Felszólalás adatai

Tesszük ezt elsősorban azért, mert az elmúlt egy hónapban nemcsak a bulvársajtóban, hanem minden mértékadó sajtóban és mindenütt a médiában az emberek ezzel a bizonyos bajai választási botránnyal és kazettahamisítással foglalkoztak. Ha most a mai Magyar Nemzetet felmutatom, akkor abban ugye az is szerepel, hogy "Gyanúban Gyurcsány Ferenc pártja". Én nagyon egyszerűen megfogalmazva azt mondom, hogy a teljes jelenlegi magyar baloldal ebben a botrányban szerepelt, és valószínűleg nem méltóztattak forgatni Szent István intelmeit, ami úgy szól - figyelmükbe ajánlom -, hogy csak az koronáztatik királlyá, aki szabályszerűen küzd.

Tehát az egész mai alkotmányügyi bizottsági vitában elhangzott érvrendszer - a szakmai érveken túlmenően - közel egy órán keresztül a baloldal részéről arról szólt, hogy egyrészt a csodálatosan és együtt megfogalmazott büntető törvénykönyvet miért próbáljuk most módosítani, kizárólag állítólagos politikai szándékkal nyújtotta be a Fidesz ezt a törvényjavaslatot; másrészt pedig tulajdonképpen nem is értik, nem is értik, hogy miért beszélünk itt olyan társadalmi problémáról, nevezetesen és egyszerűen arról, amiről mindenki tud, hogy valaki csalt.

Na most, a végén, a vita végén - ahogy sokszor eszünkbe szokott jutni - nehogy talán az legyen, hogy a Fidesz követett el valamilyen választási csalást. (Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Dr. Józsa István: Ez így van! Elkövette!) Most itt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy volt ennek az önök által (Az elnök csenget.) megfogalmazott vádnak egy első pontja is, ha az ember figyelmesen végigolvassa a forgatókönyvet; nevezetesen, hogy a bajai időközi választás első részében született egy bírósági ítélet, az a bizonyos kecskeméti törvényszéki ítélet, amely egy bizonyos választási körzetben megsemmisítette az eredményt.

Ennek hatására került sor véleményem szerint ennek a második - ahogy szokták mondani - betározott fegyvernek az elkészítésére, nevezetesen, hogy méltóztattak valakik, és ezt nyilván majd a nyomozó hatóság ki fogja deríteni, a baloldal részéről ezt a bizonyos hamisítást elkövetni, ami nemcsak a Fidesz, nemcsak a Kereszténydemokrata Néppárt, hanem ahogy a törvényjavaslat indokolásában szerepel, az egész magyar politikai berendezkedést, a demokratikus államrendet is veszélyeztette és veszélyezteti, és az embereknek a választás tisztaságába vetett bizalmát alapvetően megrengette.

Mindaddig, amíg a nyomozó hatóság hathatós részeredményeket nem ért el, egy köztiszteletben álló polgármestert és országgyűlési képviselőt, a Fidesz szóvivőjét és a Fidesz jelöltjét, országgyűlési képviselőjelöltjét kiáltották ki annak, hogy esetlegesen választási csalást követett el. Azt hiszem, az elmúlt húsz esztendőben, a rendszerváltozást követően sok csúnya dolog történt az Országgyűlésben és az Országgyűlésen kívül, de ilyen azért még nem hangzott el. Erre még egyetlen politikai erő sem vetemedett, hogy meghamisítson bizonyítékokat (Dúró Dóra: Csak a Fidesz!), és ezeket a bizonyítékokat próbálja felhasználni. Általában az szokott kiabálni, akinek a háza ég, szerintem, képviselő asszony.

No, tehát visszatérve az eredeti mondandómhoz, nekünk az az álláspontunk, hogy igenis a büntető törvénykönyvben kell szabályozni, még akkor is - és nincs vita a szakma részéről a tekintetben, hogy egyébként pönalizálva van jó néhány esetben; igenis szabályozni kell, és igenis a lehető legszigorúbb büntetést kell kiszabni.

És itt van a másik nagyon fontos kérdés, amiről a bizottsági ülésen is beszéltünk és itt is: nevezetesen az, hogy a másik szirénhang a baloldal részéről a sajtószabadság védelme. Ez egy régi örök, az elmúlt évtizedekben számtalanszor elhangzott már a sajtószabadság védelme érdekében, hogy mi van akkor, ha most béklyóba kötjük a sajtót, egyébként is már leigázta a sajtót a jobboldal és a többi, de tudja, aki a rendszerváltozás történetét ismeri, hogy soha nem igaz, hanem pont a fordítottja igaz a médiahatalmat illetően.

De nem ez a lényeg, képviselőtársaim, hanem az a lényeg, hogy jelen pillanatban nyilvánvaló, hogy amikor bármilyen bizonyítékot megkap, a mértékadó - és itt most a HVG-re is gondolok természetesen - és nem a bulvársajtó igenis, meg szokott általában győződni arról, és nem pancserekről van szó, hogy az a bizonyíték, amelyet egy politikai erő, vagy egy magánszemély, vagy bárki rendelkezésre bocsát, valóságos-e, igaz-e, és megpróbálják ezt körbejárni. A magyar sajtó 90 százaléka igenis meggyőződik arról, hogy milyen bizonyítékok vannak.

Itt jelen esetben arról volt szó, hogy egy egészen - én is azt mondom - primitív hamisítási dologban nem győződtek meg arról, hogy ennek van-e valóságalapja, és tisztelet és becsület azért, hogy a főszerkesztő lemondott, miután ezt megtudta, igenis levonta a következtetést. Tehát én azt gondolom, hogy nem szabad megfordítani a dolgot, igenis a mértékadó sajtóban közreműködő közszereplők nagy része meggyőződik arról, hogy milyen bizonyítékot kap, tehát itt szó sincs a sajtószabadság bármilyen - hogy is mondjam - korlátozásáról.

Képviselőtársaim! Nekünk az az álláspontunk, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat minden tekintetben is, a gondatlan elkövetést illetően is szolgálja a közérdeket, szolgálja azt, hogy valóban ilyen eset többet ne fordulhasson elő Magyarországon, vagy legalábbis tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen ne forduljon elő, vagy a lehető legkisebb mértékben.

Erre is figyelemmel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)