Felszólalás adatai

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága október 30-án tárgyalta a nemzeti földalapról szóló T/5262., valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5263. számok alatt beterjesztett törvénymódosító javaslatokat. A bizottság illetékesség hiányában nem foglalkozott a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosítását tartalmazó törvénnyel.

A tárgyalt törvényekről a bizottság külön-külön foglalt állást, és annak elsődlegesen a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgálta. A termőföldről szóló törvény vitájában kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amit szintén én fogok interpretálni önöknek.

A nemzeti földalappal kapcsolatban a vitában elhangzott, a törvény elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy Magyarországon olyan versenyképes családi gazdaságok alakuljanak ki, amelyek méltó partnerei lehetnek az Európai Unióban gazdálkodó családoknak. Ennek érdekében olyan birtoknagyság szükséges, amely a gazdaság jellegétől függően a család számára tisztes megélhetést, jövedelmet biztosít.

Megfelelő birtokméret kialakításához nyújt segítséget a nemzeti földalap oly módon, hogy a rendelkezésére álló területekről a gazdák számára vásárlási és bérlési lehetőséget kínál. Az így kialakuló gazdaság munkaerejét a család adja, élén a családi gazdálkodóval. Ez lehetőséget teremt egy rendkívül stabil önfoglalkoztatás megvalósítására, a maga ura gazda szabadon választhatja meg munkaidejét, annak intenzitását. A családi munkaerőháttér alkalmat ad arra, hogy a mezőgazdasági szezonális munkacsúcsokat gördülékenyen lehessen áthidalni.

A családi gazdaság a foglalkoztatás szempontjából is fontos, mert egyéb olyan tevékenységek épülhetnek rá, amelyek munkahelyet, munkalehetőséget, bevételt, megélhetést biztosítanak a családnak. Ilyenek a kiegészítő tevékenységek, a falusi és agro-, valamint ökoturizmus, a kézműipar, az elsődleges élelmiszer- és fafeldolgozás, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, feldolgozása, ezek közvetlen termelői értékesítése. Ezek alapvetőek egy-egy táj, tájegység hagyományainak, táji megjelenésének, karakterének, gasztronómiai, kulturális értékeinek megőrzésében, a népesség megtartásában, a rendezett, gondozott tájkép fenntartásában a hátrányos helyzetű régiókban is. Mindezek munkahelyek megtartását, új munkahelyek létesítését jelentik.

A földtörvény módosítása az alább vázolt célokat szolgálja:

Kizárja a spekulációs célú földvásárlást és haszonbérletet.

Pontosan meghatározza azt a területnagyságot - földtulajdon esetében 300 hektárt, haszonbérlet esetében 2500 hektárt, illetve 50 ezer aranykorona értéket -, amit egy magánszemély birtokolhat, illetve bérelhet.

Meghatározza a haszonbérlet maximális idejét.

Pontosan szabályozza a tervezet a birtokszerzésben igen fontos elővásárlási jog sorrendjét. Ennek megfelelően első a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagja, a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, a nemzeti földalap, ezt követően a haszonbérlő, a részesművelő. Ez az elővásárlási sorrend feltétele a birtokkoncentrációnak, megakadályozza a területek elaprózódását, védi a helyben lakók érdekeit.

Lényeges módosítása a törvénynek a földvédelmi járulékról, illetve annak elengedéséről szóló része, abban az esetben, ha a termőföld más célú hasznosítása a 400 négyzetmétert nem haladja meg, illetve az saját célú lakás, valamint önkormányzati lakásépítés céljait szolgálja. A kormánypárti képviselők véleménye szerint ez utóbbi intézkedés is segít a kormány otthonteremtési programjának megvalósításában.

A bizottsági ülésen megfogalmazódott vélemény szerint a törvény a bizottság ellenzéki, illetve szocialista tagjai szerint általános vitára alkalmatlan. A törvényt átgondolatlannak, több helyen alkotmánysértőnek tartják, mert különbséget tesz gazdálkodási formák és tulajdonosok között. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, az MDF, a Kisgazdapárt képviselőinek véleménye ezzel szemben az, hogy a törvény a magyar gazdák, gazdálkodók érdekeit szolgálja. Ennek segítségével lesznek képesek az uniós gazdákkal felvenni a versenyt és abban megállni a helyüket.

A kormánypárti képviselők a nemzeti földalapról szóló törvényt 11 igen szavazattal, 7 nem ellenében, míg a földtörvény-módosítást 11 igen szavazattal, 8 nem ellenében az Országgyűlésnek általános vitára ajánlja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)