Felszólalás adatai

Valamennyi záróvita során a frakciókat 5-5 perces, a független képviselőket pedig összesen 3 perces felszólalási lehetőség illeti meg.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Az előterjesztést T/10749. számon, az egységes javaslatot pedig T/10749/20. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/10749/22. számon elérhető.

A vita szerkezetére úgy teszek javaslatot, hogy az indítványokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. (Zaj.) Aki hallja az erre vonatkozó felkérésemet és ezzel egyet is ért, az legyen szíves, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a látható többség a javaslatot elfogadta.

Így megnyitom a záróvitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány mondatban itt a záróvitában megemlékezzek arról a szabályhelyről, ami annak ellenére, hogy a bizottsági ülésen a kormány képviselője azt mondta, hogy korrigálásra került, de nem történt meg, hiába nyújtottam be kapcsolódó módosító javaslatot. Arról van szó ugyanis, hogy önök szabálysértési tényállássá nyilvánítják a közterületen való építményemelést, ami elsőre nem tűnhet egy olyan szörnyű dolognak, viszont az épület, építmény fogalmával a szabálysértésekről szóló törvény nem foglalkozik, a fogalmát nem határozza meg, és ezért sajnos olyan esetek is előkerülhetnek, amelyek esetében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó tevékenységet, mondjuk, például egy színpad emelését önök építménynek fognak minősíteni, és ezután eljöhet az a korszak, amit Demszky Gábor alatt láthattunk, hogy a gyülekezési jogot mint egy alkotmányos alapjogot úgy próbálnak meggátolni, hogy mondvacsinált indokokkal építményként minősítenek bizonyos kellékeket.

Azt kértük, hogy legalább az építmény fogalma vagy arra hivatkozás, hogy az építési törvény fogalomrendszerét kell használnia a szabálysértési törvénynek, ez kerüljön bele a szabálysértési törvénybe. Sajnos hiába kaptunk erre ígéretet, hiába minden igyekezet, hiába egy megfelelően megfogalmazott kapcsolódó módosító javaslat, önök ettől elzárkóztak, és ezért úgy gondolom, hogy sajnos azok az érvek, amelyek arra vonatkoznak, amelyeket önök végig tagadtak, hogy itt a gyülekezési jogot nem próbálják korlátozni, sajnos mégis, úgy gondoljuk, hogy ez a veszély fennáll. Nagyon szeretnénk, ha a jövőben az alkotmányos alapjogokat jobban tiszteletben tartaná a kormányzat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Nyakó István, az MSZP képviselője. (Dr. Steiner Pál: Halljuk, halljuk!)

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A módosítás hajléktalanokat érintő részével szeretnék közelebbről foglalkozni, ha megengedi. És nem is én beszélnék, szóljon helyettem a Magyar Katolikus Püspöki Kar igazságosabb és testvériesebb világot követelő körlevele, '96-ban adták ki, ebből idéznék két bekezdést.

"Az egyháznak - alapítója példáját és parancsát követve - különös szeretettel kell gondoskodnia a szegényekről, a hátrányos helyzetbe kerültekről, az elnyomottakról." Ez a katolikus társadalmi tanítás egyik legfontosabb szempontja, amely az elmúlt száz évben egyre határozottabban és sürgetőbb parancsként jelentkezett.

"Az egyének jogainak védelmében elsősorban az alsóbb osztályokra és a szegény sorsúakra kell tekintettel lennie. A gazdagok amúgy is körül vannak véve saját védőbástyáikkal, és így kevésbé szorulnak az állami védelemre, míg a szegények tömegei, akik semmilyen saját eszközzel nem rendelkeznek, érdekeik megvédésére kizárólag az államra támaszkodhatnak." - mondta XIII. Leó pápa. (Wittner Mária: Az elmúlt nyolc évben kellett volna ezt megfontolni!)

II. János Pál az elmúlt nyolc évben is irányadó volt (Moraj a kormánypárti padsorokban.) és kell hogy minden kormányzat számára irányadó legyen, különösen II. János Pál mondata, "a szegények melletti állásfoglalás és az irántuk való megkülönböztetett szeretet" szükségessége.

"Éppen a szegények" - szól II. János Pál - "iránti megkülönböztetett szeretet és az ebből eredő megfontolások miatt napjainkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az éhezők, a koldusok, a hajléktalanok," - még egyszer mondom, a hajléktalanok - "az orvosi segítségre szorulók, de mindenekelőtt a kilátástalanságban élő emberek mérhetetlen tömegét. Ha ezekről nem veszünk tudomást, hasonlítunk a dúsgazdag emberhez, aki úgy tett, mintha nem ismerné a koldus Lázárt, aki az ajtaja előtt feküdt."

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen gondolatok után, XIII. Leó pápa és II. János Pál gondolatai után mindenki tartson önvizsgálatot (Wittner Mária: És mi van a vörös kapitalistákkal? - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.) azzal kapcsolatban, hogy alaptörvénybe kívánják foglalni a hajléktalanok, azaz a modern kori rókavadászat intézményét.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból. - Wittner Mária: Olyan, mintha Jézust a farizeusok oktatnák ki!)

ELNÖK: A következő felszólaló Pálffy István, a KDNP képviselője. Öné a szó.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon jó, hogy Nyakó István ideidézte a Magyar Katolikus Püspöki Kar '96-os állásfoglalását, mert ebből látszik, hogy ha összevetjük a jogszabállyal és a zárószavazás előtti módosítókkal, hogy az mindenben összecseng és összefügg azzal, annak a szellemével. Ugyanis ez a jogszabály a közterületen való életvitelszerű tartózkodást csak akkor, kivételesen csak akkor, abban az esetben tiltja meg, ha a helyi önkormányzat arra rendeletet alkotott; hogy ha valaki a szabálysértést elköveti, és a felszólításnak nem tesz eleget. Ha pedig a felszólítás után távozik, mehet a hajléktalanszállóra is, és kap ételt is.

A Fővárosi Önkormányzat gondoskodik arról, hogy ennek a láncnak a végén ott legyenek azok a bizonyos intézmények, amelyek az MKPK szövegének szellemében a méltányos, méltóságos emberi élet élésére, életvitelszerű tartózkodásra bármilyen közterületen engedélyt adnak, lehetőséget adnak, és azonkívül biztosítják a meleg ételt és a szállást is.

Arról van szó, hogy az ellenzék és Nyakó István képviselőtársam, amióta ez a vita zajlik, csaholnak, és az ugatástól nem hallják azt, hogy hogyan halad ez a karaván. (Nyakó István: Csaholni a kutya, az szokott! - Dr. Józsa István: Különösen sértő, ugatást mondott! - Nyakó István: A farokcsóválásról is szó lesz!) Ugyanis a karaván, tisztelt képviselőtársaim, úgy halad (Nyakó István: Ez keresztény mondat volt!) - térjünk a tárgyra, a zárószavazás előtti módosítóra! -, hogy volt egy javaslat, hogy a főváros tekintetében a kerületi önkormányzatok határozzák meg ezeket a bizonyos közterületeket. De ezt a javaslatot az elmúlt héten elvetettük, és egyértelművé vált két módosítással is - ott van a zárószavazás előtti javaslatban -, hogy mi legyen ennek a végrehajtásnak, a közterület-kijelölésnek az iránya. És nagyon helyes, hogy bekerült ide a világörökségi helyszínek listája, tehát a világörökségi területek, a helyszínek és azoknak a védőövezete, mert az jelenti a világörökségi területet, ugyanis ez egy egyértelmű, normatív kérdés.

A másik ilyen normatív kérdés pedig az, hogy a főváros ezek után, a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján úgy köteles majd kijelölni ezeket a közterületeket, hogy meghallgatja a kerületek, önálló kerületi önkormányzatok javaslatát, és akkor, ha az elvszerűen és a gyakorlatban végrehajthatóan összecseng, akkor annak szellemében azokat kijelöli. Vagy pedig teheti azt is, hogy kijelöli, és megkérdezi a véleményét a kerületeknek, hogy ahhoz mit szólnak.

(18.00)

Ilyen értelemben egységes elvek és egységes végrehajtási gyakorlat jöhet létre. A főváros és a kerületek rendelkezési joga arányosan megmarad, és csak az lehet az életvitelszerű közterületen való tartózkodás tilalma, ha arra arányos, szükségszerű és alkotmányos szabályozás születik. Ez pedig az, az a bizonyos védelem, hogy kizárólag akkor, ha a tiltott közterületen és felszólítás után is valaki ott akar tartózkodni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem koldusról, nem szegényről és nem hajléktalanról beszélünk csak, hanem bárkiről. Ez az önkormányzatoknak egy nagyon fontos kérdés, hogy csak a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme tekintetében lehessen ilyen szigorítást alkalmazni. Úgyhogy tessék figyelni arra, hogy milyen irányt vesz ez a törvényjavaslat, és a zárószavazás előtti módosítót kérem, hogy ez alapján támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Vágó Gábor, az LMP képviselője. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Na végre!)

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon szomorú nap Magyarország történetében, hiszen úgy tűnik, hogy sok hónap jogi huzavona után a mai napon önök Magyarország legszegényebb állampolgárait bűnözővé teszik. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból: Jaj!) Büntethetővé teszik azt az életformát, amelyet senki nem választ önszántából, senki nem választ szívesen. Bűnözővé teszik azokat az embereket, akik a társadalom legszélére sodródtak önhibájukból vagy önhibájukon kívül, de mindenesetre ezeknek az embereknek segítő kézre volna szükség az út szélén, nem pedig arra, hogy belerúgják őket az árokba.

Tisztában vannak önök is azzal, hogy e törvényjavaslattal nem fog megoldódni a hajléktalanság problémája. Tisztában vannak önök is azzal, hogy többe fog kerülni az adófizetőknek az, ha a hajléktalanokat börtönbe kell vinni, hiszen látható, hogy a szabálysértési bírságot - nem véletlenül azért szegények a legszegényebbek - nem fogják tudni kifizetni. Önök most e törvényjavaslat vitájában érdemi érvet nem hoztak fel arra, hogy miért is van erre szükség. Előtte sokszor elmondták, hogy bántják az emberek szemét, sokszor elmondták, hogy a köztisztaságra veszélyt jelentenek, de egyetlenegy érvet nem hallgattak meg azzal kapcsolatban, ami arra mutatna, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. Semmilyen megoldási úton nem indult el a kormányzat, sem a kiterjedt bérlakásrendszer, sem pedig a megemelt lakhatási támogatás nem szerepel a 2014-es költségvetésben. Önök megoldások helyett szőnyeg alá söprik a problémát, ezáltal súlyosbítják azt. Szétszakadó magyar társadalomban, ahol egyre szegényebbek a szegények, és egyre inkább esnek ki már az alsó középosztályból is százezrek, egyre többen kerülnek abba az élethelyzetbe, hogy az utcán kelljen élniük, önök nem a problémára keresik a megoldást, hanem megpróbálják eltüntetni a problémát, elfordítják a fejüket.

Arra kérem most önöket, hogy azoknak az embereknek a hangját hallják meg, akik itt most velünk egy időben, a törvény vitájával egy időben itt tüntetnek a Kossuth téren. Több felszólaló is volt közöttük, akik az utcán élnek, több olyan felszólaló is volt, aki a kunyhóban él és elmondta, hogy neki nincs hová mennie, nem véletlenül van ott, ahol. Számíthatnak arra, hogy ezzel a törvény megszavazásával csak súlyosbodik a probléma, számíthatnak arra is, hogy a megoldás elmaradásával további tüntetésekre és ellenállásra lehet számítani, hiszen a probléma csak nőni fog.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Vas Imrének, a Fidesz képviselőjének. (Dr. Józsa István: Fejből!)

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előttem szóló képviselőtársamnak felhívnám a figyelmét, mint ahogy az az általános vitában is többször elhangzott, hogy a törvényjavaslat nem szankcionálja a hajléktalanságot. (Osztolykán Ágnes: Mit csinál velük?) De minthogy záróvitáról van szó, én a zárószavazás előtti módosító indítványokról beszélnék. A zárószavazás előtti módosító javaslat egyrészt azt rendezi, hogy a főváros tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik rendeletalkotási joggal a közterület kijelölésével kapcsolatban, tehát hogy hol nem lehet életvitelszerűen tartózkodni. A kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közterületet, ha az érintett kerületi önkormányzat javasolja, a főváros köteles lesz kijelölni. A főváros a kerület tulajdonában álló közterületrészt erre irányuló javaslat esetén köteles kijelölni, és ha a főváros saját döntése alapján kíván területet kijelölni, akkor erről pedig köteles lesz a kerületi önkormányzat véleményét kikérni.

Ezt meghaladóan még a módosító javaslat szól arról, hogy a világörökségi helyszín bekerül a szankcionálható területek körébe, illetve két technikai módosítást hajt végre a törvényjavaslaton a zárószavazás előtti módosító indítvány.

Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a módosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megadom a szót Szabó Rebeka független képviselőnek. (Moraj a Fidesz soraiból.)

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a zárószavazás előtti módosító indítványt jelenti ehhez a szabálysértési törvényhez, azt kell hogy mondjam, hogy ami a világörökségi helyszínek védelmét illeti, azzal természetesen egyet lehet érteni, örülök, hogy önök vigyáznak a világörökségi helyszínekre, így csak megjegyezném, hogy őszintén remélem, hogy hasonló elvek vezérlik önöket akkor is, amikor a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek szétosztásáról gondoskodnak. De ez a törvény messze nem csak a világörökségi helyszínekről szól. Őszintén remélem, hogy itt nem az a hátsó gondolat volt az önök fejében, hogy ha a turisták nem látják a hajléktalanokat, és nem látják ezt a sok szegény embert, akkor ők nincsenek is, akkor eljátszhatjuk, hogy itt minden rendben van.

Márpedig nincsen minden rendben, ugyanis amit önök állítanak, hogy bőven elég férőhely van a hajléktalan emberek számára, az egészen egyszerűen nem igaz. Önök nem gondolnak bele abba, hogy ebben a törvényben az van benne, hogy ha valaki hajléktalanná válik, adott esetben a Fidesz-kormány megszorító és szegényellenes politikája miatt (Moraj a kormánypárti padsorokban.) sajnos egyre több embernek szembe kell néznie ezzel a veszéllyel, tehát ha valaki hajléktalanná válik, és megpróbál emberhez méltó életkörülményeket fenntartani magának, és mondjuk, épít magának egy kunyhót, akár ez az ember is elzárással lesz büntethető az önök embertelen törvénye miatt.

Nagy tévedés, ha azt gondolják, hogy itt csak az ellenzék kelti a hangulatot. Jó lett volna, ha kimennek ide a parlament mellé az Alkotmány utcába, ahol A Város Mindenkié civil szervezet aktivistái és hajléktalan emberek tüntetnek és beszélnek arról, hogy ők hogyan látják ezt a kérdést. Tudják, ők azok az emberek, akiknek a képviselőit önök nem engedték felszólalni e törvény bizottsági vitájában. Önök nem adtak nekik szót. Ez az az egyeztetés, amit önök a szegény emberekkel és az elesettekkel művelnek. Kérem, hogy ne szavazzák meg ezt a törvényt, sem a zárószavazás előtti módosítót, mert ez egy embertelen törvény. Önök ezzel büntetni fogják a szegényeket, kriminalizálják a szegénységet és a hajléktalanságot. Gondoljanak bele, hogy ha a hajléktalan embereknek félniük kell majd a szabálysértési bírságoktól és az elzárásoktól, akkor a hideg téli hónapokban hogyan fognak rájuk találni a szociális munkások, ha ezek az emberek rejtőzködni fognak, ha egyre inkább kiszorítják őket a peremkerületekbe.

Azt gondolom, hogy ez a törvény egy szimbóluma az önök szegényellenes és kirekesztő politikájának, de őszintén remélem, hogy fel fog ébredni önökben a lelkiismeret, és nemmel fognak szavazni erre a törvényre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztő! Habár a zárószavazás előtti módosító indítványokkal egyetértünk, konkrétan, mondjuk, a kifejezetten szakmai javaslatokkal egyetértünk, akár azzal, hogy a világörökség részeként számon tartott helyszínek kerüljenek bele a törvénybe, akár azzal, ami a főváros és a kerületi önkormányzatok jogosultsága tekintetében rendelkezik, viszont az egész törvény úgy, ahogy van, nem fog eredményt elérni.

Ellentétben a liberális, szocialista siránkozásokkal, mi nem azt kifogásoljuk, hogy ne alkalmazzunk azokkal az emberekkel szemben kényszerintézkedést, akik már olyan antiszocializációs fázisban vannak, hogy akár egy közterület-felügyelő vagy rendőr figyelmeztetésére nem hagyják el az adott területet és nem képesek ezekhez alkalmazkodni.

(18.10)

Tehát nem azt vitatjuk, hogy velük szemben kényszerintézkedésre van szükség, csak azt vitatjuk, hogy jelen törvényben meghatározott kényszerintézkedésre van szükség velük szemben.

Mire is gondolunk? A közérdekűmunka-megváltás végrehajtása azoknál az embereknél, akik már ilyen társadalmi fázisban vannak, mondhatnám úgy is, hogy már társadalmon kívüli létben vannak, számukra ez végrehajthatatlan. A pénzbírságot ugyanúgy képtelenek lesznek megfizetni, marad a fogda. Ami az adófizetőknek nagyon sok pénzébe fog kerülni, és azok a hajléktalanok, akik a fogdára bekerülnek, az iksz nap letöltött büntetés után ugyanabba az életkörülménybe kerülnek vissza, és nagyon sok esetben, figyeljék meg, a közterület-felügyelők, illetve a rendőrök szinte méterre, centiméterre pontosan ugyanazon a közterületi helyen fognak velük találkozni.

Éppen ezért a rendészeti kényszerintézkedés nem jó megoldás. Be kell hozni egy régen, főleg a kommunizmusban lejáratott intézményt, fogalmat, mégpedig a kényszergyógykezelés fogalmát, és ezekkel a mentálisan már olyan mértékben sérült emberekkel szemben, akik miatt tulajdonképpen ez a törvény született, és akik joggal zavarnak nagyon sokszor bizonyos közterületeket a funkciójuk szerint igénybe venni kívánó polgárokat, velük szemben igenis a kényszergyógykezelést kell alkalmazni. (Németh Szilárd István: Hajnóczy Pétert olvassál!) És ha a közérdekű munka büntetés, akkor terápiás jellegű legyen, és egyéb szakemberek bevonásával történjen, a végrehajthatatlanság esetén pedig igenis kényszerintézkedés keretében kényszergyógykezelésre egy erre kialakított speciális intézménybe kell őket szállítani, ahol orvosi, rendészeti és szociális szakemberi felügyeletet egyaránt kapnak, és így talán esélyük van a reszocializációra.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Schiffer András LMP-s frakcióvezető úrnak másfél perc áll rendelkezésére.

Öné a szó.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt én mindig tudtam, hogy Vas képviselőtársam egy első osztályú szóbűvész, de hát az a produkció, amivel itt megörvendeztetett bennünket, az minden eddigin túltett.

Ön azt állította, hogy ez a javaslat nem a hajléktalanságot szankcionálja, majd a saját szájával mondta azt, hogy csak az életvitelszerű (Felzúdulás a Fidesz padsoraiból.),az életvitelszerű tartózkodást szankcionálja. Vas képviselő úr, ön szerint mi a hajléktalanság jelentése? Hogyha egy jogszabályban az életvitelszerűen tartózkodást szankcionálják, akkor nem a hajléktalanság szankcionálásáról van szó? (Dr. Répássy Róbert: Nem! Az életvitelszerűségről.) Ezt tényleg komolyan mondta?!

Tisztelt Országgyűlés! Az a zárószavazás előtti módosító javaslat, amit a Belügyminisztérium előterjesztett, egyfelől azt mondja, hogy amennyiben egy kerület kéri egy területnek a kijelölését, akkor a fővárosnak ki kell jelölnie, másrészt pedig azt mondja, hogy a főváros akkor is kijelölhet ilyen területet, hogyha a kerületi önkormányzat nem kéri. Ez a törvényjavaslat, amit idetettek elénk ezzel a zárószavazás előtti módosító javaslattal megfejelve, ez a szokásos fideszes képmutatás.

Sokkal egyszerűbb lett volna azt mondaniuk, hogy 93 ezer négyzetkilométeren szabálysértés életvitelszerűen az utcán tartózkodni, 93 ezer négyzetkilométeren szabálysértés a hajléktalanság. Ez lett volna a tiszta beszéd.

Képviselőtársaim, ez a javaslat továbbra is arról szól, hogy önök a szegénység helyett a szegény emberek ellen viselnek küzdelmet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőjének.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások kapcsán én örömmel hallottam, hogy a Jobbik és a Fidesz nagyjából hasonló véleményétől a mienk erősen különbözik. Ez is az a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, amelyet az Alkotmánybíróság egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánított, és önök nem úgy állnak hozzá, hogy megfontolják, hogy vajon a testület miért tette ezt, hanem az a reakciójuk, hogy akkor alaptörvénybe emelik abból a célból, hogy az Alkotmánybíróság ezután már ne tudjon véleményt nyilvánítani róla, és ne tudja hatályon kívül helyezni.

Az, amit Vas Imre képviselőtársam elmondott, hogy valóban a zárószavazás előtti módosító javaslatról beszéljünk, azzal az a legnagyobb probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes. Önök alkottak egy olyan jogszabályt, vagy most megszavazni szándékoznak, amelyik azt mondja ki, hogy ugyan adok a Fővárosi Önkormányzatnak hatáskört arra, hogy megállapítsa azokat a területeket, ahol életvitelszerűen nem lehet az utcán tartózkodni, de tulajdonképpen nem ő fog dönteni róla, hanem az önkormányzatok, a kerületi önkormányzatok, akik majd megadják az ukázt a Fővárosi Önkormányzatnak, aki pedig köteles majd úgy dönteni, ahogy azt a kerületi önkormányzat kéri.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor miért nem adják meg a kerületi önkormányzatoknak már ezt a jogot, ha már csak a módosító javaslatról esik szó? Szóval, maga a zárószavazás előtti módosító javaslat az én meglátásom szerint egy alaptörvény-ellenes helyzetet idéz elő, ami azért örvendetes, mert így legalább lesz a köztársasági elnök úrnak lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság elé küldje a javaslatot. Legalábbis őszintén remélem, hogy majd önök is így értelmezik a dolgot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami viszont az érdemét illeti, még két mondatban: nos, azt gondolom, hogy azok után, hogy Lázár János egyszer elmondta, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér, azután, hogy Pálffy képviselő úr a mostani vitában az ellenzéki képviselőket csaholó kutyáknak nevezte, én azt gondolom, hogy ebből a mentalitásból persze következik az a javaslat, amit önök idetettek a parlament elé, ezt viszont mi támogatni biztosan nem tudjuk.

Sokakat zavar a hajléktalanság, legfőképp azért, mert látják a szerencsétlen sorsokat, és nem azért, mert egyébként piszkosak. Azt tudom mondani képviselőtársaim, hogy nem értünk egyet, és nem tudjuk támogatni azt a hozzáállást, ami a hajléktalanokat piszkos, eltávolítandó köztéri tárgyakként kezeli. Szégyelljék magukat!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból. - Ertsey Katalin és dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat - igen, válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék válaszolni a záróvitában elhangzottakra. Legelőször is a Bárándy képviselő úr által elmondottakra, aki arra szólított fel bennünket, hogy szégyelljük magunkat.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök 2002 és 2010 között semmit nem tettek a hajléktalanság megoldása érdekében. Százak fagytak meg Budapest utcáin, százak fagytak meg Budapest utcáin, és semmit nem tettek ennek ellenére.

Nyakó István képviselő úrnak is az a válaszom, képviselő úr, sajnálom, hogy már nincs itt, de azért elmondom (Nyakó István az elnöki emelvényről: Itt vagyok!), a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelét és II. János Pált idézte a tisztelt képviselő úr, és önvizsgálatra szólított fel bennünket. Én ezt helyesnek tartottam volna, hogyha az önök kormányzása idején gondoltak volna a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelére, és II. János Pál gondolatait akkor alkalmazták volna a gyakorlatban. De hát akkor hagyták a hajléktalanokat az utcán meghalni, nem tettek semmit érte, tisztelt képviselő úr, kormányon voltak! (Gúr Nándor: Emlékezzél! - Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Vágó Gábor képviselő úrral az általános vitában, ami közel négyórás volt, vitatkoztunk, és elmondtuk, hogy nem igaz, hogy nem tettünk semmit a hajléktalanság megoldása érdekében, ebben az évben is több mint 9 milliárd forintot fordítunk a hajléktalanok ellátására, és például Budapesten az elmúlt három évben 700 férőhelyet hoztunk létre, és elmondhatjuk: Budapesten minden hajléktalannak van fedél a feje fölött. Tehát először megteremtettük a feltételeket, hogy minden hajléktalannak fedél jusson, és az is a célunk, a vitában elmondtam, most nem akarok erre kitérni, hogy azok a hajléktalanok, akiknek az egészségi állapota lehetővé teszi, őket a közfoglalkoztatásba bevonjuk, munkát kínálunk nekik, megadjuk a kitörési lehetőséget a hajléktalan-életmódból. (Gúr Nándor: 9 milliárdból 700 helyet? Számoltál?) Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, és ezt ön is hallotta ebben az általános vitában, nem igaz, amit ön mond, és nem igaz, szintén szeretném leszögezni, hogy nem igaz, hogy a hajléktalanságot a törvény szankcionálja. Nem igaz. A törvényjavaslat, amit most tárgyalunk, a közrend, közbiztonság, közegészségügy és kulturális értékek védelme érdekében az önkormányzatnak ad lehetőséget - és lehetőséget! Nem kötelező ilyen rendeletet alkotni, ez egy lehetőség, hogy rendeletben kijelölhet a közterületen olyan részeket, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás minősül jogellenesnek. Tehát még egyszer mondom: önmagában a hajléktalanság nem jogellenes, hanem ha az önkormányzat megalkotja a törvény elfogadása utáni rendeletet, akkor válik jogellenessé. Köszönjük Vas Imre képviselő úr támogató szavait (Felzúdulás és taps az MSZP soraiból. - Dr. Schiffer András tapsol.)

Szabó Rebeka képviselő asszonynak szeretném elmondani, hogy több mint 9 milliárd forintot fordít a költségvetés, a kormány a hajléktalanok ellátására.

(18.20)

Erre szeretném felhívni a figyelmet, és több, tehát 700 férőhelyet hoztunk létre Budapesten, minden hajléktalant szeretnénk fedél alá juttatni. Szeretném elmondani, hogy míg a szocialista kormányok alatt évente több száz ember halt meg, fagyott meg az utcákon (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Szűcs Erika: Nem igaz!), az elmúlt évben csak egy. Hozzáteszem, ez is eggyel több a kelleténél. Azt szeretnénk, ha Magyarország utcáin egyetlen hajléktalan se fagyna meg, ezért hoztunk létre Budapesten is több mint 700 férőhelyet.

Schiffer András képviselő úr szavaira szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat nem szankcionálja a hajléktalanságot, nem igaz, amit ön állít, képviselő úr, a vitában is elmondtuk: önmagában a hajléktalanság nem jogsértő tevékenység. Az önkormányzatoknak adjuk meg azt a lehetőséget a törvény elfogadása esetén, hogy területeket jelölhetnek ki, olyan területeket, ahol nem lehet életvitelszerűen tartózkodni a hajléktalanoknak.

Ami pedig a zárószavazás előtti módosítót illeti, szeretném elmondani, hogy a világörökségi területek kiemelt védelme közérdek, nemzeti érdek, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a zárószavazás előtti módosítót. Szeretném elmondani azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között egy korrekt együttműködési javaslatot tartalmaz a zárószavazás előtti módosító javaslatunk, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   195   196-215   216-230      Ülésnap adatai