Felszólalás adatai

VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném cáfolni, hogy bármilyen körben elhangzott volna a miniszterelnök úr szájából, hogy a Fidesz választási kampányát egyetlen állami beruházáshoz kívánja kötni. A Fidesz célja ugyanis az, hogy négyéves tevékenysége alapján nyerje el a választók bizalmát.

Ezek után az önök kérdéseire hadd válaszoljak. A kormánybiztos úr az új Nemzeti Színház tervezése során nem kíván pályázat nélkül egyetlen olyan tervezői megbízást sem adni, amelyre jogszabály pályáztatási kötelezettséget ír elő. Mindössze arról van szó, hogy a hatályos jogszabályok adta keretek között, azok előírásait megtartva, olyan részletességgel készíti elő az új Nemzeti Színház építési munkáit, ahogy ez egy ilyen jelentőségű állami beruházás esetében elvárható és indokolt. Ez nem az álmodozások kora, hanem a megvalósításé. Az előkészítés hiánya vezethetett oda, hogy az Erzsébet téri beruházás összege az első kormányhatározathoz képest milliárdokkal megnőtt. Az ötletszerűség pedig nem fér össze véleményünk szerint egy ilyen mértékű és jelentőségű beruházás lebonyolításával.

Ezért az új Nemzeti Színház megvalósításának jelenlegi szakaszában a kormánybiztos úr a kellő gondosságot tanúsítva a 16/1998-as KTM-rendelet 1. § (4) bekezdése alapján - mint a tervezés kezdeményezője - egyidejűleg több tervezőtől, külön tervezői szerződés alapján tervjavaslatokat kér, pontosan tudva, hogy mit és mennyiért akar. E lépésével a kormánybiztos úr a költségvetés szempontjainak szem előtt tartásával több milliárd költségmegtakarítást érhet el a tervjavaslatok elkészülte után.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény 32. §-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezés és az építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló fent hivatkozott miniszteri rendelet előírásának megtartásával került sor tegnap a Magyar Építész Kamara és a kormánybiztos közötti közös nyilatkozatra, amely az eddigi lépéseket törvényesnek tartja, s a továbbiakra nézve is megállapodás született.

A polgári koalíció kormányának a véleménye az, hogy nem lehet olyan sürgős ügy, mely a törvények nagyvonalú kezeléséhez vezethetne.

Az egyéb szervezeti formák, vagyis a pártok, szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek - hiszen ezek egyaránt beleférnek - és a közhasznú társaság közti különbségek, akárcsak a költségvetési gazdálkodás szempontjainak megfelelő leírása több kötetnyi szakirodalom ismertetésének kötelezettségét róná rám, ezért ez alkalommal csak a képviselő úr által is kiemelt áfaalanyiság tekintetében rögzíteném a következőket:

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 4. § szerint adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki, amely saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

Fentiekből kitűnően a közhasznú társaság általános áfa-alanynak minősül, vagyis mindazokban az esetekben befizeti az áfát, amikor a törvény ezt előírja, illetve mindazokban az esetekben visszaigényli az áfát, amikor ezt a törvény lehetővé teszi.

A kérdésre, hogy kitől igényelhető vissza az áfa, a törvény rendelkezése egyértelmű: az APEH-től. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)