Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Régi adósságot ró le a kormány, amikor beterjeszti a megváltozott munkaképességűek ellátórendszereinek korszerűsítését célzó javaslatot a rehabilitációs járadék bevezetésére. A megváltozott munkaképesség és a fogyatékosság összetett, a hátrányos helyzetekkel többszörösen összefüggő probléma, amely a lakosság jelentős részét közvetlenül, az egész társadalmat pedig közvetetten érinti. A helyzet javítására több mint egy évtizede kezdődtek a korszerűsítési munkálatok.

Jelenleg Magyarországon hozzávetőleg 460 ezer korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas van, negyedmillió ember részesül a megváltozott munkaképességűek egyéb ellátásaiban. Az ellátásokra fordított összegek évről évre nőnek, a fogyatékossággal és a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kiadások éves szinten megközelítik a 750-800 milliárd forintot. Azonban nem a rendszerben lévők nagy száma és a magas kiadások, hanem a megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsága jelenti a legnagyobb problémát. Hazánkban a fogyatékosok és a rokkantak legális foglalkoztatottsága nem éri el a 10 százalékot, holott a fejlett európai uniós és tengerentúli országokban ez az arány 30-40, esetenként 50 százalékos. Az ellátásban részesülők jelentős hányada bejelentés nélkül vagy jövedelmét csak kis részben bejelentve dolgozik. A rokkantsági nyugdíjasok nagy része megmaradt munkaképességgel rendelkezik. Életkora, egészségi állapota alapján mintegy 200-250 ezer ember rehabilitálható, valamilyen formában munkavégzésre képes.

Az új igénylők közül a jövőben várhatóan 30-40 ezer személy kaphatja meg a megváltozott munkaképességűek valamilyen ellátását. A becslések szerint 30-40 százalékuk rehabilitálható lehet. A megoldást a rokkantság, a fogyatékosság megelőzése és felszámolása jelenti a rehabilitáció segítségével. Megítélésünk szerint olyan új szemléletű és módszerű szakértői tevékenységet és egyértelműen szabályozott eljárási rendet kell kialakítani, amely a vizsgált személyek valós képességeit képes kimutatni. Mindez az illegális foglalkoztatás, a visszaélések visszaszorítását is szolgálja.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szakmailag megalapozott, igazságos, a rászorultak igényét sokoldalúan kiszolgáló rendszert szeretnénk kialakítani, amely nem csupán az egészségkárosodott ember elveszett, hiányzó képességeit, hanem megmaradt, fejleszthető funkcióit is meg tudja állapítani, s ezek fejlesztésére, hasznosítására programot alakít ki és valósít meg, illetve javítja a megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők foglalkoztatottságát, növelve ezzel az államháztartás és az egyéni háztartások bevételeit s természetesen csökkentve terheiket. A cél az, hogy aki képes dolgozni, akár csökkentett hatásfokkal, megváltozott munkakörülmények között, az dolgozzon a járadékellátás mellett is. Mindezek eredményeképpen az egészségkárosodott emberek kevésbé lesznek kiszolgáltatottak, egyre jobban beilleszkednek a társadalomba, esélyeik egyenlőbbé válnak nemcsak a munkavégzés, hanem az élet minden területén.

A jelenlegi rokkantsági ellátórendszer a passzív pénzbeli ellátásokra épül, és figyelmen kívül hagyja a fogyatékosság, a rokkantság megelőzését, felszámolását, enyhítését szolgáló rehabilitációt. Többek között ennek is köszönhető az ellátásban részesülők nagy száma. A problémát eredményesen kezelő országok tapasztalatai szerint fejleszteni szükséges, és az arra alkalmas megváltozott munkaképességűek esetében meg kell valósítani a komplex rehabilitációt. A komplex rehabilitáció alatt az orvosi rehabilitáció különböző tevékenységeit, a megfelelő segédeszköz-ellátást, a környezet akadálymentesítését, a szocializációt biztosító elemi rehabilitációt s nem utolsósorban a foglalkoztatási rehabilitációt értjük.

A maga nemében a foglalkoztatási rehabilitáció is a tevékenységek egész sorából áll, úgymint: a képességek megállapítása, rehabilitációs javaslat, program készítése, a szakmára, a foglalkoztatásra történő továbbképzés, átképzés, az eredeti munkahelyen tartás támogatása, munkahelykeresés, tanácsadás a munkavállaló és a munkaadó számára, rehabilitációs munkahelyeken történő átmeneti foglalkoztatás, a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatás támogatása pénzbeli és egyéb eszközökkel.

Az elmúlt években a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerének korszerűsítése megkezdődött. Bevezettük a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációját, átalakítás alatt áll a pénzbeli támogatási rendszer, a megváltozott munkaképességűek által előállított termékekre előnyös közbeszerzési szabályokat alakítottunk ki.

A komplex rehabilitáció bonyolult, sokszereplős rendszer. A legfontosabb feladat a rehabilitáció különböző elemeinek összehangolása, egybeszervezése annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók és a munkáltatók egymásra találjanak. Komplex rehabilitációs program kialakításán dolgozunk tehát, amelynek a javasolt törvény hatálybalépésével egy időben a megvalósítása is megkezdődik.

Tisztelt Országgyűlés! A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerei rehabilitációs jellegének erősítése érdekében a jelenlegi háromcsoportos rokkantsági nyugdíjrendszert egy új ellátási csoporttal, a rehabilitációs járadékosok csoportjával javasoljuk bővíteni. Rehabilitációs járadékra az lesz jogosult, aki jelentős, 50-79 százalék közötti egészségkárosodással rendelkezik, és munkavégzésre munkakörében vagy képzettségének megfelelő munkakörökben rehabilitáció nélkül nem alkalmas. A rehabilitációra való alkalmasság megítélése szempontjából a szervezet funkcióinak állapota mellett számos egyéni és környezeti háttérfeltételt is figyelembe kell venni, így a véleményezésre kerülő személy életkorát, képzettségét, foglalkoztatási lehetőségeit.

Azon személy számára, aki a nyugdíjkorhatárt tíz éven belül éri el, nem javasoljuk a rehabilitációt, viszont az egyén kérésére erre lehetőséget kívánunk biztosítani. A javaslat szerint a rehabilitációs járadék összege megegyezik a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíj 120 százalékával. A magasabb bruttó összeget az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból a szolgálati idő fenntartása céljából nyugdíjjárulékot kell majd fizetni, és a járadékost a 13. havi ellátás nem illeti meg. Így ezzel a 120 százalékos bruttósítással lehetővé tesszük, hogy a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíjnak megfelelő összegű legyen az új rehabilitációs járadék összege is, ha a nettó összegeket hasonlítjuk össze.

Sajátossága a rendszernek, hogy az ellátásra jogosult személy köteles igénybe venni a foglalkoztatási szolgálat által a rehabilitációs tervben meghatározott ellátásokat, a program teljesítésére a munkaügyi szervekkel együttműködési megállapodást köt. Az új ellátórendszer a szakértői véleményezési rendszer átfogó átalakítását is igényli, amely a korszerű fogalomhasználathoz igazodva nem az általános munkaképesség-csökkenést, hanem a szervezet állapotának változását, az egészségkárosodás mértékét állapítja meg, vizsgálja, és feltárja a megmaradt, fejleszthető képességeket. A képességeket összeveti a munkakör feladataival, a munka körülményeivel, vagyis szakmai munkaképességet véleményez. A szakértői intézet a jövőben rehabilitációs javaslatot készít, melynek alapján a foglalkoztatási szervek kialakítják és megvalósítják az egyénre szabott rehabilitációs programot.

(15.10)

Folyamatban van az igényérvényesítés és a szakértői eljárás új rendjének kialakítása. A korszerűsítés eredményeképpen az elbírálás objektívebbé, megalapozottabbá válik. A célunk az, hogy minden rászoruló kapja meg a számára nélkülözhetetlen ellátást, és ne kerüljenek a rendszerbe olyanok, akiknek az egészségi állapota ezt nem indokolja. A pénzbeli ellátások csak az egészségkárosodásból adódó jövedelmet kell hogy kompenzálják. Ha nincs keresetveszteség, vagy ha helyreáll a keresőképesség, az ellátások megszüntetése indokolt. A jövőben az APEH adatait figyelembe fogjuk venni, és meghatározott kereset, jövedelem felett a pénzellátást megszüntetjük vagy csökkentjük.

A jelenlegi rokkantsági nyugdíjasokban természetesen felvetődik a kérdés, hogyan érintik őket a változások. Meg kell nyugtatnom őket, hogy rendkívüli felülvizsgálatot nem rendelünk el, a végleges minősítéssel rendelkezők nem kerülnek vizsgálatra. 2008-ban a jelenlegi nyugdíjasok esetében még nem alkalmazzuk az új minősítési rendszert, viszont kérésükre erre módot adunk. Ezt követően is arra törekszünk, hogy csak a kimondottan jó esélyekkel rendelkezők kerüljenek át a rehabilitációs járadékosok csoportjába.

Tisztelt Országgyűlés! Számításaink szerint évente mintegy 10 ezer fő juthat ellátáshoz. Figyelembe véve az ellátás átlagos kétéves időtartamát, 2010-2011-ben várhatóan 20-25 ezer fő lesz a rendszerben. A rehabilitáció 40-50 százalékos eredményességét prognosztizálva évente legalább 5-6 ezer fővel nőhet a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási előrejelzések szerint a munkaerőpiac ezt a kört be is tudja majd fogadni. A rendszer feltöltését fokozatosan, a feltételek alakulásának megfelelően kívánjuk megoldani. Az ellátásokba annyi személyt fogunk bevonni, amennyit a rehabilitációs rendszer, illetve a munkaerőpiac jó eséllyel integrálni tud.

A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos politika a humán erőforrásokkal való gazdálkodás szerves része. Az átalakításnak nem a kiadások csökkentése a célja, a cél egy igazságos és fenntartható rendszer létrehozása, mindenekelőtt a foglalkoztatottság növelése, a foglalkoztatáshoz kötődő nagyobb egyéni és társadalmi haszon elérése. A haszon alatt az adó- és járulékbevételek növekedését, a munkavégzésből adódó gazdasági eredmények mellett a megváltozott munkaképességű emberek függőségének a csökkenését, esélyeik növelését, a munkára, a képzésre való törekvés társadalmi attitűdjének az erősödését értjük.

Mindezen célok elérése érdekében hajlandóak vagyunk áldozatot is hozni, hiszen a rehabilitációs program megvalósítása jelentős fejlesztéseket igényel a szakértői tevékenység és a foglalkoztatási rehabilitáció intézményrendszere és működtetése terén. A fejlesztésekhez elsősorban a társadalmi megújulás és a társadalmi infrastruktúra operatív programok forrásait szeretnénk felhasználni, mintegy 60 milliárd forint mértékben. A kezdetben költségesebb rendszer néhány év alatt egyensúlyba kerül, és önfenntartóvá válik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot megtárgyalta az Országos Fogyatékosügyi Tanács, a Szociálpolitikai Tanács és az Országos Érdekegyeztető Tanács. Az érdek-képviseleti szervezetek a javaslat céljaival alapvetően egyetértettek. Ezekre tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)