Felszólalás adatai

Nem értem! Nem értem, mert ha igaz az, hogy mindannyian érdekeltek vagyunk a gyógy- és termálvízkincsünk megóvásában, az energiakincsünk megóvásában, ha mindannyian érdekeltek vagyunk abban, amiről Farkas Sándor és Gőgös Zoltán is szinte egyöntetűen beszélt, hogy igen, legyen lehetőségük a mezőgazdasági kistermelőknek, kertművelőknek felhasználni ezt az energiát, és ha mindannyian egyetértünk abban is, hogy húsz év eltelt, és nem szabályoztuk megfelelően - ezt most hadd mondjam mind a két oldalnak - ezt a területet, hát akkor mi volt az oka annak, és nem tudom és nem értem, hogy miért nem kerülhetett egy előkészítettebb javaslat a tisztelt Ház elé. Nem értem, hogy ebben a javaslatban az előkészítés során miért nem egyeztettek például a gyógy- és egészségturisztikai szakma képviselőivel. Nem értem, hogy miért nem egyeztettek azokkal a tudományos műhelyekkel, szakmai képviseletekkel - amelynek a levelét egyébként Szél Bernadett az előbb felolvasta -, hiszen semmi mást nem kellett volna, csak figyelembe venni.

Azt sem nagyon értem, hogy miért nem készítettek semmiféle hatásvizsgálatot vagy nem használtak fel semmi olyan tanulmányt, amely a törvénymódosítás szakmaiságát hivatott lenne alátámasztani.

(12.50)

Azt se nagyon értem, hogy a parlament elé kerülve ez a törvényjavaslat miért csak a mezőgazdasági bizottság által lett megtárgyalva, miért csak a fenntartható fejlődés bizottsága által (Babák Mihály közbeszól.) lett megtárgyalva, miért nem adtak lehetőséget erre például a sport- és turizmusbizottságnak, mert vannak e kérdésnek sportvonatkozásai, egészségügyi vonatkozásai és jelentős részben gyógyturisztikai vonatkozásai, valamint miért nem adtak lehetőséget a gazdasági bizottságnak is arra, hogy ezt a kérdéskört megtárgyalja, hiszen mindenképpen van turisztikai, gazdasági, mezőgazdasági szempontja és a fenntartható fejlődés biztosítását igénylő szempontja is ennek a törvénytervezetnek. Azt sem értem, hogy miért ez a kapkodás, hiszen a mezőgazdasági termelők - itt a vita során mondták el sokan egyébként, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt - 2015 júniusáig halasztást kaptak a visszasajtolás kötelezettsége alól; miért ne lehetett volna ezt az időt kihasználni arra, hogy egy alapos és szakmailag támadhatatlan törvénymódosítás kerüljön a tisztelt Ház elé?

Íme, itt az eredmény: még el sem fogadta a Ház a törvényjavaslatot - én nagyon remélem, hogy ebben a formában nem fogadja majd el -, de már mindkét oldalról elhangzott, hogy mit kellene módosítani ahhoz, hogy ez jó legyen, nagyon helyesen. Megfogalmazták ezt a szakmai műhelyek, tudományos intézmények is, de már létrejött egy másik elem is, hogy már sikerült például a gyógy- és egészségturisztika szakmai képviselőit és a fiatal gazdákat egymás ellen hangolni, meg még a szakmai tudományos műhelyeket is, mert nézzék meg ezeket a nyilatkozatokat, amelyeket eljuttattak hozzánk, és amelyeket majd még eljuttatnak hozzánk annak érdekében, hogy melyikük miért nem tartja alkalmasnak ezt a törvénytervezetet arra, hogy elfogadjuk.

Én például gyógy- és egészségturisztikai szempontból aggályosnak tartom ezt a törvénytervezetet. Aggályosnak tartom egyébként azért is, mert nincs összhangban a most formálódó gyógy- és egészségturisztikai stratégiával, és aggályosnak tartom azért is, mert elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósítását, és így a geotermikus energia felhasználásának fejlesztését is, de nem csak ezt, mert itt megvádolhatnának szakmai szűklátókörűséggel. De a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását is veszélyeztetné, hiszen - ezt most hadd idézzem önöknek szó szerint - ebben a nemzeti vízstratégiában, amely társadalmi vitán van jelenleg, ez a mondat szerepel: "A fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően a csak hőhasznosítást követően a visszasajtolást teszi szükségessé." - nemzeti vízstratégia, 61. oldal. Messze teljesen egyet lehet ezzel érteni, én azt gondolom, és mindez azt támasztja alá, hogy ha még ezzel a két stratégiával sincs meg a megfelelő összhang, akkor mindenképpen indokolt lenne, tisztelt államtitkár úr, ezt a törvénytervezetet visszavonni, megbeszélni a tudományos műhelyekkel, az érintett területekkel, a szakmai szervezetekkel, és utána egy olyan időtálló törvényjavaslatot idehozni a Ház elé, amely már az eddigi vita alapján is meg tudja teremteni azt a közös gondolkodást és azokat a közös pontokat, amelyek - főleg a mai viszonyok között - természeti erőforrásaink, energiakincsünk megőrzése, megóvása és ésszerű felhasználása érdekében mindenképpen szükségesek.

De hadd szóljak néhány szót a gyógy- és egészségturizmusról, mert ez egyébként, ha egy ellenzéki képviselőnek nem is hinnék el, hadd mondjam el, hogy az önök által összeállított Széchenyi-tervben szerepel, nagyon helyesen, hogy Magyarország, persze, a világ ötödik gyógyturisztikai nagyhatalma, és az is igaz, hogy az ország területének a 80 százaléka alatt valamilyen termál- vagy gyógyvízkincs található, de nem korlátlan. Ha korlátlanul használjuk fel, nagyon könnyen odajuthatunk, hogy utána csak nézegetünk, és mesélnek majd az unokáink meg az unokáinknak arról, hogy milyen komoly gyógy- és termálvízkincsekkel rendelkezett az ország. Hiszen Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után mi vagyunk a világ ötödik gyógy- és termálvíz-nagyhatalma, és ez is arra kötelez minket, hogy nemcsak a gyógy- és egészségturizmus területén, hanem minden területen nagyon óvatosan és a fenntartható fejlődés követelményeit szem előtt tartva bánjunk ezzel a kinccsel.

Ez egy komplex megközelítést is igényel természetesen, mert én a gyógy- és termálturizmus területéről elmondhatom önöknek - a Széchenyi-terv érvelésrendszere alapján is -, hogy igen, ez hozza az országnak a legtöbb vendéget, itt képződik a legtöbb bevétel, egyébként a gyógy- és termálturisztikai létesítményeket látogatják a legtöbben, nemcsak a külföldiek, hanem a belföldiek is, és nagyon nagy szükségük van rá, mert sajnos Magyarországon nagyon magas a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők aránya. Valóban volt már példa arra évekkel ezelőtt, hogy bizony-bizony, Hévízen megcsappant a tó vízszintje, és meg is ijedtünk, hogy ez majd milyen komoly következményekkel jár. Ez a példa is azt mutatja, hogy ha olyan fontos egy ágazat - a gyógy- és termálturisztikai, egészségturisztikai ágazatról beszélek -, ahol önök is leírják azt, hogy nem érvényesül a szezonális hatás, az átlagos tartózkodási idő hosszabb, mint más területeken, a fajlagos költés majdnem 40 százalékkal magasabb, mint a turizmus más területén, ha leírják azt, hogy minden elköltött 100 forint 167 forint pótlólagos termelést indukál, valamint azt is, hogy a gyógy- és termálturizmusban létrejött minden 100 új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt, és amelyek nyilván igaz adatok, akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy az erre épülő gyógy- és egészségturizmusnak, amely a gyógy- és termálvízkincsünkre épül, mindenképpen nagyobb védelmet kell biztosítani.

Igenis meg kell teremteni annak a lehetőségét, mert a nagyobb védelem csak úgy biztosítható, hogy nemcsak a kertgazdálkodókkal beszéljük ezt meg, nemcsak a gazdákkal beszéljük meg, nemcsak a mezőgazdasággal, és nem hangoljuk egymás ellen a turizmus és a mezőgazdaság vagy éppen az energetika vagy a fenntartható fejlődés szempontjait, hanem arra törekszünk, hogy megteremthessük ennek az egységét. Én azt gondolom, hogy megteremthető ez az egység, nem kellene abból presztízskérdést csinálni, már csak a mostani vita során sem, hogy a kormány vonja vissza ezt a javaslatát, és egy alaposabb szakmai egyeztetés után terjessze ide a Ház elé, mert ha ebben a formában fogadják el, azzal nemcsak a gyógy- és egészségturizmus, hanem egész Magyarország veszíthet.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én egyetértek az előbb szóló képviselőtársammal a kormánypárti oldalról, aki azzal a hasonlattal kívánta nyomatékosítani a mondanivalóját - Turi-Kovács Béláról van szó -, hogy hát, most ugorjuk meg, ugorjunk. Csak annyit tennék csöndben hozzá, hogy nézzük meg, hogy hova ugrunk, mert lehet a szakadékba is, és én, ha lehet, oda nem szeretném követni ebben önöket. Többségében mindannyian abban vagyunk érdekeltek (Babák Mihály közbeszól.), hogy ezeket az értékeinket megőrizzük, hogy a gyógy- és termálvízkincsünket megőrizzük, felhasználhatóvá tegyük egyébként a mezőgazdaság számára is, de azzal a feltétellel, hogy ne vesszen el ez a gyógy- és termálvízkincs sem az ország, sem a világ számára. Nem holnap fog ez bekövetkezni természetesen, mert mondhatják, hogy most indokolatlanul vészharangokat kongatok, de hosszú évek alatt, évtizedek alatt, ha most rosszul szabályozzuk, akkor bizony-bizony, előállhat egy olyan helyzet, amelyet sem a kormánypárt, sem az ellenzék egyáltalán nem akar.

Úgyhogy én azt javaslom önöknek, hogy vonják vissza ezt a törvénytervezetet. Ha nekünk nem hisznek, beszéljék meg a szakmával, a tudományos műhelyekkel, a szakmai szervezetekkel, és én biztos vagyok abban, hogy sikerül egy olyan szabályozást kialakítani, amely előmozdítja ezen a területen is a szabályozás hiányosságait. 2015 júniusáig van erre lehetőség, addig senki nem veszélyezteti azt, hogy a gazdák felhasználhatják a termálvizet, addig pedig lehetőség van arra, hogy egy alaposabb szabályozás kerüljön a tisztelt Ház elé.

Én ezt kérem önöktől, és ezt javaslom, mert ebben a formájában a Magyar Szocialista Párt számára ez a törvénymódosítás nem támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a független képviselők soraiban.)