Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ember, egy család és egy társadalom életében igen fontos érték a kiszámíthatóság; a kiszámíthatóság, amely biztonságot jelent, nyugalmat jelent, a holnap tervezhetőségét jelenti. Ezzel szemben a kiszámíthatatlanság bizonytalanságot szül, és ez a kettő együtt nagyon sok stresszt okoz az ember életében. Egy olyan kormány idejében, amely számára az ember a legfontosabb érték, ez is irtó fontos szempont, hogy stresszmentes, kiszámítható életünk legyen.

Ezt a kiszámíthatóságot szolgálja az, hogy eddig példátlan módon májusban beterjesztette a kormány a költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek. Lehet persze aggályoskodni amiatt, és ezt teszik is néhányan, hogy még több mint fél év választ el bennünket 2016-tól, amelyre ez a költségvetési törvényjavaslat vonatkozik, de ezek az aggodalmak kissé mondvacsináltak. A kiszámíthatóság ugyanis azt fogja jelenteni, hogy a költségvetési törvény elfogadása után mind az ország, mind az önkormányzatok, az intézmények meg tudják tervezni időben a jövő évüket, és megszűnik az az áldatlan állapot, amikor egy-egy önkormányzati testület áprilisban vagy éppen májusban jut el odáig, hogy az az évre szóló költségvetését elfogadja és tervezhetővé tegye a saját településének és intézményeinek életét. Ezért a magam nevében csak megköszönni és dicsérni tudom ezt a szándékot és tettet, hogy ilyen korán elkészült a kormány a költségvetési törvénnyel.

A hátralévő fél év alatt nyilvánvalóan nem történhet olyan esemény, amely ezt a törvényt felülírja. Ezért azokat a hangokat, amelyeket tegnap a vezérszónoklatok közben egyik-másik, főleg egyik ellenzéki párt megfogalmazott, hogy vonjuk vissza, teljes mértékben megalapozatlannak tartom. Amennyiben, ne adj’ isten, valami olyan váratlan eset történik, amely a költségvetés egyik-másik számát felülírja, lesz még idő annak korrekciójára. Hivatkoznék az Állami Számvevőszék elnökének tegnapi szónoklatára, amelyben egyértelművé tette, hogy a költségvetés számainak túlnyomó többsége megalapozott, egy-két tétellel kapcsolatban fogalmazott úgy, hogy részben megalapozottak a számítások, de mint mondtam, lesz alkalom a korrekcióra, amennyiben ez szükséges.

Mindazonáltal ahhoz, hogy e költségvetés érvényességében hihessünk, szükségünk van bizalomra is. Ezt a bizalmat a kormány megszolgálta az elmúlt öt évben azzal a cselekvéssorozatával, amellyel Magyarországot a 2010-es mélypontról kiemelte, gazdasági teljesítményét, pénzügyi helyzetét tekintve ismét Európa élvonalába emelte, és erre joggal lehetünk büszkék. Ez az öt év elegendő muníció arra nézve, hogy ne aggodalmaskodjunk amiatt, hogy ilyen korán készült el a költségvetés. A magam részéről kívánom, hogy ez így folytatódjék.

A költségvetés, mint hallottuk tegnap is, a családok érdekét szolgálja elsősorban, hiszen a család adja azt az keretet egy-egy ember életének, amely az életét biztosítja. Ezért mind az adócsökkentés, mind a különböző intézkedések sorozata azt szolgálja, hogy a családok élete jobb legyen a következő időszakban. A hívó szót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úrtól hallottuk tegnap a miniszteri expozéjában, hogy fegyelmezett és felelős gazdálkodásra szorít a költségvetés, és ennek a lehetőségét teremti meg éppen azáltal, hogy ilyen korán ismertek lesznek a számok.

Fontos azt is megjegyezni és megismételni, hogy itt most már nem arról van szó, hogy a fejlődést hitelből tudja biztosítani ez az ország, mint ahogy tették ezt a múltban elődeink nemegyszer, tönkretéve, gyakran a nullával egyenlővé téve egy-egy ágazat teljesítményét, hanem az a gazdasági fejlődés alapozza meg, amelyet az elmúlt években Magyarország emberei, lakosai, polgárai produkáltak, és így joggal számol a költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel.

Amikor a költségvetési törvényt a parlament tárgyalja, nagyon sok számot szoktunk hallani. Mi több, hajlamosak vagyunk arra, hogy első helyen mindjárt a táblázatokat nyissuk ki és a számokat nézzük, és azt vizsgáljuk, hogy mennyivel több vagy mennyivel kevesebb jut egy-egy ágazatra, egy-egy területre, egy-egy feladatra, mint jutott korábban. Holott a költségvetési törvény ennél sokkal több, mert megfogalmazza azokat a célokat, azokat a prioritásokat, amelyek az ország politikai vezetése szempontjából elsődlegesek, és amelyek az emberek boldogulását szolgálják.

Néhány területről szeretnék mindössze csak szólni, hiszen az egész költségvetés értékelését tegnap vezérszónokaink, így a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka is megtette. Első helyen a családokat említem mint a legfontosabb értéket, és ahogy a pénzügyminiszter, illetve a nemzetgazdasági miniszter tegnap említette és tudjuk is, ez a költségvetés a családok költségvetése, az ő biztonságukat, kiszámítható életüket szolgálja.

Nos, ismertek a tények, de nem árt ismét és ismét felsorolni. A személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentése minden dolgozó, kereső családot pozitívan érint, mégpedig jó értelemben véve. Az áfa csökkentése, a sertéshúsra gondolok, megint csak nagyon jelentős megtakarítást jelenthet a családoknak, hiszen Magyarországon köztudottan a sertéshúsfogyasztás meglehetősen elterjedt. A gyermekétkeztetés kiterjesztése óriási lépés. Az elmúlt hónapokban a Parlament falai között is nagyon sokszor elhangzott a gyermekek szegénysége, a gyermekek éhezése, meglátásom szerint eltúlzott módon és a legtöbbször bizonyítatlan módon. Mindazonáltal a Kereszténydemokrata Néppárt is tudja, hogy számos még a szegény család, ahol a gyermekek étkeztetése gondot jelent. Ezért az egy nagyon fontos lépés, hogy a tavalyi 61 milliárdról a jövő évi költségvetés 71,7 milliárdra emeli a gyermekétkeztetésre szánt összegeket, hogy egyetlen gyermek se éhezzen.

(8.30)

Hozzáteszem persze, hogy a megemelt összeg sem lesz elegendő akkor, ha minden egyes szülő, minden egyes család nem tesz meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy amikor éppen nem táborban vagy iskolában van a gyermeke, akkor se éhezzen, és a család jövedelmének a vastag részét arra költse, hogy a gyermekek megfelelő módon tudjanak táplálkozni. A felelősség tehát közös. Én úgy látom, hogy ez a költségvetés az állam felelősségét megfelelő módon biztosítja, és egyéb módon is, mint láttuk, segíti a családok helyzetét.

Az ingyenes tankönyvek kiterjesztése is javít a családok helyzetén. Szeretném azért itt megemlíteni, hogy ez is egy folyamat, amely azt bizonyítja, hogy kormányunk öt év óta következetesen folytatja azt a politikát, amely az emberi életminőség javítását szolgálja, hiszen az ingyenes tankönyvek fokozatos bevezetését a 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény rögzítette. Most már ott tartunk, hogy 2016 szeptemberétől az alsó tagozaton, járjon akármilyen iskolába, minden gyermek ingyen fog a tankönyvekhez jutni, ami jelentős megtakarítást jelent a családok számára, és természetszerűleg a felsőbb évfolyamokon megmaradnak a kedvezmények, tehát a szegény sorsú családok gyermekei ezután is ingyen kapják a tankönyvet. Miután a törvény folyamata biztosítva van, a következő években fokozatosan eljutunk odáig, hogy a tankönyvellátás teljes mértékben ingyenes marad.

Érinti a családok életét az egészségügy is, hiszen a betegség életünk velejárója, és ha betegség van a családban, ez sok költséggel jár. Jól tudjuk, hogy az egészségügy finanszírozása óriási összegekbe kerül, és nehéz megoldani. Örvendetes mindazonáltal, hogy 50 milliárd forinttal többet szán az ez évi költségvetés az egészségügy támogatására, mint ebben az évben. Tudjuk, hogy ez az összeg sem elég, de azt is tudjuk, hogy honnan indultunk 2010-ben, hová jutottunk, és egyelőre ennyire futotta. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér ‑ mondja a közmondás ‑, tehát ez a plusz 50 milliárd forint remélhetőleg elegendő lesz arra, hogy a legfájóbb sebeket begyógyítsa.

A köznevelés szorosan összefügg a családok életével, hiszen ahol család van, gyermek van, előbb-utóbb óvodába és iskolába kerül. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény vezette be azt az intézkedést, amely szintén 2016-ban már teljes körűvé válik, hogy tudniillik minden 3 évet betöltött kisgyermek óvodába járjon, és ez kötelező lesz számára. Ezzel nagyon fontos nevelési, felzárkóztatási céljaink vannak. Nos, ahhoz, hogy az óvodák működjenek, hogy meglegyenek, a költségvetési konzekvenciákat is le kellett vonni. Ez a törvény ezt megteszi. Mintegy 10 milliárd forinttal emeli meg az önkormányzatok támogatását, amelyek köztudottan a legnagyobb óvodafenntartók, ezenkívül magánóvodák és egyházi óvodák vannak. Folytatódik az óvodaépítési program, akárcsak a tornaterem- és az uszodaépítési program, amely megint a gyerekek, a családok, az emberek, a felnövekvő nemzedék egészséges életét szolgálja.

Az egyik legfontosabb pozitívum, bár ez engem nem lepett meg, és remélem, hogy senkit, mert éppen a kormány következetességét bizonyítja, az évek óta folytatott következetes politikáját, hogy a költségvetésben megvannak a garanciák a pedagógusbér-emelés folytatására is. Jól emlékszem azokra a napokra, hetekre, amikor a köznevelési törvényt, majd későbbi jogszabályokat tárgyaltunk itt a parlamentben, és mennyi kétkedő, mennyi bizonytalankodó, mennyi értetlenkedő véleményt, kérdést, megjegyzést hallottunk az ellenzéki sorokból; hogy miért kell ez, honnan van erre pénz ‑ bizony még kormánypárti sorokból is meg lehetett ezt néhány helyen hallani. Lám, 2013-ban megindult a pedagógus-életpálya, elkezdődött az a példátlan pedagógusbér-emelési sorozat, amelyet minden egyes óvónő, tanító és tanár megérzett, megértett és pozitívan fogadott, és nemcsak a pedagógusbér-emelésről kell itt szólni, hanem arról a minősítési rendszerről, amely a pedagógus-életpályának szerves része, és azt mutatja, hogy a minőségi munka irányába állandó erőfeszítéseket kell tennie a közoktatás, a köznevelés minden egyes szereplőjének.

Ennek a költségvetési konzekvenciáit pontosan ki lehet olvasni a költségvetési törvényből. 2016 szeptemberében ismét minden egyes tanító, tanár, óvodapedagógus fizetése növekszik, és megvan az az összeg, amely a további minősítésekhez jár, amelynek szintén pénzügyi konzekvenciái vannak, hiszen a minősített pedagógusok bértételei számottevően nagyobbak, mint a minősítés nélkülieké. Ez azért rendkívül fontos, mert az elmúlt évtizedekben minden egyes szereplője a politikai életünknek, közéletünknek és a magánembereknek egyetértett abban, hogy ahhoz, hogy jó iskolák legyenek Magyarországon, sokkal jobban meg kell fizetni a tanárokat, mert a jó iskola legfontosabb feltétele, garanciája ‑ és elnézést a kifejezésért, tartozéka ‑ az a tanárember, akinek nincsenek napi megélhetési gondjai. Ezzel a béremelési sorozattal, amely 2013-ban indult és ’16-ban és ’17-ben folytatódni fog, már eljutottunk oda, hogy nincs egy olyan pedagógus sem, aki azt mondja, hogy ebből a fizetésből nem tud megélni. Örvendetesen megemelkedett az elmúlt egy-két évben a pedagóguspályára és a pedagógusképzésre jelentkezők száma is.

Így tehát szoros összefüggés van a költségvetési törvény és ama bizonyosság között, hogy a magyar iskolarendszer teljesítménye is javulni fog. Itt említem meg, hogy megint csak a magyar munkavállalók, a magyar polgárok szorgalmát dicséri az a sok-sok terv, amely a költségvetési törvényben is bizonyítva van. Ezek az életpályamodellek ki lesznek terjesztve más szférákra is, itt elsősorban a szociális ágazatra, a közszolgálati, rendészeti dolgozókra gondolok, akik mind-mind fokozatosan béremelés elé nézhetnek a pedagógusokat követően, akiknek a béremeléséről beszéltem.

Szót kell még ejteni az intézmények vonatkozásában ‑ a köznevelési intézményekre gondolok természetesen ‑ a fenntartásukról és működtetésükről. Az állami szerepvállalás növelése fontos kormányzati cél a továbbiakban is, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt teljes meggyőződéssel támogat, hiszen a mi időnkben kezdődött el ez a folyamat, és létrejött az a szerv, amelyet Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak nevezünk, amely a fenntartást és a működtetést is nagyon sok esetben vállalja. Nos, számtalan kritika érte és éri mindmáig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, holott nem magával a központtal volt, illetve van baj ott, ahol baj van, ez nem általános, de előfordul, hanem a költségvetési feltételeinek a hiányossága miatt.

Ezért örvendetes, hogy ebben a törvényben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatására szánható összegek is megemelkedtek. Hogy elégséges mértékben-e vagy sem, azt az idő fogja megmutatni, de szeretném idézni Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének tegnapi szavait, amelyek itt hangzottak el a parlamentben. Ő így fogalmazott, és igaza van, hogy „csak megfelelő strukturális intézkedések esetén lesz elegendő az az összeg, amelyet a költségvetés a KLIK-nek biztosít”. Ezért tehát a költségvetési törvény is gyorsítja azt a folyamatot, amely örvendetes módon megkezdődött, a KLIK-nek nevezett Intézményfenntartó Központ strukturális átalakítását, és ott is racionális, tudatos, fegyelmezett gazdálkodásra int. De szeretném megemlíteni, hogy a KLIK létezése óta nem volt, nem fordult elő olyan helyzet, hogy egy-egy iskola, egy-egy kollégium működésképtelenné vált volna, összeomlott volna, be kellett volna zárni azért, mert nem volt elegendő pénz. A rendszer mindig biztosította azokat a kiegészítő csatornákat, amelyek áthidalták a nehézségeket.

(8.40)

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy számos olyan váratlan kiadás érte ezt az intézményt, amelyet előre nem lehetett látni, emiatt tervezni sem lehetett.

Én a reményemnek szeretnék hangot adni, hogy 2016-ban ezek a működésbeli panaszok, amelyek késedelmes számlakifizetésekből, hosszan elnyúló, bürokratikus intézkedésekből fakadtak, ezek a következő évben, 2016-ban meg fognak szűnni, és végre eljutunk oda, hogy a pozitívumokat, az általánosítható pozitívumokat nem takarja el az itt-ott megjelenő működésbeli probléma.

A költségvetési törvényben az összeállítók jól számoltak azzal a nemzetközi helyzettel is, amely ma a világunkat jellemzi, így Magyarországot is. Olyan fenyegetettség jelent meg Európa felett és a világ felett, amelynek komoly pénzügyi konzekvenciái is vannak, hiszen a védekezésre, az előintézkedésekre fel kell készülni. Ezért csak örömmel tudom megállapítani azt a tényt, hogy az Országvédelmi Alapnak a támogatása háromszorosára emelkedett a költségvetésben.

Elég régóta szónokolok itt, úgyhogy bocsássanak meg ezért ‑ befejező gondolataimhoz közeledem. Ez a törvény is arról győzött meg engem, ez a törvényjavaslat, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket különböző területeken a kormány és a parlament, ha törvényről volt szó, az elmúlt években meghozott, ez a költségvetési törvény továbbviszi. Bizonyítja azt, hogy itt olyan folyamatos, folytonos politikai munka, gazdasági és szakpolitikai munka folyik, amely megint csak azt a kiszámíthatóságot, azt a biztonságot szolgálja, amelyről a bevezető gondolataimban szóltam, hogy tudniillik a biztonsághoz, a kiszámíthatósághoz tudnunk kell, hogy mit akarunk, hogy hová tartunk, hogy mik a céljaink, milyen feladatokat tűzünk magunk elé, és tudnunk kell időben azt is, hogy ezek végrehajtásához milyen pénzügyi eszközökkel rendelkezünk.

Mindezt minden esetlegesen megmaradt kérdőjel ellenére a költségvetési törvénytervezet biztosítja, amelynek elkészítéséhez csak gratulálni tudok a Nemzetgazdasági Minisztérium apparátusának, és a törvénytervezet elfogadását a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)