Felszólalás adatai

HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem.

ELNÖK: Akkor szóljon hozzá!

HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazán egy hosszú hozzászólással készültem, de előterjesztő képviselőtársam gyakorlatilag elmondta, amit én a hozzászólásomban el akartam mondani. Így aztán átváltok egy másik szalagra.

Sok víz lefolyt folyóinkon, sok belvíz és sok aszály történt azóta, mióta a rendszerváltás elindult, és itt megbomlott sok minden, ugyanis változott a földhasználat, földtulajdon, és változott a vízgazdálkodás rendszere emiatt. És aztán a politika és egyéb más szereplők meg a kényszerek hatására megbomlott az a rendszer, ami a helyi vízgazdálkodást, a vízgazdálkodási társulatok és a földhasználók együttműködését meghatározta.

1995-ben megszületett egy törvény, ami alapján úgy-ahogy működtek a társulatok. Aztán észrevettük, mi, akik ott élünk, benne vagyunk a dologban... - én indíttatásomnál fogva hallom azoknak a parasztembereknek a szavát, akik ágálnak az érdekeltségi hozzájárulás ellen. Amikor nincs aszály, akkor azok, akiknek belvize van, amikor aszály van, akkor azok, akiknek nem jut öntözővíz, és aztán hallom azoknak a szavát is, akik a vízgazdálkodásért felelős vízgazdálkodási társulati vezetőként, intézőbizottsági tagként, küldöttként azt vetik a szemünkre - persze a gazdák szemére -, hogy te jó isten, hát nincs pénz, nem tudjuk biztosítani a víz odavezetését, nincs pénz, nem tudjuk megoldani a víz elvezetését, ha kell. Úgyhogy mi úgy gondoltuk, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy sokkal plasztikusabban, sokkal érthetőbben legyen meghatározva a vízi társulatok szabályrendszere, hogy értse mindenki, hogy mit kell tennie, ha vízitársulati vezető, és mit kell tennie akkor, ha a szolgáltatásokat igénybe vevő érdekelt.

Most azért vitatkoznék Balogh képviselő úrral, aki persze állítólag bizottsági többségi véleményt mondott el. Azt mondta, hogy ő benyújtotta azt a képviselői indítványát, hogy csökkenjen vagy töröljék el az aszályos területeken az érdekeltségi hozzájárulást, és mivel ez nincs benne, például ezért se támogatják. Képviselő úr, ha elolvasta volna ezt a javaslatot, akkor olvashatta volna benne, hogy benne van, hogy lehet méltányos esetekben csökkenteni, sőt az érdekeltségi hozzájárulás a javaslat szerint többszintű. Van egy alap-hozzájárulás a javaslatunk szerint, és van egy emelt hozzájárulás abban az esetben, ha fejlesztenek az adott területen, többletmunkát végeznek, csak ehhez persze demokratikus döntést kell hozni, mint ahogy mi is itt a parlamentben demokratikus döntést hozunk - a küldöttek hozzák meg a küldöttgyűlésen az intézőbizottság javaslatára a döntésüket.

A küldötteket egyébként küldöttválasztó fórumokon kellene megválasztani. Nem akarok én most a részletekbe belemenni, csak azért szeretném azt elmondani, és megértetni legalább itt a Házban azokkal, akik érdekeltek a vidéki vízgazdálkodás biztosításában, hogy a vízi társulatokra az érintettek és feladatok végrehajtása érdekében szolidaritási alapon szükség van, és az nem megy, hogy akinek dombon van a földje, az nem fizet érdekeltségi hozzájárulást, mert oda nem tudnak vizet vezetni, mondjuk, adott esetben, meg onnan nem kell vizet elvezetni. És hogy ezt nem értik a vidéki emberek, abban bizony nekünk, politikusoknak nagy szerepünk van, mert mi butítjuk le őket arra a szintre, hogy ne vegyék észre a saját érdekeiket. Mert ha nem fizetnek érdekeltségi hozzájárulást, akkor jövőre se, meg aztán se, meg aztán se lesz lehetőség arra, hogy oda- vagy elvezessék a vizet, vagy akár visszatartsák a vizet, mint amit Orosz képviselőtársam megemlített nagyon helyesen.

Egyébként itt csak hadd jegyezzem meg, hogy tűzoltókocsit sem akkor szoktunk venni, amikor tűz van, hanem előre felkészülünk arra, hogy ha esetleg tűz lesz, akkor legyen tűzoltókocsink. Nos, ezért kell érdekeltségi hozzájárulást fizetni, meg ezért szeretnénk, ha az állam is arányosan részt vállalna a költségvetésben meghatározott szintig, mértékig a vidéki mezőgazdasági önkormányzati belvízkárok elhárításáért való munkában.

Egyébként az a kifogás, hogy 2010-ben már nem lesz költségvetési elhatárolás, normatíva, szerintem - most kimondom, de lehet, hogy ezért megköveznek majd, ha hazamegyek - nem olyan nagy gond, eddig sem volt igazából. Majd lesz 2011-re, amikor majd jön a Fidesz, és akkor majd ő mindent megold. Egyébként, képviselőtársaim, nevetséges az, hogy tulajdonképpen azt mondják, hogy előrántottuk az utolsó pillanatban, és most a végén akarunk megoldani dolgot. Ha elolvassák, akkor látják, hogy négypárti önálló képviselői indítványként került be a Ház elé: egy MDF-es, egy KDNP-s, egy SZDSZ-es és egy szocialista képviselő adta be.

(15.40)

Milyen érdekes, egyszer csak a KDNP-s képviselő megvilágosodik és kilép ebből az egyezségből, s most a Fidesz azt mondja, hogy ő ezt majd megoldja. Hogy oldja meg? Majd ad pénzt külön a parasztoknak azért, hogy fizessék az érdekeltségi hozzájárulást? Vagy a költségvetésből úgy, hogy elvesz a városi emberektől több pénzt adó címén, és majd azt adja oda normatívaként? Vagy hogy? Hát ezt nem lehet így megoldani!

Azért vagyunk itt, hogy próbáljunk megoldásokat keresni olyan problémára, ami fontos a magyar gazdaság, a magyar biztonság érdekében. S mivel én azt látom, hogy az állami vízügyi szolgálat a vízi társulatok nélkül a feladatok megoldásában sem lenne olyan hatékony, mint persze ahogy a vízi társulatok se lennének hatékonyak az állami vízügyi szolgálat nélkül, ezért mindent meg kell tenni, hogy megfelelő törvénnyel és megfelelő támogatással biztosítsuk ennek a szerveződésnek - ami persze nem gazdasági társaság, úgyhogy én ezt vitatom, de ha ez lenne a megoldás, akkor szerintem keressük erre is a megoldást - a működését, mert nekünk közös feladatunk, hogy a vízi társulatok működését minden módon segítsük.

Én már tegnap is, amikor a bizottsági ülésen a kormány képviselője azt mondta, hogy kodifikációs problémák miatt nem támogatja ezt, akkor bele akartam szólni, de ott túl sokan voltunk, és nem mondtam el. Könyörgöm, négy képviselő adta be! És amikor a kormány a háta mögött hatalmas jogi apparátusokkal ad be törvényjavaslatokat - most a legszélsőségesebb irányba megyek -, azokat a többség megszavazza, majd az Alkotmánybíróság visszaadja? Ugyan már! De van ennél rosszabb is: amikor a minisztérium beadja a javaslatát, majd utána jön rá, hogy húha, ki kéne javítani, adjátok már be. Ez nem megoldás! Miért kellett várni idáig, hogy kodifikációs problémákat vessünk fel, miért nem lehetett tavalytól idáig ezt a problémát rendezni? S még ezután is lehet szerintem; mi készen állunk arra, hogy a problémákat kijavítsuk.

Egyébként azt látom, nem az a legnagyobb gond a javaslatunk elfogadásában, hogy mi külön akartuk választani ezt a témát, és önálló törvénnyel kívántuk a vízi társulatok munkáját szabályozni, mert ha csak ez lenne, akkor nyugodtan lehetne azt mondani, hogy emeljük be a vízgazdálkodásról szóló törvénybe önálló fejezetként, és menjen a dolog tovább. Én azt gondolom, hogy inkább hatásköri viták vannak: kihez tartozzék, ki legyen a gazdája a területnek? Ennek eldöntése persze nem a mi feladatunk, nem a volt MDF-es képviselőé, nem az SZDSZ-es képviselőé, nem a szocialista képviselőé, hanem a kormány feladata. Döntse el a kormány, és mi tudomásul vesszük. Nem ez a leglényegesebb pontja a javaslatunknak, hanem az, hogy biztonságos alapokra helyezzük a vízi társulatok munkáját, hogy beemeljük a közbeszédbe, a köztudatba, hogy miért van erre szükség, hogy az együttműködés a vízügyi szolgálat és a vízi társulatok között azok érdekében, akikért a törvényjavaslatot benyújtottuk, jó legyen.

Azt kérem mindenkitől, a kormánytól, képviselőtársaimtól, azoktól is, akiket esetleg megsértettem, hogy fontolják meg a törvényjavaslatunkat, és segítsenek abban, hogy ez a javaslat önállóan vagy a vízgazdálkodási törvénybe beillesztve, de tartalmát, a lényegét tekintve elfogadásra kerüljön. Ezt kérem önöktől, és kérem, hogy értsék meg az indokaimat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)