Készült: 2024.03.29.06:54:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2018.11.27.), 99. felszólalás
Felszólaló Dr. Steinmetz Ádám (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:35


Felszólalások:  Előző  99  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem lassan úgy érezni magam, mint Rétvári Bence államtitkár úr az A hét hétfőkön, rendszeresen kell felállnia és szólnia. Bár új képviselőként nem vagyok ehhez hozzászokva, elég sok törvényhez kell most hozzászólnom, ráadásul ezt szakmai igényességgel kívánom megtenni, úgyhogy elnézésüket kérem, ha többször bele fogok pillantani a jegyzeteimbe, mert egy bizonyos szint fölött már ez szükséges.Az előttünk fekvő T/3637. számú törvényjavaslat szintén több jogszabályt kíván módosítani. A természet védelméről szóló jogszabály módosítása, ahogy az előbb államtitkár úr is elmondta, felolvasta, teljesen logikus és észszerű. Ugyanígy észszerűnek és támogathatónak tartjuk a víztársulatokról szóló törvény módosításának (1) bekezdését, amely azt eredményezi, hogy egy ilyen közgyűlésen a képviselő legfeljebb öt tagot képviselhet maga helyett megfelelő alakisággal bíró meghatalmazások birtokában.

(14.30)

Én magam voltam olyan vízitársulati közgyűlésen, ahol egy személy, ha jól emlékszem, 64 embert képviselt, illetőleg egy szűk csoport képviselt egy bizonyos többséget, és a megjelentek jelentős többsége kisebbségben maradt ezek miatt a meghatalmazások miatt. Én úgy gondolom, hogy ez számos visszaélésre adhatott okot, és örülök, hogy szándék van ennek a megváltoztatására.

Azt viszont nem igazán értjük, és a jelen formájában nem támogatható, idézem: „a tag által a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulat részére már teljesített fizetés nem követelhető vissza”, és ezt természetesen a folyamatban lévő bírósági, valamint végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell  utal erre a jogszabály. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon az általános elévülési idő öt év, ugyan ennek megfelel ez a jogszabály, de azért itt elő kell adnom azt is, hogy egy ilyen társulatnál, ahol zömében csatornaberuházásokról szó, ez nem öt év alatt zajlik le, tehát a tagok első anyagi hozzájárulása, ami rendszerint megelőzi a tervezésnek az időszakát is, illetőleg lefolytatva a tervezést, a különböző egyeztetéseket, sok esetben több önkormányzat társul ilyenkor, és végez el egy adott, több tíz milliárd forintos nagyságrendű, akár ilyen nagyságrendű beruházásokat is, ez számos egyeztetési és tervezési szakaszt is érint. Hogy itt példát mondjak: a Budakeszin és Érden megvalósult ilyen fejlesztések 12 évig tartottak.

Arra is szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy 2007-ben az állami támogatás mértéke még az ilyen beruházásoknál, az ilyen fejlesztéseknél 65 százalék volt, aztán szépen az évek haladtával ez folyamatosan bővült előbb 85, aztán 95 százalékra, és végül a teljes állami támogatást is lehetett kérni, amit egyébként üdvözölünk, és ez egy nagyon jó dolog, hogy az embereknek nem kerül pénzébe vagy kevesebb pénzébe kerül az életminőségüket alapvetően meghatározó csatornák, csatornaberuházás, illetve a települések fejlődését szolgáló infrastrukturális beruházás, viszont azok a befizetett összegek, amelyek ilyen módon, úgy gondoljuk, és nemcsak mi, hanem a tagok is úgy gondolják, hogy mivel az állam ezt később finanszírozta, úgy gondolják, hogy ezeket az összegeket szeretnék visszakapni.

Egy példát mondanék, a Somogy megyei Nagybajom esetét, ahol szintén ez fordult elő: többen befizették a tagi hozzájárulásukat, természetesen voltak, akik nem, de aztán a végén ebből egyfajta káosz alakult ki, sem rendes elszámolás, sem pedig az összegek visszafizetése nem történt meg, és nekünk az a határozott álláspontunk, hogy ezekkel a pénzekkel el kell számolni, és nem lehet például más felújítási alapba, nemegyszer, mondjuk, útfelújításra elkölteni, ami szintén egy hasznos cél egy önkormányzat életében, de az emberek ezt a pénzt nem arra adták. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez így ebben a formában nem elfogadható.

Rátérnék a következő jogszabályra, amely a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szól  ebben a tervezetben talán ez a jogszabály módosul a leginkább. Egypár dolgot kiemelnék, észrevételeznék, illetőleg lennének kérdéseim is majd a tárgyalás során.

A tájegységhatárokat 2016-ban rohammódon és általában nem pontosan határozták, húzták meg. Ezek a sokszögletek ritkán fedik teljesen az adott ingatlanok helyrajzi szám szerinti határát. Példának okáért elmondom, hogy ott, ahol a Marcal folyó lenne az észszerű és természetes tájegységi határ, van, ahol a meghatározott térképi határ átnyúlik a túlpartra  úgy gondolom, szükség van ennek a javítására és felülvizsgálatára, tehát ez teljesen észszerű. Kérem azonban az előterjesztőt  az előterjesztők közül most Győrffy Balázs képviselőtársamat látom a teremben , hogy nyugtasson meg arról, illetve nemcsak engem, hanem másokat is, vadgazdálkodókat, hogy ez a jelen módosítás az előbb általam említett észszerű esetet kivéve önkényesen nem fogja átírni a későbbiek folyamán a tájegységi határokat és ezáltal a vadászterületek határát is, ugyanis véleményem szerint a 2016-ban húsz évre megszerzett jogokat elvenni vagy korlátozni törvényellenes, alkotmányellenes lenne.

Továbbmegyek: „A vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult… saját tulajdonában álló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik”, ez is egy fontos és észszerű változtatás, ily módon gazdasági társaságok is folytathatnak bérvadászatot. Ez egyébként szerintem teljesen életszerű a mai viszonyok között.

Szintén továbbmennék, úgy is kezdhetném, hogy halleluja: a földtulajdonosi gyűlés összehívásának körülményei pozitív irányba változtak. Mit értünk ez alatt? Idézek a jogszabályból: „Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek  tájékoztató jelleggel  minden érintett település önkormányzati hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.” Konkrétabban miről beszélünk? Tehát csak és kizárólag a hatóságnál kifüggesztett hirdetményhez fűződik majd a jövőben joghatás, és talán vége annak a kornak, hogy kötelező módon kelljen kifüggesztetni önkormányzati hirdetőtáblákra ezeket a tulajdonosi gyűlést összehívó hirdetményeket. Ezt azért tartottam szükségesnek kiemelni, mert rendkívül pozitív eleme ennek a törvénymódosító csomagnak, ugyanis az elmúlt időszakban sok bonyodalom volt abból, hogy értelemszerűen ellenérdekű felek letépték ezeket a hirdetményeket a hirdetőtábláról, nyilván teljes rosszindulattal. Illetőleg technikai okai is voltak, tehát egy nagyobb vadászterület esetében nemegyszer több, van, ahol példának okáért akár 12 település önkormányzatára kell egy időben, egy napon eljuttatni ezeket a hirdetményeket.

Egy érdekes kérdés: szintén a vadászoknak jó hír, abszolút lehet látni a jó szándékot és az előterjesztőnek tényleg a tapasztalatát, és úgy gondolom, hogy meghallgatták a vadászok kéréseit azáltal, hogy: „A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.” Na most, többi képviselőtársamnak mondom, hogy a lényeg nem itt van, hanem a lényeg ott van, hogy mi volt korábban, vagy hogy mi van a jelenlegi szabályozásban, ugyanis a javaslat szerint a jelenlegi törvényszövegből törölve lett az úgynevezett vadkiváltás intézménye. Fontosnak tartom elmondani, hogy belterületen nem lehet vadászatot folytatni, ezért aztán teljesen észszerű és indokolt, hogy a belterületen vadak által okozott kárt  gondoljunk csak itt a falusi kertekre  milyen alapon kérjük számon a vadásztársaságon, hiszen puskával nem is lehet még csak belépni sem közútra vagy belterületre, nemhogy még azt használni a falvakban, illetőleg a településeinken.

A vadásztársaságnak ez kétségkívül jó, de mi lesz Mari néni és Laci bácsi krumplijával, mi lesz azzal a terménnyel, amit a vaddisznók túrnak ki a kertjeikből? Hogyha belterületen keletkezik a vad által okozott kár, akkor ki lesz a felelős ezért, és ki fogja azt megtéríteni? A jelen módosításban ugyanis nem látom ennek a szabályozását, ezért kérem az előterjesztőt, hogy adjon megnyugtató választ erre a kérdésre, mert előreláthatóan nagyon sok probléma lesz ebből a felelősségi körből.

(14.40)

Akkor folytatnám a 12. §-sal: igazából a Vtv. 100. §-ának (1) bekezdésében a korlátozott látási viszonyok mellett végzett vadászat rendjének a különös szabályait majd itt felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben fogja meghatározni. De szólok egyébként államtitkár úrhoz is, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Kérem önöket, hogy ezt fejtsék ki bővebben, lehet, hogy itt ködös időjárásról van szó, tehát mire számíthatunk, mert így nem nevezhető konkrétnak ez a megfogalmazás, illetőleg azt is, hogy miért kellett ezt a módosítást belevenni a szövegbe. Kérem, segítsenek a könnyebb megértésben.

Az előhaszonbérleti jogok elvételének esete: ezt is ki merem mondani, hogy nem mindenki számára kedvező. Eddig ugyanis ez a jogintézmény védte a hosszú évek vagy akár évtizedek óta jogszerűen vadgazdálkodó társaságokat. Mire gondolok itt? Akik megfizették a tulajdonosoknak a jogszerűen járó és a haszonbérletben lefektetett haszonbérleti díjat, illetőleg helytálltak rendszeresen a vadkárokért is, eddig az ő érdekeiket védte ez a jogintézmény, az előhaszonbérleti jog, a közeli jövőben pedig számíthatunk arra, hogy elsősorban a most lejáró haszonbérlettel bíró területeknek a jelentős, döntő része olyan vadászterület, aminek földterületei állami tulajdonban vannak, és vélhetően azért, mivel ezt az előhaszonbérletet elvesztik az itt gazdálkodók, ők lesznek ennek a módosításnak a kárvallottjai. Bár hozzáteszem, hogy ők is természetesen beadhatnak majd ajánlatot a földtulajdonosoknak, és az is igaz, hogy a földtulajdonosi közösségnek nem feltétlenül kötelező az anyagilag legjobb ajánlatot elfogadni. Tehát úgy gondolom, hogy a korábbi években megfelelően gazdálkodó társaság, egyesület vagy akár más vadászatra jogosultnak az addigi tevékenysége egy kellő referencia tud lenni.

Úgyhogy én itt be is fejezném. Én köszönöm a figyelmüket, és akkor kíváncsisággal várom majd a választ a feltett kérdésekre, akár a vita során vagy akár a zárszóban. Előre is köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  99  Következő    Ülésnap adatai