Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. Az előterjesztést T/357. számon, a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát és összegző jelentését T/357/2. és T/357/3. számon a honlapon ismerhették meg.

A házszabályi rendelkezések 63. §-a szerint a vita során az időkeretek a következők: az előterjesztő időkerete 15 perc, a kormány időkerete szintén 15 perc, a Törvényalkotási bizottság előadóinak - ha több előadó van, ha egy, akkor is - összességében 15 perc, az egyes képviselőcsoportok időkerete 30-30 perc, a független képviselők időkerete pedig 8 perc, az előterjesztői viszonválasz 10 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát megnyitom. Elsőként megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, mint említettem, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat hat mezőgazdasági témájú törvényt nyit meg. Ezek közül négy gyakorlatilag technikai jellegű módosítást javasol; ilyeneket javaslok, olyan ügyekben, amelyeknél kiderült, hogy pontosítani kell a további végrehajtáshoz szükséges normaszövegeket.

(19.20)

Elsőként a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló '92. évi törvényhez kezdeményeztem módosítást. Itt közismert, hogy a kormány felhatalmazást kapott egy központi címregiszter létrehozásához, és ennek a technikai lebonyolításához az önkormányzatok, a jegyzők és az államigazgatási szervek közötti adatpontosításra teszek javaslatot, hogy ez a nyilvántartás egyértelmű legyen, majd pedig ezek alapján az államigazgatási szervek pontosan tudjanak adatokat kinyerni és cserélni.

A következőben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló '97. évi törvényhez gyakorlatilag egy felhatalmazásra teszek javaslatot, melyben a kormány a kormányrendelethez módosítási jogosultságot fog kapni. Sajnálatos módon az egyik jogalkotás esetében a felhatalmazó rendelkezés elmaradt, így a kormány bizonyos esetekben egy rendeletet nem tud módosítani.

A következő részben a közokiratokról, a közlevéltárról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló '95. évi törvényhez teszek törvényjavaslatot, amelyben a levéltár és az ingatlanügyi hatóság közötti adatforgalom elősegítése érdekében pontosítok néhány szakaszt; szintén technikai jellegű a módosítási javaslat.

Talán a leglényegesebb - én legalábbis így merem értékelni - az a törvényi módosítás, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi törvényhez javasolok tenni, hiszen ez következménye a 2013-ban elfogadott földforgalmi törvénynek. Közismert, hogy ebben a földforgalmi törvényben azt javasoltuk, hogy termőföldre haszonélvezeti jogot csak egyenes ági rokonokra lehessen kezdeményezni és bejegyeztetni. De tudjuk, hogy bizonyos, bérleti jogban érdekeltek és esetleg az akkori törvények földszerzési tiltását kijátszó, de a földet megszerezni vágyók haszonélvezetijog-bejegyzéseket tettek olyan területekre, amelyeknek igazából bérlői voltak vagy jelenleg is azok, de a haszonélvezeti jog bejegyzésével és annak hosszú időtartamra való nevesítésével ezeket a termőföldeket forgalomképtelenné tették a helyben lakók számára, miközben ők esetleg a törvény által felsorolt elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrendben megelőznék azt, aki ezt a haszonélvezeti bejegyzést tette.

Ezért a 2013. évi földforgalmi törvényben kivezettük az általános haszonélvezeti jog bejegyzését ezen ingatlanokra, most pedig technikailag azt javasolom, hogy az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó szervek - ezek nevesítve a földhivatalok - végezzék el mindazon bejegyzések kigyűjtését, ahol ezen tulajdoni lapokon haszonélvezetijog-bejegyzést látnak, egy meghatározott ideig szólítsák föl a föld tulajdonosát és a haszonélvezeti jog jogosultját, hogy igazolja az egyenes ági rokonságot, mint ahogy azt a földforgalmi törvényben előírtuk. Ha egy meghatározott időn belül ez a visszaigazolás nem érkezik meg, akkor ezekre az esetekre az eljáró hatóság - ez a földhivatal - törölni fogja mindazon haszonélvezeti jogokat, amelyeket nem igazoltak le, hogy egyenes ági rokonokról van szó, vagy pedig nem is nyilatkoztak egyáltalán a felszólítás hatására.

Ugyanennek az ingatlan-nyilvántartási törvénynek az egyik módosítása következtében lehetővé válik, hogy lekérdezhessünk minden olyan tulajdonost, akik valamilyen földbirtokkal, tulajdonjoggal rendelkeznek, de ezek nem egy járási hivatalhoz vagy nem egy megyéhez tartozóan kerültek bejegyzésre, hanem az ország több pontján rendelkeznek földtulajdonnal, és ezáltal most lehetővé válik, hogy azonnali adatnyilvántartásból kinyerhető legyen egy állampolgár magyarországi összes tulajdonjogának a bejegyzése.

Közismert, hogy a földforgalmi törvényben korlátoztuk a természetes személyek földszerzésmaximumának felső határát 300 hektárban - hogy ezt említsem meg -, például ilyen esetekre azonnal ellenőrizhetővé válik, hogy jogszabályszerűen van-e tulajdonuk, vagy netán, amikor kezdeményeznek egy földvásárlást, nem lépik-e túl a törvényben tiltott 300 hektáros szerzési határt.

A következő jogszabály a Nemzeti Földalapról szól, amelyben egy szakasz kerül módosításra: a Nemzeti Földalapnál működő Birtokpolitikai Tanács tagjainak és elnökének a kinevezési gyakorlatában teszek módosítást. A javaslatom értelmében a mindenkori agrárminiszter nemcsak a Birtokpolitikai Tanács elnökének kinevezésére tehet javaslatot, hanem a Birtokpolitikai Tanács összes tagjára tehet javaslatot. Ez a bizottsági ülésen vita tárgya volt. Jobbikos képviselőtársaim azt kifogásolták, hogy miért nem lehet szélesebb körű a Birtokpolitikai Tanács összetétele, miért csak a mindenkori agrárminiszter tehet javaslatot a nevesítésre. Ott felhívtam a figyelmet - és itt is meg szeretném tenni - mint előterjesztő, hogy a kormány felépítéséről szóló törvényben egyértelmű, hogy a kormány felé a mindenkori agrárminiszter felelős a földügyekért, a birtokpolitikáért és ennek következtében az összes mögötte rejlő ügyért.

Azt tartom helyesnek, ha a mindenkori agrárminiszter teljes felelősséggel tartozik a Birtokpolitikai Tanács kinevezési jogkörével is, hiszen az talán mégsem helyes, hogy egy miniszter teljes felelősséggel tartozik a kormány felé az előbb említett földügyek és birtokpolitikai ügyek kapcsán, ugyanakkor van egy olyan Birtokpolitikai Tanács, amelynek az összetételében ő nem érvényesítheti elképzelését, ellenben ez a Birtokpolitikai Tanács neki véleményt, iránymutatást és minden egyebet adhat, és mégis a felelősség bármilyen föld- és birtokpolitikai kérdésben a mindenkori minisztert illeti meg. Ezzel a javaslatommal gyakorlatilag a mindenkori agrárminiszter vállára helyezzük azt a súlyt is, hogy állítson fel olyan Birtokpolitikai Tanácsot most már a saját javaslatára majd, ha elfogadásra kerül ez a törvény, amelyben teljes súllyal meri vállalni a kormány előtt a földügyekért és a birtokpolitikáért való felelősséget.

A hatodik megnyitott törvényi szakasz a földmérési és térképészeti tevékenységről szól. Itt szintén csak egy technikai jellegű módosításra teszek javaslatot. Gyakorlatilag ott létező állandó bizottságok működését szabályozó rendelet megalkotásához szükséges pontosításokra teszek javaslatot. Kérem a parlamentet, hogy támogassa ezen benyújtott földügyi tárgyú törvényeket.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel kérdezem Nagy István államtitkár urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hat darab törvényt módosító törvényjavaslat célja egyrészről a hatályos jogi szabályozás kiegészítése annak érdekében, hogy a törvényi előírások teljes körűek és végrehajthatók legyenek, másrészről szövegpontosítások elvégzése és az egységes jogalkalmazás elősegítése.

A módosítandó törvények közül az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény kiegészítését - ez a törvényjavaslat 9. §-a - emelném ki elsősorban. A tavaly decemberben elfogadott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra, nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga.

E dologi jogi jogosultságok törvényi megszüntetése kapcsán feltétlenül fontos kiemelni, hogy a gyakorlatban e jogokat sok esetben a földtulajdonszerzés korlátainak kijátszása érdekében alapították a felek. Egy jogállam nem engedheti meg, hogy a tisztességes, jogkövető polgárok hátrányt szenvedjenek a kiskapukat megtaláló ügyeskedőkkel szemben. Ezért a földek vonatkozásában 2014. május 1-jével megszüntetésre került minden, nem közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jog.

A szabályozás nem diszkriminál a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között, egységesen vonatkozik mindenkire, és a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, mert a jövőre nézve a vonatkozó rendelkezés hatálybalépésétől számítva több mint négy hónapos átmeneti idővel szüntette meg ezt a haszonélvezeti jogot, továbbá a korábban a föld hasznainak szedéséből eredő vagyoni előnyt sem lehet visszajuttatni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása arra irányul, hogy a 2014. május 1-jén már megszűnt haszonélvezeti jog és a használat joga az ingatlan-nyilvántartásból való kivezetésre kerüljenek, s ennek eljárásjogi szabályait tartalmazza a javaslat.

(19.30)

Fontos kiemelni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból lekérdezéssel nem állapítható meg, hogy a bejegyzett tulajdonos és a haszonélvező között fennáll-e közeli hozzátartozói viszony, így a haszonélvezeti jognak a földhivatal általi törlése nem lehet automatizált. Ugyanakkor a haszonélvezeti jog törlése iránti kérelem benyújtása nem várható el attól a bejegyzett jogosulttól, aki, illetve amely éppen e jog alapítását gyakorolta visszaélésszerűen. Így a törvény által megszüntetett jogokat megtévesztően, nem a tényleges jogi állapottal egyezően tartalmazná a közhiteles nyilvántartás. A javaslat ezért egy nyilatkozati elvre épül, vagyis a földhivatal felhívására a természetes személy haszonélvezeti jog jogosultságának formanyomtatványon kell nyilatkoznia a közte és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlantulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony fennállásáról.

Ha a nyilatkozat alapján a közeli hozzátartozói jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogosult a javaslat szerinti határidőig nem tesz nyilatkozatot, akkor már hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból a bejegyzett haszonélvezeti jogot. Továbbá szintén hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásban 2014. április 30-án jogi személy javára fennálló haszonélvezeti jogot, mivel itt közeli hozzátartozói viszonyról nem lehet szó. Ezen szabályozás alapján a több mint 225 ezer földrészletet érintően bejegyzett haszonélvezeti jog és a használat joga felülvizsgálatra kerül, és a törvény által megszüntetett jogosultságok az év végére törlésre is kerülnek az ingatlan-nyilvántartásból.

A Magyar Zoltán képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot illetően, mely elhagyná a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló rendelkezést, szeretném megnyugtatni ellenzéki képviselőtársaimat. A Nemzeti Földalapról szóló törvény kimondja, hogy az olyan állami tulajdonban álló ingatlan felett, amely nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a földügyért felelős miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel gyakorolja. E közös joggyakorlás a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján történik, egyes jogügyletek szerint meghatározva a joggyakorlás módját: együttesen, vagy egymással együttműködve, illetve a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan. A közös tulajdonosi joggyakorlás részletes szabályait külön kormányrendelet szabályozza.

A közös tulajdonosi joggyakorlás nem függ össze az alapvetően a stratégiai döntések meghozatalát ellátó Birtokpolitikai Tanács összetételével, annak kinevezett tagjaival. A Nemzeti Földalapról szóló törvénynek a Birtokpolitikai Tanács feladatait és felelősségi körét tartalmazó 8. §-a eddig is kimondta, miszerint a tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt a közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanok hasznosításának módjáról, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletnek megfelelően. A közös tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat pedig nem érinti, a szabályozás változatlan marad.

Ezért alaptalan a képviselő úr aggodalma a nagyobb volumenű földügyletek tekintetében, valamint a fennálló hatályos szabályozás okán indokolatlan is az, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt személy állandó tagja legyen a tanácsnak. A törvényjavaslattal érintett további négy törvény módosításának indoka egyes hiányosságok pótlása, valamint törvényi előírások végrehajtását előkészítő kiegészítő rendelkezések.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai földvagyonunkkal összefüggő közérdekű céljaink elérése érdekében a jogkövetők összefogását ösztönözve javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja el a Font Sándor képviselőtársam által jegyzett törvényjavaslatot, mely szükséges a földjogi szabályozás teljességéhez és végrehajthatóságához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság jelentésének és a kisebbségi véleménynek az ismertetése következik, összesen 15 perces időkeretben, úgy, hogy a házszabályi előírásoknak megfelelően a kisebbségi vélemény kifejtésére legalább 7 perc időkeretet kell biztosítani.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság előadója Vas Imre képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr, 8 perces időkeretben!

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a T/357. számon benyújtott, az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta. A bizottsági ülésen alkotmányossági aggály nem merült fel a beterjesztett indítvánnyal kapcsolatban.

Magyar Zoltán jobbikos képviselő javaslatát az előterjesztő és a kormány álláspontjával összhangban a bizottság nem támogatta. Az elhangzottakra tekintettel támogató módosító indítvány hiányában a Törvényalkotási bizottság nem nyújtott be összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést 20 igen és 13 nem mellett nyújtotta be.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetése következik, legfeljebb 7 perc időkeretben, amelyet Staudt Gábor képviselő úr ismertet. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem fogok élni az időkerettel, lévén, hogy egy módosító javaslatról volt szó, az egyetlen benyújtott módosító javaslatról a bizottsági ülésen. Font Sándor képviselőtársam kitért erre ugyanúgy, ahogy egyébként Vas képviselőtársam és Nagy István államtitkár úr is beszélt erről a pontról.

Én azt fogalmaztam meg a bizottsági ülésen, hogy a Birtokpolitikai Tanács összetételének meghatározása, illetve ennek a rendszernek a megváltozása, miszerint valóban már csak az agrárminiszter delegálhat, illetve ennek a törvénymódosításnak az elfogadása esetén csak az agrárminiszter delegálhat, illetve nevezhet ki tagokat, ez átgondolásra javallott. Egyébként itt a miniszteri felelősségre vonatkozó okfejtést egyrészről értem Font Sándor képviselőtársamtól, de én nem gondolom, hogy attól ez még kiürülne, hogyha a jelenlegi rendszer maradna, miszerint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter is javasolhatott tagokat a Birtokpolitikai Tanácsba. Úgy gondolom, hogy azért eddig is fennállt a miniszter felelőssége, és én nem tudok olyan ügyről, ahol ez problémát jelentett volna. Természetesen ez lehet egy megközelítésbeli különbség, de mi úgy gondoljuk, illetve Magyar Zoltán képviselőtársam részletes indokolással ellátott módosító javaslata erre irányult, hogy maradjon ez a rendszer, és a bizottságban tulajdonképpen ez került megvitatásra és kifejtésre pró és kontra az érvek szempontjából. Sajnos ez leszavazásra került, de kötelességem, hogy ezt az Országgyűlés előtt is elmondjam, és kérem az Országgyűléstől, hogy eszerint járjon el.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ennek során a képviselőcsoportoknak 30-30 perces időkeret, a független képviselőknek pedig összességében 8 perces időkeret áll rendelkezésükre.

Először a vezérszónoki felszólalások következnek 15-15 perces időkeretben, melyek között kétperces felszólalásra a házszabályi előírásoknak megfelelően lehetőség nincs.

Elsőnek megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Horváth István képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/357. számú képviselői indítvány az egyes földügyi tárgyú törvények módosítását célozza meg. A törvényjavaslat hat földügyi tárgyú törvény aktuális kérdésekben történő módosítását tartalmazza, amelyek egyrészt összefüggnek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2014. május 1-jén történő hatálybalépésével, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kisebb jellegű korrekciókat tartalmazzák.

Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény szerint a kormánynak egy központi címregisztert kell létrehoznia. Ezzel kapcsolatos az első javaslat, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása a címregiszter létrehozásához szükséges előzetes lépéseket szabályozza.

A javaslat 2. pontja: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását a jogszabályi környezetbe való illeszkedése indokolja.

(19.40)

A 3. javaslat: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása a földügyi és távérzékelési levéltár és a földhivatalok eltérő jogszabály-értelmezésének pontosítása és ezáltal a levéltár számára történő földhivatali adatszolgáltatás érdekében történik.

A 4. javaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt több helyen is módosítja. A jogszabály-értelmezést elősegítő szövegpontosításokon kívül az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények körét pontosítja. Felhatalmazást ad a mezőgazdasági igazgatási szerveknek, hogy a tulajdonjog megszerzésének hatósági engedélyezési eljárásában lekérdezzék a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból. Biztosítja a cégek vagyonrendezési eljárásában eljáró vagyonrendező, valamint az önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró pénzügyi gondnok részéről az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférést. Meghatározza a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény által megszüntetett, nem közvetlen hozzátartozók között fennálló haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásból való törlésének szabályait.

Az 5. javaslat: a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXVIII. törvény módosítása felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert az NFA Birtokpolitikai Tanácsa tagjainak kiválasztására és kinevezésére.

A 6. javaslat: a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása, amely a nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság működését szabályozó rendelet megalkotásához szükséges pontosítást tartalmaz.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalva a képviselői önálló indítvány tartalmát, megállapíthatjuk, hogy az előbbiekben felsorolt hat módosító indítvány a földügyi törvények alkalmazását segíti elő. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa Font Sándor képviselőtársunk önálló képviselői indítványát, hiszen ez sokkal rugalmasabbá és sokkal pontosabbá teszi az előbb felsorolt törvények módosítását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Legény Zsolt képviselő úr. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr!

DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor képviselőtársunk előttünk levő, az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslata Orbán Viktor ígéretéhez híven folytatja azokat a rossz hagyományokat, amelyeket már az előző ciklusban is megszokhattunk. A kormányzó párt ugyanis ismételten csak visszaél hatalmával, és egyéni képviselői indítvány formájában, kivételes sürgősséggel tárgyal olyan fontos kérdésekről, amelyeket a kormánynak már régen meg kellett volna oldania. Képviselőtársam így nem kezdeményez, hanem csak végrehajtja Orbán Viktor akaratát, így nemcsak kikerüli a kötelező közigazgatási és társadalmi egyeztetéseket, de még inkább kérdőjelessé válik az, hogy a Fidesznek szüksége van-e egy jól működő agrártárcára, mert azon túl, hogy Fazekas Sándor miniszter úr jogkörei jelentősen szűkültek, most már úgy tűnik, hogy a jogszabályalkotásban sem vehet részt. Ha nem így lenne, akkor nem találnánk olyan hibákat és jogbizonytalansági tényezőket, mint amilyeneket Font Sándor képviselő úr javaslatában láthatunk.

Úgy vélem, a jó kezdeményezések - például a fiktív lakcímek felszámolására való törekvés - ellenére ez a javaslat hemzseg a problémáktól. Először is, a sajtóban hibásan jelent meg, hogy képviselő úr a földtörvény módosítását kezdeményezi: ennek a javaslatnak annyi köze van a földtörvényhez, mint az almának a körtéhez. Az utóbbi esetben mindkettő gyümölcs, az előbbi esetben meg azt látjuk, hogy a földtörvény is egy elhibázott jogszabály, és ez is az lesz.

Képviselő úr és a Fidesz ahelyett, hogy a rossz földtörvénynek valamilyen működését garantáló üzemgazdasági, illetőleg integrációs törvény megalkotását kezdeményezné, most egy olyan javaslatot nyújtott be a földtörvényre hivatkozva, amely a közokiratoktól, a közlevéltáraktól és a magánlevéltári anyagok védelmétől kezdve egészen sok minden más jogszabályt próbál szabályozni; ezeket is rosszul teszi.

Ismert az az álláspontunk, hogy a botrányos körülmények között elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény közel kétmillió kistulajdonos vagyonát értékteleníti el, s veszélyeztet sok munkahelyet. Ahelyett, hogy Font Sándor képviselő úr a problémákat orvosolná, csak erősíti a bizonytalan helyzetet, ez pedig súlyosan veszélyezteti a hazai mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a magyar élelmiszeripart.

Rengeteg olyan közjogi problémát okoz a javaslat, amelyekre eddig nem láttunk megoldást. Elég, ha csak azt említem meg, hogy a benyújtott javaslat érinti az ingatlan-nyilvántartási törvény 17. §-ának (1) bekezdését, amelynek hatályos szövegében jelenleg 28 pont szerepel, az, hogy egy ingatlanhoz kapcsolódóan milyen tényeket lehet feljegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a felsorolás most négy ponttal bővül, azaz 28 pontból 32 pontot alkot a jogszabály. Úgy tűnik, hogy az előkészítés során képviselő úr nem volt elég alapos, a törvényjavaslat nem érinti ugyanis az említett törvény 17. §-ának (2) bekezdését, enélkül pedig nem világos, hogy ebből az említett 32 pontból az egyes pontokban meghatározott tények bejegyzésének elmaradása érinti-e az ezekhez a tényekhez kapcsolódó joghatásokat. Így például nem világos az sem, hogy mi lesz például a következménye annak, hogy bekerült az új 29. pont, amely a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét rendeli el bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, vagy mi lesz annak a jogkövetkezménye, ha a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Korábbi véleményünket fenntartjuk, ez egy rossz földtörvény, ugyanakkor a bizonytalanság, valamint az új, 2014. május 1-jén hatályba lépett rendszer jogalkalmazási problémáinak a kezelésére igenis szükség van. Ezt a célt nem vitatjuk, viszont a problémákat rosszul előkészített jogszabályokkal nem lehet orvosolni, ezért ebben a formájában a megfelelő módosítások és a kérdéseinkre adott megfelelő válaszok hiányában a javaslatot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jelen javaslatot a Jobbik nem fogja tudni támogatni, ahogy ezt már elmondtam korábban a sajtón keresztül is, hiszen több problémánk van ezzel a javaslattal. Egyrészt, mindjárt onnan indulnék ki, hogy a kivételes sürgősség ebben az esetben számomra sem nagyon indokolható. Ugyan jelen tervezetet és legfőképpen ezt a földhivatalokon keresztüli regisztrációt már, úgy gondolom, réges-régen meg kellett volna lépni, de úgy gondolom, lett volna idő arra, hogy ezt egy normál ügymenetben meg tudjuk tárgyalni, hiszen az nem hagyható figyelmen kívül, hogy azért a Mezőgazdasági bizottságban biztos, hogy érkezett volna hozzá más érdemi módosító javaslat a most benyújtott egyetlenegy, általam jegyzetten kívül is. És azt hiszem, hogy ezek a viták sokszor egyáltalán nem haszontalanok, és igenis hozzá tudnak érdemben tenni egy-egy javaslathoz.

Szintén sajnálom, hogy ha már egyszer a földforgalmi törvényhez hozzányúlunk, akkor miért nem nyitottunk meg más érdemi részeket is, hiszen már jól láthatóak azért azok a hibák a földforgalmi törvény alkalmazása közben, amelyekre egyébként mi, jobbikosok felhívtuk már annak a vitájában is a figyelmet. Jó lett volna, hogy ha már hozzányúlunk ehhez a törvényhez, akkor a még mai napig nem ismert, meg nem ismerhetett, földbizottságokat rendező rendelet megérkezik, és végre tisztában lennénk azzal, hogy meddig kívánja húzni a Fidesz az időt, és meddig kívánja a saját házi szervezetén keresztül, az Agrárkamarán keresztül gyakorolni azokat a jogosítványokat, amelyeket korábban a földbizottságoknak szántak. Kevés előremutató lépése volt ennek a földforgalmi törvénynek, de például ezt annak tartottuk mi, jobbikosok, és tartjuk a mai napig is, hiszen akármilyen körülmények között is lesznek majd ezek a földbizottságok véglegesítve, mégiscsak hozzájárulhat ez az intézmény ahhoz, hogy a helyi gazdálkodóknak komolyabb beleszólása legyen a területhez tartozó földtulajdonváltások esetében.

A Birtokpolitikai Tanáccsal kapcsolatos aggályaimat itt most már részletesen elemezték az előttem szólók, úgyhogy én nem mennék bele, továbbra is kitartok amellett, hogy ez a módosítás igenis ésszerű és mindenképpen hasznos, hiszen jó lenne, ha nemcsak egyedül a földművelésügyi miniszter szólhatna bele a Birtokpolitikai Tanács összetételébe, nemcsak az ő felelősségéhez tartozó területekről döntenek ott.

(19.50)

És ha az az érvelés, ami elhangzott pont elnök úr részéről, hogy a felelősség így egy személyben majd a minisztert terheli, akkor ezek szerint az elmúlt ciklusban napvilágot látott földbérleti mutyikra azért nem kerül pont, és azért nem lettek kivizsgálva és felülbírálva, mert nemcsak egyszemélyi felelőse volt a történetnek, tehát szó nincs erről. Úgy gondolom, hogy önök ezek után is ugyanúgy el fogják mismásolni ezeket az ügyeket, és egyáltalán nem lesz a felelősségrevonásnak ebben semmilyen következménye, hogy most a Birtokpolitikai Tanácsba kizárólag egy miniszter nevezi-e ki a tagokat.

Jó lett volna, ha olyan módon is módosul a földforgalmi törvény, olyan fejezeteket is megnyit, amelyekben érdemi változásokat tudtunk volna elérni, például azzal kapcsolatban, hogy hogyan lesz itt vidéki munkahelyteremtés, hiszen már jól látható, hogy ezt egyáltalán nem idézte elő az önök földforgalmi törvénye.

Szintén érdekelne az, hogy amikor begyűjtik ezeket az információkat, akkor ezekkel élni fognak-e. Nagyon kíváncsian várom - hiszen azért jól látható, hogy ez rengeteg információ lesz, és valóban olyan információk, amelyekre úgy gondolom, érdemben lehet majd akár későbbi jogszabály-módosításokat is alapozni -, hogy ezekkel az információkkal továbbra is úgy fognak-e élni, ahogy eddig tették. Tehát rendkívül szelektív módon, és amikor az önök érdekét, az önök köreihez éppen közel álló emberek érdekeit sértené az az adott információ, akkor bizony nem élünk vele, sőt akár időben kiszivárogtatjuk a számukra fontos adatokat, vagy pedig tényleg általánosságban mindenkire vonatkozóan betartható szabályokat fognak hozni?

Gondolok itt arra, hogy gondolom, azok az érdekkörök a mezőgazdaságban, amelyeket önök kitüntetett figyelemmel segítettek az elmúlt évtizedekben, legyen az agrárfejlesztési támogatás, legyen állami földekről szó vagy bármi olyan eszközről, amit innen, az Országgyűlésből tudnak számukra biztosítani, ezek az érdekkörök minden bizonnyal felkészültek erre a jogszabály-módosításra, és szétírták a saját birtokaikat az önök által megszabott birtokmaximumok tekintetében. Jó lenne, ha találnánk erre a - legyünk jóhiszeműek - jogi kiskapura is megoldást, és nem lenne elég Csányinak, Leisztingernek, Nyergesnek vagy Mészáros Lőrincnek éppen annyi, hogy szétírja, mondjuk, 1200 vagy 1800 hektárokra a saját birtokait, hanem igenis az összeszámíthatóság itt is számon kérhető és utolérhető legyen, legyen szó éppen tulajdonról vagy haszonbérletről.

Arra is kíváncsi lennék egyébként, hogy ezen regisztráció, az igazolás, amit majd bekérnek, jár-e majd költségekkel az állampolgárok részére, illetve ha jár, akkor ez milyen módon fog bekövetkezni és milyen mértékű lesz, hiszen jól láthatóan tavaly azért elég nagy felháborodást váltott ki néhány ingatlantulajdonos esetében az a más típusú, de mégiscsak hasonló jellegű költség, ami felvetődött. Kíváncsian várom, hogy esetleg itt is lesznek-e hasonló költségek, mert úgy gondolom, hogy a kisebb birtokkal rendelkezők esetében esetleg ez indokolatlanul nagy is lehet.

Szintén érdekelne az, hogy aki nem tesz ennek eleget, annak milyen jogkövetkezményei lehetnek, vagy aki esetleg hamis igazolást ad le - bár reméljük, hogy ilyenre azért nem lesz nagy számban példa, de jó lenne itt azt is tisztázni, hogy ennek milyen jogi következményei lehetnek.

Úgyhogy összességében ezek voltak azok a legfontosabb indokok, amelyek alapján a Jobbik nem fogja tudni támogatni ezt a tervezetet. Mindamellett persze el kell itt is mondanom, hogy sok előremutató lépése is van, tehát kifejezetten támogatjuk azt, hogy az állam tisztában legyen azzal, hogy kinek, mikor, hol, milyen területei vannak, csak reméljük, hogy ezekkel az információkkal tényleg fog tudni élni a kormány, és használni is fogja ezeket a megfelelő célokra, és befejezi azt a fajta birtokpolitikát, ami sajnos rendkívül szomorú tapasztalatokkal gazdagított minket az elmúlt négyéves ciklusban. És tényleg az lenne ennek az egésznek a végén az eredmény, hogy egy olyan országban fogunk tudni élni, ahol az állam azért van tisztában ezekkel az adatokkal, hogy be tudja tartatni a hatályos jogszabályokat mindenkivel, nem kivételez senkivel, és nem valamiféle kormány közeli oligarchikus rendszer kiépítésén dolgozna a továbbiakban, hanem tényleg a helyben élő magyar családi gazdálkodókat segítené, illetve a vidéki munkahelyteremtést mozdítaná elő ez a jogszabálytervezet. Ebben bízunk és ebben reménykedünk, csak sajnos az elmúlt időszakok tapasztalatai azt mondatják velem, hogy nemcsak erre lesz jó ez a módosítás.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Sallai R. Benedek képviselő úr, parancsoljon!

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Átnéztem részletesen ezt a javaslatot, és nagyon vegyes érzésekkel állok itt, mert van benne néhány olyan pont, amit el is lehetne akár fogadni, de persze van olyan, amit nem lehet. Végigszaladok ezeken.

A polgárok személyi adatainak, lakcímének nyilvántartásáról szóló jogszabályt illetően akár támogatható is lenne a javaslat. Kérdés egyébként, hogy van-e helyben kapacitás erre a munkára, tehát felmérték-e ennek a következményeit, mert ez komoly munkákat teremthet.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosítása során szintén semmi különösebb indoka nincs annak, hogy a frakciónk ez ellen szavazzon, ha nem lennének elvi gondjaink. Ugyanígy a köziratokról és közlevéltárakról szóló jogszabály módosítása is olyan, ami nem különösebben problémás.

Az ingatlantörvény módosítása kapcsán felhívnám az előterjesztő figyelmét, hogy következetesen a földtulajdonosok összes ingatlanjának kimutatásáról van szó a javaslatban, ami azt jelenti, hogy valakinek a nem termőföld célú ingatlanjait is lekérdezhetik, ami szerintem nem lehet a jogalkotó vagy a módosítást tevő célja, tehát minden bizonnyal itt csak a termőföldnek minősülő ingatlanokra kellett volna hogy gondoljon.

Ugyanígy van még benne néhány olyan, ami elfogadható, ennek ellenére azt mondom, mégis azt gondoltam, hogy ez az egész egy gáz, nagyon sok dolog miatt. Összességében van egy földrengés. Véget ért a földmoratórium. Megvan a földrengés, bejön a gazda, mit csinál? Előszedi a földről a nagynéni fényképét, és elkezdi kiszegelgetni a falra mint a legfontosabb dolgot.

Egy héttel ezelőtt volt itt a földtörvény módosítása, amivel azt kellett volna kezelnünk, hogy ez a jogszabály hogyan ne szolgálja a további birtokkoncentrációt. Azt kellett volna kezelnünk, hogy hogyan ne segítse azt elő, hogy a szomszédok, a közös, társtulajdonosok - akik az osztatlan közös kapcsán körülbelül másfél millió hektár nagyságrendben még mindig kifüggesztés nélkül vehetnek földet, és így növekedhet tovább a nagybirtok - hogyan ne szerezzenek földet. Ezt a Fidesz képviselőcsoportja leseperte! Azt mondta, hogy ez nem fontos.

Ehelyett itt van egy kis salátahegesztgetés, ami Burány képviselő úr szavaival élve teljes mértékben egy ilyen avatár-előterjesztés, ami bejön egy képviselő egyéni képviselői indítványaként, amikor nyilvánvalóan mulasztásokat és hibákat próbál lefedni. Ez sok tekintetben okoz komoly problémát. Az egész előterjesztésnek, hogy konkrétan erről beszéljek és ne csak elvi kérdésről, számomra a legnagyobb problémája az, hogy gyakorlatilag a földművelésügyért felelős tárca vezetőinek akarja a hatáskörébe tenni a teljes Birtokpolitikai Tanácsot és ezáltal a magyar állami kézben lévő termőföldek fölötti rendelkezési jogot.

Megmondom őszintén, ellenzéki képviselőtársaimtól is várnék lényegesen nagyobb ellenzést, ugyanis itt nagyságrendileg arról van szó, hogy az NFA kimutatása szerint 378 milliárd forintnyi termőföld rendelkezési jogát úgy akarja odaadni egy csak egy miniszter által kinevezett testületnek a jogszabály, hogy arra semmiféle hatás nincs.

Ebben az országban - nagyon sok európai országtól eltérően - nincs egy átfogó stratégia arra, hogy az állami vagyont és az állami termőföldet hogyan hasznosítsuk. Tehát nem mondta ki soha senki azt egy olyan jogszabályban, stratégiában, keretstratégiában, hogy az állami földeknek, ennek a hatalmas termőföldvagyonnak a hasznosítására miként kerüljön sor.

Tényleg az a legjobb ötlet, hogy odaadjuk volt téeszes haveroknak, pályáztatás nélkül? Vagy az a jó ötlet, ha fogjuk, és pályázati úton, pályázatot imitálva odaadjuk az egyéb új zöldbáró haveroknak? Vagy valakinek eszébe jut az, hogy állami gazdaságokat hozzunk létre, mert utána azt ki lehet privatizálni? Tehát nincs egy stratégia arra, hogy a termőföldet hogyan használja az ország. Nem született ez meg.

Ehhez képest az az egy tanács, akinek hatásköre lenne az, hogy ilyenekről gondolkozzon, nemhogy azt csinálja, hogy kinyitja a nemzet számára egy stratégiai gondolkodással azt, hogy mit kezdjünk az állami vagyonnal, nem azt csinálja, hogy bevonja a frakciókat, és nemzeti összhangra próbál törekedni, nem bevon civil szakértőket és agrárágazati képviselőket, hanem leszűkíti ennek a körét. Azt mondja, hogy egy miniszter, az az egy miniszter nevezzen ki egypár embert, aki e fölött a 378 milliárd forintnyi értékű állami vagyon fölött rendelkezik, és alkossa meg annak a stratégiáját, hogy az hogyan kerüljön hasznosításra.

MSZP-s sorokból szó volt erről, hogy a földművelésügyi tárca súlya milyen. Nem tudom, nekem úgy tűnik, mintha egy fideszes erőpróbának lennénk a tanúi, hogy ki rendelkezik több erőforrás fölött, ki milyen hatalommal bír. Mert gyakorlatilag az egész állami földek fölötti rendelkezési jog átruházása a földművelésügyi tárca irányításához, és azt mondani, hogy úgy jöjjön létre a Birtokpolitikai Tanács, hogy teljes mértékben önmaga tudjon dönteni erről a stratégiai és nemzeti fontosságú kérdésről, szerintem elég nagy felelőtlenség.

(20.00)

Ez a tanács az NFA-törvény alapján előkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészek hasznosításával kapcsolatos földbirtok-politikai irányelveken alapuló középtávú stratégia tervét, mindemellett dönt a 100 millió forintot vagy a száz hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben. Tehát oda akarjuk adni az összes rendelkezési jogot e fölött a vagyon fölött egy olyan szűk testületnek, amelyről fogalmunk sincs, hogy kik lesznek a tagjai és milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra. Szerintem ennek a salátajavaslatnak ez a legfontosabb problémája. Az összes többi esetében nagyon pici magyarázkodással azt lehet mondani, hogy lehetne támogatni, habár elviekben ott is felmerülne, hogy miért egyéni képviselői indítványként jön ez, miért kell ezt kivételes eljárásban tárgyalni, amikor sokkal nagyobb stratégiai problémák vannak a földtörvénnyel. Ehelyett egy saláta-előterjesztésben picike hegesztgetéseket látunk.

Ezeknek az elfogadása azért nem történhet meg részünkről, mert nem folyt erről párbeszéd, nem néztük át a következményeket, és most ugyanúgy, mint ahogy magában a földtörvényben is rengeteg pici hiba maradt, meg az ezzel kapcsolatos jogszabályokban, és ennek történik egy-egy pici kijavítása, most újra lesz ilyen. Tipikus példa az, amit mondtam a földtulajdonosok ingatlanjairól. Tehát ha nincs termőföldje valakinek, akkor annak nem kérdezhetik le a lakóingatlanját, ha termőföldje van, akkor a lakóingatlanját is lekérdezhetik. Ezt mondja ez a javaslat. Gyakorlatilag a termőföld-tulajdonosoknak több adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, mint annak, akinek nincs termőföldje, megteremtve ezzel egy társadalmi egyenetlenséget, hiszen az állam nem ugyanúgy tudja megnézni állampolgárainak a vagyonát.

Összességében a pici javaslatok esetleges létjogosultságát nem megkérdőjelezve, de megkérdőjelezve annak a stratégiai döntésnek, hogy a képviselő úr, ismerve szerintem a vidék problémáját, ismerve a termőföldhelyzetet, mégis ezt tartotta a legfontosabbnak, emiatt nagyon-nagyon nehéz lesz elfogadni, és elfogadni azt, hogy ezzel kell foglalkoznunk. Én nyilvánvalóan nagyra becsülöm Font Sándor urat, és gondolom, a társadalmi támogatottsága helyben magas, ha már ilyen régen képviselő, de nem hiszem el, hogy valaki úgy ébred fel reggel az ágyában, hogy egy salátatörvénnyel ezeket a pontokat kellene módosítani, és pont a Birtokpolitikai Tanácsot kellene átalakítani.

Ebből adódóan azt gondolom, hogy a frakció nem fogja tudni támogatni ezt a módosítást, és minden eszközzel megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalom tudjon arról, hogy az összes állami föld fölötti rendelkezési jogot akarja odaadni egy olyan szűk testületnek a magyar kormány, illetve a parlament többsége, aminek csak a földművelésügyért felelős miniszter lesz a kinevezője. Szerintünk ez egy nagyon nagy aggály, szerintünk ez nagy probléma és egy nagyon nagy kockázat az állami vagyonnal kapcsolatban. Az ilyen kockázatokból már volt korábban is baj, és nagyon-nagyon jó lenne, ha ez nem így történne.

Emiatt kérem a megértésüket és véleményünk elfogadását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

A házszabályi előírások értelmében most lenne lehetőség arra, hogy az elsőként jelentkező független képviselő 8 percben felszólaljon, ha lenne benn az ülésteremben. Most lenne lehetőség kétperces felszólalásokra is, ha lenne jelentkező, de nincs, úgyhogy folytatjuk a rendes felszólalásokat. Az MSZP képviselőcsoportjából Bárándy Gergely képviselő úr következik.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt adatvédelmi szempontokra és tartalmi észrevételekre térnék rá, engedjenek meg egypár gondolatot a vita menetéről, magáról a javaslatról és annak a benyújtási körülményeiről.

Azt gondolom, hogy amikor a kormány arról beszélt, hogy kétszáz főre csökkenti a parlament létszámát, hogy az professzionálisan működjön majd, akkor a választópolgárok nem arra gondoltak, hogy a kormányoldal 133 képviselője közül egyetlenegy vesz majd részt ilyen javaslatok vitájában, egyetlenegy képviselő, akinek a jelenléte sajnos kötelező, így ő nem tud elmenni, mert hiszen ő az előterjesztő. Azaz, még egyszer mondom, az előterjesztőn kívül senki nincs jelen, aki részt venne a vitában a kormánypártok oldaláról mint országgyűlési képviselő. A KDNP képviselői részéről pedig egyetlenegy képviselő sem ül az ülésteremben, aki hozzászólna a vitához.

Azt gondolom, hogy ez így nincs jól. Rendben van az, hogy a késő esti vitában a szaktörvények megvitatásakor az Országgyűlésben nem mindenki van itt, hanem csak azok a szakpolitikusok, akik ahhoz a témához értenek, de azt nem gondolnám, hogy a teljes Fidesz- és KDNP-frakcióban összesen egyetlenegy képviselő van, aki ért a földügyekhez, és akit érdekelnek a földügyek. Én ezt nem gondolom helyesnek. Úgy tudom, a mezőgazdasági bizottságnak például lényegesen több Fidesz-KDNP-s tagja van, az egynél biztos több. Ez az egyik része a megjegyzésemnek.

A másik, amire Sallai képviselő úr is utalt, hogy itt megint arról van szó, amiről nemhogy az elmúlt négy évben vagy ezen az ülésszakon több esetben, hanem a mai napon is, más törvényjavaslat tárgyalásakor, hogy valójában egy olyan kormány-előterjesztésről van szó, amit odaadtak egy, a jelen esetben - és ezt pozitívumként értékelem - legalább hozzáértő képviselőnek, aki nemcsak felolvasni tudja anélkül a papírjából az előterjesztést, hogy bármit értene hozzá, hanem tényleg saját gondolatokat meg tud fogalmazni ebben a témakörben, hiszen ennek a területnek régóta szakpolitikusa. De ez nem azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez valóban Font Sándor képviselő úr egyéni képviselői indítványa lenne. Ezt ő megkapta, aláíratták vele, és most képviseli itt a parlamentben. Elnézést, hogy ezt mondom, de azt gondolom, ez Sallai képviselő úr felszólalása alapján is és a törvényjavaslatot elolvasva is egészen nyilvánvaló és egyértelmű.

Már csak abból is lehet erre következtetni, hogy a hatálybalépés gyakorlatilag az elfogadás másnapján történne, az elfogadás másnapján pedig hatályba kellene lépnie annak a kormányrendeletnek is, amely rendelkezik majd az ellenőrzés eljárási szabályairól. Márpedig, tisztelt képviselőtársaim, nehezen képzelhető az el, ha itt nem egy burkolt kormány-előterjesztésről van szó, hogy néhány óra alatt, néhány óra után az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, s már meg is tudja alkotni a kormány ezt a rendeletet. Nem erről van szó nyilvánvalóan, hanem arról van szó, hogy a kormánynál már készül ez a rendelet, ahogy elkészült ez a törvényjavaslat is, ezt egy képviselő nyújtotta be, azt pedig majd egy kormányrendelet formájában a kormány fogja elfogadni, de a kettő eredete valójában ugyanaz.

Tisztelt képviselőtársaim, akik jelen vannak ebben a teremben nem túl sokan, azt kell mondjam, hogy ez nemcsak egy formális akadékoskodás a részemről, hanem ugyanúgy, ahogy a sportról szóló törvény esetében, ez egy nagyon komoly tartalmi probléma. Ugyanis itt is azzal szembesülünk - és most térek rá a tartalmi részekre -, hogy úgy nyújtották be ezt a törvényt, hogy egyébként a jogalkotási törvényben foglalt előírásokat megkerülték azzal, hogy képviselői egyéni indítvány volt, és nem kérték ki például az Adatvédelmi Hatóság elnökének az álláspontját, a véleményét. Ha a kormány nyújtotta volna be, akkor azon kívül, hogy más hasonló jellegű egyeztetést is előír a törvény, például az Adatvédelmi Hatóság elnökének a véleményét kötelezően ki kellett volna kérni. Ezt nyilvánvalóan most meg tudták kerülni azzal, hogy beterjesztették önálló képviselői indítványként a jogszabályt, a törvénytervezetet.

De ha megnézik azt, hogy mekkora probléma volt ebből a sporttal kapcsolatos törvénynél, másról sem szólt a Törvényalkotási bizottság ülése, mint hogy az Adatvédelmi Hatóság elnökének a javaslatait, a kritikáját próbálták meg módosító javaslattal beleilleszteni a törvénybe, hát vélhetően ennek a törvénynek az elfogadása után is lesznek hasonló problémák. Mindenesetre, ha nem akarok még egy picit se rosszindulatúan fogalmazni, akkor legalább úgy mondom, hogy lehetnek ilyen problémák. Jó lett volna tehát, ha az Adatvédelmi Hatóság elnökének legalább a képviselő úr, ha már nevére vette ezt a kormány-előterjesztést, kikéri a véleményét, mielőtt benyújtja ezt a jogszabályt.

(20.10)

Például kíváncsi volnék arra, számomra legalábbis érthetetlen, hogy a törvényjavaslat a jegyző számára miért nem a népesség-nyilvántartásról szóló törvény szerinti cégnyilvántartás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget írja elő. Nem világos, hogy a központi szerv milyen elektronikus adatállományt ad át az ellenőrzést végző jegyző számára. Örülnék, ha képviselő úr erre válaszolna most a zárszóban. Megválaszolatlan marad az a kérdés is, hogy az ellenőrzés után hogyan kerülnek az adatok a címregiszterbe. Mert az azért nem tűnik megfelelő adatkezelési szabálynak, hogy a jegyző az ellenőrzés után az adatokat visszautalja a központi szervnek, amiről most ez a javaslat szól.

Hogyan képzelik el, tisztelt képviselő úr, adatkezelési szempontból a jegyző által ellenőrzött címek átadását a majdani címregiszter részére? Kérem, hogy válaszoljon erre a vitában, miután magunk is üdvözöljük, hogy végre megtörténnek a címellenőrzések, hiszen a választások kapcsán számos esetben észleltük mi is, hogy a polgárok bejelentett lakcíme nem valós cím. Az a kérdés mégis, ennek ellenére, hogy a földügyekhez ennek pontosan mi a köze. Ezért nevezzük nyilván salátatörvénynek az előttünk fekvő jogszabályt.

És legvégül számomra az is kérdés marad, amit érdemes lenne megválaszolni, hogy ezt miért kell ilyen kivételes eljárási tárgyalási rendben megvitatnunk. Először is, elolvasva ezt a törvényt, nem érzem azt, hogy ilyen sürgető módon kellene a zárószavazásának megtörténnie. Ha pedig ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor természetesen akceptálom és megértem, hogy a miniszterelnök úrnak a foci-világbajnokság helyszínére kell utaznia, és ez a magyar parlament életét is befolyásolni fogja, de talán ezt a törvényt az ő jelenléte nélkül is le tudtuk volna tárgyalni. A mi frakciónk készen áll arra, hogy a nyáron bármikor részt vegyen a parlamenti ülésen, készen áll arra, hogy július 4-e, július 5-e után is itt legyen a parlamenti üléseken, megtárgyalja ezt és a hasonló javaslatokat.

Magyarán szólva, semmi akadálya nem lett volna azon kívül, hogy önöknek július 4-e után nincs kedvük többet ülésezni a parlamentben szeptemberig, hogy ezt a javaslatot ilyen módon fogadjuk most majd el. Azt gondolom, az lett volna a helyes, ha önök szerint ez valami miatt igazán sürgős, bár erről szívesen hallanék majd néhány mondatot, hogy miért, szóval, ha ez ilyen mértékben sürgős, akkor a parlament rendkívüli ülésnapjait miért nem duplázzák meg vagy háromszorozzák meg. Mi szívesen állunk rendelkezésre, még egyszer mondom, hogy a nyár folyamán ez a Ház összeüljön, és a bizottságban is, ígérjük, részt tudunk venni.

Úgyhogy az eljárásrenddel, még egyszer mondom, ez az utolsó kérdésem az előterjesztőhöz, hogy indokolja meg, legyen szíves, hogy miért ebben az eljárási rendben kell most nekünk néhány nap alatt lezavarni ezt a törvényt és annak elfogadását. Miért kell nekünk olyan módon elfogadni zárószavazással a törvényt, hogy esélyt sem biztosítunk az Adatvédelmi Hatóság elnökének arra, hogy véleményt mondjon az ebben foglalt változásokról, és esetleg a hasonló dilemmáit, amiket én most fölvettem vagy az ezeken túliakat megfogalmazza?

Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, sem a tárgyalási módja ennek a törvénynek, sem a benyújtás formája, sem pedig a tartalma nem teszi azt lehetővé, hogy frakciónk támogassa azt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát... (Jelzésre:) Képviselő úr, megadom a szót, de amikor már a lezárásnál vagyok, máskor nem fogok szót adni. Sallai Benedek képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézését kérem, azt gondoltam, hogy az előterjesztő esetleg válaszolni fog egypár kérdésre, és akkor még lehet tisztázásokat tenni. De úgy látom, hogy csak a zárásra számíthatunk. Ugye, nagyon sok kérdés merül fel. Ha már a személyi adatok nyilvántartásával kapcsolatos tisztázó jegyző munkájának ellenőrzésével kapcsolatos módosító javaslatot nézzük, ugye, ugyanígy egy halom más dolog sem derült ki ebből az előterjesztésből. Egyértelműen tudjuk, biztosan tudjuk, hogy a földhivatali nyilvántartás nagyon sok esetben elhalálozottak, elköltözöttek adatait is tartalmazza, és nem tudjuk azt meg ebből az előterjesztésből, hogy mi lesz ezekkel. Minden esetben a jegyzők automatikusan póthagyatéki eljárást kezdeményeznek?

Vagy mit kezdenek azokkal a megszerzett adatokkal, amikor kiderül az, hogy esetleg nemcsak nem egyezik, hanem mondjuk, az adatnyilvántartásban nem szerepel. Ugyanígy felmerül a kérdés, nemcsak az, hogy miért fontosabb ez most. Bocsánat, én tanulom ezt a munkát, tehát látom, hogy lehet itt kérdéseket feltenni. Bennem is felmerül, hogy ha lehet ilyet kérdezni, hogy miért fontosabb ez most, mint mondjuk, az elővásárlási jog rendszerének megvitatása. Miért fontosabb ez most, mint összességében a helyi földbizottságok létrehozásának kérdése, amelyek tipikusan olyanok, hogy most, jelen pillanatban égetőek lennének a földforgalomban? Ehelyett vannak ezek.

Illetve annyit szerettem volna még csak jelezni, hogy minden bizonnyal itt nem lehet szó nélkül hagyni a Birtokpolitikai Tanács átalakulását. Jelen pillanatban is olyan felügyelet volt, ami aggasztó eredményeket hozott, és biztos, hogy ez irányban módosító indítvánnyal kell hogy éljünk. Font Sándor urat arra kérem, hogy az indoklásában térjen már ki arra is, hogy az, amit el tetszett mondani a felvezetésben, gyakorlatilag csak a földművelésügyi miniszter hatásköri kérdéseit tisztázta, de hogy mi lesz az összes többi társminiszterrel, akik idáig delegáltak (Az elnök csenget.)...

ELNÖK: Fejezze be, képviselő úr, a mondatát!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): ...azoknak a kormányzati véleményének a kizárása miként lehetséges? Illetve nem látná-e lehetőségét annak, hogy a Birtokpolitikai Tanács inkább bővítésre kerüljön, mint a kinevezés szűkítésére.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely képviselő úr folytatja. Parancsoljon!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem leszek hosszú. Egy dolgot szeretnék kérni, hogy ne játssza azt most a Fidesz, mint egyébként minden hasonló törvényjavaslat vitájában, hogy csak és kizárólag a vita során a zárszóban mondja el az álláspontját a jelen lévő képviselő vagy előterjesztő, mert, azt gondolom, ez nem tisztességes eljárás. Nem tisztességes eljárás. Önöknek ebben a vitaszakaszban összesen, a KDNP-vel együtt 55 percük van arra, hogy a vitában részt vegyenek. Ezen felül van még a kormány reagálási lehetősége és az előterjesztő reagálási lehetősége.

Tisztelt Országgyűlés! Ahányszor ezt fogják csinálni, annyiszor fogom ezt elmondani természetesen, hátha egyszer meghallják, vagy hátha egyszer a választók észreveszik azt, hogy önök mit művelnek a parlamentben. Nem tisztességes dolog az, hogy akkor szólnak csak hozzá egy vitához, amikor az önök fölszólalására az ellenzék már nem tud reagálni. Azt gondolom, egy vita akkor vita, ha az álláspontunkat ütköztetni tudjuk. Mi meghallgattuk mind a kormány képviselőjének bevezetőjét, véleményét, mind az előterjesztő expozéját. Azt gondolom, annak figyelembevételével mondtuk el felszólalásainkat.

Úgy hiszem, az a tisztességes, ha a mi érveinkre és felvetéseinkre úgy válaszolnak önök, hogy legyen idő adott esetben további kérdéseket föltenni és észrevételeket megfogalmazni. Úgyhogy még egyszer arra kérem önöket, hogy ne visszaéljenek, hanem éljenek a parlamenti jogosítványaikkal.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki még felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom. Bárándy Gergely képviselő úrnak jelzem, hogy a házszabályi előírások értelmében a kormány képviselője bármikor felszólalhat, de időkeretes vita esetében az ideje a kormánypártok idejéből levonásra kerül. (Dr. Bárándy Gergely: Volt 55 percük.) Tehát nem pluszban, hanem az időkereten belül, de hát ez csak egy kis pontosítás. (Dr. Bárándy Gergely: Tévedtem, együtt volt 55 percük.) Köszönöm szépen.

Megkérdezem Font Sándor képviselő urat, hogy mint előterjesztő, kíván-e válaszolni, 10 perces időkeretben. (Jelzésre:) Igen, kíván. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP kezdte, az MSZP-frakció fejezte be a hozzászólásokat. Hát azért annyit meg szeretnék jegyezni, hogy én Gőgös Zoltánnal, amióta ő parlamenti képviselő lett, 2002 óta, rengeteget vitatkoztam. Voltak egyetértő és voltak különböző nézetű vitáink. De Gőgös Zoltán legalább értett a földügyekhez és a földet és mezőgazdaságot szabályozó kérdésekhez. (Dr. Bárándy Gergely: Én az adatvédelemről beszéltem.)

Amit Legény Zsolt képviselőtársam vezérszónokként elmondott, azt majd elemezzék ki önök újra, hogy ennek mi volt a lényegi tartalma.

(20.20)

Politikai maszlagra én most nem kívánok itt válaszolni, és arra sem, hogy ő az újságból azt olvasta ki, a médiából, hogy itt a földtörvény módosítása lesz, és micsoda borzalom, elolvassa, és közben nincs is szó a földtörvény módosításáról, és ezen kesereg.

Ami Bárándy Gergely képviselőtársam felszólalását illeti, politikai, elméleti és morális kérdésekkel itt én most szintén nem kívánok foglalkozni. Egyet megjegyzek: hogy mi a politikai elit és a korrektség tartalma, azt nem ő és nem ön fogja meghatározni a magyar parlamentben, hogy én mikor akarok előterjesztőként esetleg válaszolni az önök által feltett kérdésekre, mindenesetre ezt a házszabályok szerint teszem meg, ebben én egészen biztos vagyok.

Azonban engedje meg, hogy egy tartalmi kérdésre reflektáljak, mégpedig a jegyzők szerepköre és a cím tisztázása kérdéskörében. Először is nyúljunk vissza, hogy az interop-törvény a kormányt felhatalmazza és kötelezi arra, hogy egy központi címregisztert hozzon létre. Itt kezdődik az alapprobléma. Miután ezt becsülettel el akarja végezni a kormány, ezért az alapadatokat szeretné tisztázni. Igen, először a központi adatnyilvántartótól, a lakcímnyilvántartótól fognak majd kapni a jegyzők egy címregiszter-nyilvántartást, ami helyben kell nekik, a jegyzőknek, akik értelemszerűen a legközvetlenebbül vannak kapcsolatban az általuk felügyelt illetékességi területen, az általuk felügyelt önkormányzat közigazgatási területén lakók valódi vagy nem valódi lakcímével, személyével és bejegyzéseivel, és ezt az adatot kell majd hitelesen visszaküldeni most már, megtisztítva esetleg minden tévedéstől, elírástól és minden egyébtől, hogy az államigazgatási szervek létre tudják hozni ezt a központi címregisztert, tehát egy szükséges adattisztítás fog létrejönni az első szakaszban megnyitott javaslatom szerint.

Magyar Zoltán képviselőtársam és egyben Staudt Gábor is, már több alkalommal jeleztük, hogy ezt a vitát részben a bizottságban, részben tévéműsorban és a politikai vita más területén lefolytattuk. Itt a parlamentben újra előkerült a Birtokpolitikai Tanács kérdésköre. A javaslatom szerint javaslom változatlanul, hogy a miniszter jogköre kiterjedjen a Birtokpolitikai Tanács minden tagjának a jelölésére. Ez nem jelenti azt, amit Sallai R. Benedek mond, hogy ezzel kizár, szűkít, és nem tudom, még mit csinál, ez nem jelenti azt, hogy a minisztertársainak a javaslatát ne vegye figyelme, ha onnan is érkezik javaslat. Ez nem jelenti azt. Tehát nem igaz az, hogy automatikusan kiszűrik a vagyongazdálkodásért felelős minisztérium esetleges jelöltjét. Ez nem jelenti azt, de egy személyben felelőse lesz a földművelésügyért felelős miniszter, hogy kiket fog kinevezni javasolni ebbe a tanácsba. Ezen a vitán túl én már nem akarok ezzel foglalkozni. Mondom, több szinten lefolytattuk, de akkor itt most a parlamentben is tegyük ezt meg.

Kérdésként merült fel Magyar Zoltán részéről, hogy mi van akkor, ha a nyilatkozatok nem érkeznek vissza, van-e jogkövetkezménye. Nincsen jogkövetkezménye, pontosabban az, hogy aki nem nyilatkozik a felszólítás ellenére, automatikusan törlésre kerül 2015 januárjától 2015. július 31-ig az említett haszonélvezeti bejegyzés. Tehát aki nem nyilatkozik, annak ez a jogkövetkezménye. Sújtás külön nincs. Ezt a minisztérium által kibocsátott formanyomtatványon kell megtenni, tehát nincs költsége sem, mondanám. Ha most persze szőrszálhasogatók vagyunk, akkor lehet, hogy van postaköltsége, netán üzemanyagköltsége, ha ezt közvetlenül a földhivatalnál teszik meg, akkor ilyen költséget, igen, elismerek, hogy ez lehetséges költségként merül fel, de egyéb illeték típusú költségre nem gondoltam, és nem is javasoltam az előterjesztés kapcsán.

Hogy hamis nyilatkozatot tesz-e valaki, kérdezte szintén Magyar Zoltán, ez ugyan előfordulhat, na de az államigazgatási szervek éppen a nyilatkozattétel következményeképpen kezdik el az anyakönyvi kivonatokból és a lakcím- és egyéb nyilvántartási kivonatokból tisztázni, hogy az a nyilatkozat megfelel-e a valódiság elvének, és amennyiben nem, akkor egyértelmű szintén, hogy a téves vagy hamis nyilatkozat a törlést vonja maga után. Ennyiben automatikus lesz az eljárás, nem kell külön bármilyen trükkre gondolni ahhoz, hogy hogyan játszható ki esetleg a nyilatkozattétel, nem tétel, vagy pedig a hamis vagy téves nyilatkozattétel.

Részben már utaltam Sallai R. Benedek képviselőtársam felvetésére. Ne értse félre, képviselő úr, ön olyan gondolatokat is kinyitott szintén e törvénytervezet kapcsán, amely messze nem tartozik a benyújtott indítványok egyik körébe sem, mindig visszatérünk a földtörvényhez. Ezt persze a többi ellenzéki képviselőtársamnál is észrevettem, hogy hiányolták azt, ami nincs benne. Erről lehet vitatkozni bármilyen fórumon, bizottsági szinten is, és akár ha nyílt napot kezdeményeznek a földtörvény hiányosságairól, akkor vitatkozhatunk ezen, és lehet írásbeli kérdést, interpellációt, meg mindent benyújtani, de a mai törvénytervezet benyújtása nem ezt a témát feszegeti. Ez elég egyértelmű és szerintem technikai jellegű módosításokról szólt. Én azt a vitát nem akarom most újra kinyitni, amit másfél évig folytattunk a parlamentben, magyarul a földforgalmi törvény belső tartalmáról szóló vitát. Itt sokan visszautaltak arra, de még egyszer szeretném megemlíteni, ahogy ezt Legény Zsoltnál is tettem, hogy nincs megnyitva a földforgalmi törvény. Annak következményei miatt tettem javaslatot néhány törvény technikai módosítására. Ami itt konkrétumként elhangzott a törvénnyel kapcsolatban, a Birtokpolitikai Tanács összetétele, ugyanaz a válasz, amit részben már említettem, mint amit a jobbikos képviselőtársaim kifogására adtam választ.

Azt gondolom, hogy nem csorbul, nem sérül a Birtokpolitikai Tanács működése, de a felelősség egyértelműen tisztázódik a mindenkori földügyekért felelős miniszter személyére hárítva.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Felszólalások:   241-248   249-274   275-276      Ülésnap adatai