Készült: 2024.03.28.10:05:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

151. ülésnap (2004.05.17.), 320. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2004. május 12-én, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a T/10014. számú, egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Magyarország 2002. december 20-án benyújtotta kérvényét az Európai Gazdasági Térséghez történő csatlakozáshoz, és a csatlakozási szerződés 2003. október 14-én aláírásra is került. A Külügyminisztérium szerint a szóban forgó előterjesztésnek az a célja, hogy azokat a törvényeket, amelyek az EGT-csatlakozás miatt módosításra szorulnak, jogharmonizációs céllal módosítsa.

A mezőgazdasági bizottság természetesen elsősorban a mezőgazdaságot leginkább érintő 9. és 28. §-okat tárgyalta. Az ellenzék részéről értetlenségünknek adtunk hangot, összeolvasván az indoklásban, hogy “tekintettel arra, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91414. EGK-irányelv az EGT-megállapodás alá tartozik, a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és felhasználására engedélyt csak annak kell kérni, aki, illetve akinek, amelynek képviselője nem valamely EGT-tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyelö.

Annál is érdekesebb ez az indoklás, mert éppen az egyik módosuló bekezdés érinti az engedélykérési kötelezettséget. “Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet (továbbiakban engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek, amelynek képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.ö Még az sem mondható, hogy egy esetleges hiányzó vagy fölösleges szó okozza ezt a kívülálló számára is egyértelmű ellentmondást. Az előterjesztő ezt valóban így gondolta? Melyiket vegyük komolyan ezek után, a normaszöveg-tervezetet vagy az indoklást?

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény indoklásában a növényvédő szerek engedélyezését illetően még ez olvasható: “A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyértelműen szabályozni kell, hogy kizárólag azok a növényvédő szerek hozhatók forgalomba és használhatók fel, amelyeket az illetékes hatóság engedélyezett.

 

(21.20)

Ezzel biztosítható ugyanis, hogy minden termék szakmai felülvizsgálaton menjen keresztül, és kiszűrhetők legyenek azok a készítmények, amelyek nem felelnek meg a törvényben előírt feltételeknek. A követelményrendszer egyben irányadó a kérelmezőknek arra vonatkozóan is, hogy terméküknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Az elsődleges cél az emberi egészség, a környezet és a természet védelme, ugyanakkor a megfelelő hatékonyságú korszerű termelőeszköz biztosítása. Gondolom, ezzel egyet lehet érteni.ö

A Külügyminisztériumot képviselő Szabó Zoltán úr is elismerte, hogy “Az előterjesztés indokló része téved abban, hogy engedély nélkül lehet felhasználni a szereket. Ami a 28. § (1) bekezdésében írt normaszöveg-tervezet, az fedi a valóságot.ö

Kisebbségi véleményként elhangzott továbbá az is, hogy a 28. §-ban szintén módosuló (5) bekezdés arról szól, hogy Magyarországon lehet gyártani olyan növényvédő szereket, amelyeknek a felhasználása nincs engedélyezve Magyarországon. Felmerül a kérdés, hogy valóban előírás-e a gyártás engedélyezése felhasználásra még nem engedélyezett növényvédő szerekre is. Mi ezt nem tartjuk célszerűnek, hiszen biztosan megvan az oka annak, hogy nem engedélyezik egy növényvédő szer felhasználását. Magyarországon.

Azt el tudjuk képzelni, hogy ismerve a hosszadalmas engedélyezési procedúrát, ne magát a felhasználási engedélyt, hanem az engedélykérelem benyújtását tegyük kötelezővé a gyártás engedélyeztetéséhez. De még egyszer hangsúlyozom: jó lett volna, ha az előterjesztés legalább az alapvető formai követelményeknek megfelelt volna, és az indoklás a módosításnak nem mond ellent.

Az elmondottak alapján a törvényjavaslat mezőgazdaságot érintő részét ebben a formában természetesen nem tudjuk általános vitára alkalmasnak tartani.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai