Felszólalás adatai

BÍRÓ ILDIKÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szeptember 30-án döntött az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. A bizottság fideszes és KDNP-s tagjai nem tartották a javaslatot általános vitára alkalmasnak.

A bizottsági ülésen abban egyetértés volt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény jó kezdeményezés volt, amely célja szerint a civil társadalom megerősítését akarta szolgálni. Sajnos, úgy látjuk, ahhoz, hogy az alapprogram valóban betöltse civil társadalmat erősítő szerepét, lényeges és alapvető korrekciókra lenne szükség.

A jelenlegi javaslat a bizottsági ülésen az előterjesztőt képviselő dr. Herczog László szakállamtitkár úr szerint három témakör köré csoportosítható: a támogatásra jogosult civil szervezetek körének felülvizsgálata, a testületi döntések elleni jogorvoslat szabályainak módosítása és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok módosítása. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a javaslat nem oldja fel azt a feszültséget, hogy a minisztérium - mint idézőjelben a törvényesség őre - bizonyos döntésekre rátelepszik, és ezzel számos döntés végrehajtását akadályozza. Sokszor több hónapos késlekedést is szenved egy-egy döntés végrehajtása a minisztérium hibájából. Ez a magatartás súlyosan sérti a Nemzeti Civil Alapprogram döntéshozatali autonómiáját.

Érdekes módon a minisztérium által kidolgozott törvényjavaslat nem old meg olyan fontos kérdést sem, mint az NCA saját számlája. Ha ugyanis a NCA rendelkezhetne saját számlával és a számla fölött önálló rendelkezési joggal, különböző banki termékekkel, évente körülbelül 250 millió forinttal több pénzt lehetne a civil szervezetekhez juttatni. Nem értjük, miért nem partner ebben a kormány. Ez nem jelentene ugyanis a költségvetés számára többletkiadást, de a civil szervezeteknek többletbevételt igen.

A kuratóriumok létszámának csökkentése teljesen érhetetlen javaslat. Az érdemi munka ott folyik ugyanis. A testületek létszámának csökkentése a testületek legitimitását is csökkenti. Ha a létszámcsökkentéssel a tagok költségtérítésén akar spórolni a kormány, miért nem a költségtérítés összegét csökkentik? Az eredmény végül is ugyanaz: a kuratóriumok tagjai ugyanis nem a pénz miatt ülnek az adott testületben, hanem elhivatottságból.

A javaslat nem foglalkozik az NCA kezelő szervével sem, pedig a bizottsági ülésen egyértelműen kiderült, hogy az ESZA Kht. nem képes ellátni ezt a feladatát, vagy legalábbis eddig nem volt képes, és alkalmatlan a döntések végrehajtásának monitorozására is. Márpedig minden érintett NCA-döntéshozó a jelenlegi szabályozás legfőbb hiányosságaként a monitorozás elmaradását említi. A bizottsági ülésen egyenesen azt mondta a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsának elnöke, hogy az ESZA Kht.-val az első évben tragédia történt: bedőlt a rendszer.

Sajnálom, hogy a javaslat vitáját megelőzően nem adott lehetőséget a kormány érdemi ötpárti tárgyalásokra. Amit az MSZP képviselői az emberi jogi bizottsági ülésen felvetettek, sem tekinthető valódi kezdeményezésnek, hiszen ha komolyan gondolták volna, hogy jussunk megegyezésre, akkor ma nem lenne szabad általános vitát lefolytatni pontosan azért, hogy a konszenzusos módosító javaslatokat be lehessen még nyújtani.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

(10.10)