Felszólalás adatai

Ez a meggondolás vezérli a kormányt akkor is, amikor a jogsértő módon elbitorolt javak visszaadása előtt meg kívánja nyitni a törvényes utat. Nem kívánjuk visszaforgatni a történelem kerekét, és nem kívánjuk vizsgálni az egyes korábbi politikai kompromisszumok okait és az azok létrehozásában részt vevők felelősségét. A jövő egyik fontos záloga azonban a múlttal való szembenézés és a polgári értékeknek megfelelő rend helyreállítása.

Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a tulajdonhoz való jog olyan alkotmányos alapérték, amely a modern jogállamiság egyik sarokköve. Ezért is kapott hangsúlyos szerepet az alaptörvényben ennek kiemelt védelme. Aligha vitatható, hogy ha bizonyítható módon valakitől akarata ellenére erőszak, akár állami erőszak alkalmazásával a végleges eltulajdonítás szándékával valamit elvesznek, akkor az törvénytelen cselekedet, amelyet egy jó hatalomnak, egy jó államnak kötelessége jóvá tenni.

A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul. A tulajdon védelme nemcsak önérdek, de a társadalom általános érdeke is, ez garantálja ugyanis a társadalom fejlődését, a gazdaság rendjét, biztonságát. Az alapvető védelmet tehát az alaptörvény garantálja, de szinte valamennyi jogág óvja a tulajdont. A tulajdoni igény mindaddig fennáll, míg fennáll a tulajdonjog, és amíg fennáll a tulajdont ért támadás. A tulajdonjogi igények ezért nem évülnek el, ezt deklarálja a hatályos polgári törvénykönyv, de a jövőre hatályba lépő új Ptk. is. Ennek indoka pedig a tulajdonnak a társadalomban és a gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepe.

A most általános vitára kerülő javaslat célja a közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak visszaszármaztatása az eredeti tulajdonos vagy jogutódja számára, amelyek esetében az állami tulajdon fennállása nem igazolható kétséget kizáróan. A konkrét vagyontárgyakra vonatkozóan bejelentett tulajdoni igényeket egyszerű eljárásban, szakértői részvétellel szükséges tisztázni, amelynek eredményeként az állami tulajdonjog gyakorlója hoz döntést a visszaadásról, vagy az erre vonatkozó nem kellően alátámasztott igény elhárításáról. Mindez nem azt jelenti, hogy valamennyi vélt vagy valós jogsérelem reprivatizációs orvoslását fel kívánjuk, fel tudjuk vállalni. Viszont az egyrészt materiális érték szempontjából kiemelten jelentős, másrészt évszázadokra visszanyúló szellemi hagyatékot is tartalmazó művészeti értékeket is hordozó gyűjteményeket a kormány vissza kívánja juttatni a jogos örököseihez, feltéve, ha az igény jogossága bizonyított, és a visszaszolgáltatás lehetséges.

(22.50)

Ezzel szeretnék reflektálni az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsági vitában Bárándy Gergely képviselő úr kérdésére, aki most nincs itt, aki akkor azt tudakolta, hogy ki és mikor akar konkrétan visszaszerezni. Egyben Novák Előd kulturális és sajtóbizottsági felvetésére is reagálok, ő sincs most itt, aki azt vélelmezte, hogy személyre szabott jogalkotás folyik. Ezt pedig szeretném itt visszautasítani. A demokratikus jogállam komoly adóssága ugyanis a második világháborút követően a közgyűjteményekbe került, korábban magántulajdonban állt kulturális javak tulajdonjogával kapcsolatos kérdések tisztázása. Itt utalnék Staudt Gábor mai bizottsági hozzászólására, őt sem látom a teremben, aki a törvényjavaslatban egy második kárpótlást vélt felfedezni. Nem erről van szó.

Hangsúlyozni kívánom, hogy célunk az állami tulajdon jogszerű keletkezésének igazolhatatlansága esetén bizonyos vagyontárgyaknak kérelemre a jogszerű tulajdonoshoz vagy jogutódjaikhoz való visszajuttatás előmozdítása. Mindezt, tekintettel az azóta eltelt hosszú időre, méltányos és egyszerű eljárásban kívánjuk megtenni. A múltban sérelmet szenvedett volt tulajdonosok, illetve jogutódaik érdekében ugyanis az állam kötelessége, hogy a lehető legméltányosabb eljárási szabályokkal segítse elő az eredeti állapot helyreállítását. Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az ilyen lépés nem egyedülálló a világban, hiszen számtalan példa említhető a közelmúltból, amikor úgynevezett restitúciós megállapodás révén egy-egy műtárgy visszakerült jogos tulajdonosához. Említhetném Max Stern vagy akár az afganisztáni háború idején elrabolt műkincsek esetét is. A Max Stern-gyűjteményre gondoltam.

Javaslatot teszünk tehát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény olyan módosítására, amely a kulturális javak tekintetében nem pusztán a közgyűjtemény nyilvántartásában való szereplést teszi a nemzeti tulajdonba tartozás ismérvének, hanem azt kiegészíti a tulajdonjog minden kétséget kizáró módon való igazolhatóságának követelményével. Ez a kitétel szolgál alapul a tulajdonjog vizsgálatának követelményéhez, az állami tulajdonjog gyakorlója számára visszaadási igény esetén. Ezzel összhangban a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt is kiegészítendő a visszaadási kötelezettséggel, ilyen esetekre nézve. Módosul továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény is, amely a visszaadással összefüggő öröklésre vonatkozóan kimondja az öröklési illeték alóli adómentességet.

Emellett az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény kiegészül egy új, nem peres eljárás megteremtésével. Ennek során a tulajdonjogi igénnyel fellépő személy a visszaigényelt vagyontárgy eredeti tulajdonosához fűződő öröklési jogi kapcsolatát valószínűsíti abban az esetben, ha a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban az MNV Zrt. megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de a tulajdoni igénnyel fellépő személy hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem rendelkezik. Fontos számunkra, hogy ennek a résznek a kidolgozásában a közjegyzői kamara is segítségünkre volt.

A szabályozás további elemei kormányrendeletben kerülnek kialakításra, amelyre jelen törvénymódosítás ad felhatalmazást. Az Állami Számvevőszék már egy 2001-es vizsgálatában megállapította ugyanis, hogy a hatályos jogi szabályozás tükrében a bírósági eljárás mellett, illetve ahelyett nincs megfelelően kialakított eljárási rend. Nincs részletes jogi szabályozás arra nézve, hogy mely szervek milyen eljárásban, milyen adatok és dokumentumok alapján jogosultak és egyben kötelesek az ilyen ügyekben eljárni és döntést hozni. Jelen indítvány tehát törvényi erőre emel egy már régóta szükséges eljárásrendet, a hosszú évtizedek óta rendezetlen státusú kulturális javak érdekében. Ennek alapján az állam tulajdonosi képviselőjének lehetősége nyílik arra, hogy úgynevezett nemleges tulajdonosi nyilatkozatot adjon. Lehetővé válik ezzel egy olyan eljárásrend, ami meg tudja határozni, hogy milyen iratok alapján nyilatkozhat az MNV Zrt. arról, hogy a vitatott műtárgy nem állami tulajdon.

Tisztelt Ház! A kormány befejezi a kulturális rendszerváltoztatást, és ezzel visszaadja a kultúra becsületét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2014. évi költségvetés tervezete, amely 17 milliárd forint többletet biztosít majd a kulturális és közösségi területnek. A kulturális rendszerváltoztatást szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat is, amelynek elfogadása esetén visszaadjuk jogos tulajdonosuknak azon vagyontárgyaikat, amelyek bizonyítottan nem képezik az állam tulajdonát. Úgy vélem, mindez történelmi felelősségünk. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslat vitájában javaslataikkal legyenek segítségünkre ezen igazságtételben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)