Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megnyugtatom az elnök urat, hogy nem tervezem kitölteni a tizenöt perces időkeretet, feladtam azon reményeimet, hogy az államtitkár úr kicsit férfiasabban viselkedik és részt vesz a vitában, mert az, hogy ő elmond egy zárszót, igazából ehhez a műfajhoz sokat már nem tesz hozzá, reméljük, elvenni annál kevesebbet fog belőle.

Feladtam azt a reményemet is, hogy választ csikarjak ki a kormánytól azt illetően, hogy miért itt van a 27 százalékos uniós rekorder áfa, ami mondjuk, a gyermeknevelési cikkeket egész Európában itt adóztatja a legjobban. Az államtitkár úr szerintem erre nem mer vagy nem akar válaszolni, de talán majd a zárszóra megjön a bátorsága hozzá.

A gyenge forintról sem ejtettek szót a termelési jelentések kiötlői, így Nacsa képviselőtársam sem. Mivel magyarázza azt, nem akarok itt Orbán Viktort idézni, hogy csak gyenge emberek akarnak gyenge forintot?  bár én ebben maximálisan egyetértek a miniszterelnök úrral. Ugyanakkor azt látom, hogy több mint száz forinttal romlott a forint árfolyama az euróhoz képest. Ez egy gyalázatos különadó, aminek a háttere az, hogy ennél multibérencebb kormánya Magyarországnak talán még nem is volt, mint a mostani. Emellett kötöttek egy EBRD-paktumot, ahol a bankok előtt is térdre borultak.

Az a helyzet, hogy a nemzeti szuverenitást önök olyan szinten árusították el piaci kofaként ezen két közülettel és szervezetrendszerrel szemben, ami tankönyvi, vegytisztán neoliberális modellt valósítva meg. A bankoknak megígérték, hogy őket egy forinttal sem terhelik, terheljék csak a családokat helyettük, a multi cégeket pedig szénné kedvezményezték. Nacsa Képviselőtársam! Tavaly önök  ön is felelős ebben  2 milliárdos támogatási szerződést kötöttek az Audi magyarországi leányával.

Képviselőtársam! Ön az adófizetők pénzéből kipótolta ezen multi cég leányának a teljes leállásból fakadó veszteségét. (Nacsa Lőrinc: 30 ezer ember!) A magyar mikro- és kisvállalkozók esetében álljon már fel és soroljon fel három olyan céget, ahol ezt a volument produkálni tudták! Nem fog tudni ilyet! Így lettek a fiatal demokratákból öreg bolsevikok (Derültség az ellenzéki padsorokban.), akiknek minden más érdekeltség szebb, mint a hazai kisvállalkozó, aztán föláll Nacsa képviselő úr, és elmondja azt, hogy ő a vállalkozók nevében bármit is kikér. Egészen elképesztő, sokat láttak már ezek a falak!

De, képviselőtársam, ha ön ekkora streetfighter, akkor nyújtson be egy javaslatot, és én támogatni fogom. Ugyanannyi támogatást osszanak ki a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, mint a multiknak, mint az önök stratégiai partnereinek!

(13.20)

Az önök szövetségesei ugyanis a német autógyártó cégek, azoknak a szezonális ajánlataitól tették függővé a magyar GDP-adatokat és minden egyebet. A magyar kis- és közepes vállalkozásoknál viszont önök mit ajánlanak? Támogatást, vissza nem térítendőt? Dehogy! Kedvezményes hitelt, államtitkár úr, akkor, ha a közvetítő, a kereskedelmi bank azt mondja, hogy testvérem, te méltó vagy arra a hitelre; lehet, hogy jelzálogbejegyzésért cserébe. Ön itt elmosolyoghat, szépen hátradől, megírta a Messenger-üzenetet, néha jegyzetel is egy kicsit, de ettől a tény tény marad, hogy a multi cégeket szolgálják önök, az országot a hátukon cipelő magyar kis- és közepes méretű vállalkozások számára pedig hitelt tudnak ajánlani, azt is csak bizonyos feltételekkel és apró betűs rész mellett. Ez az önök gazdaságpolitikája. Én nem azt mondom, hogy önöknek ezért hamut kéne azonnal szórni a fejükre, bár lehet, nem akarok ítélkezni, valóban hívő emberként én nem ítélkezem önök felett, de az egészen biztos, hogy az, amit önök csinálnak, az nagyon-nagyon távol áll attól, ami alapot adna ezekre a beképzelt megszólalásokra, és az a helyzet, hogy bizony, a vállalkozók lenézése az, hogy számukra nem jut semmiféle támogatás.

A családtámogatások szóba kerültek újra. Nacsa képviselőtársam vegytiszta bolsevik retorikáját újra meghallgathattuk, ezt már ismerjük, miszerint bármely ellenzéki párt bármit mond, azon a 2010 előtti időszak kormányzásait is számon lehet kérni. Ez igazi büdös, prosztó, bolsevik tempó. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Ez az! Önök ezt csinálják. Nagyon-nagyon távol áll attól, amit értelmes vitakultúrának hívhatunk, és minden egyébtől, amit egyébként a parlamentarizmus megkövetelne. Önök fiatal demokratákból öreg bolsevikok lettek, és nemcsak azért, mert ha megnézzük a párt felső vezetését  a legtöbb KISZ-titkárt önöknél találjuk, és nem más ellenzéki pártoknál , hanem azért, amilyen a stílusuk lett. A stílus maga az ember. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

És tisztázzuk, a Jobbik minden esetben, már akkor is támogatta a gyermekszám alapján történő családtámogatáserősítés-súlyozást, amikor önök ezt a világot még elutasították. 2010-14 között önök nem értették, mi az a demográfia, nem szembesültek azzal, hogy Magyarországnak ez a legnagyobb fenntarthatósági problémája, ami alá tud ásni egészségügyet, oktatást, nyugdíjrendszert és mindenféle olyan társadalmi szisztémát, amire az életünket évtizedek óta alapozzuk. Önök ezzel a problémával nem szembesültek. A mi programunk következetes volt akkor is és most is, senki, épeszű ellenzéki párt a gyermekhez kötődő támogatásokat elvenni, ledózerolni, megsemmisíteni nem akarja, ilyen nincs a magyar égen. (Nacsa Lőrinc: Dehogynem! Dehogynem!) És az a helyzet, hogy ön itt vizionálhat bármit, képviselőtársam, ez egy dologra lesz elég, amit önök csinálnak, ez a bolsevik tempó. Ez a kétmilliós tábor tűzben tartására egy ideig, hangsúlyozom, egy ideig elég lehet, még az is lehet, hogy egy szoros választási eredményre elég, de a nemzet megmentéséhez egészen biztosan nem, és most, egy válsághelyzetben itt bizony magyar vállalkozókat, magyar családokat kellene, lehetne támogatni, önök ezt valamiért nem csinálják.

Még egy kérdéskör, a családi pótlék is szóba került. Ez Nacsa képviselőtársam és államtitkár úr is kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt, nem mernek megszólalni ebben a kérdéskörben, mert látják azt, hogy 2010 óta mintegy 40 százalékát elinflálták a családi pótlék értékének azzal, hogy befagyasztották, nem emelik, és nem beszélnek róla. Ily módon úgy gondolják, hogy ez az alanyi jogon járó kedvezmény majd szépen elfüstöl, elpárolog, és egyszer elfelejtik az emberek. Az ellenzéki pártok egyébként egységesen amellett állnak ki, hogy erőteljesen emelni kell a családi pótlék értékét, szerintem meg kell duplázni. A Jobbik, az én politikai közösségem viszont egy feltételt is rakna ebbe a rendszerbe, mi egy családikártya-konstrukción biztosítanánk mindezt. Nacsa képviselőtársam, ha visszaemlékszik, ez a családi kártya ugyanaz az ötlet és konstrukció, ami 2010 óta benn van a programunkban. 2011-ben önök ezért lenáciztak minket, 2021-ben önök ezért lebaloldaliznak minket, tök ugyanazért a programpontért, és ez mindent elmond (Derültség az ellenzéki padsorokban.), mindent elmond az önök bolsevik logikájáról, és arról a begyöpösödött rendszerről, amit kiépítettek.

Mert mi a rendszer lényege, a családikártya-szisztémáé? Gyermekvédelmi megközelítésből az, hogy duplázzuk a családi pótlék összegét, de ezt egy szűkített termékkörre, alapvető élelmiszerre, gyermeknevelési cikkekre, illetve a gyermek kulturális és szellemi fejlődését támogató javakra lehet csak elkölteni, élvezeti cikkekre, szerencsejátékokra nem. Ez egy nagyon jól körülhatárolt, őszinte, egyértelmű javaslat gyermekvédelmi megközelítésből. Ha önökben van némi nemzeti érzület vagy egy kis elköteleződés ez iránt a haza iránt, akkor reagálnak erre a javaslatra, de leginkább arra, hogy ezt a nagyon-nagyon fontos családtámogatási eszközt miért fagyasztották be.

Tudom egyébként osztani a munkaalapú társadalmat érintő megközelítéseket. Mi sem azt szeretnénk, ha tömegek ülnének otthon és szociális transzfereket kapnának, hanem azt szeretnénk, hogy dolgozzon, aki csak tud. A helyzet az, hogy annyira megalázóan alacsony bérszínvonal mellett, mint amit Magyarországon lehet ezért kapni, igen nehéz családokat menedzselni, és önök ezzel nem néznek szembe.

Az Eurostatra most hivatkozott tíz perce Nacsa képviselőtársam, akkor barátkozzunk egy kicsit az Eurostattal és a most, egy-két napja közzétett adataival! Az egyedülállók, gyermektelenek átlagos nettó bére, Nacsa képviselőtársam, 2019-hez képest 1 százalékot csökkent Magyarországon, euróban számolva, és ezzel a negyedik legalacsonyabb Európában. Most valahogy nem hallok parlamenti bekiabálást. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) És az is igaz, itt azt írják a statisztikában, hogy egy átlagos családra  két szülő, két gyermek  leosztott átlagbérek is másfél százalékot csökkentek Magyarországon 2019-hez képest. Bárcsak jogos lenne az, hogy a két gyermek és két szülő felállás átlagos és tipikus lenne Magyarországon! Sajnos a népesedési adatok már régen nem ennyire jók. Én nagyon szeretném, hogy visszatérjünk a 2-es termékenységi mutató környékére, rettenetesen távol vagyunk sajnos ettől. De az látszik, hogy az elképesztő és tudatosan hagyott forintgyengülés nyírja a családokat, nyírja az ő bevételük vásárlóerejét, és ez minden egyes külföldről behozott vagy onnan megvásárolt termék esetén drágulást hoz, és a családok kiadásait elképesztő módon feltolja.

Ha a gyenge forint hatását, a 27 százalékos áfa hatását, a megszüntetett állami előtakarékosság, állami támogatás hatását, ezen negatív hatásokat összeadjuk, akkor sajnos sokkal többet vesznek ki a családok zsebéből, mint amennyit a mai javaslattal egy fiatal másik zsebében ott hagyni igyekeznek, amit, még egyszer mondom, szerintem támogatni kell, csak a teljes képet, az úgynevezett big picture-t kell nézni, az pedig önökről nem állít ki példás bizonyítványt, sőt bizonyos fejezetekben az elégségest sem lehet megszavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)