Készült: 2024.03.28.20:59:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

271. ülésnap (2005.11.24.), 96. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:20


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves jelen lévő Állatorvosok! Engedjék meg, hogy más megközelítésben mondjak véleményt erről a törvényjavaslatról.

A törvényjavaslat általános indoklása egy új állat-egészségügyi törvény megalkotásának szükségességét az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkban, a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányzati célkitűzésben, valamint a hazai jogszabályi háttér megváltoztatásában látja. Úgy érzem, a konstruktív kritika szellemében akkor járunk el, ha a törvényalkotó által idézett célkitűzések érvényre jutását kérjük számon a törvényjavaslaton. Az EU-csatlakozás és az egyéb jogszabály-módosulások által indukált igény nem tükröződik az új törvényben, hiszen elsődlegesen technikai jellegű módosításokra került sor. Ugyanakkor egy új törvénytől joggal elvárható struktúrát, az európai uniós szabályozást implicite felvállaló szakmai elveket, továbbá feladatcsoportokat nem tartalmaz a tervezet. A törvényből hiányzik az elvi koncepció, és ezt a részletező szabályozási elemek törvénybe emelése hivatott pótolni, jóllehet ezek nagyrészt a rendeleti szabályozás tárgykörébe tartoznak. Például igen részletesen foglalkozik konkrét hatósági tevékenységekkel ahelyett, hogy elveket és fő feladatcsoportokat határozna meg. Nem fogalmazta meg a hatósági tevékenység korszerű szemléletét és gyakorlatát sem, pedig az egyre gyorsabban változó élelmiszer-ipari folyamatokat követni tudó hatósági engedélyező, ellenőrző és végrehajtó tevékenység törvényi alapjainak megteremtésére ez a törvény teremthetett volna lehetőséget.

Az állat-egészségügyi igazgatási szervezet különböző szintjeinek kijelölésén ugyancsak túllép a törvénytervezet, amikor a különböző szintek feladatainak részletes szabályozását is felvállalja. Ezt a jogalkotói szereptévesztést talán legplasztikusabban az állat-egészségügyi bírság ide vonatkozó paragrafusai tükrözik, ahol a bírság összegszerű tételezését is tartalmazza a törvény, holott a törvénynek csupán az állat-egészségügyi bírság elveit kellene rögzíteni. A törvényalkotó önmaga által meghatározott másik célja, a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányzati célkitűzés szintén feledésbe merült a törvénytervezet kidolgozása kapcsán. A közigazgatási reform elveit és céljait az egyszerűbb, hatékonyabb és kisebb költséggel működtethető közigazgatás szolgálná. A kisebb költségkeret már eleve adott, ugyanis ezt írja az előterjesztés indoklása: “A központi költségvetési megszorításokból adódóan az állat-egészségügyi szolgálat évről évre egyre nehezebben finanszírozza feladatai ellátását.ö Erről beszélt Ódor Ferenc képviselőtársam is.

A törvényjavaslat az állat-egészségügyi közigazgatást mégis tovább bürokratizálja, központi tevékenységeket három intézményhez is telepít, ugyanakkor további új intézményt is létrehoz. A benyújtott törvényjavaslat jelenleg inkább egy komplex rendelet ismérveivel rendelkezik, ezért mostani formájában további alapos átdolgozást igényel. A szükséges átdolgozás kapcsán szerencsés lenne az élelmiszer-gazdaság szervezeteit bevonni a munkába, hiszen csak ezáltal biztosítható az egyeztetett szakmai koncepció törvényi megjelenítése egy új előterjesztésben. Várjuk ennek az immár szakma által is legitimált új előterjesztésnek a mielőbbi benyújtását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai