A felszólalás szövege:
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elég nehezen és elszorult szívvel tud az ember beszélni erről az egy héttel ezelőtt történt tragédiáról, hiszen nem volt olyan nap, hogy én mint a megyei védelmi bizottság elnöke ne lettem volna ott. Volt olyan nap, amikor éjjel egy óra, fél kettő vagy három óra volt, amikor hazamentünk Ékes József képviselő úrral, aki a térség országgyűlési képviselője; és meg kell jegyezni, hogy amit a televízió meg a média, az újságok visszaadnak, az nem igazából a valóság. A valóság ennél sokkal tragikusabb, hiszen olyan dolgok történtek, amelyeket nem lehet igazából leírni, és a televízión sem tud átjönni az a sok-sok keserű emberi sors, emberi hang, amit ott mi nap mint nap láttunk.
Néhány adatot hadd mondjak önöknek. Tudjuk sokan, mert a média írja, hogy van hét halott, van egy eltűntünk, 160 sérült volt, jelenleg 45 ember van még kórházban. Azt is tudjuk, hogy több mint 1000 hektárnyi terület sérült és gyakorlatilag elpusztult, és ezeknek a területeknek egy jelentős része magánterület, tehát földművelő emberek területe. Összesen 343 lakóház sérült meg, amelyek jelentős részét, úgy néz ki, le kell majd bontani. S ezek között az emberi tragédiák között az is ott van - mivel felméréseket végzünk, hogy az érintettek, a lakosok közül hányan szeretnék a továbbiakban is ott folytatni az életüket -, hogy Kolontár településen az emberek 40 százaléka jelen pillanatban még úgy véli, hogy elköltözik. Devecserben ez a felmérés folyik, hiszen a kormányzati döntések értelmében, ahogy a miniszterelnök úr is elmondta, nem lesz olyan család, akinek ne segítene a kormányzat az élete újjáépítésében.
De hogy miért is keletkezhetett ez a szörnyű katasztrófa, erre igazából egyszerű is, meg nagyon nehéz is megtalálni a választ. Hogy kik a felelősök? Hát elsősorban a cég vezetői a felelősek. Mint minden egyes cég üzemeltetésénél, az első számú felelős a cég vezetője, és utána az a tulajdonosi kör, amely ezt a céget birtokolja, és ennek a cégnek hosszú éveken, évtizedeken keresztül az anyagi hasznát húzza.
Teljesen jogos az ott élő emberek igénye, és ezt csak azért merem így mondani, mert Ékes képviselő úrral esténként többször elmegyünk vagy Kolontárra, vagy Devecserbe, ahol a lakókkal találkozunk; azokkal az emberekkel, akik napközben dolgoznak, és mentik, ami menthető, vagy lapátolják ezt az iszapot, esténként meg jönnek a polgármesterekhez és hozzánk kérdezni, hogy mi az, amiben tudunk már segíteni, mert az idő az robog. A legszörnyűbb és a legszomorúbb az az egészben, hogy a MAL Zrt. vezetése és tulajdonosi köre egyetlenegyszer nem jelent meg ezeken az összejöveteleken, és teljesen jogos az a vélekedés az emberek részéről, hogy minden felelősség az övék. De higgyék el, érezzék át azt a hangulatot, ami ott történik: ha a tulajdonosi körből vagy a vezetőkből valaki eljött volna oda, azt élve megnyúzzák, mert olyan volt a hangulat. Egyszerűen nem volt, aki kiállt volna oda, és elmagyarázta volna a károsultaknak, hogy a részvétünket fejezzük ki a halottaik iránt, illetve anyagilag megpróbáljuk talpra állítani a házaikat és újraindítani az életüket.
Úgyhogy nagyon örülök annak, hogy a kormányzat ilyen gyorsan reagált, és nagyon örülök annak, hogy a kormányzat részéről a miniszterelnök úrtól kezdve szinte minden miniszteren át ott voltak jó néhány órát ezen a katasztrófa sújtotta területen, és a saját szemükkel láthatták azt, hogy igenis, ez nem egy egyszerű dolog. Ez nem csak egy nagy eső utáni lavina vagy vízzuhatag ömlése, ami elmos egy-két hidat kisebb településeken, hanem ennek több éven át tartó kihatása lesz, és hosszú hónapokon keresztül kell majd megoldani ennek az egész területnek a kárenyhítését.
Nagyon bízom benne, hogy azok a felelősök, akik tehetnek erről, hogy ez a tragédia megtörtént, azok - ahogy most elhangzott a miniszterelnöki beszédben - felelősségre lesznek vonva; és igazából, amit az emberek igényelnek és kérnek, hogy az ő kártalanításukat, az ő életük visszaadását - ha még egyáltalán visszaadható - fizessék meg azok, akik okozták ezt a bűnt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon furcsa itt hallgatni szocialista képviselőtársainkat a mostani vitában, hiszen nyolc éven keresztül a költségvetést ők nyújtották be, és folyamatosan ők mondták azt ezekre a megszorító intézkedésekre, amelyeket az adókon és a költségvetésen keresztül hajtottak végre, hogy ez az ország épülését fogja szolgálni, mert most egy picit megszorítunk, és majd sokkal jobb lesz. Eltelt nyolc év, a mutatvány megbukott. Rá kellett jönnie az egész országnak, hogy egy nagyon rossz gazdaságpolitikai filozófiát állítottak fel, amely sajnos odáig jutott, hogy az ország eladósodása 80 százalékos a GDP arányában.
Tehát én azt hiszem, hogy nagyon fontos egy dologra azért visszaemlékezni, és szeretném önöket emlékeztetni, mert elég sokan vannak itt. 2002-ben, amikor átvették a kormányzást, és Medgyessy Péter volt a miniszterelnökük, az első beszédében ott fönt a pulpituson mit mondott? Azt mondta, hogy a magyar gazdaság erős, van pénz a kasszában, és 2007-2008-ban euróval fizetünk. Ahhoz képest most önök próbálnak kiokítani minket itt a privatizációs folyamatokról (Dr. Józsa István: Tasó kezdte.), meg hogy az előző költségvetés milyen jó volt, hogy milyen jó volt az előző költségvetés. Nézzék meg, az ország el van szegényedve. Kérdezzék meg az embereket, de nem is kell, mert a választásokon, mind a két választáson az emberek kinyilvánították a véleményüket, hogy amit önök nyolc éven keresztül folytattak, az egy szabad rablás volt, és ezért önök a felelősek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, de a kiírás szerint én most jöttem volna, mert a képviselő asszony volt előttem.
ELNÖK: Képviselő úr, a kiírás az, amit én a képernyőn olvasok, és minden más tájékoztató jellegű, hiszen közben megborulhat a sorrend.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Értem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A képviselőnek az a dolga, hogy itt üljön, és megvárja a sorát. Úgyhogy öné a szó, tessék parancsolni, képviselő úr!
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy a mostani költségvetési vitán jó is itt lenni, meg azért kicsit keserű is az ember szája íze, hiszen aki már régebb óta itt van, és több költségvetési tárgyalást végighallgatott már, nagyon jól tudja azt, hogy volt ebben a parlamentben egy olyan időszak, amikor tényleg azt érezhette az ember, hogy egy országépítő költségvetést alkot meg, az adótörvények módosítása is olyan irányba halad, amilyen irányba a magyar lakosság és a magyar vállalkozások és cégek elvárták, és most úgy tűnik, hogy a mostani, a nemzeti együttműködés kormánya is egy olyan adópolitikát és olyan költségvetést állított össze, amely a magyar gazdaság teljesítőképességének a növelését tűzte ki célul, a családok boldogulását, a kis- és középvállalkozások megerősítését, és én azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos szemléletbeli különbség az előző nyolc év időszakához képest.
Én nagyon nem szeretem, amikor szocialista képviselőtársaim meg az ellenzéki képviselőtársaim is kezdik elfelejteni, hogy mi is volt nyolc évvel ezelőtt (Dr. Józsa István: 50 százalékos bérfejlesztés.), mi volt tíz évvel ezelőtt, mi volt hat évvel ezelőtt, a költségvetésen és az adótörvényeken keresztül hogyan vágták át a magyar lakosságot az előző két év kormányzati képviselői, és teljesen hiteltelenné tettük magunkat mint országot a külföldiek szemében azzal, hogy év közben is voltunk képesek arra, hogy adótörvényeket módosítsunk.
(15.50)
Emlékezzünk csak vissza, amikor egy éve nyár elején az áfa változását is megszavazta az akkori többség, ami persze nem lefele történt, hanem felfele, ami a lakosságnak és a vállalkozási szférának is rossz volt; vagy amikor körülbelül három vagy négy évvel ezelőtt az áfát nem fizették vissza a vállalkozásoknak, fél éven keresztül, gyakorlatilag felrúgták Magyarország minden cégének a pénzügyi tervét, ami nagyon sok vállalkozás csődjét is jelentette. Ezekről már elfeledkeznek képviselőtársaim.
Úgy érzem, hogy a mostani költségvetésnél Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint '98-ban a Horn-kormány után, pedig akkor is el lehetett mondani, hogy nagyon rossz helyzetben voltunk, de most még rosszabb helyzetben vagyunk, kedves képviselőtársaim (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP soraiból.), mert ha csak ránéznek arra, hogy a magyar államadósság mekkora és mire ment el, nem igazán tudnak elszámolni vele az előző kormány képviselői, hogy az a rengeteg pénz, amit felvettek hitelként, illetve amit az Unió adott és önök elköltöttek, milyen termelőberuházásokra ment el, ami az országot gyarapítaná. (Gőgös Zoltán: Egy csomó autópályára.) Nem nagyon tudnak elszámolni vele, és én ezt hiányolom. Mert ha megnézzük a legfontosabb gazdasági mutatókat, az Magyarországon mind negatív irányba ment az elmúlt években. A munkanélküliség nőtt, az infláció nőtt, a forint értéke folyamatosan gyengül. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. - Gőgös Zoltán: Válság volt.) Önök a válságra hivatkoznak, de itt elhangzott, hogy a magyar válság nem két évvel ezelőtt kezdődött, hanem sokkal régebben, akkor, amikor Gyurcsány Ferenc is azt mondta, hogy éjjel-nappal hazudtunk, két évig nem csináltunk semmit. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Szóval, ennek az őszinte kirohanásnak legalább volt valami alapja.
De én azt gondolom, hogy a mostani költségvetés és az adótörvények előremutatók, hiszen ha megnézzük a mostani kormány első gazdasági akciótervét, ott már 29 konkrét pontban megfogalmazott módosítás történt. Nem történni fog, hanem megtörtént, ami pozitív irányba viszi a magyar családok, a magyar vállalkozók és a magyar cégek szekerét. A második gazdasági csomag 19 pontból fog állni, ami szintén előre fogja vinni a magyar gazdaság lehetőségeit.
Szeretnék kihangsúlyozni azért egy-két fontos kérdést, ami úgy gondolom, hogy a mostani kormányzó pártok szemléletbeni különbségét mutatja az előző kormányokkal szemben, ez a családok, a gyermeknevelés támogatása, az egészségesebb életmód és az ezzel kapcsolatos teendők. Mert ha megnézzük a sportrovatot, mivel a sport- és turisztikai bizottságnak vagyok a tagja, láthatjuk azt, hogy az idei költségvetéshez képest jövőre több mint 40 százalékkal lesz magasabb a sportra fordítható összeg.
Kiemelten fontos például az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport támogatása. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Tudom, hogy kellemetlenül hangzik szocialista képviselőtársainknak, akik éveken keresztül faragták ezeket a költségeket, mindig csökkentették ezeket a költségeket. (Gőgös Zoltán: És azon kívül mi lesz?) Meg kell nézni például, hogy a mai magyar gyerekek 18 éves korig milyen egészségi állapotban vannak. Nem tudom, önök láttak-e már olyan hiteles felmérést, hogy a magyar gyerekek, a mi gyerekeink milyen állapotban vannak, milyen rossz szokásaik vannak.
Mi végeztettünk Veszprém megyében egy ilyen vizsgálatot a megyei közgyűlés döntése alapján, és sajnos kritikus a magyar gyermekek fizikai és egészségügyi állapota. Ha ezen nem tudunk javítani, akkor ne is csodálkozzunk azon, hogy ez a nemzet kezd elsorvadni. Így is csökkenő a népességünk száma, de ha még a gyerekeink egészségi állapota is rosszabb, ezzel mit érünk el? Azt érjük el, hogy kevesebb gyermek fog születni majd ezekután. A másik, hogy a gyerekek, ha felnőnek, egyre betegebb hajlamúakká válnak, ami az egészségügyi kasszát nagymértékben terhelheti, nőni fog a nem munkában eltöltött napok száma. (Gőgös Zoltán jelzésére:) Ezt nem én találtam, képviselő úr, hiába rázza a fejét, hanem vannak nálam tudósabb emberek, akiknek ez a szakmája, és ezt gyönyörűen levezetik. Tehát azt gondolom, nagyon pozitív dolog, hogy a sportra, a szabadidősportra és az iskolai sportra lényegesebb több forrást biztosítunk jövőre, mint ahogy önök tették idén vagy az elmúlt években.
De ugyanezt a tendenciát lehet látni az idegenforgalom terén is, hiszen az idegenforgalmi támogatások körében - emlékszem - 2002-ben még 28,7 milliárd forint volt, ami fejlesztésre és promócióra ment. Az önök idejében eljutottunk oda, hogy 10 milliárd forint alá csökkent nyolc év alatt ez az összeg, amit fejlesztésekre, illetve marketingre lehetett fordítani. Most azért nagy örömmel lehet elmondani, hogy ez az összeg lassan újra megközelíti a 2002-es szintet, tehát az idei évi költségvetés tervezésénél ez azt jelenti, hogy több mint 70 százalékkal növelte meg a mostani kormány az idegenforgalmi fejlesztésekre és promócióra fordítható forrásokat, ami illeszkedik az új Széchenyi-tervvel és azzal az egészségügyi programmal, amelyet a kormány szeretne megvalósítani, és meg is fog valósítani.
Összességében azt érzem a bizottságunk által tárgyalt témákban, hogy igenis nagyon jó irányba fognak haladni a dolgok, mert ezek a költségvetési számok nagyon sok lehetőséget biztosítanak arra, hogy mind a turisztikában, mind a sport területén olyan alapokat lehessen letenni, amelyek a következő két-három évben már nagyon nagy eredményeket hozhatnak az országnak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Muszáj megszólalnom néhány gondolat erejéig, mert itt olyan képviselőtársaim szóltak hozzá, akik még nem is voltak hajlandóak arra, hogy esetleg a polgármestereket megkeressék, és megkérdezzék, hogy miben segíthetnek az elmúlt két és fél hónap alatt. Ez történt a napirend előtti hozzászólásnál is és az interpellációknál is. Tehát azt gondolom, aki nem járt ott, vagy csak a tévében látta, és nem tudja, hogy az embereknek mi a véleménye, mi a lelki bánata, az jobb, ha nem szól hozzá. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban.) Ezt azért merem mondani - akinek nem inge, ne vegye magára, Gőgös képviselő úr -, mert ma felhívtam a három érintett polgármester urat, hogy vajon melyik képviselőtársunk járt ott a megyéből. Elmondták, kik jártak ott, kik nem jártak ott. Tehát azt kérném, hogy jobb, ha azok a képviselőtársaim nem akarják az észt osztani azoknak, akik két és fél hónapja ott dolgoznak, akár civilek, akár politikusok, akár valamelyik katonai, katasztrófavédelmi vagy mentős szervezetek képviselői.
Amúgy Gőgös képviselő úrnak elmondanám a pénzek osztásánál: nem tudom, ön szívesen lakna-e olyan lakásban, ahol a konyhabútor értéke 200 ezer forint. Szerintem manapság Magyarországon egy normális családi konyha berendezése nem 200 ezer forint. Tehát azért butaságokról nem kellene beszélni.
A veszélyhelyzetről pedig: aki ott van, dolgozik és látja hetente most már legalább azt, hogyan folynak az elhárítási munkák, ahhoz, hogy biztonságosan folyhassanak, igenis, a 8-as utat le kell zárni, mert olyan teherbírású járművekkel szállítják a iszapot, amit önök hiányolnak, hogy lassan működik, de egyszerűen a 8-ason baleseti veszély állna fenn.
Úgyhogy igenis, én kérem a tisztelt parlamentet, fogadják el, hogy a veszélyhelyzet meg legyen hosszabbítva, annál hamarabb tudunk (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) rendet rakni a környéken.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Végre eljött az az idő a tavalyi választásokon, hogy a magyar lakosság, a magyar választópolgárok megbízták a Fideszt - azzal a többséggel, amelyet a választásokon elnyert a KDNP-vel közösen -, hogy a rendszerváltás után 21 évvel végre egy olyan alkotmányt hozzunk létre, amelyre azt gondolom, az egész magyar társadalom vágyott már két évtizede. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy a rendszerváltás óta minden közép-európai országban már a kilencvenes évek elején teljesen új alkotmányt készítettek, amely nem a volt kommunista diktatúra alkotmányára épült, egyedül mi, magyarok vagyunk az az ország, amely még mindig a '49-es kommunista alkotmány alapjain nyugszik.
Úgyhogy itt az ideje annak, hogy a magyar parlament - felhatalmazva a lakosság által - ezt az új alkotmányát megalkossa. Egy olyan környezetben, amikor ellenfeleink azt mondják, hogy mi saját magunk, a többségünkkel visszaélve szeretnénk megalkotni ezt az alkotmányt, azért ne felejtsük el, hogy közel 8 millió kérdőív ment ki a magyar választópolgárokhoz, és már több mint egymillió vissza is érkezett a kormányhoz, hogy melyek azok a legfontosabb alapelemek, amelyeket tartalmaznia kell a magyar alkotmánynak. És én azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos kérdések, hiszen örökké az a vád éri az ellenzéki frakcióktól a kormánypártokat, hogy nem kellő egyeztetéssel, gyorsan hozzák meg azokat a határozataikat, azokat a döntéseiket, amelyek az ország irányítása számára nélkülözhetetlenek.
Nagyon fontos kérdés az, hogy a magyar alkotmány bizonyos dolgokat alaposan rögzít. Például, hogy megnézi azt, hogy azok az adósságok, amelyeket az előző kormányok felhalmoztak - akár a nyolcvanas évek végére gondolunk, a rendszerváltás előtt, vagy a Gyurcsány-éra 8 évére, hiszen Magyarországon jelen pillanatban is minden magyar állampolgárnak kétmillió forint adóssága van, amelyet az előző kormány vett fel, és ezt mindegyikünknek kell visszafizetni, még gyerekeinknek is, sajnos -, hogy az alkotmány rögzítse, hogy a magyar államadósság mértéke nem lehet több a GDP 50 százalékánál, ezzel megakadályozza azt, hogy a közeljövő parlamentjei, kormányai a jövő nemzedéket eladósítsák.
Amit nagyon fontosnak tartok, a K. cikk, az arról szól, amit itt már többen is hangsúlyoztak, a magyar családoknak a védelméről, a házasság intézményének a védelméről és a gyerekvállalás támogatásáról. Hiszen az utóbbi több mint két évtizedben Magyarország lakossága sajnos drasztikusan csökkent, és ha hozzávesszük azt, hogy a határon túli magyarlakta területekről hány százezer magyar költözött át az elmúlt két évtizedben Magyarországra, akkor még tragikusabb a helyzet a magyar fiatalok gyermekvállalása tekintetében.
(17.10)
Tehát én azt gondolom, hogy stratégiailag ez az egyik legfontosabb feladat, hogy ezen a kormány és a következő kormányok változtatni tudjanak, mert Magyarország jövőjét gyakorlatilag a gyermekeink és az unokáink fogják megalapozni.
De emellett elhangzott az is, és azt gondolom, itt a parlamentben mindenki egyetért vele, hogy azok a stratégiai területek, amelyek még megvannak, amelyeket a szocialista kormányok nem adtak el - itt elhangzott, hogy mennyi stratégiai dolog elkerült már külföldi kézbe, akár az energiaipar egy része, akár a feldolgozóipar jelentős része, mint a cukorgyárak vagy a növényolajgyárak -, tehát ami még megmaradt, azt lehetőleg meg kell tartanunk, és ezt nagyon fontos az alkotmányban rögzíteni. Hiszen mi maradt nekünk? A termőföldünk és az ivóvízbázisunk. Itt nagyon helyesen elhangzott képviselőtársamtól, Szólláth Tibortól, hogy tegnap volt a víz világnapja. Én tegnap egy kis faluban voltam, Kékkúton, ahol a víz világnapját ünnepelték, és körülbelül nyolc iskola gyerekei vettek részt ezen a rendezvényen. Én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen az ivóvízkincsünk tekintetében mi nagyon jó helyen vagyunk Európa közepén. És az is igaz, hogy nem kellőképpen vigyázunk rá; fontos lenne, ha minden magyar kisgyerek már óvodás korában megtanulná, hogy az ivóvízzel nem szabad játszani.
Egy dologra szeretnék még rátérni. Az F. cikkben írjuk le, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre épül, a városokban kerületekre. Hogy ezt miért tartom fontosnak? Nagyon jól emlékszünk rá, hogy körülbelül öt évvel ezelőtt, akkor, amikor az előző parlamenti választásokat megnyerték Gyurcsány Ferencék, az önkormányzati választásokat meg a Fidesz-KDNP szövetsége nyerte meg országos szinten, akkor Lamperth Mónika kijelentette: megtalálunk minden olyan jogi lehetőséget, hogy a megyéket tönkretegyük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy az a magyar lakossággal szembeni gyalázat, amit az az időszak követett, és a magyar emberek elárulása. Hiszen az itt rögzített vármegyéknek mik is a feladatai? Iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, kulturális intézményeket működtetünk, nem a magunk szeretetéből, hanem a helyben élő emberek érdekei miatt, akik minél komolyabb és jobb kiszolgálást és szolgáltatást szeretnének kapni. Lamperth Mónika gyakorlatilag a magyar lakosságot fosztotta meg ezeknek a szolgáltatásoknak a jó minőségétől. És itt nagyon fontosnak tartom, hogy az alkotmány rögzítse, hogy ezeket a feladatokat igenis el kell látniuk a vármegyéknek, és a kormány kiáll emellett.
Tehát én ezzel szeretném zárni ezt a részt. Nagyon bízom benne, hogy ez az alkotmány meg fogja oldani azt a több mint két évtizedes problémát, amellyel itt küszködtünk a parlamentben is, és küszködtek Magyarország lakói is. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért szeretném felhívni a Jobbik képviselőinek a figyelmét arra, hogy komoly ellentmondásban vannak.
Az előbb Z. Kárpáti (sic!) Dániel képviselőtársunk itt a bankkonszolidációról beszélt elég sokat és hosszasan, most meg Hegedűs Tamás úr épp az ellentettjét mondja. Én azt gondolom, hogy először önöknek párton belül kellene eldönteni, hogy most ez a törvényjavaslat miről is szól, meg el kellene olvasni normálisan a törvényjavaslatot. És amúgy ne haragudjon, de kikérjük magunknak, hogy impotensnek nevezzen minket (Derültség a Jobbik soraiban.) akkor, amikor önök még nem tettek semmit ezért az országért. (Moraj a Jobbik soraiban.) Ezért az országért semmit nem tettek, és azt gondolom, hogy a választópolgárok nagyon nagy többsége még emlékszik arra, hogy 1998-2002 között ebben az országban igenis komoly dolgok történtek. Hiszen az államadósság csökkent, a munkanélküliség csökkent, minden olyan paraméter, amit vizsgálnak a nemzetközi piacon, javult az országban. Tehát nekünk van olyan alapunk, amelyre hivatkozva ezekkel a tényadatokkal elszámolhatunk; önöknek semmijük nincs, csak elképzeléseik vannak, és rágalmazzák a mostani kormánypártokat.
Úgyhogy én kérem tisztelettel Z. Kárpáti urat (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Kárpát!), hogy egy kicsit olvasson a statisztikai évkönyvekből, 1996-tól vegye elő és kezdje el elemezni ezeket, és akkor lehet, hogy hasznosabb hozzászólásai lesznek a következőkben.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ne haragudjanak, hogy hozzászólok, de Gőgös képviselő úr egy kicsikét szerintem túllőtt a célon, és borzasztó feledékenynek tűnik, hiszen azért ne a jobboldali kormányokat szidja, amikor a mezőgazdaságról szól a történet. Mert tudomásom szerint az élelmiszeripar értékesítése a Horn-kormány alatt kezdődött a legjobban. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz! Ezt most hagyd abba!) Zoli, én nagyon jól emlékszem azokra az időkre.
A másik: arra biztosan emlékszel még - vagy emlékszik, képviselő úr -, hogy kik nem fizették vissza fél éven keresztül az áfát a vállalkozásoknak, és hogy hány vállalkozás ment tönkre, többé-kevésbé élelmiszer-ipari vállalkozások. Erre tudnék rengeteg példát mondani.
A másik, amit nem értek - úgy en bloc - önöknél, hogy egy éve azt hallgatjuk szinte, vagy fél éve, mert azért fél év laufot adtak, hogy a béreket nem rendezi a kormány, alacsonyak a bérek; most hogyha rendezni akarjuk, az a baj, amikor nem nyúlunk hozzá, az a baj. Önöknek semmi nem jó, önöknek az tetszene, hogyha minden úgy maradna, ahogy volt, és akkor három év múlva vissza lehetne mutatni a Fidesz-kormányra, hogy a Fidesz-kormány nem tett semmit.
Tehát azt gondolom, hogy egy éve van kormányon a Fidesz, és számoljunk el három év múlva azzal, hogy mit tettünk, és azt gondolom, hogy az adórendszer, a járulékrendszer módosítása és a bérek rendezése egy összetett, komplex dolog, és majd ennek a végeredménye fogja eldönteni, hogy helyesek voltak-e a döntések vagy nem. Úgyhogy szerintem ne ítéljünk túl korán.
Köszönöm szépen.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából én nem nagyon akartam hozzászólni a mostani vitához, de az előttem szóló Juhász képviselő úr, aki miniszter volt a honvédségnél, ragadtatott arra, hogy szót emeljek.
Igazából a legnagyobb honvédségi leépítés és tönkretétel, azt hiszem, az önök idejében volt. Önök zárattak be minden kiképzőközpontot, önök voltak azok, akik az ígéreteik ellenére nem tartottak be nagyon sok mindent a tiszti állomány és az akkori szerződéses állomány irányába.
Én szemtanúja és tanúja voltam több olyan rendezvénynek, ahol ön volt ott személyesen, és ígérgetett fűt-fát, két hónap múlva meg a főparancsnok lejött, és azt mondta: december 31-ével bezárjuk a laktanyát, és mindenkit szélnek eresztünk. Tehát az ön szájából hallani azt, amit ön most 13-14 perc alatt elmondott, én azt gondolom, eléggé hihetetlennek tűnik.
Én azt gondolom, azt, amit menteni próbál a mostani kormány honvédelemügyben, az sokkal többet ér, mint amit önök végeztek. Nem beszélve arról, hogy az önök kormánya alatt volt az, amikor az összes olyan hadieszköz szétbontása, kiárusítása megtörtént baráti köröknek, amiről sokat cikkezett a sajtó, az ügyészség is vizsgálódik. Úgy tudom, még nem záródtak le a vizsgálatok. Tehát én azt gondolom, hogy szemérmetlenség pont öntől hallani ezeket a szavakat, amik itt a parlamentben elhangzottak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is szeretnék Z. Kárpát és Volner úr hozzászólásaira reagálni. Nekem teljes mértékben úgy tűnik a Jobbik, mintha nem ezen a földön és ebben az országban élnének évek óta. Mintha nem tudták volna azt, hogy honnan indult ez a kormányzás, és hová szeretne tartani. Önöknek még nincs kormányzati tapasztalatuk, fogalmuk sincs, hogy adott helyzetben mit kellene tenni. Azért annyira szeretném emlékeztetni önöket, hogy '98-ban sem volt sokkal jobb a helyzet, amikor a Fidesz először kormányzott, és meg kell nézni, hogy 2002-ben milyen makrogazdasági paraméterekkel adta át a Medgyessy-kormánynak. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök először ott fenn állt, mit mondott? A gazdaság rendben van, van pénz a kasszában, 2007-2008-ban euróval fog fizetni az ország, mert jól állunk.
Azt, hogy most a Fidesz hogyan vette át a kormányzást, azt gondolom, önök is nagyon jól tudják. Hiszen azóta önök is itt ülnek a parlamentben. És az elmúlt 8 év felelősségét ne erre a kormányra hárítsák át. Azt kérem önöktől, hogy azért összefüggésében próbálják vizsgálni ezt a költségvetést, az ország gazdasági helyzetét és azt, hogy 2008-tól van a pénzpiaci válság, amelynek részese országunk is. Nem mi tehetünk arról, hogy ez az adósságállomány 20 000 milliárd forint volt. Emlékeztetném önöket arra, hogy Európa most milyen helyzetben van. Az olasz kormány is azon gondolkodik, hogy 55 milliárd eurós megszorító csomagot fog bevezetni. Tudják mennyi pénz az? Az 16 500 milliárd forint, ami a magyar államadósságnak több mint kétharmada. Ezt akarják az olaszok bevezetni.
Akkor ne várjanak el a Fidesz-kormánytól lehetetlent önök! Azt gondolom, ha összességében vizsgálják ezt a költségvetést, ez a költségvetés kijelölt prioritásokat. (Az elnök csenget.) A mi kormányunknak az a prioritása, amit ez a költségvetés mutat, és majd minden évben szép fokozatosan más ágazatok is előtérbe kerülnek. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Csenget.) Azt gondolom, hogy Kovács Tibor úr egy kicsit el van tévedve, és nem ezen a földön él, vagy nem Magyarországon élt az elmúlt tíz évben. Ott ül előtte Lamperth Mónika volt miniszter asszony, aki a megyéknek megüzente annak idején, hogy tönkre fogjuk tenni, megtalálunk minden olyan jogi és pénzügyi eszközt, hogy a megyéket tönkre tegyük. Öt éve vagyok a megyei közgyűlés elnöke, és négy év alatt 4 milliárd forinttal kevesebb forrásból kellett gazdálkodnunk úgy, hogy megtöbbszöröződött az a feladat, amit el kellett látni. Tehát önök tudatosan tették tönkre az önkormányzatokat, tudatosan vették ki a pénzt az önkormányzatok zsebéből. Ezt minden megyei elnök és nagyvárosi polgármester alá tudja támasztani.
A másik, ami a mostani vitát illeti, azt gondolom, a tévénézők és a rádióhallgatók jó, ha tudják, hogy az, ami itt folyik a parlamentben, egy dologról szól: még mindig a tegnapi napirendi pontot tárgyaljuk, arról szól, hogy a kormány törvénykezési programját megakadályozza az ellenzék, hogy január 1-jéig, december 31-ig gyakorlatilag ne tudjuk befejezni azt a törvényalkotási programot, ami az országot előrébb lendítheti. Én ezt hazaárulásnak nevezném, és elnézést, mint képviselő azt mondom, hogy önök az ország ellen dolgoznak most a parlamentben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Ez olyan volt, mint a Torgyán!)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kovács Tibor urat szeretném újra emlékeztetni egy-két dologra. Amíg önök voltak kormányon, addig hozták meg azokat a döntéseket, amit el szoktunk mondani, Lamperth Mónikát idézve, hogy megtalálunk minden olyan jogi lépést, hogy a fideszes önkormányzatokat tönkretegyük. (Kovács Tibor: Most mi fog történni? Arról beszélj!) Egy pillanat, hadd mondjak egy-két érdekes számot, a költségvetéshez tartozik.
A megyei önkormányzatoknál a feladat folyamatosan nőtt, hiszen az önkormányzatok iskolákat kaptak, vettek át működésre a településektől. Közben négy év alatt több mint 4 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosított az önök kormánya a megyéknek a feladatok elvégzésére, és az inflációról még ne beszéljünk.
Tehát én arra szeretném kérni önöket, hogy amit önök elloptak az önkormányzatoktól, azt ne próbálják a Fideszen most számon kérni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)
A másik. Gőgös úr, egy pillanat! Önök nem fizették ki a tűzoltóknak a járandóságot, a pótlékot, a vasutasoknak nem fizették ki. Ki fizette ki? A mostani Orbán-kormány fizette ki azt, amit önök nem fizettek vissza éveken keresztül. (Gőgös Zoltán: 2003-ban ki fizette ki?)
Emlékeztetném még arra is önöket, hogy a gázközművagyonnal sem számoltak el az önkormányzatok felé, ami több mint 20 milliárd forint volt. (Gőgös Zoltán: A veszélyességi pótlékot ki fizette ki, amit ti hagytatok?)
Tehát önöknek nincs erkölcsi alapjuk azzal vádolni a mostani kormányt, hogy a költségvetést rosszul állította össze.
Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) És nem kellene hazudozni! Én nem voltam az Azori-szigeteken, Gőgös úr, én nem voltam az Azori-szigeteken (Gőgös Zoltán: Csak az alelnök.), úgyhogy legyen szíves... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma délelőtt elhangzottak a vezérszónoklatok, a bizottsági hozzászólások, az előterjesztő hozzászólása, és érezhető volt az ellenzék soraiból is, hogy van több olyan tartalmú javaslat ebben a törvényjavaslatban, amelyet az ellenzéki képviselőtársaink sem kritizáltak, sőt volt olyan, amit támogattak is. Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat több törvényt kapcsol össze, úgy, ahogyan Szili Katalin képviselő asszony is említette, amely az Országgyűlést és az országgyűlési képviselők munkáját érinti, egyben javítja az országgyűlési képviselők munkájának a feltételeit is. A korábbinál egységesebb, átfogóbb szabályozást kíván létrehozni a parlament biztonságosabb és hatékonyabb, átláthatóbb működése érdekében. Az alkotmány írja elő az Országgyűlés rendszabály-módosítását szabályozó joghézagok megszüntetését.
Délelőtt elhangzott ellenzéki képviselőtársaimtól is, és most Szili Katalin képviselő asszonytól is az egyeztetés hiánya, ami nem igazán fedi a valóságot, hiszen Lázár János frakcióvezető úr az egyeztetésre felkérte minden frakció képviselőit, ugyanúgy, ahogyan az alkotmány előkészítésénél is, csak akkor több frakció jelezte, hogy nem hajlandóak az alkotmány előkészítésében részt venni.
Ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint arról, hogy rendet kell tennünk itt több területen, azért, hogy a munkáját a parlament megfelelő módon elvégezze. A Fidesz-kormány húsz év hibáit, hiányosságait pótolja a most tárgyalt javaslattal. A javaslat több elemét a magyar lakosság is nagymértékben támogatta, hiszen emlékezzünk rá, hány olyan aláírásgyűjtési akció történt az elmúlt 5-6 évben, amelyekre pont a most tárgyalt törvény ad választ. Egyik az összeférhetetlenségi törvény, amely, amint emlékszünk rá, Horn Gyula kormányzása idején lett törvénybe iktatva, amikor kétharmada volt az SZDSZ-nek meg az MSZP-nek, hiszen akkor nagyon sok polgármester került be a két pártból a parlamentbe mint parlamenti képviselő, és ahhoz, hogy feloldják ezt a problémát, ezért megalkották azt, hogy lehet polgármester is, megyei közgyűlési elnök is, helyi képviselő is országgyűlési képviselő. Most ez a törvény megszünteti ezt az összeférhetetlenséget, amely a közvéleményt is nagymértékben irritálta.
Ilyen például a képviselői jövedelmek meghatározása és átláthatóbbá tétele is. Ezen lehet vitatkozni Göndör képviselő úrral, de egy biztos, nem mi kezdeményeztük azt az aláírásgyűjtési akciót ezelőtt 2-3 évvel, hanem civilek kezdeményezték, hogy az országgyűlési képviselők jövedelme, juttatásai minél átláthatóbbak legyenek, hogy az egyszerű ember is tisztán láthassa azt, mi az, amit kap az országgyűlési képviselő és milyen jogcímen, fizet-e adót érte, nem fizet érte. Ez a törvényjavaslat ezt is megoldja, így még egy olyan elemet tartalmaz a törvény, amely a közvélemény számára is nagyon pozitív. Azt gondolom, ezzel önök is egyetértenek.
Ami szintén nagyon fontos, és itt elhangzott az elnök asszonytól is, amit a képviselőcsoportokra vonatkozó szabályozás is leír, hogy év közben, vagyis amikor nem lehet frakciót váltani, tehát ha valaki kilép egy frakcióból vagy valakik kilépnek egy frakcióból, akkor ne alakíthassanak új frakciót ciklus közben. Azt gondolom, minden választópolgár valakire leadta a voksát, vagy azért, mert annak a jelöltnek a pártja olyan programot alkotott meg, és sok esetben el tudta hitetni a választókkal, hogy az a program megvalósítható és az a legjobb Magyarországon, vagy a képviselőjelölt személyes varázsa is közrejátszott ahhoz, hogy ő országgyűlési képviselő lett. Ha most ez a képviselő, aki itt ül a parlamentben, kilép egy frakcióból esetleg több társával együtt, és egy új frakciót alakít, azt gondolom, ez a választópolgárok becsapása, és biztos vagyok benne, hogy ezt a választók sem tolerálják. Azért is örülök annak, hogy ez a javaslat benne van ebben a törvényben, hiszen így legalább a választók felé a korrektségét mindenki meg tudja őrizni.
E mellett nagyon fontos az, hogy ebben a cikkelyben a nemzetiségiek is meg vannak szólítva, meg van adva az a lehetőség, amelyet már több cikluson keresztül minden parlament ígérgetett, ígérgetett, hogy a nemzetiségieknek itt, a magyar parlamentben megadják azt a lehetőséget, hogy képviseltessék saját népcsoportjukat.
Én biztos vagyok benne, hogy ez a törvényjavaslat összességében nagyon pozitív fogadtatásban fog részesülni a választópolgárok előtt, hiszen számtalan olyan megoldást, javaslatot tartalmaz, amelyet az elmúlt 20 évben a választópolgárok elvártak volna már az eddigi ciklusok során is minden kormánytól és minden parlamenttől.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez egy igen fontos törvény, a sportingatlanok szabályozása, hiszen ha belegondolunk, a rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben hány olyan sportingatlan szűnt meg, és nem nagyon építettek újat, főleg a nagyobb városokban, amely szükséges volt arra, hogy a diákok, a gyerekek, a szabadidősportot kedvelő emberek sportolhassanak. Elég, ha csak Budapestre gondolunk, és visszaemlékszünk, hogy gyerekkorunkban hány olyan sportlétesítmény volt különféle nagyüzemek, nagy cégek tulajdonában, ahol most már lakóparkok vannak, vagy áruházláncok épültek fel, és ezek helyett a befektetők nem építettek semmiféle olyan ingatlant, amely a sport céljait szolgálná.
Ez a törvény viszont leszabályozza, hogy adott esetben, ha az önkormányzatokat vagy a sportegyesületeket - amelyeknek tulajdonában vannak az ingatlanok, fejleszteni szeretnének, vagy egy település területfejlesztési elképzelései szerint az a sportingatlan más célt szolgálhatna - kötelezi ez a törvény arra, hogy ugyanolyan értékben, ugyanolyan minőségben máshol biztosítsák ennek az ingatlannak a meglétét. Nagyon fontos dolog az is, hogy bizonyos közüzemi bejegyzéseket is létre lehessen hozni a sportingatlanokon, ami eddig nem volt szabályozva.
Azt hiszem, hogy ez egy olyan hiánypótló törvény, amely eddig nem volt, és ezzel a törvénnyel garantálni lehet azt, hogy bizonyos befektetői körök akármilyen magángazdasági érdekekre hivatkozva ne építkezhessenek, ne tehessenek tönkre sporttelepeket, sportlétesítményeket, illetve abban az esetben fejleszthetnek ott, amennyiben azon a településen más területen biztosítják a sportolásnak hasonló módú lehetőségét.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök elnök úr előbbi felolvasásának, annak, hogy az ellenzéket felvilágosította ezekről a dolgokról. Szilágyi képviselő úr is bosszantóan félrebeszél, és ezzel félretájékoztatja a közvéleményt is. Olyanokkal fenyeget, hogy mi lesz a Fradi-pályával, meg egyebekkel.
Azt gondolom, a jelenlegi kormány az előző ciklusában már bebizonyította, hogy a sportot, a sport támogatását és fejlesztését nagyon komolyan veszi. Gondoljunk csak vissza arra, hogy az Aréna leégett, pillanatok alatt felépítette a Papp László-csarnokot az akkori kormányzat. Azt hiszem, ez is ékes bizonyítéka annak, hogy milyen gyorsan lehet intézkedni, cselekedni, és nem csak beszélni.
Pál Béla képviselőtársam egy kicsit félreértett engem. Én arra gondoltam, hogy közvetlenül a rendszerváltás után számtalan sportlétesítmény szűnt meg. Abban igaza van, hogy utólag voltak fejlesztések, ezzel egyet is értek, de az önök fejlesztéseinek a jelentős része PPP-s programokon keresztül ment, ami az önkormányzatokat anyagilag borzasztóan nyomja, és van, akit még azóta is nyom. Ebben a törvényjavaslatban egész más van, nem terheli meg az önkormányzatokat olyan pluszkiadással, olyan pluszteherrel, amit hosszú éveken keresztül kell fizetniük.
Örülök annak, hogy Lamperth Mónika képviselőtársam helyesli a sport ösztönzését. Azt gondolom, semmi sem bizonyítja jobban, hogy a mostani kormány a sportért megpróbál a lehető legtöbbet tenni a jelen gazdasági környezetben, ami alatt nemcsak Magyarországot kell érteni, hanem Európát is, hiszen ha megnézzük, hogy a taón keresztül milyen infrastrukturális fejlesztések indulhatnak el és fognak elindulni, azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben ilyen fejlesztések nem voltak Magyarországon, amire most lehetőségük lesz az önkormányzatoknak és a sportegyesületeknek.
Köszönöm szépen, elnök úr.
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai vitanapon elég érdekes hallgatni a napirenddel kapcsolatos hozzászólásokat, különösképpen, amikor az ellenzék padsoraiból szólalnak meg képviselőtársaink. Még jobbikos képviselőtársaink hozzászólásaival annyira probléma nincs is, hiszen nekik ebben a parlamentben nem volt még múltjuk, tehát ők partvonalon kívülről figyelték az elmúlt évtizedekben az adótörvények változásait és az adótörvények hozását, tehát ha ők kritizálnak, az olyan, mint amikor egy futballmeccsen a pálya széléről szidják a bírót. Egész más szidni a bírót a pálya széléről, meg egész más szidni a bírót, amikor egy játékos a pályán játszik, mert az utána könnyen kiállítással járhat.
De akkor, amikor az MSZP mondja el kritikus véleményeit a most előttünk levő törvényről, akkor nekem úgy tűnik, mintha önök nem is itt lettek volna ebben a parlamentben az elmúlt tíz-tizenkét évben. Én '98 óta vagyok a parlament képviselője a választók jóvoltából, és azóta van módom minden évben figyelni, hogy hogyan alakulnak az adótörvények akár az őszi adótörvények alakításánál, illetve amikor önök voltak kormányon, év közben önök is hogy változtattak egyik pillanatról a másikra adót, amit mi is kritizáltunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Önök, igen. Emlékezzenek vissza, amikor fél éven keresztül nem fizették vissza az áfát a vállalkozóknak, ami közel 500 milliárd forint volt, és ez a nagyobb üzemeket is elég kellemetlen helyzetbe hozta.
A másik érdekes dolog, hogy önök úgy beszélnek, mintha nem is ezen a Földön lennének, hanem Magyarország egy teljesen különálló kis bolygó lenne, és nem függne senkitől. Mintha nem vennék figyelembe azt a gazdasági környezetet, amelyben Magyarország létezik itt, Európa közepén, és mintha az Európai Unió 27 országa között ránk - akik szerencsére az Unióban vagyunk - nem hatna az a gazdasági és pénzügyi probléma, ami 2008 óta gyűrűzik Európában, tehát négy éve.
(12.00)
Önök itt sok mindent emlegettek, de azért egy-két dolgot hadd említsek meg önöknek! Amikor 2002-ben kormányváltás volt, akkor Magyarországon az egy főre jutó adósság körülbelül 850 ezer forint volt, tehát egy csecsemőnek vagy egy százéves idős embernek is 850 ezer forint volt az adóssága országos szintre vetítve. Amikor önök átadták a kormányzást 2010-ben, akkor ez már 2 millió forint volt. Azt gondolom, hogy a nézők is nagyon jól tudják, hogy a 850 ezer forint között meg a 2 millió forint között azért óriási különbség van.
Most ezt az óriási különbséget az önök nagyon jó gazdaságpolitikája okozta ennek az országnak, és ne csodálkozzanak akkor, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogyha azokra a véleményekre és tanácsokra a jelenlegi kormánynak nem nagyon van szüksége, amelyek az önök nyolcéves kormányzása alatt az országot ilyen nehéz gazdasági helyzetbe hozták. Most egy ilyen legyengült, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országot ért az a gazdasági krízis, ami már négy éve Európát is fojtogatja, és ha megnézzük, hogy miért is kell ilyen intézkedéseket, ilyen adótörvényeket hozni akár még év közben is Magyarországon, azért, hogy Magyarország ne jusson olyan országok sorsára, mint jó néhány uniós tagországunk, amely ráadásul az eurózóna tagja is.
Nem kell mondani, az utóbbi hónapokban vagy egy évben is már szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk, ne olvasnánk azt, hogy mely eurózóna-ország tagja megy csődbe vagy csőd közeli környezetbe. Most gondoljuk el, elindult ez az egész probléma valahonnan Amerikából, utána átjött Izlandra. Senki nem gondolta volna, amikor a válság ott kirobbant, hogy utána szépen átterjed a dél-európai országokra, és eljutunk oda, hogy Európa egyik történelmileg is és turisztikailag is legfrekventáltabb országa, mint Görögország, amelynek meg kellene élni csak abból, hogy az idegenforgalmat műveli, olyan helyzetbe kerül, hogy lázongások vannak, és az Unió sem hajlandó már fizetni az adósságukat.
Tehát ha ezeket az adótörvényeket, amelyeket az elmúlt időszakban, illetve most tárgyalunk, nem vezetné be a kormány, ráadásul úgy, hogy megpróbálja ezeket az adóterheket azokra a nagy cégekre ráhárítani, amelyek eddig csak a nyereséget vitték ki az országból, és a közös teherviselésre bírni ezeket a cégeket, hogy a magyar nemzet adósságállományát minél jobban lehessen csökkenteni...
Egy dologra szeretném még felhívni az önök tisztelt figyelmét, amikor azt mondják, hogy háborúban áll Magyarország szinte az egész világgal, mindenkivel. Nem Magyarország áll háborúban a világgal, hanem önök uszítják fél Európát és az IMF-et Magyarország ellen. (Kovács Tibor nevet.)
Tisztelt európai uniós képviselőtársaink, akik az MSZP színeiben dolgoznak ott kint, folyamatosan azon dolgoznak, hogy mivel lehetne Magyarországot még nehezebb helyzetbe hozni az uniós vezetők köreiben. Itt emlékezzünk egy-két példára: amikor a médiatörvényt megalkottuk, akkor is milyen izgalomba került Európa, hogy na, Magyarországon egy médiatörvény született, amely teljesen korrekt, mert olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket más európai országokban ugyanígy szabályoznak. Vagy amikor az alaptörvényünket megalkottuk, akkor is milyen támadást indíttattak az önök képviselői kis hazánk, Magyarország ellen. Ugyanez van a bankszektor irányításában is, hogy az önök jóvoltából sikerült Magyarországnak idáig jutni, ahová jutottunk.
Egyre szeretném felhívni a figyelmüket, amit lehetett olvasni néhány hónappal ezelőtt, hogy az Európai Unió már 2007-ben figyelmeztette az önök kormányát, Gyurcsány kormányát, hogy legyenek szívesek, fogják vissza Magyarországon a devizahitelezést, mert óriási problémák lesznek. Erre mi történt? A médiában nem lehetett mást olvasni, csak hogy minden magyar állampolgár, akinek valamire szüksége van, vegyen fel hitelt, mert megéri. Lehetett látni, például a Providentnél ki volt írva, hogy lobogtatják a húszezreseket a tévében, a család ott ül az ágyban, felveszik azt a néhány százezer forintot, és a THM-je ott volt 470-480 körül.
Tehát én azt hiszem, hogy önök egy óriási bűncselekményt követtek el a magyar társadalommal szemben, amikor hagyták ezt, hogy a magyar állampolgárok így eladósodjanak. És most önök kritizálják azokat a megoldásokat, amelyekkel a jelenlegi magyar kormány a támogatási rendszerén és az adórendszerén keresztül próbál megtenni mindent azért, hogy a devizahitelesek számát minél jobban csökkentsék, és lehetőleg úgy, hogy ezeket a családokat ne érje nagyobb gazdasági teher.
Én azt hiszem, hogy ezeken a felelőtlen dolgokon, amelyek miatt most Magyarország itt áll, nem is lehet csodálkozni, hiszen az önök gazdaságpolitikája arról szólt, hogy minél több hitelt felvenni, minél jobban megterhelni ezt az országot, és majd csak elérkezik az ország egy olyan gazdasági helyzetbe, amikor már nem tud mit csinálni, csak megszabadulni azoktól a még állami tulajdonú, stratégiailag fontos vagyonelemeitől, mint a föld vagy a termálvíz.
A Fidesz ellenben egészen más gazdaságpolitikát folytat, hála istennek, ha megnézik, amit az előbb kritizált képviselőtársam, hogy a MOL-részvényeket miért kellett visszavásárolni. Én úgy gondolom, hogy az energiaszektor egy stratégiai terület minden ország számára, és ha minél nagyobb tulajdonban részesek vagyunk az energiaszektorban, az az egész országnak és az egész nemzetnek a vagyona, és egyben erősíti az országunk megítélését.
A másik a bizalomvesztés, az is szóba került itt. Én azt gondolom, hogy a bizalomvesztés akkor kezdődött, amikor az önök kormányzása után nem sokkal kiderült, hogy kormányváltás után cirka 300-350 milliárd forintot néhány hónap alatt kidobtak a nagy közösség kasszájából, és utána indult el az ország egy olyan spirálba, az eladósodási spirálba, amit már utána nem lehetett követni. Ezt kell nekünk ledolgozni, hiszen minél nagyobb Magyarország államadóssága, annál kedvezőtlenebb hiteleket tudunk felvenni az ország további működtetésére.
Ahhoz, hogy minél kisebb adósságállományunk legyen, és kedvezőbb hitelekkel tudjunk dolgozni, kell bizonyos adókat bevezetni, amelyek ha kismértékben is, de érintik a lakosságot, de nagymértékben a nagyobb cégeket vagy a bankszektort, amit szintén önök kritizáltak, és láss csodát, néhány hónap múlva, miután ezt Magyarországon bevezettük, több más európai ország is alkalmasnak tartotta arra, hogy ezek a nagy cégek és bankok is hozzájáruljanak saját országukban a közös teherviseléshez.
Tehát összességében arról, amit itt önök elmondtak, hogy embertelenség, amit mi csinálunk, és nem tartjuk a választási ígéreteinket, én azt gondolom, hogy igenis tartjuk a választási ígéreteinket, mert Magyarország talpon van még, Magyarországot önöknek nem sikerült tönkretenniük még annak ellenére se, hogy nem önök kormányoznak. Én azt hiszem, hogy egy felelős kormánynak az a feladata, hogy ilyen nehéz külső gazdasági környezetben is a saját országát talpon tudja tartani.
Csak nézzék meg azt, hogy az utóbbi hetekben hány országban van kormányválság, hány helyen mondott le az adott kormány, van, ahol már a parlamentet is feloszlatták, és nézzük meg, azért Magyarországon még stabilak a fizetések, nem kellett csökkenteni a nyugdíjakat 30 százalékkal, mint néhány országban, és egyéb szociális intézkedéseket megvonni a lakosoktól. Én azt gondolom, hogy ez nem kis eredmény egy ilyen pici ország számára, amely ki van téve a külső gazdasági környezetnek.
Tisztelt Elnök Úr! Mielőtt befejezném a hozzászólásomat, kérem, indítványozom, hogy az ülés végéig lehessen módosító indítványokat beadni, ha ez megtehető.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én Göndör képviselő úrnak szeretnék reagálni, hogy azért a felelősség eltolása szerintem nem eltolás volt, hanem egy tényleges ténymegállapítás volt, hogy mi történt, mi volt, honnan indultunk. (Göndör István: Növekedésből indultunk!)
Azt azért soha nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk és hová érkeztünk, képviselő úr. Ön is nagyon jól tudja, hogy a magyar államháztartási hiány mekkora volt, az államadósságunk mekkora volt; mekkora volt a munkanélküliség, mekkora volt az infláció, hiszen az önök idejében volt már 11 százalék körül is, ha jól emlékszem, a Gyurcsány-korszakban. Én nem lennék ezekre büszke.
Viszont van két mai újság, hogy azért jó hírrel is szolgáljak. Itthon csökkentek a legjobban a GDP-vel arányos terhek, ezt írja az egyik újság, méghozzá az Európai Statisztikai Hivatal "Adózási trendek az Európai Unióban" címmel tegnap nyilvánosságra hozott kiadványában.
(12.20)
Tehát azért, amikor az adókról beszélünk, az adóterhekről, akkor nézzük már meg, hogy mihez viszonyítjuk. Nézzük meg, hogy mihez viszonyítjuk, úgyhogy olvassa el ezt a cikket, és akkor meg fogja érteni, mert ön nagyon jó közgazdász.
Egy másik cikk: országszerte kevesebb az álláskereső. Azt mondja: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint 554 500 álláskeresőt tartottak nyilván április végén, amely 9,4 százalékkal kevesebb a tavalyihoz képest. Akkor nem értem, hogy önök miről beszélnek. Vagy nem egy országban élünk, úgy, ahogy mondtam.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is szeretném még egyszer felhívni Pál Béla képviselőtársam figyelmét arra a megjelent kiadványra, amelyre hivatkoztam, hogy a GDP-arányos terhek csökkentek Magyarországon - ezt az Eurostat adta ki az "Adózási trendek az Európai Unióban" címmel - ott megtalálhatja a választ arra, amire tőlem nem fogadja el.
A csúsztatásokat meg azért, úgy gondolom, hogy Kovács képviselő úr szerintem önmagának mondta, nem nekünk mondta, hiszen hónapokig nem is volt mástól hangos a nemzetközi média meg a magyar média is, mint attól, hogy az önök képviselőtársai kint az Unióban hogyan dolgoznak a jelenlegi kormány ellen. Azért bosszantó - számomra legalábbis -, hogy ha nemzeti kérdésekről van szó, akkor a környező országokban a szélsőjobbtól a szélsőbalig mindenki össze tud fogni, Magyarországon meg pontosan önök azok, akik a nemzeti érdekeket abszolút nem tudják képviselni, önöket csak a pártérdekek érdeklik. (Babák Mihály: Meg a pénz.) Amit szeretnék mondani, hogy szerencse, hogy 108 évvel ezelőtt ezt a Parlamentet ilyen szépen és erősen megépítették, mert most annyi hülyeséget mondtak, hogy már rég leszakadhatott volna a mennyezet.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Minden magyar ember számára, határainkon innen és túl, felemelő érzés volt látni paralimpikonjainak sikeres szereplését a 2012-es londoni olimpián. A kettő arany-, hat ezüst- és hat bronzérem elismerésre méltó, imponáló, nemzetközi viszonylatban is tiszteletet parancsoló eredmény.
A paralimpia mint mindig, most is rá kell hogy irányítsa a figyelmet arra, hogy valóban az egészséges sportolókkal egyenrangú módon kezeljük-e a valamilyen fogyatékkal rendelkező sportolóinkat. Ugyanolyan feltételeket tudunk-e a felkészülésre biztosítani Sors Tamásnak, mint Szilágyi Áronnak? Egyenlő mértékűek-e az anyagi juttatások? Mit lehet tenni kormányzati szinten azért, hogy minél több sérült emberben ébresszük fel a kedvet a mozgás, a sport, a nemes verseny iránt, ami valódi célt adhat életüknek?
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a paralimpikonoknak komolyabb orvosi háttérre és egészségügyi sporteszközökre van szükségük, ami ennek megfelelően az egészséges sportolókhoz képest nagyobb támogatást is igényel. Figyelembe veszi-e ezt a sportirányítás?
A paralimpia alatt jó volt tapasztalni, hogy a valamilyen fogyatékossággal élő sportolóink eredményei iránt nem volt kisebb az érdeklődés, mint az egészséges sportolók iránt. Jó volt látni, hogy a Magyar Televízió sportműsora minden korábbi éveknél hosszabb műsoridőben foglalkozott az eseménnyel, sőt a magyar sportközvetítés történetében először élő közvetítést is adott.
Ennek fényében kérdezem az államtitkár úrtól, hogyan segíti a sikeres paralimpiai szereplés a mozgáskorlátozottak sportjának anyagi és erkölcsi, az egészséges sportolókkal egyenrangú elismerését, megbecsülését. (Taps a kormánypártok soraiból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két évvel ezelőtt, 2010. október 4-én, 12 óra 5 perckor a Veszprém megyei Kolontár határában átszakadt a MAL Zrt. által működtetett timföldgyár zagytározója. A katasztrófa három lakott települést, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt érintette, mind a lakókat, mind az épített környezetet pusztítva ezzel. Csak hogy pontosan felidézzük: összesen tízen haltak meg, és több mint 150-en megsebesültek a tragédiában, Kolontáron 50, Devecseren 270, Somlóvásárhelyen 21 ház rongálódott meg és vált lakhatatlanná. Az erősen lúgos szennyeződés a Torna-patakon és a Marcal-folyón keresztül felhígulva a Dunába jutott. A Torna és a Marcal teljes élővilága elpusztult. Akkoriban mindenkit felháborított, amikor kiderült, hogy valójában mi okozta a katasztrófát, és ebben mekkora része van a MAL Zrt.-nek, amely többszöri figyelmeztetés és az előrelátható vészjósló jelek ellenére sem lépett, pedig gyanítható, hogy a tragédiát megelőzően a tározóban a megengedettnél jóval több iszapot tároltak. Az urvilag.hu cikke szerint a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott, ami az átszakadáshoz vezethetett.
Egyetlen vállalat sem engedheti meg magának Magyarországon, hogy mindennél előrébbre helyezvén profitorientált működését, háttérbe szorítsa az egészségügyi, emberiességi és biztonsági szempontokat. A MAL Zrt. ezt a jelek szerint megtette, ezért a MAL Zrt. illetékes vezetői és tulajdonosai bíróság előtt felelnek a katasztrófáért. Szeptember 25-én, az első tárgyalási napon a vádlottak tagadták felelősségüket, mi azonban bízunk a teljes igazság kiderítésében és a felelősségre vonásban, mert az egész ország érdeke, hogy ebben az ügyben igazságos ítélet szülessen, amely az áldozatoknak is legalább erkölcsi kárpótlást nyújt.
A sok negatív történés mellett azonban nem feledkezhetünk meg a vörösiszap-katasztrófa egy szívet melengető színfoltjáról, ez pedig a példátlan összefogás a bajbajutottak érdekében, amelyet a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság akkori elnökeként én is tapasztaltam. Nehéz volna felsorolni, hogy az elmúlt esztendőben ki mindenki vett részt a vörösiszap-katasztrófa utáni segítőkész összefogásban, a pénz- és tárgyi adományoktól kezdve a kétkezi önkéntes munkán keresztül az újjáépítésig. Nyugdíjasok, határon túli magyarok, vállalatok munkatársai, multinacionális cégek, művészek, médiumok, iskolások a sosem látott tragédia láttán minden szinten segíteni akartak Kolontár és Devecser bajba jutott lakosainak. A döbbenetes ipari katasztrófa láttán a külföld is megmozdult. A világ 45 országából sok száz megkeresés érkezett kormányzati szinttől, vállalatoktól és magánemberektől egyaránt, technológiai és szakértői segítséget vagy éppen gépeket ajánlva fel.
A tragédia első napjától a helyszínen dolgozó öt segélyszervezet az úgynevezett Civil Humanitárius Koordinációs Központot hozta létre. A koordinációs központ létrejött, és az annak a munkájában részt vevő civil szervezetek összefogása egyedülálló volt a magyarországi humanitárius segélyezés történetében, amely kiterjedt a katasztrófavédelmi hatóságokkal és az önkormányzatokkal végzett munkára is. A segélyszervezetekhez beérkező adományok több száz millió forintra tehetők. A kormány is jelentős segítséget nyújtott az első pillanattól kezdve, hiszen többször kint járt a térségen, kormányülést is tartott kint, és több mint 35 milliárd forintos pénzbeli és minden más lehetséges módon történő segítséget nyújtott, és ezenfelül segítséget nyújtott 6 ezer munkahely megmentésében.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két év után azonban reménykedhetünk, hogy a vörösiszap-katasztrófa nem egy, a kormányzati szervek és a lobbiérdekek nyomása alatt elmismásolt ügy lesz, ahol a valódi felelősök soha nem felelnek tettükért, hanem egy olyan, ahol a vádlottak padján cégvezetők, vezérigazgatók, tulajdonos foglalnak helyet; nem egy olyan ügy, ahol az áldozatok hiába várnak erkölcsi és anyagi kárpótlást.
(9.50)
Emlékeztetnék, a katasztrófát követő egy éven belül a kormány Kolontáron 21, Devecserben 89, Somlóvásárhelyen pedig egy házat épített fel, ahogy a tiszai ciánszennyezést követően is az első Orbán-kormány időszakában hasonlóan jártunk el.
Tisztelt Elnök Úr! A két éve bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa tehát tragédia, de egy olyan tragédia, amelyből mindannyian tanulunk. Reméljük, hogy a nagyvállalatok vezetői a jövőben jobban odafigyelnek a környezetvédelmi és a biztonsági szempontokra. Mindazonáltal a katasztrófa példát mutatott számunkra összefogásból és kölcsönös segítségnyújtásból, amelyet ezúton is hálásan köszönünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A sport- és turizmusbizottság 2012. október 16-án tárgyalta meg az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslatot.
A bizottság többsége úgy találta, hogy támogatható az az irány, amely kiteljesíti az arányos egykulcsos adórendszert a félszuperbruttó kivezetésével. Az arányos adórendszer munka- és beruházásbarát, ellentétben a többkulcsos adórendszerrel, amelyet átláthatatlansága és a munkát büntető volta miatt kellett kivezetni és lecserélni.
Támogatjuk azt az irányt is, amely a kis- és középvállalkozói környezet javítása felé hat. A jövedéki adóban, illetve az áfában érhető tetten olyan változtatás, ami elősegíti, hogy javuljanak a vállalkozások működési feltételei. Áfamentessé válik például az üzletágátadás, ami likviditási előnyt jelenthet a vállalkozásoknak.
A bizottság jó iránynak tartja a Magyary-programot, amely a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti. Az adózás rendjéről szóló törvény és az illetéktörvény mondja ki, hogy az egyszerűsített bevallás esetén nincs szükség arra, hogy a magánszemély visszaküldje az egyszerűsített bevallást, ha azzal egyébként egyetért - ez is egy pozitív változás.
A családok és a fiatalok helyzetét tekintve fontos látni, hogy a gyerekek utáni adókedvezmények sora megmarad, és tovább is segíti a családok életét. A fiatalok első lakáshoz jutását 15 millió forint forgalmi értékig úgy támogatja ez a törvény, hogy az illetéknek csak a felét köteles leróni a fiatal. Reményeink szerint ez könnyít a fiatal házasok lakásproblémáin. Külön kiemelném, hogy a gépjármű, illetve tehergépjármű használói, a fuvarozók likviditási helyzetének javítása kapcsán fontos dolog, hogy havonta lehet visszaigényelni a gázolajfogyasztás utáni jövedéki adót.
A fentiek mellett két témakört emelnék ki, amely a sport és a turizmus területét pozitívan érinti. Az első a sportingatlanokkal kapcsolatos. Az illetéktörvény tartalmazza a sportcélú ingatlanok létrehozására alkalmas beépítetlen földterület feltételes illetékmentességét. Alapvetően ez a mentesség a tartalmát tekintve semmiben sem változik, azonban az illetéktörvényben az egyes fogalomhasználat a sporttörvény fogalomhasználatához igazodik.
(11.10)
A normaszöveg pontosításával viszont egyértelművé válik az, hogy sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földterület megszerzése nemcsak a tulajdonjog megszerzésére vonatkozik, hanem a vagyoni értékű jog megszerzésére is. Az eddig hatályos jogszabályt is így lehet érteni, a normaszöveg e tekintetben csak pontosító jellegű. Az illetéktörvény egyszerűsíti azt is, hogy ez a fajta feltételes mentesség akkor hatályosul, hogyha négy éven belül megtörténik az ingatlan sportcélú ingatlanná való beépítése, azt 15 évig nem idegeníthetik el, és természetesen emellett sport céljára használják.
A második módosítás az idegenforgalmi adóval kapcsolatos. Az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy problémát okoz az, hogyha a szállóvendég nem forintban, hanem külföldi pénznemben kíván fizetni, ugyanis az idegenforgalmi adót a hatályos szabályok szerint csak forintban lehetett megfizetni. Annak érdekében, hogy ezt a kényelmetlen helyzetet feloldjuk és elkerüljük, a helyiadó-törvénybe épült a rendelkezés, ami lehetővé teszi azt, hogy a külföldi vendég külföldi pénznemben is fizethesse az idegenforgalmi adót. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adó beszedőjének ne forintban kellene teljesíteni.
Összességében tehát a bizottság többségének az volt a véleménye, hogy az előttünk fekvő adócsomag számos pozitív és a gazdaságot erősítő intézkedést tartalmaz, ezért a törvényjavaslatot a bizottság általános vitára alkalmasnak találja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy érdemes a mai vitanap címét azért újra feleleveníteni, mert kicsit eltérnek itt a frakciók gondolatai a címtől és a mai vitanaptól, hogy "Kit terhel a felelősség? - az államadósságról és annak okairól". (Dr. Józsa István: El tudta olvasni!)
Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, ahogy itt elmondták már többen is, csak többen szerintem nem jó kiindulási pontot jelöltek meg, amikor erről a témáról beszélnünk kell. Az nagyon fontos dolog, hogy visszanézünk egy kicsit a múltba, és bizonyos cövekeket leverjünk (Dr. Józsa István: Cölöpöket!), hogy mettől meddig vizsgálunk meg időszakokat. Én azt gondolom, hogy a kormányzati időszakok nagyon fontos dátumok. Így hogy ha megnézzük, hogy az ország adósságállománya, mondjuk, '98-tól 2002-ig hogyan alakult, akkor láthatjuk, hogy az első Orbán-kormány ideje alatt az államadósság 60,9 százalékról 52,7 százalékra csökkent. Tehát az első Orbán-kormánynak is az volt az egyik legfontosabb célja, hogy egy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely azt jelenti, hogy Magyarország adósságállománya csökken, s mivel ha a csökkenő adósságállomány mellett is egy biztonságos gazdasági környezetet mutató ország képét tudja mutatni Magyarország, ezért sokkal kedvezőbb hiteleket lehet felvenni kedvezőbb futamidővel, sokkal kedvezőbb kamatokkal.
Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog volt, és én szeretném emlékeztetni főleg szocialista képviselőtársaimat és ellenzéki képviselőtársaimat is egy nagyon lényeges gondolatra, ami a 2002-es kormányváltás után Medgyessy Péter miniszterelnök itt a pulpituson mondott el az első beszédében, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, és van pénz a kasszában. (Dr. Józsa István: Orbán is ezt mondta!) Ezt mondta Medgyessy miniszterelnök úr. És ezt a pénzt, ami volt a kasszában, szerintem nagyon felelőtlenül költötte el az akkori kormányzat.
Egyetértettünk azzal, és meg is szavaztuk, hogy azokat a jóléti intézkedéseket, amelyeket megfogalmazott a kormány és a parlament elfogadott, meg kellett lépni, de az nem azt jelenti, hogy amennyi pénz a kasszában volt, azt el kellett volna költeni csak ezekre az intézkedésekre. Önök egy pillanat alatt megszüntették a Széchenyi-tervet, amelynek a beindítása okozta azt, hogy a magyar gazdaság akkor felpörgött.
Emlékezzenek csak vissza, képviselőtársaim, hogy abban az időszakban volt az, hogy a magyar gazdasági növekedés 1,5-szerese vagy duplája volt az uniós átlagnak, a munkanélküliségi ráta 2,7 százalék körül volt. Akkor volt 4 százalék alatt az infláció.
Tehát ha ezeket a fontos paramétereket megvizsgáljuk, én azt gondolom, hogy a 2002-es évben az előző kormányzatnak vagy pártnak, amelynek a választók jóvoltából nyolc éve adatott meg arra, hogy kormányozzon, hogy mit művelt nyolc év alatt ezzel az országgal, azt a mai napig érezhetjük a saját bőrünkön.
Tehát az első alapkő, azt gondolom, az, hogy 2002-ben egy erős gazdaságot örökölt az akkori kormányzat, volt pénz a kasszában. Ezt Gyurcsány Ferenc képviselőtársunk is megerősítette, csak én azt gondolom, hogy amit 2002-ben mutatnak a paraméterek, hogy az államháztartási hiány megnövekedett, annak az volt az oka, hogy önök több mint fél évet kormányoztak már abban az évben, és mivel elfogyott a pénz a kasszából, önök, hogy pótolják ezt a pénzt, elkezdtek hitelfelvételekben gondolkodni, és ezeket meg is testesítették.
És ha megnézzük, hogy 2002-2010-ig az államháztartás GDP-arányos hiánya 80,1 százalék volt, majdnem 82 százalék, azt gondolom, ez óriási növekedés, és ez egy óriási bűn, amit önök elkövettek a magyar társadalom és a gazdaság ellen.
De ami a legfontosabb, és kicsit visszatérve, hiányolják itt ellenzéki képviselőtársaink azt, hogy a mostani kormány e két éve alatt nem tett meg mindent. Azért azt örömmel el lehet mondani, és ezzel gondolom, önöknek is egyet kell érteni, mert a statisztikák ezt hozzák, hogy a jelenlegi hiány 77 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy két év alatt a mostani kormány 4 százalékkal csökkentette az államadósságot (Dr. Józsa István: A magánnyugdíjból!), szemben az uniós országok átlagával, ahol két év alatt 8 százalékkal nőtt az adósság. Én azt gondolom, hogy ennek a kis országnak, a magyar társadalomnak és az itt dolgozó embereknek ez nagy érdeme, hogy ezt el tudtuk érni közösen, és ebben benne vannak azok az intézkedések is, amelyeket az elmúlt két évben a kormányzat hozott.
De hogy itt szóba kerültek az önkormányzatok, én azt gondolom, hogy amit az önkormányzatok ellen az önök kormánya elkövetett, az tényleg bűn volt. Emlékezzenek vissza, hogy 2006-ban, amikor megalakult az új Gyurcsány-kormány, Lamperth Mónika miniszter asszony mit mondott nagy nyilvánosság előtt, azt gondolom, itt a parlamentben is, hogy: majd megtaláljuk mi azokat a jogi lehetőségeket, hogyan fogjuk tudni tönkretenni az önkormányzatokat.
És ezt miért tették? Azért, mert a jobboldali pártok, a Fidesz-KDNP megnyerte az összes megyei önkormányzat vezetését, egy kivételével, Heves megye kivételével. Tehát tönkre kellett tenni a megyéket. Ezek nyomon követhető dolgok. Én mint hat éve megyei elnök, a saját bőrömön tapasztaltam, hogy az akkori időszakban milyen gazdasági helyzetet okoztak a megyéknek, hogy nőttek a feladatok az egészségügy területén, az oktatás területén, egy csomó intézmény működtetését kaptuk meg, viszont a pénz lényegesen kevesebb volt ezeknek a működtetésére.
(13.00)
Mit tudtak tenni az önkormányzatok ahhoz, hogy az iskolák működjenek, a szociális intézmények működjenek, lehessen egy kis fejlesztés? Vagy hitelt vettek fel, vagy kötvényt bocsátottak ki. Tehát én azt gondolom, hogy az, amit önök műveltek Lamperth Mónikával és Gyurcsány Ferenccel az élen, nem akarok nagyon csúnya lenni, de majdnem azt mondom, hazaárulás. Hazaárulás, mert azokat az intézkedéseket hozatták meg az önkormányzatokkal, amelyek nap mint nap helyben az embereket érintették, és a napi életüket befolyásolták.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
De mi volt még a másik legnagyobb bűnük, amit a saját társadalmukban élő emberekkel és családokkal folytattak? Az, hogy belehajszolták a lakosságot, a családokat hitelfelvételekbe. Emlékezzenek csak rá, néhány évvel ezelőtt milyen reklámokat lehetett látni a televízióban - nem mondom meg a hitelintézet nevét -, ahol a THM 400 százalék fölött volt. Az már az uzsorakamatot is túlhaladja! Most ugyanez a pénzintézet tudja reklámozni magát 40 százalékkal. Annak idején önök hagyták, hogy 400 százalék fölött adjanak hitelt! Vagy nézzük meg azt, hogy a multinacionális cégeknél, mint a Tescónál meg ilyen helyeken külön kis pavilon volt, ahol az emberek hitelre vásárolhattak, ezzel eladósították a magyar lakosságot. Azt gondolom, százezer számra vannak olyan családok, akik ennek a levét isszák, hogy önök tudatosan hagyták azt, hogy a magyar lakosság eladósodjon. Biztos ennek is megvan az oka, mert a hitelt kik adták? A külföldi tulajdonú pénzintézetek adták, amelyeket önök utána még támogattak is.
És mi a legrondább dolog ebben az egészben? Az önök kormányzásának az utolsó idejében, amikor felvették ezeket a hiteleket, mint az IMF-hitel, meg az Európai Banktól a hitel - milyen konstrukcióval?! A fizetés törlesztési részei hogyan alakuljanak? 2012-ben 4000 milliárd forintot kell visszafizetnie az országnak a hiteleiért. 2013-ban és 2014-ben 3000 milliárd forintot kell kifizetni. Uraim, ez a bődült nagy összeg mind a mi társadalmunkból megy el, ahelyett, hogy a nyugdíjakra költhetnénk egy jelentős részét, óvodákat újíthatnánk fel, kórházakat újíthatnánk fel, utakat építhetnénk. Ez a felelőtlen gazdaságpolitika, amit önök műveltek, azt gondolom, a bűnnél is több, és felelőtlenül csinálhatták, mert úgy gondolták, most felvesszük a hitelt, ha nem nyerünk a választáson, akkor legyen az új kormány problémája ezt a hitelt visszafizetni, bukjon bele a mostani kormány ezekbe a terhekbe, mert a társadalom nem fogja tudni tolerálni, hogy ezeket a pénzeket vissza kell fizetni.
Tehát az önök kormánya tudatosan építette ezt fel. De mi van akkor, ha mégis önök nyernek? Akkor majd alkudozunk, egyezkedünk, és csúsztatjuk a fizetési határidőket, hogy majd esetleg a következő kormányok nyakába terelődjön ez a bődült adósságtömeg. Tehát én azt hiszem, hogy erről kell beszélni, és ennek a felelőse az önök kétéves (sic!) kormányzása volt, az önök három miniszterelnöke volt, és hiába mondják most, hogy Bajnai Gordon majd meg fogja váltani a világot. Uraim, egy olyan miniszterelnök, aki több tíz vagy száz családot tett tönkre a Hajdú-Bét idején a Wallis vezéreként, ilyen embert nem szabadna a politika közelébe engedni!
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék reagálni volt miniszter asszony hozzászólására. Itt a miniszter asszony nem emlékszik egy-két dologra szerintem teljesen pontosan.
Annak idején, amikor az első Orbán-kormány döntéseire hivatkozik, akkor - ahogy elhangzott - magyar állami források elosztásáról szólt a megyei területfejlesztési tanácsok munkája. Amiről Kovács Zoltán képviselőtársunk beszélt az uniós források és a régiós fejlesztési tanácsok kapcsolatánál, ott európai uniós források elosztásáról volt szó.
Az az elv, amit önök követtek, teljes mértékben ellenkezik az EU-s elvárásokkal. Arról volt szó, hogy választott testületeknek kell meghatározni a források elosztásának a módját és az elosztását. Önök rúgták ezt fel, a választott képviselők, akiket a megyékben megválasztottak a választópolgárok, azok fölé helyeztek olyan kormánymegbízottakat, hogy többségben legyen a szocialista kormány képviselete, ami teljesen egyezik azzal, amit ön elmondott annak idején a saját frakcióülésén, hogy megtaláljuk azokat a jogi módszereket, hogy a megyéket tönkretehessük. Így kezdődött Magyarország megyéinek a tönkretétele, hogy önök a források elosztásánál teljesen kihagyták a választott testületi embereket, a megyei vezetőket. Bent voltunk ugyan a tanácsban, de kisebbségben, tehát semmi döntési lehetőségünk nem volt.
Tehát ön megtette azt, amit megígért a szocialista frakciójának, hogy tönkretették a megyéket. Az a szerencse, hogy a mostani kormány, az Orbán-kormány megpróbálja helyrehozni azokat az adósságokat, azokat a nehézségeket, amiket önök okoztak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
LASZTOVICZA JENŐ, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy erre a törvénymódosításra nagyon régóta várunk. Én '98 óta vagyok ennek a parlamentnek a képviselője, és már a '98-as parlamenti ciklusban megfogalmazódott az akkori idegenforgalmi bizottságban is ez a javaslat, hiszen Magyarországnak olyan egyedi adottságai vannak ezen a területen, ami Európában már sajnos nagyon sok országban nincs, hogy az országot lovas túraútvonalakkal lehet átszelni. Akkor igazából eltelt az idő, hiszen kormányváltás lett, és utána elfelejtődött ennek a javaslatnak a megfogalmazása.
(22.30)
Mi abból indultunk ki annak idején, hogy ha Ausztria meg tudta csinálni az idegenforgalma számára, hogy Ausztria síparadicsomává lett a világnak, Ausztria a síelésről lett hangos, az alpesi síről, Magyarország miért ne lehetne ilyenképpen a lovaglás hazája, a lovaglás országa. Hiszen Európában nagyon komoly igény van a lovaglásra, nagyon sok országban nagyon komoly lovaglókultúra van, csak Magyarországon az adottságok lényegesen jobbak, és - ahogy Horváth képviselő úr elmondta - a történelmi hagyományaink lényegesen mélyebbek a lovaglás területén.
Ami még érdekessé tette számunkra ezt a gondolatot, az az, hogy ennek nemcsak szórakoztató és sportértéke van, hanem nagyon komoly gazdasági értéke is van. Hiszen ha meggondoljuk azt, hogy ha Magyarországon a lovas turizmust fel lehet futtatni, a túralovaglásokat meg lehet szervezni, és napokon keresztül az ország nyugati részéről keletre lehet lovagolni, vagy északról délre, ezeket a túraútvonalakat megszervezni, az egy nagyon komoly gazdaságélénkítő hatással is bír, és a foglalkoztatottság számára sem kevés. Ezek a kérdések már 1998 és 2000 között is megfogalmazódtak.
A bizottság megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és 11 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta, és a parlamentet is arra biztatja, hogy fogadja el. Köszönöm szépen.