Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Egy ritka egybeesés ez, hogy egy ilyen jelentőségű Európa tanácsi kisebbségi okmány, illetőleg egy fontos magyar kisebbségi döntés egy időpontban zajlik le a Magyar Országgyűlésben.

Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye az első jogilag kötelező multilaterális okmány, mely általánosságban a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja. Célja a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogelvek meghatározása, amelyeknek tiszteletben tartására az államok kötelezettséget vállalnak. A meghatározó lépést az ET tagállamai állam- és kormányfőinek '93. október 8-9-én Bécsben tartott csúcsértekezletén tették meg.

Egyetértettek abban, hogy az Európában a történelem megrázkódtatásai között létrejött nemzeti kisebbségeket védeni és óvni kell, hogy ezzel is a békéhez és a stabilitáshoz járuljunk hozzá. Az állam- és kormányfők úgy határoztak, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére jogi jellegű kötelezettséget vállalnak. Az ET kisebbségi keretegyezményében lefektetett elvek alkalmazását a nemzeti törvényeken és megfelelő kormányzati politikán keresztül kell érvényesíteni.

A keretegyezmény sajnálatosan nem foglalja magába a kollektív jog elismerését. Tudvalevőleg a magyar kisebbségi jogvédelem a kollektív jogok elvén nyugszik. A hangsúlyt a keretegyezmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmének biztosítására helyezi, akik jogaikat egyénileg vagy másokkal közösségben gyakorolhatják. Ebben a tekintetben az ET keretegyezménye más nemzetközi szervezetek által elfogadott okmányok megközelítésmódját követi.

Az Országgyűlés '95-ben a 81-es országgyűlési határozatával erősítette meg az ET Strasbourgban, '95. február 1-jén létrehozott keretegyezményét. Az Országgyűlés határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy a megerősítésről szóló okiratot az ET főtitkáránál letétbe helyezze. Erre '95. szeptember 25-én került sor.

Ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság vonatkozásában nemzetközi jogi értelemben a '98. február 1-jén hatályba lépett keretegyezmény rendelkezései a magyar jogrendszer részévé váljanak, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló '82. évi 21. törvényerejű rendelet bekezdése alapján törvénnyel kell kihirdetni. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés által már megerősített nemzetközi egyezmény kihirdetéséről van szó, és hogy a keretegyezmény '98. február 1-jén életbe lépett, a kormány indítványozta a törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalását.

Hadd jegyezzem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy '99 első felében lesz esedékes a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtása ellenőrzésének gyakorlati megkezdése. A keretegyezmény alapján az Európa Tanács miniszteri bizottsága létrehozott már egy szakértői bizottságot, amelynek feladata, hogy a miniszteri bizottság által elfogadott útmutató és az országjelentések alapján ajánlásokat dolgozzon ki az egyes tagállamok vonatkozásában. Ez az ellenőrző mechanizmus ugyanannyira figyelemre méltó, mint maga a kisebbségi keretegyezmény, és egy fontos lépést, talán meghatározó lépést jelenthet egy modern európai kisebbségvédelmi rendszer kialakulásának az irányába. A keretegyezmény alapján előírt első országjelentést az igazságügyi miniszter előterjesztésében a kormány '99. február 4-én elfogadta.

A kormány nevében kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)