Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az alaptörvény O. cikkéhez kívánok hozzászólni. Kedves Képviselőtársaim! A Bibliából mindannyian ismerhetjük azt a példázatot, amely szerint a balga ember homokra, az okos ember pedig kősziklára alapozva építette fel a házát. Amikor ömlött a zápor, jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, a homokra épített ház összeomlott, amelyet viszont szilárd alapokra helyeztek, kiállta az elemek próbáját.

Történelmi időket élünk, amikor közös otthonunk, Magyarország újjáépítése zajlik több mint negyven év szocialista diktatúra és az azt követő tétova újrakezdés után. Az a rendszer, amelyet a zsarnokság és a hatalmi önkény homokjára építettek, összeomlott, ahogy összeomlott az a rendszer is, amelyet a pénzre, a piac mindenhatóságába vetett vakhitre és az emberi kapzsiságra építettek fel az elmúlt nyolc esztendőben. Visszatetszést keltő, hogy a szocialisták a parlamenten kívül siratják a homokra épített házat, az általuk létrehozott kommunista alkotmányt, hiszen azt korábban annyira szívükbe zárták, hogy még Szent István királyunk ünnepét is, augusztus 20-át átnevezték az alkotmány ünnepének.

Az alkotmányozás során is bebizonyosodott, hogy a szocialisták képtelenek a parlamentáris demokrácia szabályai szerint képviselni az őket megválasztó állampolgárokat, magatartásukkal mint eddig számtalanszor, most is bebizonyították, hogy nem tudnak összefogni a nemzetünkért, csak kizárólag önmagukért. De most hamarosan eljön az idő, hogy Magyarország új alaptörvényének megszületésével végképp lezárjuk a múltat. Reméljük, hogy az a politikai magatartás, amelyet a szocialisták tanúsítanak, hamarosan és végleg a politika szemétdombjára kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény-tervezet lényeges eleme, hogy természeti erőforrásainkat és kulturális kincseinket egyaránt a nemzet közös örökségeként definiálja. Ezért kérem, engedjék meg nekem, hogy szóljak a magyar tanyavilág és az ott élő, ott gazdálkodó több százezer sorstársamról úgy is, mint a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke és úgy is, mint olyan országgyűlési képviselő, aki maga is tanyán él és gazdálkodik a családjával.

A tanya mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része, amely az otthon és a munkahely szerves egységének megvalósítása által az egész parasztcsalád munkaerejét optimálisan kihasználó gazdálkodási formát képvisel.

(12.50)

Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer és a tanyasi létforma magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi, fennmaradása és újra életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyasi gazdálkodás nem idejétmúlt létforma, hiszen azokat a gazdálkodási formákat tekinthetjük korszerűnek, amelyek az adott tájnak, kultúrának megfelelnek.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tanyasi létforma a baloldal szemében mindig is szálka volt, a szocialista diktatúra 40 éve alatt éppúgy, mint az elmúlt 8 évben. A Rákosi-korszakban erőszakkal, a közelmúltban a gazdálkodók ellehetetlenítésével igyekeztek felszámolni a tanyákat. Történt mindez azért, mert amikor a tanyasi emberekről szólunk, akkor egy olyan létformáról beszélünk, amely önmagában megtestesíti a nemzetünkre olyannyira jellemző szabadságvágyat és függetlenséget, amely értékek az új alaptörvény-tervezetben is hangsúlyosan megjelennek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az új alaptörvény nem homokos talaj. Olyan kőszikla lesz, amelyre biztonsággal építhetjük fel a nemzet jövőjét. Hiszem, hogy e jövőben a tanyákon élők sem lesznek soha többé másodrangú állampolgárok, hiszen a nemzeti együttműködés rendszerében mindenkit megillet majd az életforma szabad választása, és végre közös ügy lesz nemzeti kincseink, így a magyar tanyavilág megőrzése is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)