Felszólalás adatai

Budai államtitkár úr büszkén hangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat, ez a módosítás az agrárkamara kormánnyal kötött megállapodásán alapul, és a kormánnyal kötött megállapodás bizonyos pontokat kötelezővé tesz az agrárkamarára, ezért van szükség erre a módosításra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a probléma ezzel a javaslattal. Az a probléma, hogy önök a kötelező tagság mellett először a kormánnyal kötöttek megállapodást, nem pedig a tagjaikkal, és nem egy társadalmi megállapodásra épül fel egyáltalán az egész agrárkamara szervezete. Ettől merem azt állítani, hogy ez egy politikai központosítási törekvés része. Az a történelmi felelőssége megvan a Magosznak és a kormánypárti képviselőknek, amellyel teljes mértékben kiherélik az érdekvédelmet, a gazdák érdekvédelmét, ugyanis a gazdák érdekvédelme és az agrárium politikai irányítása két teljesen különálló feladat. Ha a kettőt összevonjuk, akkor gyakorlatilag az ellensúlyokat és a fékeket vesszük ki abból.

Amikor a Magosz a gazdatüntetésen ki tudott állni a gazdákért, akkor ezt azért tudta megtenni, mert más platformon állt, mint a politika, mint a mindenkori politika, mint a mindenkori kormány. Most azáltal, hogy ezt teljesen maga alá söpri a Fidesz-kormány a Magosz-vezetők segítségével és rezidensi közreműködésével, teljesen megfosztja a magyar agráriumot az érdekvédelemtől. Minden más gazdaszervezetnek értelmetlen működnie, mert minden más gazdaszervezet nem tud tagokat toborozni úgy, hogy minden manna csak a kormányzattól, az agrárkamarán keresztül hullhat rájuk, amelynek ők a kötelező tagjai kell hogy legyenek.

Amikor Pócs képviselőtársam itt a gazdatársai nevében kért ki valamit, akkor azért kedvem lett volna megkérdezni, és most meg is kérdezem: a 7 százalék gazda nevében tette ezt a kijelentését, vagy a 93 százaléknyi gazda nevében tette ezt? Ezeket világosan látni kellene. Tehát azt gondolom, hogy a történelmi felelősség hiányzik az előterjesztőkből ahhoz, hogy nem volna szabad az érdekvédelmet és egy ágazat gazdasági irányítását összevonni. Kérem, az agrárkamara ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával nagyobb jogosítványokat kap, mint maga a minisztérium, mint maga a Vidékfejlesztési Minisztérium, ugyanis ott sincsenek ezek az adatok összegyűjtve az egyes gazdákról, nincs olyan kötelezettsége az adóhivatalnak, a MVH-nak, egyik szervezetnek sem, mint amit most az agrárkamara maga alá söpört, hogy kötelezően, határidőre adatokat kelljen szolgáltatni. Ez a jogosítványa a minisztériumnak sincs meg. De ugyanakkor megint csak egy fércmunka ez a törvényjavaslat, ami előttem, a kezemben van, mert ugyan egy oldalon keresztül sorolja azokat, hogy mi minden adatot fog kezelni, begyűjteni a gazdákról, de arról például egy szót sem szól, hogy ez önkéntes vagy kötelező alapon fog-e megtörténni.

Az előterjesztő, Jakab alelnök úr büszkén mondta, és egy kicsit mintegy érdemként kiemelve, hogy bevezetik az önkéntesség fogalmát, az önkéntes tagság lehetőségét. Igen, azokra az állatorvosokra, akik nem az ő kamarájukban akarnak, illetve ott tagok, de itt is megengedik, hogy akkor tagok lehessenek. Nos, ez néhány embert fog képviselni, viszont a több százezres tagság önkéntességéről pedig szó sincs. De az adatgyűjtésre vonatkozóan ez a javaslat nem tartalmazza azt, hogy most az agrárkamarába minden gazdának kötelezően kell-e beadnia, vagy pedig valóban a saját adatait nem akarja egy ilyen központosított szervnél kezeltetni egy gazdálkodó, és nem akarja beadni.

(13.10)

Tehát egyszerűen nem szabályozza. Úgyhogy már most felkészülhetünk vagy egy újabb módosítására ennek az agrárkamarai törvénynek, vagy talán benyújtanak erre módosítót. Én nem fogom megtenni, mert még azt a módosítót sem fogadtatják el a parlamenttel, amivel itt az általános vitában államtitkár úr egyetért, a mezőgazdasági bizottságban egyhangúlag mellette vannak egy ellenzéki, általam benyújtott módosítónak, és a parlament mégsem szavazza meg, kizárólag politikai okokból. Ezért én most már itt kísérletet sem teszek arra, hogy ezt a törvényt így jobbá tegyem, képviselőtársam egyébként megtette, tehát azért a képviselői kötelességet megtesszük. Tehát, ha ez nem szabályozza azt, hogy önkéntes-e vagy kötelező ez az adatszolgáltatás, akkor azt gondolom, hogy egy újabb ilyen törvénymódosítást fogunk tárgyalni hamarosan.

De mehetek tovább, egy másik hibáját is felemlítve, amelyik a 7. § (6) bekezdésében a Statisztikai Hivatal számára nyújtott szolgáltatást szabályozza. Azt mondja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célra térítésmentesen évente legkésőbb január 15-éig átadja. Tehát magyarul, a kamara ad egyedi azonosításra alkalmas módon - hát, kérem, ilyen a világon nincs, hogy a Statisztikai Hivatal egyedi azonosításra alkalmas módon gyűjtene adatokat egyes gazdákról statisztikai célzattal!

De a törvény fércvoltát mi sem bizonyítja jobban, mint ha az 5. § (5) bekezdését idézem ugyanezzel a témával kapcsolatban: "a kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon", és a b) pontja: statisztikai célokra használja fel.

Most akkor tessék tisztázni ezt, hogy két egymás után következő paragrafusban az egyiknél egyedi azonosításra alkalmas módon köteles továbbítani a Statisztikai Hivatalnak, a másikban pedig egyedi azonosításra nem alkalmas módon! Tehát én azt gondolom, ezek a példák mind csak azt bizonyítják, hogy ez mennyire átgondolatlan és mennyire fércmunka.

A teljes körű adatgyűjtésről már tettem említést. Ha ezt kötelezővé teszik, akkor ez felül fogja múlni minden, a magyar nemzet történelmében diktatórikusnak nevezett kormányzat tevékenységét.

Arra hivatkozik az előterjesztő is és a törvényjavaslat indoklása is, hogy ezt azért kell, mert egy szolgáltató kamarára van szükség. Valóban, a magyar gazdatársadalomnak egy szolgáltató kamarára volna szüksége, de ezt az adatgyűjtést talán úgy kellett volna kezdeni, hogy az új agrárkamara, hogy a bizalmát megszerezze a gazdáknak, elkezdett volna szolgáltatni. Elkezdett volna szolgáltatni stratégiákat, akár szaktanácsadást, minden olyat, ami egy agrárkamarától elvárható. És amikor ezen szolgáltatásai, tehát kvázi a megelőlegezett bizalomra való rászolgálás érdekében kínált szolgáltatásai során, ha ott felmerül valami, akkor ahhoz adatokat kérhet be azért, hogy a feladatát jól tudja ellátni. Ez egy szolgáltató, kvázi egy szolgai agrárkamara lett volna. A szolgait abban az értelemben értem, hogy a gazdákat akarja szolgálni.

Nos, ez a törvény és egyáltalán az agrárkamara újkori történelme az elmúlt egy év alatt nem azt mutatja, hogy az agrárkamara szolgálni akarja a gazdálkodókat. Ez azt mutatja, hogy az agrárkamara bekebelezni akarja a gazdálkodókat, él azzal a kormányzati hatalommal, hogy kötelezővé teszi számukra a tevékenységet, csak tetszik tudni, a demokráciában az a jó, és azt gondolom, hogy mindannyian, akik itt ülünk, tiszteljük a demokráciát, de nem azt a formáját, amit jelenleg a kormány megvalósít. Ugyanis, ha ezzel a diktatórikus önkényuralmi rendszerrel behajtjuk a gazdákat egy politikai szervezetbe, politikailag átitatott szervezetbe, akkor a gazdák önkéntes, öntevékeny, kezdeményező szerepét vesszük el. És ha ezt kivonjuk a gazdatársadalom jövőformáló erejéből, akkor a jövője a gazdatársadalomnak sokkal szegényesebb, sokkal silányabb lesz. Tehát ezt az erőt, hogy van értelme a saját sorsunkkal foglalkozni, hogy van értelme a saját jövőnket tervezni, mert az függetlenül politikai irányzatoktól meg tudjuk tenni, ezt vonják ki ezzel, és erre értem azt a bizonyos politikai felelősséget.

A törvény 5. § (7a) bekezdésében: a tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére - gondolom, itt jogi személyt is ért alatta - kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető. Tehát kizárólagos nem, de ezek szerint ahhoz, legalábbis, ha ezt kihagyták ebből, a megfogalmazás pontosságával foglalkozom, akkor kizárólagos jogot nem enged át adatbetekintésre vagy adatkezelésre az agrárkamara más jogi személynek, ez sem szerepel itt, mert itt csak személy van, tehát akár ezek szerint nem kizárólagos joggal egy magánszemély is betekinthet ebbe az adatbázisba. És hol van akkor az üzleti titok fogalma? Hol van az, hogy gazdálkodók akár egy településen belül, vagy nem akarok én most kitalálni olyat, amikor egyik gazdálkodó szeretné megtudni a másik gazdálkodó adatait, hogy mekkora támogatást kap, mennyi földön gazdálkodik, mennyi munkaerőt foglalkoztat, mi az árbevétele, s a többi, s a többi, ha ezt megtudja az egyik gazdálkodó, akkor az versenyelőnybe juthat.

A törvény ugyanakkor erről nem gondoskodik. Egy nagyon rövid megjegyzéssel elintézi, hogy az adatkezelés során, idézem az 5. § (7) bekezdését: "Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatot illetéktelen személy ne ismerhesse meg." Kérem, ezt ebben a törvényben szabályozni kellett volna akkor! Itt most megint egy biankó megbízást kap az agrárkamara, hogy bízzunk meg benne, hogy majd ő gondoskodik arról, illetve majd biztosítania kell, mert még csak az sincs itt, hogy gondoskodik róla, de biztosítania kell azt, hogy az adatok illetéktelen személyhez ne jussanak. Hogyan? Hogyan, ki fogja azt kezelni? Egyben szerepel-e, hogy én, Varga Géza gazdálkodó adatom a nevemmel, címemmel, lakcímemmel lesz-e megjelölve az, hogy a tejfeldolgozó üzememben mit csinálok őstermelőként, hogy mekkora földön gazdálkodom, hány tehenem van, s a többi? Vagy pedig az adatok valóban csak egyedi azonosításra nem alkalmas módon egy statisztikát szolgáltatnak az agrárkamara számára, hogy ezzel a statisztikával agrárstratégiát tudjon készíteni? Nagyon fontos kérdés, de erről sem rendelkezik ez. Tehát kéri tőlünk, hogy adjunk bizalmat arra, hogy majd azt a kamara biztosítani fogja. Mi a Jobbik részéről nem előlegezzük meg ezt a bizalmat, mert ahogy ez a kamara létrejött, ez nem ad okot erre.

Az etikai intézkedéseknél is, amelyik a 8. § (5) bekezdés b) pontjában van, hogy ha etikai intézkedésre kerül sor, akkor itt egy gazdálkodónak arra is javaslatot adhat az agrárkamara, hogy egy etikai vétség esetén a tevékenységét korlátozhatja. Ezt kezdeményezheti az agrárkamara. Mi lesz ez az etikai vétség? Hogy nem megy el a kormány melletti tüntetésre, mint ahogy azt a CBA dolgozói most megteszik? Akkor ez egy etikai vétség, és akkor bizony, bizony, irgum-burgum, akkor jaj lesz annak a gazdálkodónak, vagy mi? Tehát ilyen jogosítványokat adni, hogy egy szubjektív megítélés alapján majd a gazdálkodó tevékenységének a korlátozására adhat javaslatot az agrárkamara? Nonszensz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Igen, akkor...

ELNÖK: Még egy fél percet tudok adni.

VARGA GÉZA (Jobbik): Igen, azt kihasználom. Csak egyetlen gondolat, mert sorba megyek a törvényen. Bár már említettem a 10. §-ban a kormánnyal kötött megállapodást. Hangsúlyozom, nem a kormánnyal kellett volna. Ha a kamara valóban a gazdáknak egy szolgáltató szervezet akar lenni, akkor nem a kormánnyal kellett volna megállapodást kötnie először, hanem először a gazdatársadalommal vagy egyáltalán a magyar társadalommal, egy társadalmi együttműködési szerződésből kellett volna kiindulni, és azt kellett volna a kormánytól elvárni, hogy azt teljesítse. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.20)