Készült: 2024.03.29.12:44:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2001.09.06.), 117. felszólalás
Felszólaló Németh Zsolt (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:16


Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtásának indoka alapvetően a címben szereplő három törvény jogharmonizációs célú módosításának igénye, szükségessége. A foglalkoztatási törvényt módosító fejezetben két EGK-irányelv átvétele fogalmazódik meg, melyről képviselőtársaim már említést tettek. Pontosítást nyer a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének döntési jogköre a Munkaerő-piaci Alap tekintetében. Fontos szabályozás, hogy bekerült e körbe a munkaerő-piaci intézményfejlesztési programoknak, valamint a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló munkaerő-piaci programoknak az alapból történő hazai finanszírozása.

Helyesnek tartjuk, hogy a rendbírság fizetésére kötelezhetők körébe bekerült az a felszámoló is, aki a bértartozást a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, és az ezt fedező pénzügyi támogatást nem kéri az illetékes munkaügyi központtól. Aggályosnak tartjuk viszont, hogy a jogszabály a rendbírság összegét változatlanul 1000 forinttól 50 ezer forintig terjedő mértékben határozza meg, annak ellenére, hogy a felszámolót a rendbírság munkavállalóként terheli. Megfontolásra javasoljuk a rendbírság felső határának emelését, tekintettel arra, hogy az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartás alrendszereiben, az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül, költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű követelést behajtásra előírni nem lehet. Ez az összeg 2001. évben 80 ezer forint, így a jogszabályokban járatos ügyfelek kihasználják ezt a lehetőséget, s nem fizetik be a kiszabott bírságot, a végrehajtás iránt pedig a fentiek miatt nem lehet intézkedni. Tehát a rendbírság nem éri el célját, azaz az ügyfelek jogkövető magatartásra való ösztönzését.

A bérgarancia-törvény módosítását egy európai uniós irányelv indokolja. A tervezet a korábbihoz képest tágabban határozza meg a támogatásban részesíthető gazdálkodó szervezetek körét. Ugyanis a jelenleg hatályos törvény szerint a bértartozás vagy annak egy része csak olyan gazdálkodó szervezet részére előlegezhető meg, amely e tevékenységét a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább 12 hónappal megkezdte. Ezen kitételt a tervezet az ennél fiatalabb cégek alkalmazásában levő munkavállalók védelme érdekében nem tartalmazza.

Változatlanul nem jelent azonban garanciát a törvény a bértartozás kiegyenlítésére valamennyi munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalónak, mivel csak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolója köteles ezen támogatást kérni a bértartozás fennállása esetén. Felszámolási eljárás viszont nem folytatható valamennyi munkáltató ellen, ugyanis a csődtörvény tételesen meghatározza a csőd-, a felszámolási, valamint a végelszámolási eljárás körébe vonható gazdálkodó szervezetek körét.

Nem tartozik a törvény hatálya alá az egyéni vállalkozó, társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, önkormányzat, költségvetési intézmény. Az ilyen munkáltató bértartozása esetén nem igényelhet támogatást a Bérgarancia Alapból, tehát az alap sajnos nem jelent teljes körű garanciát valamennyi munkavállaló bérkövetelésére. E probléma megoldása még várat magára.

A törvényjavaslat bértartozás esetén a felszámolók kötelezettségévé teszi a támogatás igénylését az illetékes munkaügyi központtól. A jelenleg hatályos törvény a felszámoló mérlegelésére bízza, hogy igényli-e ezt a támogatást. Erre nem kötelezhető, szankciója nincs. A munkavállaló biztonságát növeli, hogy ezután a rendbírság kiszabható a támogatás igénylését elmulasztó felszámolóra.

A munkavédelemről szóló törvény módosítását, az előterjesztés aktualitását a dinamikusan változó gazdasági környezet kényszerítette ki. A hatályos törvényben a törvényalkotó szándéka szerint munkavédelmi kötelességek teljesítésének költségét és terheit eddig is a munkáltatónak kellett viselnie, de direkt megfogalmazás hiányában elsősorban a kisvállalkozásoknál előfordult, hogy ezen kiadásokat a munkavállalóra hárították, különösen az orvosi vizsgálatok és az egyéni védőeszközök költségeinek tekintetében.

Mindenképpen indokolt a munkaeszközökön túlmenően a munkahelyek munkavédelmi követelményei minimális szintjének meghatározása, hiszen a munkahely állapota nagyobb súllyal szerepel a biztonsági tényezők tekintetében, mint a munkaeszköz. Az építkezésekre vonatkozó kiterjesztésének szükségességét mind az építőiparban bekövetkezett balesetek száma, mind a valamennyiünk által érzékelt állapotok indokolják.

A javaslatnak azon része, mely a munkáltató által elvégzendő kockázatértékelést érinti, a munkavédelem országos programja mellett most már törvényi megerősítéssel is meghatározza a végrehajtás megkezdésének időpontját, felgyorsítja a végrehajtást. A hatályos törvény tervezett módosítása korlátok megfogalmazása nélkül, a jelenleginél még nagyobb teret biztosít a munkavédelmi feladatok külsősként történő elvégzésére. A szabályozásnál azonban figyelembe kell vagy kellene vennünk, hogy működésükkel kapcsolatban jó néhány kedvezőtlen tapasztalat is összegyűlt. Gyakran nem töltik ki a rendeletben előírt időt az adott munkáltatónál. Felesleges túlszabályozásba viszik bele a megbízót, hogy ezért magas szerzői díjhoz jussanak. Olyan belső szabályozást készítenek, hogy a megelőzési folyamatokba ne kelljen befolyniuk, a felelősséget teljesen áthárítják a munkahelyi vezetőkre. Leginkább csak az adminisztratív és különösen az események utáni regisztrációt végzik el. Nem ismerik a sajátos helyi viszonyokat és az adott ágazat speciális követelményeit. Nincsenek folyamatosan jelen, így a veszélyforrások feltárásában kevés szerepet vállalnak. Irreális árakon végeznek kockázatfelmérési, felülvizsgálati feladatokat.

Mindezek alapján úgy véljük, hogy az I. veszélyességi osztályba tartozó ágazatokban indokolt lenne a szakember folyamatos jelenléte és kötődése a munkáltató szervezethez. Amennyiben ez a diszkrimináció fogalmát kimerítve nem valósítható meg, úgy mindenképpen szigorúbban kellene ellenőrizni a munkabiztonsági felügyelőknek az előírt óraszámban történő jelenlétet és feladatellátást.

A munkabiztonsági ellenőrzés hatékonyságának növelésére - bővítve a felügyelők hatáskörét - új hatósági jogosítvány kerül bevezetésre. A munkáltató ezután kötelezhető, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről. Úgy vélem, ez már mindenképpen egy más stílusú hatósági ellenőrzés megtervezésének első lépését jelentheti, és egyben lehetőséget teremt arra, hogy a felügyelőségek szélesebb körű információkhoz jussanak.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a törvényjavaslatot összességében támogatja és azt elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

 

 

(14.50)

 

 




Felszólalások:  Előző  117  Következő    Ülésnap adatai