Felszólalás adatai

A kisajátítási törvény eddig is tartalmazott olyan környezetvédelmi, természetvédelmi elemeket, amelyek rendkívül fontosak hazánk jövője és a nemzeti vagyon védelme szempontjából, itt még a környezet- és a természetvédelem mellett a vízgazdálkodást és a fenntartható erdőgazdálkodást és erdőtelepítéseket is meg kell említenem.

A kisajátítási cél mindenképpen az, hogy ezeket a vagyonelemeket megvédjük, és ezen vagyonelemek védelme indokolhatja a kisajátítási folyamatot. Ez tehát nem jelenti azt, hogy mondjuk, a Natura 2000-es területekre való kiterjesztés adott esetben tömeges eljárásokat hoz magával. Ilyen értelemben ennek az átgondolt és körültekintő alkalmazása önmagában is kellő biztonságot adhat az ilyen területekkel rendelkező ingatlantulajdonosok számára. Azaz nagyon sok múlik azon, hogy az ezzel kapcsolatos konfliktusokat el lehessen kerülni, hogy az eljáró szakhatóságok milyen módon közelítik meg ezt a kérdést a törvényi fölhatalmazás alapján. Ilyen értelemben tehát a kiterjesztést támogatjuk, az eljárások módja, az érintett területek köre az, ami az eredményességét később meghatározza.

Nagyon fontos viszont ezen szabályozás tekintetében az a megelőzési cél, amelyet itt pár szóban már Schiffer András képviselőtársam is megemlített, hogy a jelenlegi szabályozás és a most Natura 2000-re kiterjesztett szabályozás egyaránt abban az esetben teszi lehetővé a kisajátítást, ha az ott folytatott tevékenység a terület elpusztulását eredményezi. Nyilván önmagában már a terület elpusztulása szófordulatot is lehetne vitatni, hiszen maga a terület megmarad akkor is, ha a rajta lévő élőhelyeket elpusztítják, de azért ez a pontatlanság talán még belefér, viszont semmiképpen nem javasoljuk a törvényjavaslatnak ebben a formában történő elfogadását, mert eleve a szöveg feltételezi azt, hogy a terület elpusztulása, az ott lévő élőhelyek elpusztulása megkezdődött, az elpusztítási folyamat tart.

A hatóságok kellő időben történő reagálását az tenné lehetővé, ha itt a tevékenység által okozott veszélyeztetést is figyelembe lehetne venni, azaz, ha az ott folytatott tevékenység a terület elpusztulását eredményezheti, abban az esetben is lehetővé váljon ez a kisajátítási folyamat. Ez jelentős mértékben javíthatná a hatósági munka eredményességét és ezáltal védett természeti értékeink megőrzését.

A másik gond ezzel a szakasszal az, hogy a tulajdonos tevékenységéhez köti a kisajátítás elrendelésének lehetőségét a javaslat, holott egy adott területen a tulajdonos jóváhagyásával, avagy a tulajdonos jóváhagyása nélkül, ám hanyag tulajdonosi magatartása következtében más vagy mások is folytathatnak olyan tevékenységet, amely a védett értékek megtartását veszélyeztetheti. Ilyen értelemben a tulajdonos tűrő magatartása is álláspontunk szerint megalapozhatja a kisajátítást.

Fontos, hogy a javaslat ezen szakasza kiegészült egy újabb alponttal, amely az élőhely-rekonstrukciók esetében is lehetővé teszi a kisajátítási folyamatot, hiszen bizony védett élőhelyek mellett vannak olyan degradált területek, amelyek bevonása adott esetben az élőhely kibővítésében, az ott élő fauna és flóra megerősödésében egy lényeges elem lehet. Ilyen értelemben egy kiterjesztett értelmezést ad az eddigi jogszabályi kereteknek, és ez feltétlenül támogatható.

Új kisajátítási célként jelenik meg a környezetvédelem és ebben a tekintetben a környezetkárosodás fölszámolása, amely az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, avagy hulladéklerakók elhelyezése, illetőleg ilyen létesítmények rekultivációja. Itt Schiffer képviselőtársam elmondta azt, hogy ők úgy értelmezik, hogy ez adott esetben a tulajdonosok mentesülésével járhat. Mi a Jobbik részéről úgy tekintjük ezt az előírást, hogy abban az esetben, ha a hulladék által vagy környezet károsítása által sújtott terület tulajdonosa amúgy vagyoni helyzete vagy jogi helyzete folytán eleve alkalmatlan a terület mentesítésére, viszont közérdek az, hogy ez a mentesítés megtörténjék, akkor feltétlenül szükséges ennek alkalmazása, ilyen értelemben a javaslat kiterjesztése egy fontos elem. Tehát a kisajátításnak ügyközpontúnak kell lennie, és természetesen - egyetérve a képviselőtársammal - sohasem szolgálhatja az eredeti felelős mentesítését. Viszont lehetővé kell tenni akár a gyors, azonnali kárelhárítást, ha például ennek a tulajdonos nem tesz, nem tud eleget tenni, avagy nem akar eleget tenni.

A kisajátítási törvény többi részeivel kapcsolatban a vezérszónoklatban és Magyar Zoltán képviselőtársamtól kaptak véleményt, módosító javaslatainkat részben már benyújtottuk, ezután meg fogjuk tenni.

(12.30)

Összességében elmondható, hogy a normaszöveggel a Jobbik egyetért, végső szavazatunkat a módosító indítványok és részben a számos kormánypárti módosító indítvány tartalma és sorsa határozza meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)