Készült: 2024.04.16.06:26:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2011.02.22.), 164-168. felszólalás
Felszólaló Ivanics Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:  Előző  164 - 168  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten sokan sokfélét elmondtunk arról, ami az alkotmányozással itt, a Ház falain belül történik. Azt gondolom, hogy a legékesebben ezeket a hozzászólásokat az bizonyítja, hogy a Fidesz a frakció döntésének megfelelően egy olyan képviselői módosító indítványt nyújtott be, amely kinyitja újra a kapukat, megnyitja újra a parlament kapuit az önmagukat kizárók előtt. Azokra gondolok, akik önként távoztak innen a vitából, azokra gondolok, akik a véleményüket nem nagyon hallatják. Bár van olyan párt, az LMP, amely módosító indítványokkal mégis valamiféleképpen jelzést adott arról, hogy mi a véleménye a jelenlegi helyzetről, van egy másik párt, az MSZP, amelyik nem tud mit kezdeni a mostani helyzettel.

Persze, én ezt megértem. Hiszen az a súlyos vereség, amit ők szenvedtek el, nevezetesen a parlamentnek több mint 85 százaléka az MSZP-kormány ellen szavazók révén került a parlamentbe, nyilván ez egy olyan lelki teher, amit nem tudnak feldolgozni. Azért sem tudják feldolgozni valószínűleg, mert az elmúlt több évtized során megszokták, hogy ők vannak egyedül, és a többiek maximum beleszólhatnak. (Az elnök csönget.) Ismerjük...

ELNÖK: Akkor most én kérem önt, képviselő úr, hogy térjünk a tárgyra, mert nem találom az alkotmánykoncepció kapcsán ezeket a mondatokat helyénvalónak a mostani parlamenti vitában. Tessék parancsolni a tárgyra térni!

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tényleg van egy szocialista képviselő a teremben (Derültség.), elfelejtettem.

ELNÖK: Ráadásul figyel is.

IVANICS FERENC (Fidesz): A módosító indítványok közül azokhoz szólok hozzá, amelyek az 1., 3., 5. és 7., a Lázár János által benyújtott módosító indítványok, amelyek azt a javaslatot teszik, hogy március 15-ig minden frakció benyújthat egy alkotmányjavaslatot. Ennek keretében próbálok érvelni amellett, hogy ezt az MSZP is tegye meg, bár kicsit nehéz itt az üres padsorokkal szemben érvelni.

Azt gondolom, ez egy olyan lehetőség, amivel élni kell. Az ország egy évvel ezelőtt véleményt mondott arról, amit az MSZP művelt itt az országban, a véleményét a parlamenti képviselők számában fejezte ki, és ez alapján a felhatalmazás alapján a kormányzó párt, a többséggel rendelkező párt letett egy javaslatot, kijelölt egy menetrendet. Ehhez lehet csatlakozni, és aki az ország helyzetén javítani kíván, az tegye meg mindenképpen. A múlt héten említettem, hogy az alkotás és a vitatkozás vajon milyen összefüggésben áll egymással. Tudom, hogy próbálnak a konstruktív ellenzékiség álcájába belebújni az ellenzéki pártok, illetve az MSZP, de azt gondolom, ha csak a vitatkozásban merül ki az érvrendszerük, akkor meglehetősen szegényesek.

Az lenne a jó, ha tényleg azért vitatkoznánk, hogy valami újat alkossunk; azért vitatkozzunk, hogy valami új jöhessen létre. És nyilván ebben a folyamatban van egy olyan történelmi gombóc, ami nem csúszik le az MSZP torkán. Tudjuk mindannyian, hogy hogyan és miképpen vélekednek a világról, bizonyították a tevékenységükkel. Azért gondolom fontosnak, hogy próbáljanak megújulni 2011-ben, próbáljanak egy újfajta szemléletet a magukénak mondani, egy olyan szemléletet, amely tényleg az ország gyarapodására, Magyarország felemelkedésére, erősítésére, az állampolgárok életének javítására szolgál.

Ezért gondolom kimondottan fontosnak azt, hogy az említett ajánlási pontoknak megfelelő lehetőséggel éljen az MSZP, és ismerjük meg a véleményét az alkotmányozásról. Jöjjenek vissz a vitába, mert így lesz teljes a vita. Ha önmagukat vonják ki az egészből, az nem a másik pártokat minősíti, hanem saját magukat. Ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen szükség van erre. Vitatkozva lehet alkotni, de ha csak a vita a cél, akkor abból egy vitatmány lesz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy az elkövetkezendő időszak menetrendje pontosan kijelöli azt az utat, amelyen menni akarunk.

(12.40)

Én magam ezért úgy gondolom, hogy az őszi alkotmányozást semmiképpen sem szükséges támogatni - ez a 6. pontban van -, amely kitolja az alkotmányozás idejét. Az előző törvényjavaslatoknál is, amelyekről itt ma hallhattunk, pontosan lehetett érezni, hogy mennyire szükség van egy olyan új alaptörvény megalkotására, egy olyan alkotmány megalkotására, amelyre aztán épülhet majd a többi jogszabály.

Miért is van szükség erre? Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot a baloldali koalíció zsákutcába vezette. Ebből a zsákutcából csak úgy tudunk kitalálni, ha új alapokra helyezve, megfelelve az évszázados hagyományainknak, a korszerű szemléletnek, a magyarok tehetségének és szorgalmának, új rendszert alkotunk, új törvényeket hozunk, és ezáltal átalakítjuk azokat a nagy rendszereket, amelyekről bizony az elmúlt húsz évben mindig lecsúsztunk; az egészségügy, az oktatáspolitika, és még sorolhatnánk.

Ahhoz, hogy ezeket megtegyük, ahhoz egy alaptörvényre van szükség, ahhoz egy olyan biztos alapra van szükség, egy olyan alkotásra, amelyre méltán építhetünk. Ez az alkotmány, amelynek megfogalmazása, elkészítése jelenleg most zajlik. Ezért különösen fontos, hogy ezt a menetrendet mindenképpen tartsuk be.

A preambulum megszövegezésében sokféle kitételt találhatunk, amely utal arra, hogy Magyarország nem 1989-től létező ország, hanem bizony több mint ezer éve itt vagyunk a Kárpát-medencében, és ez alatt az ezer év alatt több olyan döntésünk is született, amelyről Európa és a világ méltán vehet példát. Erre szükség van, hogy ezeket megemlítsük.

Szükség van arra, hogy megemlítsük a kereszténységet is, mint a magyar állam egyik fundamentumát. Mindannyian tudjuk, sokszor, nemcsak jobboldali politikusok, baloldali politikusok is elmondják, hogy Szent István milyen fontosat alkotott. Mindannyian tudjuk, hogy Szent István először ajánlott fel országot Szűz Mária kezébe, és úgy gondolom, ha ez megjelenik a preambulumban, akkor egyrészről az évszázados lelkületnek, másrészről a saját lelkiismeretünknek is megfelelőt tudunk alkotni.

Van egy másik szó a preambulumban, ami megjelenik, ez a szabadságról szól. Azt gondolom, hogy a szabadsággal kapcsolatosan mindenképpen fontos lenne a történeti hagyományokon túl megemlíteni mindazt, amit a legutolsó korban is tettünk, így a magyarok elkötelezettsége a szabadság iránt 21-22 évvel ezelőtt is megvalósult, hiszen Sopron mellett a páneurópai pikniknél a magyarok bizonyították, hogy elkötelezettek a szabadság mellett, elkötelezettek egy szabad állam mellett, elkötelezettek a szabad Európa mellett, és képesek a saját döntéseiket úgy meghozni, hogy ebből más nemzetek is gazdagodhassanak és előbbre juthassanak. A magyarok biztosították a németek szabadságát 1989. augusztus 19-én Sopronnál.

Úgy hiszem, ha a szabadság megfogalmazását használjuk, vagy a szabadságról beszélünk a preambulumban, akkor ezekről a legutóbbi bátor tettekről is esetlegesen, ha a szövegezésbe belefér, érdemes szólnunk.

Az előbbi vitában nem kértem kétperces hozzászólásra lehetőséget, de mindenképpen szeretnék egy dolgot megemlíteni a visszahívhatósággal kapcsolatban. Azt gondolom, és ezt többször elmondtam a múlt héten is, ma is beszéltem erről, hogy a szemléletváltás a legfontosabb ebben az alkotmányban. Az a szemléletváltás, amiben a felelősségünket is megértjük. És én például a visszahívhatóság kapcsán a személyek felelősségéről beszélnék. Arról a felelősségről, ami egy döntés meghozatalánál van. Arról a felelősségről, ami a választásokon való részvételt jelenti. Ne lehessen az - mert a visszahívhatóság intézménye ezt is lehetővé tenné -, hogy akik nem mentek el szavazni, azok két év múlva visszahívják azt a képviselőt, akire egyébként mások pedig szavaztak. Ez így nem jó.

Egy ország akkor tud működni, ha az ország vezetőitől kezdve az állampolgárokig mindenki átgondolja, hogy mit akar tenni az elkövetkezendő időben. Egy döntés, amit a szabad választásokon hozunk meg, az négy évre szól. Érdemes tehát átgondolni, érdemes tehát ezzel a lehetőséggel úgy élni, hogy a felelősségünk tudatában húzzuk be az X-et arra a jelöltre, arra a pártra, akit, amelyet támogatunk. Tehát én ezt fontosnak gondolom.

Fontosnak gondolom a felelősséget olyan szempontból is, hogy az egyének életét a mindennapjaiban meghatározza. Mindannyian tudjuk, a pénzügyi válság milyen nehéz helyzetbe sodorta a családokat. Ilyen módon sokszor, sok helyen kimutatták különböző tanulmányokban: bizony, Magyarországon egy kicsit le vagyunk maradva. Az egyének sokszor rábízzák magukat másokra, rábízzák különböző intézményekre. Azt gondolom, hogy az egyéni felelősség mindenképpen fontos a döntéseink meghozatalával kapcsolatban, fontos azért, hogy Magyarországon az állampolgárok teljes állampolgári jogukkal élni tudjanak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ez az alkotmánykoncepció kiválóan alkalmas arra, hogy március 15-étől a majdan beterjesztendő más javaslatokkal egyetemben egy olyan vitát folytassunk, melynek révén egy új, jó alkotmány jön létre, egy olyan fundamentum, amelyre építve Magyarország ténylegesen meg tud újulni. Egy olyan fundamentum, amelyben a szemléletváltással mi magyarok egy erős európai nemzet lehetünk határon innen és határon túl.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezért kérem önöket itt a parlamenti patkón belül, és a kapukon kívül maradtaknak is üzenem, a kapukon kívül is, jöjjenek, beszéljük meg közös ügyeinket, döntsünk közösen, mert ez a mi feladatunk, erre küldettünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  164 - 168  Következő    Ülésnap adatai