Felszólalás adatai

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottságban 10 ellenvélemény volt a 12 kormánypárti véleménnyel szemben. Miért is voltak ezek a vélemények? A mezőgazdasági bizottságban a kisebbség részéről az az álláspont alakult ki, hogy a módosítások szükségesek. Nem vitatjuk, de a módosítások tartalma már részünkről erősen vitatott.

Néhány pontot szeretnék kiemelni a törvénymódosításból. A törvénymódosítás szabályozza, hogy az Európai Unió gazdasági és orientációs alapjából, az EMOGA-ból érkező kifizetések megelőlegezése csak a tárgyévben történhet meg. Tehát amikor - különösen az agrár- és vidékfejlesztési stratégia esetében - a pályázatok megvalósítása esetén áthúzódik a fejlesztés, ha az Unió utólagosan biztosítja a forrásokat, akkor ebben az esetben csak a tőkeerős vállalkozások jutnak lehetőséghez, ez egyfajta kontraszelekció, negatív szelekció. Nem biztosít esélyegyenlőséget, már a pályázatok benyújtásánál.

A másik terület, amelyről szeretnénk szólni, melyet vitattunk a bizottsági ülésen, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosításával kapcsolatban hangzott el. Ebben a törvényben bemutatják azt, hogy mik maradnak meg állami tulajdonban, de nem beszélnek arról, hogy a különböző fontos kutatóintézetek már kikerülnek a törvény hatálya alól, így az érdi, az újfehértói gyümölcstermesztési, a ceglédi, a fertődi kutatóintézetek megszűnnek, értékesítésre kerülnek.

Egy másik terület, amelyről, azt gondolom, feltétlenül kell még szólnunk: itt több hozzászóló jelezte már a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló '95. évi törvény módosítását. Nos, az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben döntött, valamennyiünk közös érdeke, hogy minél előbb történjen meg ezeknek a területeknek a rendezése. Ezt három évvel ki kívánják tolni, ez azt jelenti, hogy a gazdálkodókat korlátozzák, ugyanakkor a korlátozott tevékenységük folytán nem tudnak megfelelő jövedelmet realizálni, tehát jövedelemtől esnek el. Három év kitolása ebben az időszakban nagyon hosszúnak tűnik.

A legnagyobb vitát - és azt gondolom, kormánypárti képviselőtársaim is osztják álláspontunkat - a társadalombiztosítással kapcsolatos törvények módosítása váltotta ki. Miért? Azért, mert - több bizottság részéről már elhangzott - a mezőgazdaságban nagyon sajátos viszonyok uralkodnak. Még cipeljük a múlt örökségeit, tisztelt képviselőtársaim; kormánypárti képviselők részéről hangzott el, hogy mi történik akkor, ha egy 76 éves, idős téesznyugdíjas háztartásbeli felesége, aki még a ház körül dolgozik, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani. Mekkora adót fizet? Lényegesen nagyobb az adó-, a tb-terhelés ebben az esetben, ha ő szabályosan akarja az általa megtermelt terméket a piacra vinni, mint az, amennyit az adott termékért esetleg realizálhat. Magyarul, megint a szabályosan, őstermelői igazolvánnyal működő embereket kényszerítjük arra, hogy szabálytalan megoldásokat válasszanak. Azt gondolom, ezt újra kell gondolni, mert az ő ellátásuk fontos, a terhelésüket pedig nem lehet növelni.

Köszönöm szépen, ezért nem tartottuk elfogadhatónak az előterjesztést. (Taps az ellenzéki padsorokban.)