Felszólalás adatai

Hadd mondjak ilyeneket! Súlyosan diszkriminatív a javaslat a termékdíj fizetésére kötelezett kibocsátók befizetéseire fordítandó részek elosztásában. Korábban elfogadták, hogy pályázati úton fogják kiválasztani majd a szelektív gyűjtőket és a hasznosítókat, ez sem volt teljesen rendben, de a jelenlegi tervezet pályázat nélküli kiválasztásról beszél mindig. Tényleg elég tiszteletreméltó, hogy mindenáron megpróbálják megkeresni a közbeszerzés megkerülésének útjait, de azt gondolom, hogy ez nem fog működni. Ilyenek vannak benne, hogy az OHÜ, ez a bizonyos Hulladékgazdálkodási Ügynökség "szükség szerint" pályázatot fog kiírni, miközben például a hulladékkezelési feladatra adott összeg költségvetési támogatásnak minősül, ami teljesen ellentétes és kifejezetten tiltott az európai gyakorlatban. Ezeket biztosan orvosolni kellene, és itt piaci alapon működő, egymással versenyző szolgáltatóknak adnak majd támogatást; ilyen támogatás, költségvetési támogatás nem adható.

Arról nem beszélve, hogy bizonyos közszolgáltatókat pályázat nélkül, közvetlenül akarnak leszerződtetni a teljes közszolgáltatások futamidejére, míg az esetlegesen pályázaton nyertes cégekkel csak egy évre fognak szerződni. Ez is megint teljesen diszkriminatív lépés, azt gondolom, hogy ez így nem tartható.

A termékdíjakat teljesen alárendelik az állami költségvetés igényeinek, és azt gondolom, hogy innentől ez csak egy sarc, egy adóbehajtás. Az eredeti funkciója a termékdíjnak - ezt nagyon sokszor elmondtuk, hogy 15 évvel ezelőtt hozták meg a termékdíjas jogszabályt, akkor alkották meg -, hogy ösztönző, gazdasági ösztönző kell hogy legyen, és akkor jó ez a szabályozás, ha nem fizetnek be a cégek egy fillért se, hiszen akkor teljesítik a környezetvédelmi célt, ami egyrészt hasznosítás, sőt ezen túl megelőzés, hogy ne is képződjön olyan típusú hulladék, ami a termékdíjtörvény hatálya alá esik. Ehhez képest itt most 60 milliárdot akar besöpörni a kormány, és csak 16 milliárdot fog hulladékgazdálkodási célokra fordítani, a többi az nyilvánvalóan eltűnik valahol a költségvetési lyukakban, és azt gondolom, hogy ez teljesen kontraproduktív. Ugye ezek után már csak nem is lehet álmodni arról, hogy itt majd betétdíj lesz, hulladékmegelőzés lesz, és hogy valamilyen módon egy ösztönző rendszer fog kiépülni, hiszen itt az állami adóbevételekre hajt a kormány.

Különösen szembetűnő az, hogy az egyéni hulladékkezelőket, az egyéni hulladékkezelést teljesítőket ez mennyire háttérbe szorítja. Erre illik megadni a lehetőséget, hiszen az uniós normák szerint a gyártói felelősség, a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján meg kell adni a lehetőséget az egyes cégeknek, hogy a saját hulladékukat maguk kezeljék és hasznosítsák, de ebből a Koszorús-féle módosításból az derül ki, hogy tűzzel-vassal fogják irtani az egyéni teljesítőket, és olyan rendszerirányítási alapköltséget vagy mi a csudát vetnek ki rájuk, ami alapján tökéletesen lehetetlenség lesz egyéni teljesítést vállalni, és ez megint csak egy elég fontos uniós alapjogot sért.

(0.20)

Arról nem beszélve, hogy ugye, említettük, hogy júniusban fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége ezt a termékdíjtörvényt, rá egy hétre már rögtön módosítani kellett, egy része szeptember 1-jén hatályba lépett, és a hatálybalépés óta eltelt időszakban rengeteg határidőt mulasztott el a kormány és az általa felállított Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Nem készült el az a bizonyos hulladékbegyűjtési és hasznosítási terv, ami az alapja lenne az egész hulladékkezelési tevékenységnek. A mai napig nem írtak ki tendereket, márpedig itt nyílt uniós közbeszerzési tendereket kellene kiírni, hiszen olyan mennyiségekről és olyan összegekről van szó. Ez azt jelenti, hogy most írunk november 7-ét - vagy már 8-át -, és még ki sem írták ezeket a pályázatokat, ez azt jelenti, hogy január-február előtt itt nem lehet szerződést kötni.

Gyakorlatilag ez az új Koszorús-féle módosítás ezeket a mulasztásokat szentesíti, amennyiben a Hulladékgazdálkodási Ügynökség kötelezettségeit gyakorlatilag elmossa, elkeni, eltünteti. Nem fogja ezután határidő kötni az OHÜ-t arra, hogy ezt a bizonyos tervet elkészítse, nem fogja határidő kötni őket arra, hogy a tendereket időben kiírják, viszont mindenféle tenderen kívüli, hátulról jövő módszerekkel próbálnak majd szerződéseket kötni különböző cégekkel, ami, azt gondolom, abszolút ellentétes az uniós közbeszerzési gyakorlattal.

Abba gondoljanak bele, kedves képviselőtársak, hogy azért nem működik itt a gazdaság, és ezen belül nem működik a hulladéktechnológia sem, és azért nem pörög ez a piac, mert nincs kiszámítható gazdasági környezet. Hát lehet ilyet csinálni egy vállalkozói szférával, hogy júniusban hozunk egy törvényt, rá egy hétre módosítjuk, majd szeptemberben újra elővesszük az egészet, mindenféle társadalmi egyeztetések nélkül újra beterjesztjük úgy, hogy szinte minden paragrafusát megváltoztatjuk annak, amit júniusban törvénybe iktattunk? Ezt így nem lehet. Az, hogy ötletszerűen emelik a díjakat, és nincs mögötte semmiféle hatásvizsgálat, nincs mögötte számítás, hogy ezek valóban befolynak-e, hogy ennek milyen egyéb hatásai lesznek a piacon, szerintem elfogadhatatlan. Mi könnyen beszélünk itt éjszaka a parlamentben, de bizonyos cégeknek ez húsbavágó dolog. Elképesztő, hogy milyen panaszokkal jönnek, és milyen leveleket írnak bizonyos vállalatok, amelyek ebből élnek, akik hulladékkezelésből építették föl a vállalkozásukat, és egy kiszámítható gazdasági környezetre vágynak, és ezt nem kapják meg. Amíg ez nincsen, addig ide nem fognak befektetést hozni, addig innen csak kivonják a forrásaikat, erről a labilis piacról eltűnnek, és ebből a szempontból valószínűleg teljesen igazuk van.

Felhívjuk a figyelmet - és megtettük ezt júniusban -, hogy egy ilyen "gazdasági" adójogszabály uniós notifikációköteles. Azt gondolom, ezt nyáron is elmulasztotta a kormány és most is, nem lehet egyéni képviselői indítványokkal elmenni egy uniós notifikációs folyamatba, mert talán még ki is röhögnek minket, de semmiképpen nem lesz meg az a teljesítése ennek a kötelezettségnek, ami ilyenkor elvárható.

Számottevően javult a törvénynek az a része, ami a csomagolás, csomagolóanyag, csomagolószer témakörében felhozható, de még mindig nem teljesen jó, és rengeteg zavar lesz majd a jogalkotásban. Megkérdeztünk 10-15 hulladékgazdálkodási szakembert, és teljesen eltérően értelmezik ezeket a definíciókat és egyáltalán azt, hogy ki lesz itt a kötelezett. Vajon kötelezett lesz-e mindenki, aki csomagolóanyagot gyárt ebben az országban, vagy kötelezett lesz az is, aki mondjuk, készterméket hoz be csomagolással együtt, csomagolt termékeket, mint a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok? Teljes a zűrzavar ilyen szempontból, és majd itt egymás után jönnek a különböző jogértelmezések, másképpen fogja értelmezni a jogszabályt a NAV, másképpen a kötelezettek, másképpen az OHÜ, amelynek nagyon komoly hatósági jogköröket adtunk, és még jó, hogyha az OHÜ és a NAV egyet fog érteni abban, hogy mi van ebben a törvénytervezetben.

Tehát nagyon sok múlik ezen a csomagolás-csomagolószer fogalompáron, hogy ezt hogyan értelmezzük, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy eddig a csomagolás volt a termékdíj-kötelezett, ezután valamiféle csomagolószerre fogják ezt kivetni, amibe, ha akarom, beleértem a csomagolást is, ha akarom, nem értem bele. Mindenesetre az uniós csomagolási keretirányelv mindenhol csomagolásról beszél, és ennek értelmében alkottuk meg a mi csomagolási kormányrendeletünket is, ami nem lesz hozzáigazítható a termékdíjtörvényhez. Márpedig, ha ez a két jogszabály egymással nem harmonizál, akkor megette a fene ezt az egész szabályozást.

Azt említettem, hogy milyen diszkriminatív a pályázati úton történő forráselosztás. Azt gondolom, nem is érdemes ezen a késői órán több időt vesztegetni ezzel, előbb-utóbb meg kell hogy tegye a kormány, hogy egy rendesen átgondolt szabályozást hoz ide elénk, és ennek lefolytatja a rendes tárcaközi és társadalmi vitáját is, mert ilyen módon szabályozni nem lehet.

Köszönöm szépen a figyelmüket.