezetlenség a képzés tartalmára és szervezeti kereteire, valamint a finanszírozásra egyaránt jellemző. Ennek pedig az egyik lehetséges következménye, hogy a létező képzések minősége rendkívül egyenetlen, sok esetben nem nyújt garanciákat a képzésben részt vevők számára a tekintetben, hogy a befejezett képzés után megszerzett kompetenciáik és az ezekről szóló tanúsítványok a munkaerőpiacon biztosan vagy legalábbis nagy valószínűséggel jól hasznosíthatók lesznek.

Végül fontos a törvény megalkotása azért is, mert a magyar törvényhozás - akár az uniós országokkal, akár az egyes szomszédos közép-európai országokkal vetjük össze - e tekintetben rendkívüli késésben van. Ez a késés több év, de némely esetben, például ha Szlovéniával vetjük össze, akkor több évtized.

A bizottsági vita során a vélemények az alábbi csomópontok körül kristályosodtak ki:

1. Felmerült a felnőttképzéssel kapcsolatos, a törvényben megfogalmazott intézményrendszer kérdésköre, ezen intézmények hatáskörének, jogosultságainak és egymáshoz való viszonyuknak a témaköre.

2. Többen szóba hozták a felnőttképzésnek az egész oktatási rendszerben elfoglalt helyének és súlyának problémakörét.

3. Vita tárgya volt a központi finanszírozás összegszerűségéről és módjáról, a költségvetésben való megjelenésének idejéről és mindezek kapcsán az iskolarendszeren belüli és azon kívül eső képzési formák ügyéről.

4. Számos hozzászóló taglalta a képzések akkreditációjának a minőségbiztosítással is összefüggő kérdését, illetve az ellenőrzés szakmai és pénzügyi módját; többek között az erre jogosult szervekről esett szó.

5. Sokakban felmerült a törvénytervezetben szereplő fogalmak, definíciók pontosításának igénye.

6. Több képviselő a törvényi és rendeleti szabályozás helyes arányait igyekezett keresni, mi az, amit a törvényben kell kodifikálni, mit lehet és kell a rendeletekben megjeleníteni.

A teljesség igénye nélkül e kérdéskörök váltották ki a vita során a legnagyobb érdeklődést. A bizottságban végül is konszenzus alakult ki abban, hogy pontosító módosító javaslatok beépítésével a törvény oly módon alakítható, ha tetszik jobbítható, hogy majdani működése során megfelelhet annak a feladatnak, amelynek érdekében létrejön. Ilyen irányú törekvések a kormánypárti oldalon egyértelműen megfogalmazódtak, de az ellenzéki képviselőktől is jöttek - bár gyengébb intenzitással - hasonló jelzések.

Tisztelt Ház! Végül is a parlament oktatási és tudományos bizottsága 12 igen, 3 nem szavazattal és 1 tartózkodással a törvényjavaslat általános vitára bocsátását javasolta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai