Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Azt hittem, még lesz egy szocialista hozzászólás, de akkor ezek szerint (Dr. Józsa István és Heringes Anita: Lesz!) az elmarad, jó. (Dr. Józsa István: Nem marad el, csak később lesz!) Köszönöm, elnök úr, a szót.

Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Mivel az államtitkár úr igen részletesen elmondta, illetve Bányai képviselőtársam is tovább mélyítette az ismereteinket a törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért én röviden beszélnék mindenről. Teljesen világos, hogy ez a törvényjavaslat két célt tűz ki maga elé. Az egyik cél az, hogy az e-kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémákat… ‑ hiszen ez a terület nagyon gyorsan változik, amihez nagyon gyorsan kell a szabályokat hozzáigazítani, és nemcsak változik, hanem elképesztő módon növekszik is, hiszen azt látjuk, hogy az online kereskedelemben éves szinten közel 10 százalékos növekedés tapasztalható, és az online kereskedelemnek a forgalma most már meghaladja a 300 milliárd forintot. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy az e-kereskedelemmel a fogyasztóvédelmet erősíteni kell.

Ennek a törvényjavaslatnak a másik célja pedig az, hogy ’18 végére az egész országot lefedő, legalább 30 megabit per szekundum sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra épüljön ki Magyarországon. Ehhez természetesen a piaci szereplőknek segítség kell, ez a törvényjavaslat az ő fejlesztéseiket segítő módosításokat javasol.

Nézzük akkor az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi lábának a megerősítését! Nagyon sokatmondóak az adatok, amelyeket itt olvashatunk. Az ellenőrzött cégek ‑ hiszen vannak azért fogyasztóvédelmi ellenőrzések ‑, amelyek e-kereskedelemmel, online kereskedelemmel foglalkoznak, vonatkozásában az utóbbi három év eredményét tekintve azt lehet mondani, hogy ezeknek a cégeknek a 80 százalékánál találtak valamilyen hiányosságot. Már ez is egy nagyon sokatmondó adat, de az meg még inkább sokatmondó, hogy az ismételt ellenőrzések, tehát az utóellenőrzések során 2015-ben ‑ és ráadásul ez egy növekvő tendenciát mutat, hiszen ez a szám 2013-ban még csak 41 százalék volt ‑ 63 százalék, ennyi azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknél további hiányosságokat tárt fel a vizsgálat.

Azt lehet tehát látni, hogy az online kereskedelemben részt vevő cégek tekintetében nagyon sok hiányosság van, és mivel ez a szektor nagyon dinamikusan növekszik, ezért a felhasználók panaszai is nagyon dinamikusan növekedtek, ezért mindenféleképpen változtatni kellett. Itt a legtöbb fogyasztói panasz az elállási jogra vonatkozott, illetve arra, amit itt már Bányai képviselőtársam is említett, hogy nagyon sok esetben ezeket a cégeket, miután valamilyen fogyasztói panasz megszületett, nem lehetett elérni sem elektronikus módon, sem egyébként telefonon vagy más módon. Ezért tehát az első módosítás arra vonatkozik, hogy jöjjön létre az a feketelista, amely azoknak a cégeknek a nevét tartalmazza, amelyek súlyos jogsértéseket követtek el, és nagyon sok fogyasztóvédelmi panasz irányult ellenük.

A másik, szerintem nagyon fontos módosítás ‑ ezt éppen Bányai képviselőtársam is említette ‑, hogy nem volt visszatartó ereje azoknak a büntetési tételeknek, amelyek az eddigi törvényekben, szabályokban megállapításra kerültek. Valóban, egy 15 ezer és 500 ezer forint közötti büntetés, főként egy olyan nagy, online kereskedelemmel foglalkozó cégnél, ahol több tíz, több száz milliós forgalmat bonyolítanak, egy ilyen mértékű bírság nem fog elrettenteni a további jogsértésektől. Éppen ezért a jogszabály az ismételt jogsértést megállapító döntés alapján az elkövető kkv-t a tervezett, tehát a most elfogadásra kerülő vagy az a szabályozás, amelyről most fogunk szavazni, ennek megfelelően 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatja, tehát azt lehet látni, hogy a bírságokat ez a javaslat meg kívánja négyszerezni. Én azt gondolom, hogy ennek azért már lehet valamifajta visszatartó ereje.

Ha megnézzük a törvényjavaslatnak a másik célkitűzését, az az országot lefedő nagy, 30 megabit per szekundum sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúrának a kiépítésére vonatkozik. Nyilván ezzel az a cél, hogy van egy uniós előírás, amely ezt a célkitűzést 2020-ra egyébként Magyarország számára mint kötelezettséget előírja, és a kormány által elfogadott „Digitális jólét” program azt mondja, hogy ez ne 2020-ra, hanem már 2018-ra valósuljon meg, ehhez viszont minden olyan szabályozásbeli könnyítés szükséges, amely könnyíti a beruházóknak az életét. Itt szerintem a legfontosabb ‑ és csak ezt az egyet említeném meg ‑ az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény X. fejezete, amelynek a módosítása arra épül, hogy az elektronikus hírközlőhálózatok építésére vonatkozó szabályzást közelítse a más közművek, tehát a villamosáram- vagy gázközművek építésénél irányadó szabályokhoz, ezzel is gyorsítva a tulajdonosi hozzájárulások megszerzését. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos pont, amelyik gyakorlati segítséget tud nyújtani a hálózat fejlesztésére, a hálózat építésére vállalkozó vállalkozások számára, megkönnyíti az ő beruházásaikat és fejlesztéseiket.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy fontos törvényjavaslatról van szó, felmerülő, valóban felmerülő problémákra gyakorlati válaszokat ad ez a törvényjavaslat, ezért a KDNP a maga részéről támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.20)