Készült: 2024.03.29.01:01:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2012.11.29.),  137-167. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 1:50:03


Felszólalások:   1-137   137-167   167-183      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm Rétvári Bence államtitkár úrnak a válaszait. Megköszönöm a frakciók képviselőinek az aktív részvételt. A politikai vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9240. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Budai Gyula úrnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(13.40)

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy rövid indoklást mondjak a törvényjavaslathoz, amely több törvény módosítását tartalmazza. A módosítások egy része az állampolgárok közigazgatási terheinek csökkentésére irányuló, és ez a Magyary Zoltán program tekintetében egy összhangot jelent, és lényegében csökkenti a lakosságra háruló adminisztratív terheket. A jogszabályok nyelvezete érthetőbbé válik. A törvényjavaslatok másik része pedig aktuális törvénymódosításokat tartalmaz, amelyek mindenképpen szükségesek a hatékonyabb hatósági tevékenység végrehajtásához.

A legelső törvényjavaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi törvény módosítását és kiegészítését tartalmazza. Itt egy egyszerű átvezetésről van szó, tekintettel arra, hogy a 2011. évi CCI. törvénnyel nem történt meg a rendelkezés a folyamatban lévő eljárásokról, és ezt korrigálja a javaslat.

A termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosításának két nagyon fontos iránya van. Az egyik, amiről érdemes szólnunk, a zsebszerződések feltárásához és felszámolásához szükséges eszközök megteremtése, a másik pedig a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása. Én mint a zsebszerződéseket felszámoló tárcaközi bizottság elnöke, a bizottsági munkám során több alkalommal szembesültem azzal, hogy amikor konkrét javaslattal éltünk a földhivatalok felé, akkor a földhivatalok nem rendelkeztek azzal a jogszabályi felhatalmazással, hogy a termőföld tulajdonjogára, a használati jogra vonatkozó jogellenes rendelkezések tekintetében adatokat, információkat adjanak át a tárcaközi bizottságnak, illetőleg a földhivatalok adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva nem tudták ezeket a kéréseket teljesíteni. Ezért van szükség arra, hogy az ingatlanügyekért felelős hatóságok szakmai irányítását ellátó miniszter lehetőséggel bírjon ebben a körben, hogy ezeket az adatokat lekérdezhesse, azokat az illetékes hatóságoknak átadhassa, illetőleg a tárcaközi bizottság munkáját megsegítve adatokkal tudjon szolgálni.

A következő törvény a sorban a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosítása. Itt egy nagyon lényeges szempontra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A javaslat tartalmazza az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást ad a kormány számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának rendeletben történő megállapítására.

A következő jogszabály az illetékről szóló '90. évi XCIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés, illetőleg a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló '96. évi törvény módosítása. Itt technikai jellegű változtatásokról van szó, illetőleg van egy nagyon lényeges módosítás ebben a körben. Meghatározzák egy újfajta, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját, amelynek díjtétele az általános illetékmértékhez igazítva 3 ezer forint lenne. A törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget teremtene az igazolás soron kívüli kiállítására is 10 ezer forintos díj ellenében.

A következő módosítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi CXLI. törvény, amelynek a legfontosabb javaslata, hogy a törvényjavaslat megteremti a törvényi feltételét egy olyan hatósági bizonyítvány kiállításának, amelyben az ügyfél kérelmére a hatóság igazolja, hogy a kérelmező által megadott adatok alapján magyarországi ingatlan tulajdonára vonatkozó bejegyzés nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Van még egy nagyon lényeges kritérium a módosításnál, amit egyébként már korábban a termőföldről szóló törvénynél elmondtam. A zsebszerződések visszaszorítása érdekében a javaslat az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában is tartalmazza azokat a keretszabályokat, amelyek a jogellenes szerződések feltárásához szükséges adatkezelést lehetővé teszik. Mint ahogy korábban már hivatkoztam arra, az adatvédelmi biztos a tárcaközi bizottság megkeresésére minősített adatnak, illetve személyes adatnak minősítette azokat a konkrét adatokat, amelyek alapján a tárcaközi bizottság és az ügyben eljáró hatóságok olyan konkrét adatokhoz tudnának jutni egy-egy jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, amelyek során konkrét vizsgálat indulhatna, illetőleg konkrétan azokra a jogcímekre, amelyek tulajdon, használat, haszonélvezet, vételi jog tekintetében információt adnak, illetőleg a hatóságok ezen információk birtokában a konkrét jogügyletre vonatkozóan tudnának álláspontot kialakítani, hogy az adott szerződés valóban jogellenesen megkötött zsebszerződésnek minősül, vagy nem.

A következő módosításra szánt törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló '98. évi XXVIII. törvény módosítása. Mint önök is tudják, 2013. január 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló új uniós irányelvek rendelkezéseit - erről korábban a parlamentben egyébként jómagam is szóltam -, ezért van szükség erre a módosításra.

A következő jogszabály a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatáshoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Itt szintén technikai jellegű, illetőleg egyszerűsítési jellegű módosításról van szó. A módosítás egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetését, valamint lehetővé teszi az ügyfél-nyilvántartási rendszer vezetéséhez kapcsolódó költségek csökkentését azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyfél-nyilvántartási rendszer adatait a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokkal fölülírják, arról az ügyfelet nem kell értesíteni, tehát ez egy technikai jellegű módosítás, tisztelt képviselőtársaim.

A következő jogszabály, amit módosítani kívánunk, a víztársulásokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény. Ebben a körben az a fura helyzet állott elő jelen pillanatban, hogy egyfelől az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta azt a módosítását a törvénynek, amely alapján 2011. január 1-jétől megszüntette a közadók módjára kivethető és behajtható tagok társulati hozzájárulását.

(13.50)

Ugyanis itt a jogszabály korábban úgy rendelkezett, hogy a tagok területarányosan tagdíjat kötelesek fizetni annak a vízi társulásnak, amelynek területén működtek. Amennyiben ezt nem fizette be az adott vízi társulás területén működő gazdálkodó, úgy közadók módjára behajtható volt, és a jegyzőn keresztül meg is indíthatták az eljárást.

A 2010. évi módosítás ezt a lehetőséget kizárta, tehát mentesült a vízi társulás területén tevékenykedő gazdálkodó a tagdíjfizetési kötelezettség alól, illetőleg nem lehetett közadók módjára behajtani. Annak érdekében azonban, hogy a vízi társulások tagjainak fizetési kötelezettségeiről és a befizetett összegek felhasználásáról ne a küldöttek, hanem minősített szavazással maguk a tagok dönthessenek, a víztársulásról szóló törvény módosítása szükséges.

A következő jogszabály a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény. Itt egy nagyon lényeges kérdés rendezése merült fel. Korábban a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében jelentős nagyságú állami területek voltak, amelyek honvédelmi hasznosítási területként szerepeltek, vagy honvédelmi célra történő hasznosításra voltak kijelölve. Ezt a jogi helyzetet igyekszünk rendezni azáltal, hogy a honvédelmi miniszter a honvédelmi célra való feleslegessé nyilvánításáról és a Nemzeti Földalapba való kijelöléséről döntött, tehát ezek a területek, amelyek korábban honvédelmi hasznosítás céljára voltak kijelölve, átkerülnek a Nemzeti Földalapba, ezáltal ezek a területek mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá válnak. Egyébként ezeket a területeket jelentős mértékben eddig is mezőgazdaságra használták, lényegében legeltető állattartás történt rajtuk. Ugyanakkor a jogi helyzet rendezésével a Nemzeti Földalap rendelkezik ezen területekkel.

Nagyon lényeges dolog a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Magyarországon 2012. január 1. napjától hatályba lépett új mezőgazdasági kockázatviselései rendszert nemcsak a kis- és középvállalkozásokra, hanem a nagyobb gazdaságokra is ki kell terjeszteni. Ezért szükséges a módosítás.

A következő jogszabály a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Itt egy technikai jellegű módosítást kértünk, amelynek a lényege, hogy a miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jogkörében eljárva delegálhasson egy tagot a Hungarikum Bizottságba.

A következő törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása. Itt szintén igazgatási jellegű módosításról, egyszerűsítésről van szó, illetőleg egy lényeges dolgot szeretnék a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. A földügyi és térképészeti, valamint földmérési és térinformatikai ágazatban központi hivatalként működő Földmérési és Távkezelési Intézet által kezelt irattári anyag szaklevéltári rendszerben történő kezelése érdekében szükséges a földügyi és távérzékelési levéltár létrehozása. Ugyanakkor ezt a levéltárat a Földmérési és Távérzékelési Intézet hatás- és feladatkörébe kell rendelni.

A következő törvénymódosítás a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása. A jogszabály hatálybalépése óta 15 év telt el, az idő egy picit túlhaladta a jogszabályt, ezért mindenképpen szükséges néhány olyan pontosítás, amely a mostani helyzetre is aktuális, és ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése vált szükségessé.

Fontos azonban az ágazatban működtetett állami adatbázisokra, valamint szakértői és szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó szabályozás megtartása, pontosítása, ami a szakmaközi törvény módosításával valósul meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen jogszabályok módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Ahogy a bevezetőmben is kezdtem, itt két nagyon fontos szempont érvényesül. Az egyik az egyszerűsítés, illetőleg hogy az állampolgárok a közigazgatási eljárásban minél egyszerűbb módon tudják intézni az ügyeiket, tehát a közigazgatási eljárás leegyszerűsítése, illetve néhány olyan jogszabály is bekerült, ahol konkrétan a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása nagyon fontos akár a földtörvény, akár az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása tekintetében azon elvek mentén, amelyet megfogalmaztam.

Ugyanakkor a törvényjavaslat várhatóan salátatörvény jellegű, ami, úgy gondolom, több okból is indokolt. Ugyanis ennek a közel 13 jogszabálynak a módosítása a törvényeket tekintve kis terjedelmű. Néhány szakasz módosításáról van szó, és természetesen a kormány nem kívánja azt vagy nem kívánta, hogy külön-külön ezen törvényjavaslatok tárgyalásával a parlament - hogy úgy mondjam - idejét terhelje, hanem egy csomagban nyújtotta be. Azt gondolom, hogy ebben a csomagban valóban olyan törvényjavaslatok vannak, amelyek módosítása indokolt, ugyanakkor nem olyan volumenű módosítást indokol, hogy ezeket a jogszabályokat külön-külön hozzuk be a parlament és a tisztelt Ház elé.

Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általam röviden megfogalmazott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen elnök úr, és köszönöm a képviselőtársak türelmét.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottságban megfogalmazott többségi álláspont és a kisebbségi vélemény megfogalmazására kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult többségi álláspontot ismerteti. Öné a szó, képviselő úr.

OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2012. november 26-ai ülésén megvitatta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/9240. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tárgysorozatba vette, majd 17 igen szavazattal, 2 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A Magyary-program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentését. Az egyszerűsített program keretében 15 pontban került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetővé tétele.

Helyettes államtitkári előterjesztés után a bizottsági ülésen felszólaló kormánypárti képviselők egyetértettek abban, hogy a törvényjavaslat több olyan vitatott kérdésben teremt rendet, amire az érintett gazdálkodók régóta várnak. Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye.

(14.00)

Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre terjedjen ki, és tudjuk biztosítani az öntözővizet, ez nemzetgazdasági érdek is. Ehhez pedig a vízdíjakat szabályozni kell. A vízgazdálkodási társulatok hozzájárulását a parlament a 2010. évi XC. törvényével eltörölte, ugyanakkor 2011-ben a 2451. törvényjavaslat 15. §-a, mely a XXII. törvényben testesült meg, beemelt egy mondatot, amely alapján a víztársulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhették. Az érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta, és ekkor került bele ez az egy kritikus mondat, amely így hangzik: "egyéb támogatások jellegének és mértékének meghatározása". Erre hivatkozva küldték ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek a hozzájárulást megszavazták. A törvényjavaslat kiveszi a küldöttgyűlés hatásköréből a támogatási díjak meghatározását, és azt a víztársulati tagok összességének a körébe, azaz a közgyűlés hatáskörébe utalja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében a T/9240. számú törvényjavaslat az egyszerűsítésen túl az érintettek érdekeit szolgálja, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy a T/9240. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi álláspont ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, a bizottság alelnökének, ötperces időkeretben. Öné a szó.

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 15 törvényt módosító csomag került most a parlament elé, aminek jelentős része egyértelműen pozitív változást hoz azokban a törvényi szabályozásokban, amiket érint, de vannak benne olyan elemek, amelyek szerintem erősen vitathatók, és vagy további problémát generálnak, vagy pedig nem oldanak meg problémákat.

Hogy elutasító szavazatunk volt, annak az egyik oka a benyújtás módja volt, ugyanis pénteken elég későn este került elénk ez a majdnem száz paragrafusból álló törvénycsomag, és hétfőn tíz órakor erről már a bizottsági ülésen korrekt véleményt kellett volna megfogalmaznunk. Ugye, arra sem volt idő nyilván, hogy ezt alaposan végigolvassuk, ezért több kérdés is felmerült a bizottsági ülésen, aminek egy részére megnyugtató választ kaptunk. Ilyen volt többek között az, hogy a szakmaközi szervezetekről szóló törvényben az, hogy kiterjesztik a köztestületre is a szakmaközi szervezet kategóriát, az nem az agrárkamarának az újabb rendszerbeni erősítését, további erősítését, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a helyzetét próbálja rendezni. Ez egyébként így helyes, csak az ördög nem alszik, és láttuk, hogy hogyan történt annak idején a kamarai törvény elfogadása.

Hozzáteszem, hogy elég nagy vita van most a hegyközségi törvényről, amit most nem akarnék ebbe belekeverni, de itt megjelent olyan kormánypárti javaslat is módosító javaslat formájában is, hogy egyszerűen töröljük el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát a rendszerből, ez a törvény pedig pont most emelné be a szakmaközi szervezetek közé ezt a köztestületet.

Itt szóba került már államtitkár úr expozéjában is, illetve az Obreczán képviselőtársam által ismertetett többségi javaslatban is a vízi társulatok ügye. Azt gondolom, hogy kaptak egy selyemzsinórt. Szerintem az előtörténetét ismerve a dolognak - aminek a részleteiről majd a normál hozzászólásban beszélek -, korrektebb lett volna, ha egyszerűen valami olyan törvénykezés jön, hogy akkor őrájuk nincs szükség, és szüntessük meg őket, mert nagyjából ami törvénymódosítás most előttünk van, az ebbe az irányba hat.

Önmagában a vízgazdálkodásról szóló törvény dolga kapcsán azt mondtuk el, és ezért is látjuk problémásnak az ilyen típusú jogalkotást, hogy elválik egymástól egy kormányzati döntés miatt a jogalkotás, tehát a vízügyi tevékenységgel kapcsolatos jogalkotás és a végrehajtási feladat. Ez azért okoz óriási problémát, és ezt elmondhatom talán az egész agrárigazgatásra is, hogy ahol a finanszírozás történik, mindig ott van a döntési pont. És azt is látjuk, hogy ugyan vannak ebben a törvényben jó kezdeményezések arra, hogy hogyan legyen valahogy kordában tartható az a vízdíj, ami ma Magyarországon irreálisan magas, de amíg a végrehajtó szerv és az ezt biztosító rendszer nem ugyanannak a minisztériumnak a fennhatósága alatt van, mint aki ezeket a jogszabályokat hozza, kétségeim vannak, hogy ez mennyire lesz sikeres vállalkozás. Amúgy egyébként mindenki az öntözés fontosságáról beszél, de mind ez a szabályozás, illetve a vízi társulatokról szóló szabályozás is inkább gátolja ennek a kérdésnek a megoldását, mint segíti.

A kárenyhítési törvényben is találtunk egy problémát, ezt majd remélem, orvosolja az előterjesztő, de majd erről is később fogok néhány szót szólni a normál hozzászólásomban.

A szakmaközi szervezetekkel kapcsolatban a másik problémát abban láttuk és nemcsak ebben, hanem akár a vízitársulatos törvényben, vagy mondhatnám még az egyéb területeket érintő jogszabályoknál is, hogy pont ez a salátamódszer, illetve az előzetes egyeztetés hiánya okoz nyilván félreértéseket. Azóta mi több egyeztetést folytattunk az érintettekkel, konkrétan a szakmaközi szervezetekkel is, illetve a vízgazdálkodásban érintettekkel is, de akár a honvédségi területek bérlőivel is, és azt látjuk, hogy teljesebb lett volna ez a jogalkotás, ha az előzetes egyeztetést nem próbálta volna megspórolni a kormány.

Összességében egyelőre még úgy látjuk, hogy ez a törvény ebben a formájában nem támogatható, ez a törvénycsomag, úgy mondom, még akkor sem, ha lennének benne olyan törvényi elemek, például ami az MVH-t szabályozza, ami kifejezetten pozitív irányba mutat. Tehát ezért lett volna szerencsésebb, ha külön-külön törvényekben látjuk ezeket, de ismerve a magyar jogalkotási rendszert, erre kevés esélyt látok.

Köszönöm szépen, és majd folytatom a normál hozzászólásomban.

(Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Göndör István váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla képviselő úr.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A javaslat kapcsán a '93. évi II. törvény 5. §-áról szólt államtitkár úr, ehhez szeretnék néhány kommentárt fűzni. Meggyőződésem szerint maga a javaslat jó irányú, sőt azt kell mondanom, hogy szükséges, van azonban néhány hiba vele.

Nem vagyok benne teljesen bizonyos, hogy az adatvédelmi kötelezettségeknek teljes mértékben meg lehet felelni ezzel a szöveggel, ami itt most szerepel. Fölhívnám a figyelmet arra, hogy nem a korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződésekről, hanem kifejezetten azok megsértéséről van szó az adott esetben, és ha arról van szó, akkor már indokolt lehet a betekintés. Ez az egyik része a dolognak.

A másik, ami miatt ilyen gyorsan és röviden szót kértem: ez önmagában csak arra elégséges, hogy bizonyos telekkönyvi adatokhoz hozzájusson a hatóság, ez szükséges, de nem elégséges. Sem arra nem elégséges, hogy földerítsük vele a zsebszerződéseket, sem arra nem elégséges, amit én egyenrangúnak tekintek, hogy földerítsük azokat a visszaéléseket, ahol is arról van szó, hogy a 300 hektáros, most is érvényes törvényi rendelkezéseket kik milyen mértékben, hogyan sértették meg. Ennek a felderítése meggyőződésem szerint az egész agrárium és vidék szempontjából legalább olyan fontos, mint a másik védelem.

Ezért ezt garantálni és biztosítani meggyőződésem szerint csak úgy lehet, ha - két éve mondogatom - elrendelésre kerül ezzel párhuzamosan a teljes körű bevallásra vonatkozó, törvénybe foglalt kötelezettség, össze lehet vetni a telekkönyvi adatokkal mindazokat, amelyeket bevallottak, és egyértelművé válik, hogy hol vannak jogszabálysértések, hol vannak túllépések, hol vannak szabálytalan szerződések. Ezt azonban meggyőződésem szerint helyes és jó lenne még a termőföldről szóló, termőföld forgalmáról szóló törvény elfogadása előtt végrehajtani.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi kérdésben kért szót Magyar Zoltán képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy az ülésnap végéig lehessen benyújtani a módosító javaslatokat ehhez a javaslathoz. Köszönöm.

(14.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Természetesen megteszem a szükséges intézkedéseket, hogy az ülésnap végéig a módosító indítványokat be lehessen nyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Az írásban előre bejelentett felszólalások következnek. Megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyary-program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentését. Az egyszerűsített program keretében 15 pontban került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele. A törvényjavaslat több olyan vitatott kérdésben teremt rendet, amire az érintettek régóta vártak. A törvényjavaslatnak egy részét a Magyary egyszerűsítési program indukálta az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezzel az érintettek, az illetéktörvény módosítása, a tulajdoni lap igazgatási, szolgáltatási díjára vonatkozó törvény, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvény is foglalkozik.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítását fontosnak tartjuk, ugyanis aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmét a módosító törvény hatálybalépését megelőzően benyújtotta, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelme alapján elindult a kimérés, és a költségeket a kérelmező megelőlegezte, és itt a leglényegesebb mondat: a kérelmező 2013. december 31-éig a kiméretésnek a költségét visszaigényelheti.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása az épületfeltüntetési eljárásoknál különböző könnyítéseket tartalmaz. Így például a most hatályos jogszabály szerint az épületfeltüntetési eljárás során három hatósági cselekményt kell az adott ügyfélnek lefolytatni: az egyiket az építési hatóságnál és kettőt a földhivatalnál. A két földhivatali eljárást a törvényjavaslat összevonja, ami azt jelenti, hogy egyszerre megfizeti az igazgatási szolgáltatási díjat és az építési hatósági díjat, és le fogja folytatni az eljárást, hiszen a díj már megfizetésre került.

Egyre nagyobb az igény a külföldön dolgozó magyar állampolgárok részéről, hogy kapjanak egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben arról tudnak nyilatkozni külföldön, hogy Magyarországon nincs ingatlantulajdonuk. Ennek lehetőségét teremti meg a törvény. A 6. § a zsebszerződések elleni fellépés érdekében született módosító javaslatokat tartalmazza, amelyek szintén az ingatlan-nyilvántartási törvényben fogalmazódnak meg. A legfontosabb, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy a vidékfejlesztési miniszter, aki szakmailag irányítja az ingatlan-nyilvántartást, adatlekérdezést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint csak nagyon minősített esetben van lehetőség. Természetesen a nyomozó hatóság és az egyéb szervek most is kérhetnek ilyen típusú lekérdezést. A törvényjavaslat alapján lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek is a lekérdezésre. Természetesen az így beérkező adatokat továbbítani kell a megfelelő hatósághoz annak érdekében, hogy egy vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóság felderítsen.

A törvényjavaslat egy koherenciazavart próbál orvosolni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvények koherenciazavarát próbálja megoldani. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az ingatlanhatóság nem tud törölni egy nyilvánvalóan törvénysértő, de az okirati elvnek teljes mértékben megfelelő bejegyzést saját eljárásában, ugyanis erre nincs lehetősége, miközben az ügyészségi felhívás vagy felszólalás erre egyébként lehetőséget adna. Ezt a koherenciazavart orvosolja a törvényjavaslat azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetőséget ad arra, hogy ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság eljárjon.

A 8. § a termőföldtörvény módosítását szintén a zsebszerződések elleni küzdelem jegyében foganatosítja. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának szándékát kívánja korlátozni a módosítás, azaz nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani termőföldre, kivétel a közeli hozzátartozó, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál a haszonélvezeti szerződésekre húsz évben maximálná a törvényalkotó a szabályozást. Ez összhangban áll azzal, hogy Magyarországon földhaszonbérleti szerződést is csak húsz évre lehet kötni.

A haszonbérleti szerződéseknél a jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha csak a haszonbérleti szerződés időtartamában, illetve a haszonbérlet mértékében van eltérés, akkor azt nem kell kifüggeszteni, hanem lényegében a haszonbérbe vevő és a haszonbérbe adó megállapodásán múlik, hogy mi kerül bele a módosított haszonbérleti szerződésbe. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elő-haszonbérleti jogosultakat kizárja a szerződéskötésből, ugyanis olyan feltétellel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti szerződés, amely minden elő-haszonbérleti jogosult számára elriasztó lehet. A háttérben megállapodott bérlő és bérbeadó megköti a szerződést, majd kihasználja annak lehetőségét, hogy ha csak az időtartamban és haszonbérben van módosítás, akár már másnap is módosíthatják ezt a szerződést. Ez gyakran előforduló haszonbérletiszerződés-módosítási forma, ezért indokolt ennek a kiskapunak a bezárása.

Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye. Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre terjedjen ki, és hogy tudjuk biztosítani az öntözővizet - ez nemzetgazdasági érdek is -, ehhez pedig szabályozni kell a vízdíjakat. A vízgazdálkodási társulati tagok hozzájárulásáról szóló 2010. évi XC. törvény 38. és 39. §-a eltörölte a vízitársulati hozzájárulást, ugyanakkor a 2011. évi XXII. törvénybe beépült egy mondat, amely a 2009. évi CXLIV. törvényben is megjelent. A 30. § így szól: a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a c) pont alapján az egyéb támogatások jellegének és mértékének a meghatározása.

Ennek alapján a vízgazdálkodási társulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhetik. Érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezt a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta. Erre hivatkozva küldik ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek megszavazták a hozzájárulást. Ezt elvileg jogszerűen teszik, hiszen a küldöttgyűlés az alapszabály értelmében járt el. A jogbiztonság, illetve a tagok biztonsága érdekében nem elég, hogy küldöttgyűlési jogkörben egy ilyen fajsúlyú döntés megszülethessen, hanem indokolt, hogy a döntés ebben az esetben is a közgyűlés hatáskörébe kerüljön, és ott is minősített többséggel, tehát kétharmados szavazati aránnyal kerüljön megszavazásra a víztársulat minden tagját kötelezően érintő szabályozás.

Csupán csak a pontosítás kedvéért mondom: én nem a vízgazdálkodási társulatokat támadom, vannak jól működő, a gazdák érdekeit is figyelembe vevő társulatok. A 2012. évben a rendkívüli aszály miatt nehéz helyzetben lévő gazdák irányában ennek a sarcnak a kivetését - ha szabad ezt a kifejezést használni - pofátlanságnak tartom.

(14.20)

Vannak vízgazdálkodási társulatok, ahol a küldöttek nem szavazták meg a hozzájárulást, míg vannak olyan társulatok, ahol megszavazták. Úgy érzem, hogy nincs esélyegyenlőség a tagok között. Tegnap Borsod megyében, Edelényben voltunk egy fórumon. Abban a térségben nem működik víztársulat, mert évek óta felszámolásra került. Az ott lévő tagok semmiféle hozzájárulást nem fizetnek.

A másik dolog, hogy kötelező jellegű-e a hozzájárulás megfizetése. Hadd idézzek egy mondatot abból a felszólító levélből, amit személy szerint én is kaptam, és több gazdatársam is. Ez így szól: "A határidőre be nem fizetett hozzájárulás esetén kénytelenek leszünk ön, önök ellen behajtási eljárást indítani. Ennek további költségei - illeték, eljárás, ügyvédi munkadíj, végrehajtási költségek, postai díjak - is az adóst terhelik. Ezt a többletkiadást szeretnénk a jelen levelemmel elkerülni."

(A jegyzői székben dr. Stágel Bencét Földesi Gyula váltja fel.)

Reménykedünk, az 1504/2012-es kormányhatározat szerint a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium kapott felhatalmazást, illetve feladatot, hogy 2012. december 31-ig tegyen le javaslatot a kormány részére, és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet felállítani egy nemzeti öntözési hivatalt. Milyen szervezeti, infrastrukturális, személyi és egyéb feltételek között hozható létre, és az alapját, a bázisát a vízi társulatok által működtetett vagy üzemeltetett infrastruktúra képezné. Reméljük, hogy jövő év első felében az Országgyűlés elé kerül az új hivatal felállításáról szóló törvény, és mihamarabb megkezdheti a működését.

60-63. §: a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására azért volt szükség, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok minél egyszerűbb eljárással az NFA-hoz kerüljenek. Ezt követően kerülhet sor e területek bérbeadásának a meghirdetésére. Több tízezer hektár termőföldnek nincs mezőgazdasági ágazati besorolása, ez a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint kivett I-es állami tulajdonú területnek számít. Ugyanakkor ezek a termőföldek parlagterületek, vagy pedig hasznosítás alatt vannak ugyan, de a használatuk nem jogszerű.

Egyébként a honvédelmi miniszter által I-es területnek minősített termőföldek honvédelmi célra már feleslegesek, hasznosítása azzal a kötelezettséggel történhet, hogy ezeknek sem a vegyvédelmi, sem a tűzszerészeti, sem egyéb mentesítése nem történik meg, erre a honvédségnek ugyanis nincs pénze. Tehát ezt a kötelezettséget ilyen értelemben a Nemzeti Földalapkezelőnek és a VM-nek kell elvégezni, amelyek továbbháríthatják a bérlőre.

Az úgynevezett hungarikumtörvénynek is van egy egyszakaszos módosítása, amely lényegében a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát emeli meg eggyel. A magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában és megőrzésében feladatot kapott a miniszterelnök általános helyettese, és indokoltnak tartottuk, hogy a Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson egy tagot.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a T/9240. számú törvényjavaslat az egyszerűsítésen túl az érintettek érdekeit szolgálja, ezért azt a mezőgazdasági bizottság és a Fidesz-frakció is támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnökúr. Néhány kritikai megjegyzést a bizottsági vélemény ismertetésekor már elmondtam. Én is konkrét dolgokat szeretnék mondani a törvény kapcsán. Rögtön kezdeném a haszonélvezeti joggal. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az olyan kiskaput be kell zárni Magyarországon, hogy a termőföldre haszonélvezeti jogot szerződéssel alapítsanak, kivéve a hozzátartozók esetén, csak amikor a törvény ezt a korlátozást megállapítja, akkor azokat a szerződéseket megszünteti húsz éven belül, amelyeket közvetlen hozzátartozó javára alapítottak, ugyanis a szövegben nincs utalás arra, hogy kivéve azok a szerződések, amelyeket ilyen módon alapítottak. Ezt mindenképpen korrigálni kell, mert teljesen életszerűtlen, hogy egy családtagnak haszonélvezetre átadott földterületnél húsz év legyen a felső korlát. A többi esetben viszont ez teljesen rendben van.

Szeretném a jogalkotók figyelmét felhívni - miután ez egy elég bonyolult jogi és eljárási kérdés -, hogy nemcsak haszonélvezettel lehet kikerülni a földtörvényt, hanem haszonkölcsönnel is. Én azt ajánlanám valamennyiünk figyelmébe - és ezt akár még bizottsági módosító javaslattal is megtehetjük -, hogy magát a haszonkölcsön intézményét is tegyük bele, ha már van ez a törvénymódosítás. Persze ugyanazzal a szöveggel nyilván nem lehet, mint a haszonélvezeti jogot, de higgyék el, hogy az úgymond féllegális, pontosabban a mai szabályok szerint legális, de később szintén legálissá váló tulajdoni legalitást elnyerő földek is jelentős részben haszonkölcsön-szerződésen alapulnak. Az ilyen szerződéseket tehát célszerű megszüntetni.

És arra is felhívnám a jogalkotók figyelmét, hogy belekerült ebbe a törvénybe a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos korlátozás. Értem én a szándékot és azt is, hogy most mindenki attól fél, hogy valakik majd évtizedekre meghosszabbítják a földbérleti szerződésüket, de nincs erről szó, hanem van egy természetes védelmi reakciója az ágazatnak bizonyos átgondolatlan intézkedésekkel szemben. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy ez a szabályozás csak arra az esetre kellene hogy érvényes legyen, ha valaki csökkenteni akarja a bérleti díjat, azzal ugyanis nem lehet visszaélni, ha valaki magasabb bérleti díjat ajánl egy szerződéses időtartamra, de azzal vissza lehet, ha csökkenteni akarja. Államtitkár úr is és Obreczán képviselő úr is azt mondta, hogy akkor nem kell kifüggeszteni, és akár másnap vissza lehet csökkenteni a díjat, de én arra még nem láttam példát, hogy valaki úgy tudott volna trükközni egy versenynél, hogy megállapodnak egy magas díjban, majd másnap még magasabbra emelik. Aki még nem kötött ilyen szerződéseket tömegével, az pontosan tudja, hogy mivel jár, ha mindig mindent ki kell függeszteni. Vannak olyan vállalatok, ahol 6-7 ezer szerződő partner van, és 2-3 négyzetméteres parcellák.

Értem én, hogy mindenki attól fél, hogy ezek a csúnya, egyébként az embereknek százezres nagyságrendben munkát adó cégek mindent kijátszanak, de azért eszetlen dolgot nem kellene csinálni. Azt kérem képviselőtársaimtól, mérlegeljék, hogy ez a történet csak abban az esetben legyen igaz, ha valaki csökkenteni akarja a haszonbérleti díjat, mert, még egyszer mondom, nem lehet visszaélni azzal, hogy menet közben, mondjuk, három év múlva, kétoldalú szerződésmódosítással bérleti díjat emelnek, mert az kifejezetten két emberre tartozik. Az viszont gyanús, ha valaki az eldöntés után másnap vagy harmadnap csökkenti a díjat. Én azt mondom, azt lehet is kezelni ebben a történetben, hogy ha ez a törekvés a bérleti díj csökkentésére irányul, kivéve vis maior esetén, ugyanis a vis maior törvény megengedi, hogy aszálykár vagy bármilyen termeléskiesés esetén lehet csökkenteni a bérleti díjat. Ezt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy ne nyílt provokációnak tekintsék az érintettek, akiknek folyamatosan azzal kell küszködniük, hogy idióta szabályozók miatt állandóan szerződéseket kell módosítaniuk. Itt arról van szó, hogy az adminisztrációt csökkenteni kell, közben meg ilyen eszement szabályokat hozunk be a rendszerbe.

(14.30)

Említettem a vízgazdálkodásról szóló törvény kapcsán... Még egyszer elmondom a haszonkölcsönt, mert államtitkár úr az előbb beszélgetett, nem biztos, hogy figyelt rá, hogy a haszonélvezet mellett a haszonkölcsön szabályozását is beraknám ebbe a törvénybe, ha már a zsebszerződések ellen akarunk harcolni.

A vízgazdálkodásról szóló törvény. Egyébként a törvény leírja a jelenlegi eljárásrendet - nem is igazán értjük, hogy ez most miben új -, az tény, hogy beletesz bizonyos költségelemeket, hogy csak olyan mértékben lehet emelni a vízdíjat, ami ezt indokolja - de hát ki fogja ezt ellenőrizni? Tehát én arra leszek kíváncsi, hogy melyik lesz az a hatóság, amely megállapítja, hogy mondjuk, az alkatrészárak mennyit nőttek, és hogy miért kell, jogos-e az a vízdíjemelés vagy nem. Tehát megint csinálunk egy olyan szabályozást, amelynek egyébként értelme semmi nem lesz, de hát ha ráérnek a jogalkotók, akkor tegyék ezt.

Vízi társulatok. Az előbb már említettem, hogy szerintem kapnak egy selyemzsinórt. Lehet, hogy még ezt nem mindenki így érti, de akik ezt leírták, kíváncsi lennék, láttak-e már közelről vízi társulatot - például olyat, aminek tízezer tagja van -, és olyan szabályt írnak elő, hogy a tagokra nézve bármilyen kötelező döntést - és itt nemcsak a díjról van szó, hanem sok minden egyébről is - kétharmados szabállyal kell meghozni. Hát számoljuk már ki, még ha száz főt képviselhet is valaki, hogyan jön össze egy társulati közgyűlésre, mondjuk, közel ezer ember. Gondolkodott ezen valaki? Én most is azt mondom, hogy sokkal korrektebb lenne, ha azt mondanánk, hogy ez egy ördögtől való intézmény - igaz, hogy több mint százéves, és normálisan működik a 90 százaléka, és lehet, hogy vannak benne simlisek, de akkor nem az egészet kellene fölrúgni.

Honnan is indult ez az egész történet, képviselőtársaim? Onnan indult, hogy volt a Fidesznek egy választási ígérete, hogy megszünteti a termelői hozzájárulást a rendszerben, és majd állami feladatnak tekinti. Mi történt? 2010-ben megszűnt ez a dolog, 2011-ben nagyjából ugyanazt a pénzt, amit korábban a tagok befizettek, megkapták a vízi társulatok. Azóta meg egy fillért sem. Ez egy aljas szemét dolog. Nem tudok rá mást mondani. Ugyanis akkor ne ígérték volna meg, hogy az állam helytáll. Magyarul: most még azt a lehetőséget is elveszik tőlük, a saját működési feltételeiket, ami nélkül egyébként nem fogunk tudni öntözni. Mert az idén könnyen szórakozott a jogalkotó, mert nem volt belvíz, de ki tudja, lesz-e tavasszal belvíz - és majd ki fogja azokat a munkákat ellátni? Volt, amikor 300-400 ezer hektárról kellett szivattyúzni a vizet, amit egyébként nagyobb részben ezek a társaságok végeztek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kellene egy ilyen rendszert fenekestül felforgatni és tönkretenni szándékosan! Mert itt nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy itt van néhány olyan cég, amelyiket nem szeretünk, és akkor az egész rendszert kidobjuk, attól függetlenül, hogy milyen hasznos meg milyen jó munkát végez. Lehet ez állami feladat, de akkor azt kellett volna a törvényben szabályozni, hogy a feladatokat átveszi az állam, és ennek a fedezetét meg ennek a technikai eszközrendszerét meg egyebet biztosítja a termelők helyett. Hozzáteszem, nem biztos, hogy ezt az Európai Bizottság jó néven vette volna, ugyanis tiltott támogatásnak minősülne szerintem ez a dolog.

Szólnom kell a honvédségi területek ügyéről. Örültem ennek, mikor elolvastam, aztán rájöttem, hogy azért maradt ebben még megoldatlan probléma. Ugyanis ez valóban rendezi azt a kérdést, amin évekig vitatkoztunk mi is a Honvédelmi Minisztériummal annak idején, hogy ki fizeti a révészt, mármint a lőszermentesítést meg az egyéb ügyeket - és elnézést, nem Révész Máriuszra gondoltam, hanem a klasszikus mondást idéztem (Derültség.) -, ebben ugyanis le van írva, hogy ezt a munkát majd elvégzi a honvédség, amit kifizet a Vidékfejlesztési Minisztérium, és majd a használók meg utána szépen benyelik, és kifizetik neki.

Ezzel két baj lesz. Az egyik, hogy hol lesz a kontrollja. Tehát hogy mondjuk, egy várpalotai volt lőtér lőszermentesítése mennyibe kerül, ki tudja azt megmondani? Nem lehet-e azzal visszaélni, hogy csak ennyit szabályozunk ebben a törvényben? Hát, kíváncsian várom majd a végrehajtási utasítást, mert itt lehet nagyon-nagyon durva szám is. Onnantól kezdve ezek a területek pedig parlagon fognak maradni, mert senki olyan nem lesz, aki hajlandó lesz ennek a költségeit átvállalni, ha ezek akár több tíz- vagy százmilliós nagyságrendűek.

A másik, hogy tényleg rendezi ez a törvénymódosítás azt a részt, amit a honvédség nem használ, és amiről egyértelműen lemond. Nagyon sok ilyen terület van, eléggé csökkent létszámmal működik most a magyar honvédelem, és hát csökkent területi igénnyel. Viszont vannak a honvédségnek olyan területei - és erre hívnám fel külön a figyelmet -, amelyek nagyon-nagyon ritkán, de használatban vannak. Most nem az éleslőtereket mondom, ahol minden tele van lőszerrel meg egyébbel, hanem mondjuk, azokat a területeket, ahol ilyen felvonulási területek vannak. A mi megyénkben is van nagyon sok, Tapolca környékén, Várpalota környékén, ahol soha egy szem lőszer nem volt, csak időnként, mondjuk, egy évben két napra - de mondjuk, olyan hely is van, ahol már öt éve nem volt senki, és a honvédség nyilván ragaszkodni fog hozzá, mert az egy működő alakulatnak a területe - megjelennek katonák sátorral, egyébbel, ott eltöltenek néhány napot, aztán elmennek. Ezeket a területeket most nem az NFA adja bérbe, hanem közvetlenül a honvédség, és elég komoly bevételük van. Szerintem országos szinten a honvédségnek ebből milliárdos nagyságrendű bevétele van, mert tudom, hogy konkrétan Várpalota környékén olyan 150 millió forint körüli bérleti díjat fizetnek az ilyen típusú területekért elsősorban a juhtartók, mert ugye ez másra nyilván nem nagyon jó.

Tehát jó lenne ebbe a szabályozásba azt is berakni, hogy mi van azokkal a területekkel, amelyeket egyébként nem akar átadni a honvédség az NFA-nak, mert honvédségi terület, de valamit kellene vele kezdeni, hogy azzal tud-e ő maga, tehát ezt én visszahagynám a honvédség hatáskörébe, nyilván megfelelő állami kontroll mellett. Csak jelzem, hogy most itt nagyjából a bérleti díj aranykoronára vetítve tízszerese, mint az állami földbérletpályázatoknál. Mert annyira gyenge minőségű területekről és viszonylag magas bérleti díjakról van szó, hogy körülbelül úgy jön ki, hogy mondjuk, egy aranykorona és tízezer forint körüli a hektáronkénti bérleti díj. Tehát akkor el lehet képzelni, hogy ez azt jelenti, hogy tízezer forint, és nem 1250 forint a bérleti díj. Tehát csak azt mondom, hogy kár lenne ezeket a területeket kivonni a normális termelésből, a másik pedig az, hogy a honvédségnek is elég komoly bevételt jelent. Tehát biztosan lehet erre megoldást találni. Ez is már valamelyest előbbre lépés, ami ide le van írva, de szerintem nem oldja meg teljesen a problémát.

A kárenyhítési törvényben találtam egy pontot, ezt majd tisztázzuk a szakértőkkel, mert szerintem a megtermelt termék értékét kétszer vonja le a jogalkotó, amikor a káralapot számolja. Nem akarom részletezni, mert nagyon-nagyon szakmai ügy, tehát hogy most mit hol vesz figyelembe, de úgy ítélem meg, hogy a 69. § (2) bekezdésében, amit leír, hogy mit kell beszámítani a kárenyhítéskor, úgy gondolom, hogy magát az értékesített terméket, magyarul: ha le kell silózni egy jégvert kukoricát, akkor a hozamértéknél egyszer beszámítja, utána meg azt mondja, hogy vonja le, amennyiért eladta. Innentől kezdve duplán vonják le, tehát magyarul csökkentik a kártalanítás mértékét, ami szerintem nem volt jogalkotói szándék, legalábbis, ahogy az előzetes dolgok kapcsán erről beszéltem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nagyjából elmondtam, ami problémánk volt ezzel a törvénnyel, illetve bocsánat, egy dolgot még nem. Ugye ez a törvény megszünteti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló '97-es törvényt. Ez valahol érthető, ugyanis 1997-ben nem voltunk az Európai Unió tagja, és ha valaki nem tudná, ez a törvény szabályozza, hogy milyen mértékben kell növelni a mezőgazdasági területekre fordított támogatásokat. Nyilván ezt az egész uniós csatlakozás felülírta, tehát mindenki tudja pontosan, hogy a nemzeti támogatási részt nem lehet olyan arányban növelni, hogy a teljes támogatás összegének megfelelően, mondjuk, inflációkövető legyen, mert az nagyon nagy összeg lenne, azt egyetlenegy magyar költségvetés nem bírná ki.

Viszont ugyanez a törvény szabályozza az agrárjelentést is, amit éppen most tárgyaltunk a mai bizottsági ülésen, és nyugodtabb lennék a jelentés sorsát érintően, ha már itt, ezzel a törvénnyel együtt benyújtották volna az országgyűlési határozati javaslatot. Ami elfogadható, hogy ez innentől kezdve nem törvényben szabályozzuk, mert nehogy valakinek az jusson eszébe, hogy ezt a valóban használható szakmai anyagot, ami kifejezetten a szakmának és azoknak az elemzőknek szól, akik az agrárium fejlesztésében érdekeltek, hogy ezt megszüntessük. Mert ezzel a törvénnyel, ha ez így marad, akkor nyilván az agrárjelentés is véget ér.

Úgyhogy, képviselőtársaim, azt gondolom, hogy vannak olyan módosító javaslatok, amelyekkel lehetne javítani. Arra kérem a jogalkotókat, hogy az ilyen provokatív elemeket, mint ezek a haszonbérleti dologgal kapcsolatos ügyek, jó lenne egyszer s mindenkorra elfelejteni, mert ez senkinek nem jó. Ennek mentén próbáljuk ezt a törvényt helyrerakni, és harmadszor is fölhívom a figyelmet a haszonélvezeti jog mellett a haszonkölcsönnel kapcsolatos visszaélések lehetőségére, ami, úgy gondolom, egy megoldandó feladat.

Köszönöm szépen a figyelmet, és várom majd a kormánypárti módosítókat, mert egyelőre a saját módosítóinkkal túl nagy sikereink nincsenek, és az ember nem szívesen dolgozik fölöslegesen, de azért nyilván próbálkozni továbbra is fogunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úrnak, KDNP.

(14.40)

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös Zoltánhoz szeretnék szólni egy szót. Egy kérésem lenne: ezt az ilyenféle stílust ne honosítsuk meg a parlamentben. A törvényalkotói szándékot aljas szemétnek nevezni itt ebben az épületben szerintem nem ildomos. (Gőgös Zoltán: Pedig az.)

Máshol tegye, ahogy gondolja, lelkiismerete szerint, de itt ebben a stílusban ne beszéljünk.

Azt is hozzáteszem, hogy pont az önök frakciója az, aki nagyon érzékeny a különböző megjegyzésekre és azoknak a stílusára, tehát úgy gondolom, hogy fontolja meg, hogy a továbbiakban, a további felszólalásai során alkalmazza-e az ilyen típusú kifejezéseket.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Egyetértve észrevételével, szokásomtól eltérően ezt ki kell nyilvánítsam.

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Obreczán Ferenc képviselő úrnak.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös képviselő úr felszólalására kívánok néhány gondolatban reagálni. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 53. § (7) bekezdése így hangzik: "A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb 100 tagot képviselhet." (Gőgös Zoltán: Tízezer főnél ez mit jelent?) De tízezer fős tagság nincs.

ELNÖK: Kedves Képviselőtársam! A kétperces gomb rendelkezésére áll mindenkinek, Obreczán Ferenc képviselő urat illeti a szó.

OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. (Dr. Józsa István: Fölösleges időhúzás ez!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki megkapja a lehetőséget a hozzászólásra, kérem, hogy tartsuk ehhez magunkat.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úr, KDNP.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat 15 törvénynek a módosítását tartalmazza. (Dr. Józsa István: Csak?) Azok a módosító javaslatok kerültek összegyűjtésre egybe, amelyek egy-egy ágazati törvénymódosításhoz kevesek lennének, hiszen itt néhány szakaszos módosításokat tartalmaz egy-egy törvény kapcsán. Ettől azonban a súlyuk nyilvánvalóan ugyanakkora. A nagy többségük - legalábbis reményeink szerint - 2013. január 1-jén kellene hogy hatályba lépjen.

Egy szemléletes példát szeretnék kiemelni, egyet a példák közül, de nem a legfontosabbat. Egyre nagyobb az igény a külföldön dolgozó magyar állampolgárok részéről, hogy kapjanak egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben arról tudnak nyilatkozni külföldön, hogy Magyarországon nincs ingatlantulajdonuk. Ennek a lehetőségét megteremti a Földmérési és Távközlési Intézethez címezve mind a díjtörvény, mind az ingatlan-nyilvántartási törvény. Azért a FÖMI-hez van címezve, hiszen nyilván a képviselőtársaim is tudják, hogy 121 körzeti földhivatal működik Magyarországon, és minden földhivatal csak az illetékességi területére tudna egy ilyen nyilatkozatot kiadni, azaz 121 helyre kellene mennie az állampolgárnak. Nyilván sokkal egyszerűbb és ügyfélbarátabb megoldás, hogy ezt egy helyen, a FÖMI-nél megtehetik. Ennek az igazgatási szolgáltatási díja kerül meghatározásra, illetve van egy soron kívüli eljárási lehetőség, ami tízezer forintban kerül meghatározásra.

Vannak a zsebszerződések elleni fellépés folytán előálló módosító javaslatok a törvényben. A legfontosabb, amit szeretnék ez ügyben kihangsúlyozni, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad várhatóan arra a vidékfejlesztési miniszternek, hogy adatkezelést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint csak különleges, minősített esetben van lehetőség, nyilván nyomozóhatósági és egyéb szervek kérhetnek ilyen típusú lekérést, és nem a miniszter. Ha a törvényjavaslat a benyújtott formában elfogadásra kerül, akkor erre lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek, bejelenthet vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóságnál.

Említeném még a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítását. Ez a törvény a 2011. évi CCI. törvényt módosítja, egyetlen dologról nem rendelkezik, a folyamatban lévő ügyekről, tehát amelyek már korábban megkezdődtek, nyilván az átmeneti szakaszokhoz igazítja hozzá a jelenlegi törvényjavaslatot.

A másik szakasz a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának a szándékát kívánja korlátozni, vagyis haszonélvezeti jogot nem lehet alapítani termőföldre, kivétel a közeli hozzátartozói kapcsolatnál, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál pedig a törvény elfogadása esetén annak a hatálybalépésétől számítottan mind a határozatlan, mind a határozott idejű, de még le nem járt haszonélvezeti szerződésekre 20 évben maximalizálná a szabályozás.

Azt gondolom, hogy képviselőtársaim előtt nem nagyon kell ecsetelnem azt, hogy ez milyen visszaélésekre adott módot, illetve ad módot, ezt a kiskaput szeretnénk ezzel bezárni. Egy másik ilyen kiskapu a haszonbérleti szerződéseknél, hogy jelenleg olyan feltételekkel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti kondíció, ami minden elő-haszonbérleti jogosult számára elriasztó.

Gőgös Zoltán képviselőtársam említette, hogy kis területekről is szó van. Mindenképpen megfontolandó a felvetése, ugyanakkor ennek a kiskapunak a bezárása alapvetően szükségszerű. Az történik, hogy a magas ár hatására nem jelentkezik senki, megtörténik a szerződéskötés, majd pedig azt követően általában le szokták vinni az árat, annak ellenére, hogy képviselőtársam úgy gondolja, hogy ilyen nem fordulhat elő Magyarországon. Tehát miután ez egy gyakran használt lehetőség, ezért azt gondoljuk, hogy ennek a bezárása szintén, ha már eddig vagy még eddig nem történt meg, akkor most mindenképpen indokolt, hogy bekövetkezzen.

A vízi társulatokról szóló törvényeknél a tagok társulati kötelező hozzájárulását az Országgyűlés körülbelül 2010 nyara környékén eltörölte. Képviselőtársaim mindannyian szóltak erről a kérdéskörről. Obreczán Ferenc által is említésre került, hogy hogyan lehetne erre megoldást találni. Sok jelzést kapunk, meg kell mondanom, ahol Obreczán képviselőtársam él és választókerületében dolgozik, én onnét, pont az ország túlsó végéből, Zala megyéből kapom ugyanazokat a jelzéseket, tehát itt nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy általános jelenségről. Ez az általános jelenség a 2012-ben kifizetendő tagdíj mértékéről szól, illetve annak túlzott mértékéről szól.

Hogyan történik a döntés arról, hogy mennyit kell befizetni egy vízi társulásnál? Nagyon egyszerű a dolog. Összehívják a közgyűlést, hogyha első összehívásra nem határozatképes, egy óra múlva újra összehívják, és akár hárman-négyen ülnek ott, akkor is el tudják dönteni, hogy milyen mértékű legyen az összeg, amit be kell fizetni a többség számára. Ezt semmiképpen nem tartjuk korrekt dolognak, ezért egyetértünk azzal, hogy tegyük ezt az ármeghatározást, ennek a hozzájárulásnak a meghatározását közgyűlési hatáskörbe, és minősített többséggel, tehát kétharmados szavazati aránnyal kelljen kialakítani az árat.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény is módosul négy paragrafusban. Itt a honvédelmi célra történő földterületeknek mezőgazdasági termőterületbe vonásáról is szó van. Az NFA hatáskörébe helyezné át a honvédelmi területeket, ami fölött jelenleg a honvédelmi miniszter rendelkezik. Ezt ilyen állami I-es területeknek szokták általában nevezni. Az NFA-nál aztán meghirdetésre kerülne ennek esetlegesen haszonbérleti vagy bérleti szerződése, bérleti lehetősége, és a Nemzeti Földalap feladatkörébe kerülne a mentesítés feladata is. Megmondom őszintén, ez számomra is egy nagyon kétértékű dolog, a logikáját teljes mértékben el tudom fogadni, ezekkel a földterületekkel is valaminek történnie kell, ezeket is művelni kell, ugyanakkor a mentesítés feladata, tekintettel arra, hogy a honvédségnek, a honvédelemnek erre nincs elkülönített pénzeszköze, nincs pénze rá, ezért valakire mindenképpen a későbbiekben majd át kell hárítani.

(14.50)

Én azt gondolom, hogy a sor végén majd a leendő haszonbérlő jöhet, aki ha vállalja, ezzel a feltétellel kell a bérletet vállalnia, hogy a mentesítést elvégzi annak megfelelő módon, ahogy azt a törvények előírják.

Az úgynevezett hungarikumtörvénynek is van egy egyszakaszos módosítása, amely lényegében a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát megemeli eggyel. A magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában és megőrzésében feladatot kapott a miniszterelnök általános helyettese, és indokoltnak tartottuk, hogy a Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson egy tagot. Ez egy ehhez kapcsolódó módosítás.

Rövid, távirati stílusban ennyit szerettem volna elmondani. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében támogatjuk a törvénytervezet elfogadását, és reméljük, hogy januárban hatályba is léphet.

Tisztelt Elnök Úr! Megköszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úrnak, képviselőtársaimnak is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Elöljáróban azt el kell mondanom, hogy a Jobbik frakciója támogatni tudja majd ezt a törvényjavaslatot, még akkor is, ha ilyen gyalázatos módon történt a benyújtása. Sajnos, már nem az első eset, hogy ezzel kell kezdenem, ugyanis az, hogy péntek este felkerül a honlapra, és egy olyan törvény - ahogy már elhangzott -, ami tizenöt törvényt módosít, és közel száz paragrafusa van, és erről nekem hétfőn délelőtt meg kell mondanom, hogy mi a Jobbik álláspontja, ez nem egy normális dolog. Nyilván igyekeztem eleget tenni ennek a feladatnak, de világos lehet ez mindenki számára, hogy ezt nem lehetett száz százalékban ellátni, és nem lehet elvárni ezt egyetlenegy képviselőtől sem.

Hogy mégis miért tudjuk támogatni, annak több indoka van. Nem akarom megismételni a kormánypárti képviselők felszólalásait, mi is a legtöbb módosítással egyet tudunk érteni, akár a Magyary egyszerűsítési program keretében történt módosításokkal, de akár mondhatnám a veszélyes állatokkal kapcsolatos módosítást vagy éppen a Hungarikum Bizottsággal kapcsolatos módosítást. Ezek mind-mind olyan javaslatok, amelyekkel maximálisan egyet tudunk érteni. Már csak azért is támogatnunk kell ezt a javaslatot, hiszen a zsebszerződésekkel kapcsolatban valóban tesz előrelépéseket, és ez a Jobbiknak a kezdetektől egy fontos küldetése, hogy ezekre felhívja a figyelmet, és a lehető legtöbb esetben megpróbálja ezeket megakadályozni, illetve feltárni.

Ez a bizonyos felhatalmazó rendelkezés, amit a miniszter úr fog kapni ezen módosítás után az adatkéréssel kapcsolatban, ezt mindenképpen támogatjuk. Ez valóban egy valós eszköz lehet a mindenkori kormány kezében az ilyen szerződések feltárásával szemben. Ugyanakkor nem értjük, hogy ezt miért nem lehet valamilyen intézményesített formában végezni, vagy ha ez így lesz, akkor erről miért nem kaptunk tájékoztatást. Ez egy nagyon hatékony eszköz lehetne. Az idő nagyon kevés rá, és jobb lett volna, ha előbb bejön. Ott voltam az államtitkár úr által vezetett bizottsági ülésen, ahol ez felmerült, és már akkor is tetszett az ötlet. Remélem, hogy a kevés idő ellenére hatékony végrehajtással ezt sikerrel végig tudják vinni.

A haszonélvezeti joggal kapcsolatban szintén támogató az álláspontunk. Nekünk is volt már korábban ezzel kapcsolatban egy javaslatunk, amit ugyan akkor lesöpörtek, de most örömmel látom, hogy ezt bevették végül önök is a javaslataik közé.

A húszéves lejárati időt alapesetben elfogadhatónak és normálisnak tartom, hiszen a jogbiztonságot bizonyos szempontból figyelembe kell vennünk, de vannak olyan kirívó esetek, amikor ezt is sokallom, és akár egy ilyen rendkívüli eljárás keretében lehetőséget kellene teremtenie a kormánynak arra, hogy ezekben az esetekben előbb is eljárjon, vizsgálódjon és meg tudja szüntetni a haszonélvezeti jogot. Itt a Házban már többször elmondtam a történetet, amivel most is példálózni fogok. Szándékosan nem egy szántóról hozom a példát, hogy érzékeltessem azt is, hogy más esetekben is előfordulnak ilyen visszaélések. Itt a Fertő tó kapcsán már többször elmondtam, hogy a komplett Fertő tavon a volt szocialista kormányok asszisztálásával kijátszották a teljes nádasterületet, és örökös ingyenes használati jogot kapott rá egy SZDSZ közeli vállalkozó, és önök a mai napig - most a jelenlegi kormányra utalok - nem tettek komoly lépéseket. Tudom, hogy vannak tárgyalások, hogy kerülhetne ez vissza az államhoz, de úgy gondolom, ha már itt van ez a salátatörvény előttünk, akkor egy egyszerű mondattal megoldható lenne, hogy az ilyen látványos visszaélések megszüntetésére ne kelljen húsz évet várnunk, mert közben az egész tó ránk rohad, és ezt most a szó szoros értelmében mondom.

A haszonkölcsön szabályozatlansága nekem is feltűnt, erre vonatkozóan szeretnék még a mai nap folyamán módosító indítvánnyal élni, de ha a kormányoldal ezt megoldja, akkor az még jobb, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog átmenni.

A nemzeti öntözési hivatallal kapcsolatban, ha már felmerült, szintén mondanék pár gondolatot. Ezt is biztosan üdvözölni fogjuk; még nem tudom előre, nyilván nem láttuk még a javaslatot, ahogy önök sem, de jó lenne, ha az nem ilyen módon kerülne elénk, ahogy ez a salátatörvény, úgy gondolom, hogy rengeteg építő kritikánk, javaslatunk lenne nekünk is. Úgyhogy ezúton csak szeretném kérni a kormányt, hogy annak a parlamenti vitáját vegye majd egy kicsit komolyabban és próbáljon meg minket is bevonni ebbe.

Néhány apróbb észrevételt még kénytelen vagyok elmondani. A törvényről egyébként úgy általánosságban el tudom mondani, hogy nem sok mindent árul el a részletekről. Ez sok törvényre igaz, de itt talán még jobban. Gyakorlatilag minden a végrehajtási rendeleteken fog múlni, ami persze még lehet pozitív is, csak ezen tulajdonsága miatt sok esetben nem tudok még véleményt mondani egy-egy paragrafusról, majd a gyakorlat, a végrehajtási rendelet fogja megmutatni, hogy ez mennyire fog működni.

Érdekelne például, hogy mikor hozzák létre a törvényben emlegetett termőföldszerzést ellenőrző hatóságot, és adnak-e neki pénzt, paripát, fegyvert, vagy csupán egy látszatintézmény lesz, és ugyanolyan siralmas helyzetbe kerül, mint amilyenben jelenleg az NFA van. Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen nagyon nem mindegy, hogy ez a termőföldszerzést ellenőrző hatóság mennyire tud hatékonyan működni. Ugyanis, ha kevés lesz az ember, kevés a pénz, és az intézmény egész szellemiségét ugyanúgy a passzivitás fogja átitatni, és a konkrét kérelmekre reagálás fogja csak jellemezni, és háttérbe fog szorulni az állam birtokpolitikai céljainak az érvényesítése, akkor egy rendkívül bürokratikus, aktatologató, túlterhelt szervezetet fogunk csak kapni, ami nem fogja azokat a célokat végrehajtani, amelyekre önök létrehozták.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény egy egész friss törvény, még a nagy része egyébként hatályba sem lépett, és máris jelentős számú rendelkezést módosítani kell. Talán ennek kapcsán is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy körültekintőbben kellene kodifikálni és komolyabban venni az egyeztetetéseket, mert akkor talán ezek a problémák is elkerülhetők lettek volna.

A javaslatban egyébként több helyen előjön a Magyary-programra úgymond ráhúzás, több olyan dolgot is találni benne, amit nem emiatt kell módosítani, csak gondolom, így jobban hangzik, de mivel ezek egy részét tudjuk támogatni, itt most nem is térek ki rájuk részletesen.

Fontosnak tartanám például a honlapokon való megjelenítését azoknak a "szúrópróbaszerű" ellenőrzéseknek, amelyekről szól a javaslat. Nyilván adatvédelmi aggályokat figyelembe kell venni, és nem lehet részletes adatközlést elvárni egy nyilvános honlapon, de jó lenne, ha láthatnánk kívülről azt, hogy működik-e ez a jogintézmény, vagy csak esetleg a kedélyek lecsillapítására hozták létre.

A következő téma: a most tárgyalt polgári törvénykönyvben jogi személy számára 50 évet engednek haszonbérleti szerződésnél. Én ott egyébként benyújtottam, hogy 25 év legyen, és örömmel látom, hogy ez a 20 év megjelenik önöknél. De ahogy már mondtam, jó lenne bizonyos esetekben ezt még rövidebb időre csökkenteni.

A 6. §-ról egy mondat: itt azt szabályozza, hogy ki lehet díjmentes a földhivatalokkal összefüggésben. Érdekel, hogy például az NFA direkt maradt-e ki, hiszen nekik is szükségük lehet információra. De egyébként lehet, hogy ez máshol szabályozva van, ha így van, kérem, tekintsék semmisnek az észrevételemet.

(15.00)

A 6. § (5) bekezdésében szerintem félreérthető a megfogalmazás, ugyanis azt mondja, hogy a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek. De szerintem az adatokat pont azért kell kikérni, pont azért van rájuk szükség, hogy meg tudjuk állapítani a jogügyletről, hogy egyáltalán jogellenes-e. Gondolom, ez lenne a cél, és nem az, hogy csak akkor lehessen kikérni az adatot, ha már eleve kimondták a jogügyletről, hogy jogellenes. Kétlem, hogy ez lett volna a jogalkotói szándék. Helyette például jobb lenne egy ilyen megfogalmazás, hogy a jogügylet jogellenességének, a részt vevő felek személyének s a többi, s a többi megállapítására.

A 6. § (7) bekezdésében a megfogalmazás szerint az ingatlanügyi hatóság az adatokat kizárólag a termőföld használatának jogellenes átengedésével kapcsolatban használhatja fel. Remélem, hogy véletlenül maradt ki, nem szándékos az, hogy a jogellenes megszerzésről nem rendelkezik ez a paragrafus. Nem tudom, direkt maradt-e ki, de tényleg remélem, hogy nem. Hiszen az ingatlanügyi hatóságnak foglalkoznia kell a jogellenes megszerzéssel is.

A 13. §-t, akármilyen jól hangzik, az egyszerűsítés jelszavát követve, teljesen feleslegesnek érzem, hiszen a vázrajzok záradékoltatását nem az ügyfél, hanem az ügyfél által megbízott földmérő végzi. Az ügyfél nem is találkozik a földhivatallal. A módosítás szerint a földmérőnek kellene tehát az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetnie. Viszont akkor az igazgatási szolgáltatási díj a földmérőnek járó vállalkozási díj része lenne, vagy azzal mi történne? Az új rendelkezés, úgy gondolom, inkább bonyolítani fogja az ügyintézést, annak ellenére, hogy az indokolásban pont az egyszerűsítést nevezték meg célnak, ugyanis számlázási problémákat vet fel. Nem is beszélve arról az esetről, amikor a pénzt vissza kell utalni. Ugye, ha állami szerv a kérelmező, vagy ha az elszámolás európai uniós forrásból történik, ez az új rendelkezés a számlázási gondok miatt rengeteg fejtörést fog okozni az ügyfeleknek. Egyáltalán nem egyszerűsítés tehát.

Egyébként, amit a 6. § betesz a termőföldről szóló törvénybe, ugyanaz kerül bele a 25. §-ban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénybe. Itt sem tudom, hogy ez valamiféle szerkesztési hiba-e, de ez a párhuzamosság egészen elképesztő, ha így marad. Mi indokolhatja azt, hogy két törvénybe pontosan ugyanaz kerül be, de tényleg szó szerint ugyanaz? Nem hiszem, hogy ez a Magyary-program szellemisége lenne. Itt jegyezném meg, hogy az előbb általam említett 25. §-ban is ugyanaz a probléma, mint a 6. §-ban, tehát hogy a jogellenesség megfogalmazása véleményem szerint rossz, hiszen az ingatlanügyi hatóságnál csak a használatról beszél, a tulajdonról nem. Ezt nem mondom el még egyszer, de ugyanaz a probléma.

Talán néhány szót a 61. §-ról is. Itt az NFA kérdéskörét szeretném feszegetni, ugyanis egy olyan szervezetről van szó, mint tudjuk, amely még a 2011-ben lejárt szerződésekkel sem kezdett semmit. Tehát elég komoly hatékonysági problémák vannak. Ennek ellenére a mostani salátatörvényben sem adunk az NFA-nak határidőket. Ezt elfogadhatatlannak tartom. Ugye, 2012. március 31-ig kellett volna átvenni az MNV Zrt.-től a honvédelmi területeket. Mondtam egy példát, hogy hogyan lehetne ezt orvosolni; mondjuk, a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül az NFA nyújtsa be a földhivatalba, és a megkötéstől számított 90 napon belül pedig végezze el a mentesítést. Tehát tegyünk bele valamilyen határidőket, mert ha az NFA-nak továbbra is szabadon hagyjuk a kezét ilyen téren, akkor ugyanúgy nem történik semmi ebben, ahogy sok más egyéb ügyben sem. Itt a honvédelmi területeknél az esetlegesen felmerülő problémákat már elmondták mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőtársaim, azokat nem ismételném meg. Számunkra is kérdéses, hogy ez a megoldás a gyakorlatban mennyire lesz alkalmazható.

Ezek voltak azok az észrevételek, amelyeket így hirtelen el szerettem volna mondani. Mindazon pozitívumok mellett, hangsúlyozom, amelyeket már kormánypárti képviselőtársaim elmondtak a felszólalásaikban, összességében fogjuk tudni támogatni a javaslatot. Legfőképpen a zsebszerződéses részek miatt, amelyek messze nem elegendőek, és nagyon sok további kérdést vetnek fel a szűk határidők miatt, amelyek keretein belül teljesülniük kellene ezeknek a pozitív változásoknak. Illetve a Magyary egyszerűsítési programnak is jó néhány elemét tudjuk támogatni. Tehát még egyszer, összességében a Jobbik frakciója ezt támogatni fogja, és a kritikáink mellett is fogjuk tudni talán a módosítóinkkal olyan irányba javítani ezt a törvényt, ha önök is konstruktívan állnak hozzá, hogy egy még jobb és még hatékonyabb javaslat szülessen meg.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A kérésem pedig ugyanaz, amivel kezdtem, hogy ezt a fajta jogalkotási menetrendet és hozzáállást mellőzzék a jövőben, és vegyék komolyabban az ellenzéki képviselőket is ebben a folyamatban. Úgy gondolom, hogy az általam elmondottal és más képviselőtársaim által elmondottak is azt bizonyítják, hogy tudunk mi konstruktívan hozzáállni egy ilyen kormánypárti javaslathoz, csak adják meg hozzá az esélyt, és ne erőből próbálják meg áttolni minden esetben.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Szabó Rebekának, az LMP képviselőjének. Képviselő asszony!

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan ugye, államtitkár úr is elmondta az elején, az expozéban, 15 különböző törvényt módosítanak ebben a törvénymódosítási csomagban, és nem akarták ezzel külön-külön terhelni az Országgyűlés idejét. Ezt persze mi önmagában támogathatónak tartjuk, hiszen tudjuk, hogy vannak ilyen, úgynevezett salátatörvények, amikor sok kisebb törvénymódosítást tárgyalunk egy időben, azonban azt az LMP is nagyon problémásnak tartja, hogy ha egy ilyen, szinte százoldalnyi, majdnem százoldalnyi törvénymódosításhoz alig néhány napot hagynak, hogy ezt áttekintsük. Hiszen pontosan azért, mivel ez számos különböző törvényt módosít, az lenne az elvárható, hogy több különböző szakma szakértőivel, ágazatokkal konzultáljunk. És természetesen ilyen rövid idő alatt erre nincsen lehetőség. Úgyhogy ezt kifejezetten egy rossz törvényalkotási módnak tartjuk.

Mindennek ellenére a rövid áttekintés után azt elmondhatom, hogy több olyan javaslat van ebben a csomagban, ami inkább támogatható, de azért így is vannak komoly kifogásaink, és természetesen majd módosító javaslatokat is fogunk benyújtani. Egyébként úgy tudom, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén, ahol érdemes lenne vagy legalábbis kéne szakmai szemmel megvitatni ezeket a törvénymódosító javaslatokat, sem volt túl sok idő arra, hogy ezen végigmenjenek, és leginkább a vízi társulatokkal kapcsolatos vita vitte el az időt, pedig van még számos olyan módosító része ennek, amire érdemes lenne kitérni.

Röviden áttekintve tehát, az első a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása. Azt gondolom, itt egy támogatható javaslattal találkozunk, mert elősegítik az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését, ami, mint tudjuk, a hazai birtokrendszerben egy viszonylag régi probléma, és nem igazán sikerült eddig hatékonyan kezelni.

Ugyanakkor szeretném azt hangsúlyozni, hogy az e törvény hatálya alá nem tartozó, illetve az ezen eljárási szabályok alá nem tartozó osztatlan közös tulajdonú földek sorsát is jó volna már rendezni. Ennek lehetséges eszközei egyrészt az állami elővásárlási jog következetes alkalmazása, persze ehhez a megfelelő pénzügyi hátteret is biztosítani kell a Nemzeti Földalapnak.

Illetve adott esetben, ezt már egy másik alkalommal a Lehet Más a Politika javasolta is, hogy egy állami kártalanítás melletti kisajátítás intézményét lehetne talán bevezetni egy bizonyos határidő után, lehetőséget adva, hogy az osztatlan közös földek tulajdonosai jelentkezzenek, ezt kiméressék. Ha jól emlékszem, erre volt is egy program, hogy ezt viszonylag kedvezményesebb összegért megtehették. De ha bizonyos határidő után még mindig vannak olyan osztatlan közös földek, ahol a tulajdonosok nem jelentkeznek, akkor, azt gondolom, hogy egy idő után jogos lenne egy állami kisajátítás, természetesen a megfelelő áron való kártalanítással. Úgyhogy szerintem a jövőben még bőven van mit tenni ebben a témában.

A termőföldről szóló törvény módosítása esetén a zsebszerződésekre lehetőséget adó kiskapukat igyekeznek bezárni. Ezt természetesen támogatjuk. Legutóbb a zsebszerződések felszámolását célzó tárcaközi bizottsági ülésen jelen is voltam, és ott el is mondtam, hogy mennyire fontosnak tartja a Lehet Más a Politika is ezt a célt. Ugyanakkor szeretnék itt utalni Turi-Kovács Béla képviselőtársam felszólalására, hogy valóban, azt is át kéne gondolni, hogy az egyéb ilyen törvény szabta kereteket vagy méretlimiteket, tekintettel arra, hogy például 300 hektár lehet csak egy személy tulajdonában, vagy a megfelelő bérleti maximumokat hogyan ellenőrzik jelenleg. Ugye, a Nemzeti Földalap állami földbérletpályázatai során is láthatjuk, hogy a pályázók elvileg 1200 hektár földet bérelhetnének maximum összesen, és csak akkor pályázhatnának állami földre, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy ennek ellenőrzése nem történik meg.

(15.10)

Ez csak saját bevallásos alapon megy, és könnyen lehet, hogy nincs is igazán olyan adatbázis, ahol ezt országosan ellenőrizni tudnák. Ez egy rendkívül nagy probléma, úgyhogy azt gondolom, hogy itt még bőven lesz tennivaló ezen a területen.

Szeretnék kitérni az állatok védelméről szóló törvényre. Itt eddig erről nem nagyon esett szó. Amennyire látom, egyrészt egyfajta európai uniós direktíva honosításáról van szó, ha jól értem, ugyanakkor nem tudom, hogy ez mennyire van összhangban az EU-s előírásokkal, és mennyire hazai jogalkotói szándék, hogy számos pont van ebben a törvényben, ahol azt mondja ki, hogy a további részleteket rendeletben fogják meghatározni. Ilyen például, ha jól emlékszem, a védett állatokkal való kísérletezés, de van egy olyan passzus is, ami azt mondja ki, hogy olyan fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján lehet eldönteni, hogy elvégezhetik-e a kísérletet, hogy milyen kritériumok alapján végezhetik ezt el, és hogy ezt is egy adott rendeletben határozzák meg. Illetve számos olyan korlátozás van, amivel egyet tudunk érteni, de utána azt írják, hogy a megfelelő kormányrendeletben ez alóli kivételek képezhetőek. Nem tudom, mi értelme van egy részletes és adott esetben valóban alapos szabályozásnak, ha ennek szinte minden eleme alól egy kormányrendelet biztosíthat kivételt, ami nem kerül az Országgyűlés elé, amit nem tudunk megvitatni. Én ezt rendkívül aggályosnak tartom.

A másik a veszélyes állatokkal kapcsolatos három új kategória bevezetése. Ez még önmagában támogatható is lenne, csak azon csodálkozom, hogy az állatvédelmi törvénynek pont ezt a részét nem olyan régen módosítottuk, az előző ülésszakban. Annak a módosításnak a tapasztalatait, gondolom, még nem tudták megnézni, tehát nem tudom, mi az oka annak, hogy most újra módosítják ezt a részt, vagy hogy akkor ez miért nem került módosításra, tehát hogy néhány hónapon belül ugyanazt a passzust módosítják.

Ha már különböző kategóriájú veszélyes állatokról beszélünk, akkor nem találtam azt a törvényben, hogy itt lenne kötelező jelölés. A kutyák esetében most már bizonyos idő után előírás lesz a csip, amit én egy támogatható dolognak tartok, de ezeknél a mindenféle veszélyes állatoknál, nem tudom, hogy nem kell-e valamiféle kötelező jelölés és kötelező regisztráció.

Egyébként még szerepel a törvényben, ha jól emlékszem, az is, hogy a területi környezetvédelmi programok tervezetének véleményezéséből kikerül a talajvédelmi hatóság. A fenntartható fejlődés bizottságának ülésén a tárca képviselője azt mondta, hogy ő úgy látja, hogy ez a bürokrácia egyszerűsítését jelenti, és nem fog csorbulni az egészséges környezethez való jog és ezek a fajta környezetvédelmi előírások. Én szeretném azért azt itt hangsúlyozni, hogy nagyon örülnénk neki, ha a kormány a bürokráciacsökkentést nem állandóan a környezetvédelmi hatóságok és a környezetvédelmi szempontú ellenőrzési folyamatok leépítésében látná, mert én ezt nagyon veszélyes irányvonalnak és trendnek látom, mellesleg az alaptörvénybe is ütközik, ami kimondja ezeket az alapjogokat. Úgyhogy én azt gondolom, hogy például ezzel a résszel maximálisan nem tudunk egyetérteni.

Itt van a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása, ahol a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok átvételét könnyítik meg a Földalap számára. Érdekes, hogy a honvédelem nem tudja elvégezni a vegyvédelmi vagy tűzszerészeti mentesítést, és úgy tűnik, nem biztos, hogy az NFA el tudja végezni, és adott esetben, ha ezt bérletbe adják, akkor tovább tudják hárítani a majdani földbérlők irányába. Ezt azért tartom aggályosnak, mert nyilvánvaló, hogy megint a kisebb gazdálkodóknak nyilván nem lesz pénzük arra, hogy ilyenfajta mentesítést elvégezzenek, tehát itt megint tulajdonképpen a tőkeerősebb agrárvállalkozók azok, akik majd ilyen módon földhöz juthatnak.

Illetve szeretném még megkérdezni, hogy mi lesz - nem találtam ennek nyomát, de ha benne van, akkor nagy örömmel veszem, ha elmondják, hogy mi lesz - azokkal a földterületekkel, amelyek egyébként természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy hogy azok sorsát hogyan befolyásolja ez a rendelkezés. Ugyanis tudjuk azt, hogy számos olyan honvédelmi terület van, amelyet most már kevésbé vagy alig, vagy jóval kevésbé használnak, mint adott esetben a megelőző évtizedekben, és ezeken nagyon értékes növényközösségek vannak. Gondolhatunk itt arra a Natura 2000-es területre is, amelyen most már sajnos az Audi fog gyárat, szerelőcsarnokot meg nem tudom, mit építeni, az is egy honvédelmi terület volt, és ott is volt egy értékes élőhely. De ami még például megvan, a tatárszentgyörgyi lőtér, amit - úgy tudom - még mindig aktívan használnak, de adott esetben előbb-utóbb lehet, hogy az is feleslegessé fog válni, viszont ott van Magyarországon az egyik legnagyobb egybefüggő homokpusztai élőhely. Nem tudom, hogy ha megkönnyítjük a Nemzeti Földalapnak, hogy ezeket átvegye, akkor mennyire fogja befolyásolni ezeknek a területeknek adott esetben a természetvédelmi státusát. Örülnék, ha erre kapnék esetleg választ.

Aztán módosítjuk most a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényjavaslatot is. Itt a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát szeretnék megemelni, ugyanakkor én meglehetősen problémásnak tartom, hogy megint nem a civil szféra delegáltjainak számát próbáljuk növelni. Én azt gondolom, hogy annak idején, amikor ennek a törvénynek a vitája volt, akkor már elmondtuk, és erre módosítót is adtunk be, hogy a civil szféra legalább öt delegáltat küldhessen a Hungarikum Bizottságba. Szerettük volna, ha a kormányzati tagok súlyához hasonló súllyal szerepelnének a civil társadalom képviselői is. Szerettük volna, hogy a nemzeti civil alapprogram által történjen a delegálás, és ne kelljen külön jelölési mechanizmust bevezetni. Én azt gondolom, hogy ennek megvolt a maga racionális menete. Szerettük volna azt elkerülni, hogy minisztériumi és kormányzati vagy országgyűlési delegáltak döntsenek jelentősebb mértékben arról, tulajdonképpen korlátlanul, hogy mi az, ami magyar, és mi az, ami nem. Tehát itt megint a civil társadalom részvételét szerettük volna erősíteni, ezért nem értünk egyet ezzel a módosítással.

Tulajdonképpen azt gondolom, hogy talán a lényegesebb kifogásokat elmondtam, majd még később, ha a vita során valami felmerül, akkor arra reagálok. Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkező nincs, így megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Jelzi, hogy igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány felvetésre hadd reagáljak. Legelőször, amikor elkezdtem izgatottan jegyzetelni, akkor Gőgös képviselőtársam hozzászólására kaptam fel a fejemet. Az ő azon kijelentését, ami szerintem valóban nem a Ház falai közé tartozik, engedjék meg, hogy ne kommentáljam. A képviselőtársam ezzel kapcsolatban elmondta a véleményét. Én inkább néhány érvet hadd mondjak.

Képviselőtársam, ugyan ez most egy szakmai vita, de engedje meg, hogy fölvessem, hogy ön megint olyan dologért aggódik a honvédségi területek vonatkozásában, amivel önök bizniszeltek folyamatosan. (Gőgös Zoltán: Ne mondjál már ilyen hülyeségeket!) Elnézést, elnök úr, engedje meg, hogy kikérjem magamnak a képviselőtársam azon kijelentését, hogy ne mondjak ilyen hülyeséget. Én azt gondolom, hogy én (Révész Máriusz közbeszól.) tisztelettel végighallgattam...

ELNÖK: Tisztelt képviselőtársam, köszönöm, hogy jelzi, mert az önök között közvetlenül zajló párbeszéd hozzám nem jutott el. Megkérem Gőgös képviselő urat, tudom, hogy szangvinikus alkatú embereknek néha nehéz az Országgyűlésben lenni, de kérem, hogy tartózkodjon az ilyen kifejezések használatától.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Én arra szeretném emlékeztetni Gőgös képviselőtársamat, hogy azért a lelkiismeretét vizsgálja meg a pákozdi lőtér vonatkozásában (L. Simon László: Az én körzetem. Így van.), ahol ön, gondolom, képviselő volt akkor, és tudja, hogy miről van szó. Az ön minisztere, Gráf József dátumozta vissza azt a nyilatkozatot, amelyben a vagyonkezelés tekintetében átvette az akkori honvédelmi minisztertől, Juhász Ferenctől azt a 200 hektáros területet, és önök nem voltak képesek megoldani, és ebből valóban egy jogerős ítélet is született, az önök minisztériumának egyik államtitkárát marasztalták el ebben a kérdésben.

(15.20)

Tehát számomra érdekes, amit ön mond, hogy a honvédségi kezelésű lőterek vonatkozásában nem érti a mi előterjesztésünket. Nem is hiszem, hogy nem érti, képviselőtársam, mert önök soha nem tettek ilyen előterjesztést, olyan előterjesztést viszont tettek, hogy hogyan lehet a HM vagyonkezeléséből átjátszani az önök akkori minisztériumának vagyonkezelésébe és hogyan lehet pályázati úton az NFA-n keresztül meghirdetni. Pákozdon kívül számos ilyen terület volt. Mi most egy jogtiszta helyzetet kívántunk a honvédségi lőterek vonatkozásban létrehozni. Pontosan ezért született az a megállapodás a minisztérium és az NFA között, hogy milyen területek kerülnek átadásra, hogy ezt a bizonytalan jogi helyzetet megszüntessük, hogy az állami területek vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelő, és valóban ő az, aki a használatból eredő - hogy így mondjam - bérleti díjat beszedi, miközben az NFA által meghirdetett haszonbérleti területek vonatkozásában van egy egységes haszonbérleti díj.

Úgy gondolom tehát, képviselőtársam, hogy ha megfogalmaz kritikát, azt nagy tisztelettel elfogadom, és nagy tisztelettel meghallgattam önt, amikor ön hozzászólt. De azt gondolom, hogy amit 8 év alatt önök nem tudtak megoldani, és mi igyekszünk megoldani, és nem arra használjuk az ilyen jellegű területeket, mint önök, hogy miután a minisztériumnak átjátszották, az NFA meghirdette, majd a művelési ágból kivonták, és ott egy golfpályát vagy nem tudom, mit akartak létrehozni... - a megoldások között elég jelentős különbség van.

Mint ahogy értem a vízgazdálkodási társulásokkal kapcsolatban megfogalmazott érvét, miért ne érteném, hiszen az a jogszabály, ami erre vonatkozik, ha emlékeim nem csalnak, akkor úgy határozta meg, hogy a vízgazdálkodási társulás működéséhez szükséges díjat vagy költséget a területén levő tagok befizetéséből, illetőleg az állam ugyanannyit rak hozzá. 2005-től önök elfelejtették ezt a befizetést vagy hozzájárulást hozzátenni, és a vízi társulásokat rászabadították az ott élő gazdálkodókra, akik folyamatosan kapták a társulás ügyvezetőjétől, illetve ügyvédi irodáktól a felszólításokat, hogy ha nem fizetik be, akkor adók módjára behajtják, mert ez a jogszabály lehetőséget adott erre vonatkozóan, hogy adók módjára a jegyzőn keresztül ezt a követelést érvényesítsék. (Gőgös Zoltán többször közbeszól.)

A parlament 2010-ben ezt a - hogy úgy mondjam - korábbi rossz állapotot szüntette meg, és képviselő úr, mi nem ezzel kampányoltunk 2010-ben, hanem a gazdálkodóknak volt egy jogos igényük, hogy azok a vízgazdálkodási társulások, akik semmilyen szolgáltatást nem hajtottak végre, amikor belvíz volt, elfelejtették a vizet elvezetni, az árkokat nem tisztították, a műemlékeket, műtárgyakat nem szedték rendbe, képviselő úr... - higgye el, nem csak önök járták a vidéket, mi is jártuk! Nem csak önök találkoztak gazdálkodókkal, mi is találkoztunk gazdálkodókkal. Nem volt olyan agrárfórum, ahol valós igényként ne merült volna föl, hogy ezt a víztársulási tagdíjat meg kell szüntetni, mert ez jogtalan, ezért a társulások nem szolgáltatnak semmit. Képviselő úr, semmi másra nem használták, mint arra, hogy a menedzsmentet és a hozzátartozókat utaztatták ebből a befizetett tagdíjból, de szolgáltatást nem hajtottak végre.

Ezenkívül képviselő úr, engedje meg, hogy azt is elmondjam önnek, hogy ezek a társulások a vagyontárgyak jelentős részét külső vállalkozásokba szervezték ki, és ezek a külső vállalkozások az autópályán és egyéb helyen vállaltak munkát ahelyett, hogy a társulás tagjainak szolgáltattak volna.

Képviselő úr, ez nem selyemzsinór, amit ön most fölhozott, hanem egy olyan megoldás, hogy ne a közgyűlés, ne azok az emberek, akik egymás között elosztották a forrásokat, azok döntsenek, hanem a tagok döntsenek valójában erről a problémáról. Képviselő úr, én is jól ismerem a vízi társulások vezetőit, tudom, hogy kik vezetik ezeket a társulásokat, kik találhatók ezekben a társulásokban és értem az ön feljajdulását vagy hozzászólását. Hasonló, mint az agrárkamara tekintetében tett megnyilvánulása.

Képviselő asszonynak szeretném mondani a védett területekkel kapcsolatban: vannak olyan honvédségi területek, amelyek természetvédelmi vagy nemzeti parkos területeket érintenek. Ezek tekintetében egyrészt folynak kisajátítási eljárások, illetőleg folyik ezeknek a védett területeknek a használatba vétele az állam részéről. (Szabó Rebeka közbeszól.) Ha tehát konkrétan megmondaná a képviselő asszony, hogy milyen területekre gondolt, akkor esetleg lehet, hogy közelebb jutnánk a kérdéshez. Tatárszentgyörgy valóban honvédségi lőtér volt, és valóban védett terület. Erre vonatkozóan nagyon szívesen megnézem és tájékoztatom önt azokról a területekről, amelyek átadásra kerültek a földalaphoz.

Úgy gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban egy olyan egyszerűsítési eljárást szerettünk volna ezeken a jogszabályokon keresztül átvezetni, ami valóban azoknak az ügyfeleknek az eljárási lehetőségeit egyszerűsíti, akik nap mint nap találkoznak ezekkel az eljárásokkal. Illetőleg valóban volt egy olyan elgondolás a tervezetben, hogy bizonyos kiskapukat szeretnénk lezárni, és örömmel hallom, hogy a Jobbik is főleg ezért támogatja ezt a törvényjavaslatot, miközben igazán Magyar Zoltán képviselőtársam nem nagyon fogalmazott meg komoly kritikákat ebben a kérdésben, és ha esetleg tudunk olyan jogszabályt módosítani, ami az ő kényes igényét is kielégíti, akkor ezt örömmel veszem, hogy azért támogatja ezt a törvényjavaslatot, mert valóban akár a termőföldről szóló törvényben, akár az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben vannak olyan módosításra irányuló kezdeményezéseink, amelyek valóban ezeket a kiskapukat, amelyek a zsebszerződések környékén kialakultak, lezárják.

Tisztelt Elnök Úr! Lényegében a főbb frakcióreakciókra ezeket szeretném válaszolni, és kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszait. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Földesi Gyula jegyző urat, aki figyelemmel kíséri a parlament hálózatát, hogy érkezett-e módosító javaslat. (Jelzésre:) Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat... (Gőgös Zoltán: Bocsánat, elnök úr! Meghosszabbították! Lesz!)

Elnézést kérek akkor. Ezt az információt - elnézést kérek - nem kaptam meg, a forgatókönyv nem lett átírva, egy kis türelmet kérek. (Jelzésre:) Tehát a következő a döntés: az általános vitát elnapolom a módosító indítványok határideje házszabályszerű meghosszabbítása érdekében, így a lezárásra a mai ülésnap végén kerül sor. Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9236. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót L. Simon Lászlónak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.




Felszólalások:   1-137   137-167   167-183      Ülésnap adatai