Készült: 2024.03.29.12:08:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (1999.02.09.),  180-185. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:55


Felszólalások:   173-179   180-185   186-191      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Magyarországon ma a legnagyobb civil szerveződés a körülbelül 3500 tagot számláló Magyar Országos Horgász Szövetség. Ez a szám valójában sokkal több embert érint, hiszen a családtagokat, barátokat, ismerősöket is számítva meghaladhatja a 1,5 milliót. Ennek a tábornak az úgynevezett érdekvédelmét a Mohosz 70 fős országos választmánya, az általuk megválasztott elnökség, illetve főállású apparátus látja el.

1993-tól kezdve a Mohosz akkori megyei intéző bizottságai és az országos szintű vezető testületek, nem az egyesületi törvénynek megfelelően, hanem a szövetkezeti törvény előírásait alkalmazva, létrehozták a horgászegyesületek megyei szövetségeit, majd ezek a szövetségek újra megalakították a Mohoszt, amely az addig közel ezer egyesület szövetségéből 27 tagszervezet szövetségévé vált. Ilyen módon az egyszerű közhorgász gyakorlatilag ki lett zárva minden érdekképviseletből, hiszen a döntéshozó szerv, a Mohosz országos választmánya fényévnyi távolságra került tőle.

Az átalakulást, illetve annak törvényszerűségét a Legfőbb Ügyészség sem ismerte el, hiszen törvényességi óvással élt ellene. De a Mohosz országos választmánya 1993-tól törvénytelenül működik, s jelenlegi formájában nem akar a Magyar Köztársaság jogrendje, törvényei és szellemisége szerint működni. Ezt az alábbi tények támasztják alá:

1. A Legfőbb Ügyészség 1993 óta folyamatosan óvásokkal él a szervezet működése ellen; azóta gyakorlatilag minden, az országos választmány által hozott határozat ellen törvényességi óvással élt.

2. Tudomásom szerint az APEH és az ORFK jelenleg vizsgálatot folytat a Mohosz ügyében.

3. A Mohosz országos választmánya folyamatosan megsérti a hatályos pénzügyi és számviteli törvényeket.

4. A feltehetően több százmilliós, esetleg milliárdos horgászvagyonról - például székházak, halastavak, horgásztanyák - a mai napig nem készült hiteles vagyonnyilvántartás.

5. A Mohosz által működtetett gazdasági társaságok vagy igen nagy veszteséggel működnek, vagy csődbe mentek. Példa erre a Hokév Rt., amelynek vesztesége körülbelül 300 millió forint. A törvénytelen működést jelzi egyébként az is, hogy a július 24-én megválasztott elnök, dr. Lovászy Csaba decemberben lemondott az elnökségéről.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a következők: hogyan fordulhat elő Magyarországon, hogy egy szervezet több mint öt éve törvényellenesen működik, ráadásul mindezt tudatosan teszi? Meddig tarthat a Mohosz törvényeken kívüli létezése? Mit tehet, illetve mit akar tenni az Igazságügyi Minisztérium annak érdekében, hogy máskor ilyen esetek ne fordulhassanak elő?

Várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol.

Államtitkár úr, önt illeti a szó.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmány szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.

Az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza e jog gyakorlásának alapvető szabályait. Ennek értelmében a társadalmi szervezetek legfontosabb jellemzője az önkormányzatiság, melynek alapján az egyesület maga dönthet a működésével kapcsolatos összes ügyben. Az egyesület életébe az állam csak kivételesen, a törvényben felhatalmazott szervek útján, az ott meghatározott esetekben és módon avatkozhat be. A társadalmi szervezetek jogszabálysértő működése esetén a jogszabályok biztosítják a szervezet tagjainak azt, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bíróság előtt támadhassa meg.

 

(15.20)

Kimondják még, hogy az ügyészség a törvényességi felügyeleti jogot gyakorolva járul hozzá a társadalmi szervezetek törvényes működésének biztosításához. Amennyiben az ügyészség nem tudja elérni az esetleges törvénysértő állapot megszüntetését, részére is nyitva áll a bírói út. Tehát a bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a társadalmi szervezet működése valóban sérti-e a jogszabályokat. A bíróság megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, összehívhatja annak legfelsőbb szervét, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, végső esetben pedig a szervezetet feloszlathatja. Minden törvényes eszköz rendelkezésre áll tehát ahhoz, hogy az egyesület és az egyesületek szabályos működése helyreállítható legyen.

Tisztelt Képviselő Úr! Az igazságügy-miniszter a Magyar Országos Horgász Szövetség működése felett sem szakmai, sem törvényességi felügyeletet nem gyakorol, beavatkozása az ügybe alkotmányos elveket sértene, hiszen az ügyben bírósági eljárás van folyamatban. A Mohosz felső szintű testületeinek működésével kapcsolatban 1993-tól kezdve merültek fel törvényességi aggályok, amelyek miatt több esetben is sor került ügyészi óvásra. Ezeket az óvásokat az érintett testületek elfogadták ugyan, de érdemben nem intézkedtek. Ez vezetett oda, hogy a Legfőbb Ügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a '98 nyarán történt működésbeli visszásságok miatt. Kérte, hogy a bíróság rendeljen ki felügyelő biztost, aki a törvényesség helyreállítása és a vagyoni viszonyok tisztázása céljából hívja össze az országos választmányt.

A képviselő úr kérdésére válaszolva: a törvényesség helyreállítására jelenleg kizárólag a bíróság döntése alapján van lehetőség. Az Igazságügyi Minisztérium egyébként már megtette, amit egyáltalán megtehetett, tudniillik értesítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalát arról, hogy a Mohosz tagsága ezen Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perek soron kívüli elbírálásában érdekelt. Minden bizonnyal a minisztérium interveniálásának is betudható, hogy ezek a folyamatban lévő perek a közelmúltban egyesítésre kerültek, illetőleg, hogy a Fővárosi Bíróság ezen ügyek soron kívüli elbírálását rendelte el. Ennek megfelelően a december 2-ai, tavaly év végi tárgyalást követően a holnapi napon újabb tárgyalásra fog sor kerülni.

Tekintettel arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium a bíróság ítélkező tevékenységét nem befolyásolhatja, hiszen a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok végzik, további teendőnk ebben az ügyben, úgy érzem, hogy nincsen.

Ugyanakkor persze felmerül, hogy miért nincs a kormánynak eszköze ahhoz, hogy az egyesülési jog alapján működő szervezetek törvénysértő működése esetén beavatkozhasson. Úgy gondolom, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló törvényjavaslataink egyúttal ezt a visszás helyzetet is orvosolhatnák.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó, képviselő úr.

LÁYER JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Válaszát annak reményében fogadom el, hogy a minisztérium a közeljövőben, mint hallottuk, mindent megtesz annak érdekében, hogy ilyen esetek máskor ne fordulhassanak elő. (Közbekiáltás az MSZP soraiból: A horgászok elárulása!)

El kellene gondolkodni azon is, hogy amennyiben más szervezeteknél is felmerül az alapos gyanú a törvényellenes működésre, akkor a bíróságok, mint államtitkár úr is említette, soron kívül, gyorsított eljárás keretében hozhassanak döntést a mihamarabbi lezárás érdekében.

Köszönöm, a választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr az államtitkár úr válaszát elfogadta.

Fazekas Sándor, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Várható-e a műszaki mentőszerek fejlesztése a tűzoltóságnál?" címmel. Fazekas Sándor képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   173-179   180-185   186-191      Ülésnap adatai