Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elnézést kérjek a szervezési probléma miatt. Most mind a ketten itt vagyunk - államtitkár úr is, én is -, és mind a ketten egyeztetésről jövünk. Elnézést kérek a késésért; a jövőben ezt igyekszünk elkerülni.

Engedjék meg, hogy ezek után rátérjek a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, és néhány mondatban ismertessem a kormány álláspontját a beterjesztett törvényjavaslatról.

Az önök előtt álló törvényjavaslat számos törvény módosítását tartalmazza. A változtatásokat egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében szükséges jogharmonizáció, másrészt a közelmúltban az értékpapírpiacon lezajlott események indokolják. Néhány törvény módosításának célja a jogszabályok közötti ellentmondás megszüntetése. Vannak a csomagban olyan javaslatok, amelyek az aktuálisan felmerülő társadalmi igények kielégítését szolgálják. Ilyen például a diákhitel bevezetése - ami a szeptemberi évkezdés miatt rendkívül sürgős a továbbtanulók és szüleik számára - vagy a jelzálogkölcsön-hitel felvételének egyszerűsítése, gyorsítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak, az itt működő vállalkozásoknak érdeke, hogy hazánk minél előbb az Európai Unió tagja legyen. A tagság azonban kötelezettségekkel is jár. A kötelezettségek egyike az állami támogatásnak az Unióban kialakított feltételeknek megfelelő nyújtása.

A javaslat a támogatási rendszer átalakításának részeként módosítást fogalmaz meg a társaságiadó-kedvezményekre, így a csatlakozásra Európai Unió-konformmá teszi azokat. E változás elengedhetetlen feltétele a versenyfejezet második félévi lezárásának, ugyanakkor nem érinti a csatlakozás időpontjáig megszerzett jogokat.

A módosítás a nagyberuházásokhoz 2011-ig igénybe vehető adókedvezményekre jogosultak körét korlátozza. A csatlakozás után csak azon vállalkozások számára biztosítja a kedvezményt, amelyek a beruházást a csatlakozás idejéig megkezdték. A magyar gazdaságnak a befektetésekre - így többek között a külföldi befektetésre is - nagy szüksége van, ezért az uniós normák alapján továbbra is indokolt támogatni adókedvezményekkel is a fejlesztéseket, amennyiben azok segítik például az elmaradott térségek felzárkóztatását, illetve új munkahelyeket teremtenek.

A törvény meghatározza az adókedvezmény alapvető feltételeit. Ennek alapján a kedvezmény odaítélése kormányrendeletben meghatározott, a mindenkori uniós előírásokat figyelembe vevő részletes feltételek és eljárási szabályok alapján kormányengedéllyel nyilvános határozat formájában történik. A törvényi feltételek különböznek attól függően, hogy a vállalkozás a fejlesztést hátrányos térségben vagy azon kívül valósítja meg.

Érdemi változás az eddigiekhez képest, hogy döntően új eszközökkel történő beruházást preferál, illetve támogatást csak a hátrányos térségben nyújt.

(9.20)

Új elem a feltételek között a foglalkoztatásnövelés mellett a kis- és középvállalkozások beszállítóként történő bevonása, amellyel közvetve a vállalkozások jövedelmi helyzete is javulhat. Nem elhanyagolható természetesen az sem, hogy milyen bevételről mond le az állam a beruházások ösztönzése érdekében.

A javaslatban szereplő mértékek mellett mintegy 60 milliárd forint az az összeg, amely évente a vállalkozásoknál marad. Ezzel együtt - különösen a külföldi részvételű társaságok adókedvezményének megszűnése miatt - 2003 után társasági adóból a jelenleginél több bevétellel lehet számolni.

Tisztelt Ház! Hasonlóan a társaságiadó-törvényhez, a helyiadó-törvény módosítására is az Unióhoz történő csatlakozás érdekében van szükség. A módosítás célja, hogy a csatlakozás időpontját követően a Közösség állami támogatásokra vonatkozó rendelkezésével és gyakorlatával összhangban lehessen helyiadó-rendeletet alkotni. A Közösség előírásai szerint ugyanis az "állam" kifejezés magában foglalja az önkormányzatokat is.

A vállalkozókat terhelő helyiadónemek esetén szintén előfordul, hogy a rendeletbe iktatott kedvezmény, mentesség ellentétes az uniós szabályokkal. A fent említett ellentmondás kiküszöbölése érdekében indokolt, hogy a helyi adókról szóló törvényben lefektetett, jelenleg széles körű önkormányzati kedvezménynyújtás lehetősége jellemzően a magánszemélyekre korlátozódjék.

A javaslat értelmében a csatlakozás időpontjától az önkormányzat az iparűzési adóval kapcsolatos rendeletalkotás során az adópreferencia tárgyában kizárólag arról dönthet, hogy egyrészt mekkora összegű adóalappal - legfeljebb 2 millió forint - rendelkező vállalkozókat kívánja kedvezményezni, illetve másodsorban milyen nagyságrendű legyen a kedvezmény összege.

A javaslat a helyi adók esetében is figyelembe veszi a szerzett jogok alkotmányos védelmének kötelességét és követelményét. A csatlakozás időpontjában ugyanis csupán a hatályban lévő határozatlan idejű önkormányzati kedvezményeket, mentességeket kell az önkormányzatnak hatályon kívül helyeznie. A határozott idejű kedvezmények, mentességek azonban lejáratig, de legfeljebb a csatlakozás időpontját követő ötödik év utolsó napjáig hatályban maradhatnak. Hangsúlyozom ismételten: a magánszemélyek számára az önkormányzatok változatlan szabályozási jogkörrel alkothatnak mentességi és különböző kedvezményi szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló törvény módosítása, az állami támogatási rendszer uniós szabályoknak megfelelő átalakítása, a hatékony közpénzfelhasználás és -ellenőrzés intézményi feltételeinek megteremtése érdekében szükséges.

A Magyar Államkincstár 1995 végével történő létrehozása elsősorban az államháztartás finanszírozási szükségletének csökkentését, a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőségét, a közpénzek korábbinál hatékonyabb ellenőrizhetőségét szolgálta. Az intézmény létrehozása jelentősen javította az állam pénzköltésének hatékonyságát, ugyanakkor a költségvetési gazdálkodás szempontjából ez nem volt elégséges. Ezért került sor 1999-től azon tevékenységek Államkincstárba integrálására, amelyek a költségvetési gazdálkodás szerves részét képezik, de eddig különböző szervezetek részfeladatként látták el. A feladatátcsoportosítások mára már lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy sor kerüljön az intézményrendszer átalakítására.

Három viszonylag homogén tevékenységcsoportot kell a kincstári rendszernek ellátnia: az államadósság kezelését, a pénzügyi, pénzforgalmi típusú feladatok ellátását és harmadsorban a költségvetési, nyilvántartási, ellenőrzési feladatokat.

Az államadósságok kezelését az államháztartási törvény felhatalmazása alapján 2001. március 1-jétől az Államadósság-kezelő Központ Részvénytársaság látja el. A pénzügyi, pénzforgalmi típusú feladatokat 2002-től a Magyar Államkincstár részvénytársaságként fogja végezni. A Kincstárnak így egyértelmű helye, meghatározott szerepe lesz a pénzpiacon. Képes lesz optimális kapcsolatot teremteni az államháztartáson kívüli szféra szereplőivel, így mindazon prudenciális biztonsági és informatikai követelményeknek eleget tesz, ami a többi pénzpiaci szereplő működési feltételeit is jelenti.

Az államháztartási hivatal a költségvetés végrehajtásában meghatározó szerepet tölt majd be. Feladatainak ellátását a területi államháztartási hivatalok segítik. A hálózat nem most került kialakításra, így nem jelent többletköltséget, hanem a korábbi intézményi struktúra átalakításával jött létre.

(9.30)

A hivatal létrehozása megteremti annak a lehetőségét, hogy a közpénzek elköltésének előzetes ellenőrzése, a kincstárnoki ellenjegyzés rendszere egy későbbi időponttól megkezdődhessen, és ezzel a kormányzati szintű ellenőrzési rendszer teljessé váljon.

Az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése hosszú folyamat, amelyet nem lehet egy lépésben megvalósítani. Most az intézmények szétválasztása, státusuk rögzítése, jelenlegi feladataik elhatárolása történik, erre épülhet később az ellenőrzési, nyilvántartási, költségvetés-tervezési és -végrehajtási rendszerek átalakítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló törvény módosítása két európai uniós előírással teremti meg az összhangot. A tőkeemelésre vonatkozó, közvetett adókról szóló tanácsi irányelv harmonizációja úgy valósul meg, hogy a bírósági eljárási illeték hatályos 2 százalékos mértéke a csatlakozással egyidejűleg 1 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a túlzott mértékű illetékbevétel-kiesés elkerülése érdekében a bejegyzés alsó limitösszege emelkedik. A kis- és középvállalkozás átruházásáról szóló bizottsági ajánlás rendelkezése szerint ezen vállalkozások fennmaradása érdekében a vállalkozások öröklés vagy ajándékozás útján történő megszerzését, valamint ilyen szervezetek átalakulását a vagyonszerzési akciókban és a cégbejegyzési díjakban ajánlatos érvényesíteni.

A magyar illetékszabályokban a bizottsági ajánlásokban foglaltak átvétele úgy lehetséges, hogy az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó örökösét, valamint a vállalkozói vagyont ajándékozás jogcímén megszerző megajándékozottat részesítjük illetékalap-kedvezményben. A javaslat szerint az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket 50 százalékkal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani, ha a vállalkozói vagyont a túlélő házastárs szerzi meg, minden más örökös pedig az illetékalap 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összege után fizeti az öröklési illetéket. Az előzőekben említett örökössel azonos mértékű kedvezményt kap a vállalkozást folytató megajándékozott is.

Tisztelt Ház! Amint arra bizonyára önök is emlékeznek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - meglehetősen heves parlamenti vitát követően - 1999 januárjában kapott nyomozati jogkört, ekkor kezdte meg működését a bűnügyi igazgatóság. Az eltelt két év tapasztalatai alapján bátran állíthatjuk, hogy a kétkedőknek nem volt igaza, és hogy ez az új, nálunk korábban ismeretlen, az adózással összefüggő bűncselekmények nyomozására specializálódott nyomozó hatóság létrehozása jó döntés volt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A bűnügyi igazgatóság és területi nyomozóhivatalai 2000-ben csaknem 2700 ügyben rendeltek el nyomozást és több mint 1500 ügyet tettek át vádemelési javaslattal az ügyészségre. Az áttett ügyek elkövetési értéke 10 milliárd forint felett volt.

Az újonnan alakított szervezeteknél a gyakorlat felszínre hozza azokat a jogszabályt vagy új szabályozást igénylő kérdéseket, amelyekkel a törvényalkotásnál a legnagyobb odafigyelés ellenére sem számoltunk és amelyek rendezése csak törvénymódosítással lehetséges. Ilyen szabályozási hiányosságról beszélhetünk a bűnügyi igazgatóság és az APEH elnökének viszonyát érintően. A bűnügyi igazgatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervezeti egysége, melynek tevékenységéért - mint ahogy az adóhatóság egészének tevékenységéért - az APEH elnöke felel. A bűnügyi igazgatóságról rendelkező törvény eddig ezt nem fogalmazta meg, és nem határozta meg a nyomozó hatósággal összefüggésben az elnök irányítási jogköréből fakadó feladatait sem. Ezt a hiányt pótolja a benyújtott törvényjavaslat, egyértelművé téve az adóhatóság irányítási és felelősségi viszonyait.

A nyomozó hatóság eljárását érintően a törvényjavaslat, amellett, hogy alapelemeiben nem változtat a bűnügyi igazgatóság által végzett feladatok körén és az adónyomozók intézkedési jogosítványain, két említésre méltó módosítást tartalmaz: lehetővé kívánja tenni a nyomozó hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése érdekében, hogy az adónyomozó a bűnügyi igazgatóság hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény elkövetőjét is elfoghassa, ha ellene elfogatóparancsot vagy személyi körözést adtak ki, illetőleg - az eljárás egyszerűsítése érdekében - az adóbűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti polgári jogi igény előterjesztésének jogát a pénzügyminiszterről az APEH-ra ruházza. Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, a dolog értelemszerű és világos: amennyiben a bűnügyi igazgatóság olyan ügyben nyomoz, amelynél a személy érintett különböző más jellegű hatóságok nyomozati ügyeiben, azt gondolom, szükséges és hatékony, ha megteszi azokat a lépéseket, amelyekkel az elkövető vagy éppen a körözés alatt álló személy a megfelelő helyre kerül.

Tisztelt Ház! A hallgatói hitel intézményét a kormány a 2001-2002. tanévtől kívánja bevezetni. Az alábbiakban ismertetem a hitelkonstrukció olyan kulcsfontosságú elemeit, amelyek lehetővé teszik, hogy valóban minden diák felvehesse a hitelt és megvalósuljon az eredetileg kitűzött cél: annak biztosítása, hogy minden tehetséges fiatal anyagi teherviselő képességétől függetlenül részt vehessen a minőségi felsőoktatásban.

Az elképzelések szerint a hitelt minden olyan hallgató igénybe veheti, aki akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, egyetemi vagy főiskolai alapképzésben, illetőleg kiegészítő alapképzésben vesz részt. A hallgatói hitelhez fedezet nélkül juthatnak hozzá a diákok, a hitel törlesztésére pedig jövedelemszerzéskor jövedelemarányosan lesznek kötelesek. A konstrukcióhoz ugyanakkor olyan törlesztési rendszernek kell társulnia, amely képes nyomon követni a jövedelemarányos teljesítést, illetve a beszedés kockázatát a lehető legkisebbre szorítja. A felvett hallgatói hitelek visszafizetésének biztosítékaként az önök előtt lévő törvényjavaslat szabályozza a hallgatói hitel törlesztésének mechanizmusát, különös tekintettel arra, hogy a beszedés rendszere lehetőség szerint zárt legyen.

Talán meglepő, hogy a diákhitel-törlesztés és -beszedés szabályai az adózás rendjéről szóló törvénybe kerülnek. Ennek alapvető oka, hogy a jövedelemarányos hiteltörlesztés legbiztonságosabb módja a beszedés szempontjából, ha az esedékes részletet a jövedelmet juttató munkáltató, illetőleg kifizető a személyi jövedelemadó szabályaihoz hasonlóan vonja le, vallja be és fizeti meg a hitelt folyósító diákhitelközpontnak, ezért ezeket az eljárási kérdéseket célszerű az ilyen típusú kötelezettséget egyébként szabályozó adóeljárási törvényben rendezni. Levonás hiányában a jövedelemadóhoz hasonlóan az esedékes részletet a diákhitelnél is az adósnak "önadózóként" kellene megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A törlesztés mellett a másik lényeges szabályozást igénylő kérdés az adatáramlás, hiszen kontrolladatok nélkül nem állapítható meg, hogy a kötelezett valóban annyit törlesztett-e, amennyit folyó jövedelmei alapján kellett volna. Tekintettel arra, hogy az esedékes részleteket közvetlenül a diákhitelközpont számlájára kell befizetni, a költségekkel való takarékosság érdekében és az adatvédelmi szabályokra figyelemmel a hiteltörlesztés adatait is a diákhitelközpont közvetlenül kapja meg az adósoktól, illetőleg a munkáltatóktól, kifizetőktől.

Az állami adóhatóság szerepét két vonatkozásban szabályozza a törvényjavaslat: egyrészt az adóhatóság adatot szolgáltat a hitelfelvevő hiteltörlesztés alapjául szolgáló jövedelméről a diákhitelközpontnak, másrészt az adóhatóság teremti meg azt a hatósági hátteret, amely szükséges a jogsértő munkáltatók, kifizetők és hitelfelvevők felderítéséhez és szankcionálásához. Amennyiben az adós nem teljesít, a tartozást az adóhatóság adók módjára hajtja majd be.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban lezajlott vállalatfelvásárlási események indokolják az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény jelenlegi szabályainak, illetve a felügyelet rendelkezésére álló eszközrendszernek a felülvizsgálatát.

(9.40)

A módosítás célja a pénz- és tőkepiacon lezajló folyamatok átláthatóságának biztosítása, a kisbefektetők érdekeinek védelme, a külföldi befektetők bizalmának megtartása. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a vállalatfelvásárlással kapcsolatos vizsgálat során valamennyi résztvevővel szemben gyorsan és határozottan léphessen fel, valamint az alkalmazható intézkedések és szankciók köre is bővül.

Az értékpapírtörvény hatálya bővül, és kiterjed a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre, valamint meghatározza a javaslat a közvetett tulajdont, illetőleg a közvetett befolyás fogalmát. Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység lesz a nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása. Ez a tevékenység csak a felügyelet engedélyével végezhető.

Meghatározza a javaslat a befolyásszerzést, illetve a befolyás mértékének számítási módját. Az átláthatóságot és a nyilvánosságot biztosítja, hogy befolyásszerzéskor a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő, 5 százalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további 5 százalékon felüli befolyásszerzést - az 50 százalékos befolyás eléréséig - a szerző fél köteles két naptári napon belül a felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. A részvénytársaság igazgatósága a bejelentés kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a bejelentésnek a részvénytársaság hirdetményi lapjában és a tőzsde lapjában való közzétételét.

Az 50 százalékos befolyás elérését követően a bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a 75, illetve a 90 százalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. A bejelentés elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvényesi jogok nem gyakorolhatóak.

A nyilvánosan működő részvénytársaságban a 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen a felügyelet által jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Az elfogadási nyilatkozat határidejét, zárónapját megelőző 15. napig bárki jogosult új nyilvános vételi ajánlat megtételére. Az ellenajánlat akkor tehető közzé, és a felügyelet akkor hagyhatja jóvá, ha a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább 5 százalékkal magasabb ellenértéket tartalmaz a korábbi ajánlatoknál.

A felügyelet feladatkörében ellenőrzi, illetve vizsgálja a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban a jogszabályi előírások és elvek betartását, érvényesülését. A felügyelet feladatának ellátása érdekében bővülnek az intézkedési lehetőségei. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályainak megszegése esetén 500 ezertől 100 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 2000 decemberi módosításakor a zárószavazás során koherenciazavar keletkezett. A koherenciazavar abból adódott, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének rendelkezésalkotási jogához módosítani kellett volna a jogalkotásról szóló törvényt, ami nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Ugyanakkor az eredeti, minősített többséget nem igénylő rendelkezések között több helyen elfogadásra került a felügyeleti rendelkezés. A jogbiztonság megköveteli e koherenciazavar megszüntetését.

Tisztelt Országgyűlés! A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosításának célja a jogharmonizáció biztosítása. Az Európai Unió irányelve által előírt tőkekövetelményre tekintettel, valamint a hitelintézet tulajdonosainak nagyobb felelősségvállalása, kockázatvállalása érdekében a javaslat a lakás-takarékpénztárakra vonatkozó minimális jegyzett tőke 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra történő felemelését fogalmazza meg.

A magasabb tőkekövetelményt új lakás-takarékpénztárak alapítása esetén 2001. július 1-jétől kell alkalmazni. A már működő pénztáraknál két lépcsőben kell végrehajtani a tőkeemelést. 2001. december 31-ig másfél milliárd forintot kell elérni, 2002. december 31-ig pedig 2 milliárd forintot. A szabad eszközök befektetésére vonatkozó szabályozást módosító rendelkezés megszünteti a magyar állampapír megkülönböztetett kezelését, az Európai Unió előírásainak megfelelően. A javaslat csatlakozásunk időpontjától pontosítja a fiókalapítás szabályait is.

Tisztelt Ház! A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának célja a hitelezési tevékenység gyorsítása, illetve az intézménytípus biztonságos működésének megőrzése. Ennek érdekében a javaslat visszaállítja azt a szabályt, amely szerint a földhivatal a jelzálog-hitelintézet jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmét soron kívül kezeli. E javaslat a bejegyzési kérelmek elbírálásának elhúzódását kívánja megakadályozni.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet ne csupán az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével nyújtott kölcsönök mellett, de ingatlanon alapított önálló zálogjogfedezet mellett is nyújthasson hitelt. E javaslat bővítené és színesítené a hitelezés eszközrendszerét. Az önálló zálogjog megvásárlása minden más hitelintézettől új jogi megoldást biztosít a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozásra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Befejezésül még azt kívánom megemlíteni, hogy a lakás-takarékpénztárakról szóló korábbi kormány-előterjesztést a kormány időközben visszavonta. Kérem a tisztelt Házat, hogy a megfelelő vita után és a módosító indítványok után az előterjesztést támogatni szíveskedjen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)