Készült: 2024.03.28.21:17:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 72. felszólalás
Felszólaló Dr. Isépy Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:03


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én úgy érzem, hogy nem kell csodálatraméltó jóstehetség annak a megjövendöléséhez, hogy az elkövetkezendő percekben minden igyekezetem ellenére nem fogok senkit lázas izgalomba hozni, sőt még az érdeklődés felkeltése és szinten tartása is komoly erőfeszítést igényel majd, pedig jó lenne, ha egy rövid időre még a képernyőre tapadók is nemcsak a parlament zajos botrányaira figyelnének, hanem azokra az unalmasnak tűnő, ihletett percekre és órákra is, amikor komoly viták folynak és jelentős törvények születnek. Most éppen ezért az ígért erőfeszítést az egyébként oxigénhiányt okozó bonyolult jogi nyelvezet helyett igyekszem majd az egyszerűségre és a közérthetőségre összpontosítani.

Minden nagyképűség nélkül most ugyanis ilyen ihletett perceknek és óráknak - ha igaz - nézünk elébe, hiszen a sokat hangoztatott tudásalapú társadalom kiépítését is szolgáló jelentős törvényjavaslat vitáját kezdjük meg.

 

(16.00)

 

Mindjárt elöljáróban a teljes egyetértés jegyében szeretném idézni a törvényjavaslat általános indokolásának bevezető mondatát: "Az információs társadalom kiépülése jövendőnk záloga, Magyarország versenyképességének kulcsfontosságú tényezője." Ma már el sem tudnánk képzelni az életünket telefonkönyvek, lexikonok, szótárak, internetes adatbankok vagy számítógépes lemezekről lehívott információk nélkül, viszont ezeknek az adattáraknak az előállítása számottevő emberi, műszaki és pénzügyi ráfordításokat igényel, és ezek magas szintű és hatékony jogi védelem hiányában elmaradnának.

Ne alakoskodjunk, és a kultúra világában se legyünk álszemérmesek! A szerzői jog ugyanis kezdettől fogva a kulturális ipar, mai szóval: a tudásipar befektetéseinek a védelmét célozza. Ne feledjük, hogy a világ első szerzői jogi törvénye Stuart Anna 1790. évi Statútuma a könyvkiadók érdekében, az ő ráfordításaik védelmére született! A szerzői jognak tehát már a bölcsőjét is azok az üzleti vállalkozások ringatták, amelyek a műveket a közönséghez eljuttatták. Csak azután ébredhetett történelmi álmából a szerzői öntudat, amely a szerző személyiségét próbálta meg a védelem középpontjába helyezni. Előbb szolgálta tehát a szerzői jog a műveket terjesztő vállalkozások üzleti érdekeit, s csak utóbb vált - ahogy Kant minősítette - a legszemélyesebb joggá, a ius personalissimusszá. Nem volt ez másként hazánkban sem, hiszen az 1875-ben fogant első szerzői jogi szabályaink is a kereskedelmi törvénykönyvbe illeszkedtek, és a kiadói ügyletek feltételeit rendezték.

Ezzel a rövid visszatekintéssel nem mentegetni, hanem indokolni kívántam, hogy a benyújtott törvényjavaslat szemérmesen egyáltalán nem rejtegeti, hogy a fő rendeltetése a befektetésvédelem. Az adatbázisok másolása ugyanis olcsó mulatság, míg az előállításuk drága szórakozás. Tehát az előállítók jogi védelmének megteremtése elengedhetetlen. Hogyan teljesíti a törvényjavaslat a kívánt jogalkotói célt? Akként, hogy a szerzői jogról szóló törvényben a szerzői jogi védelem tárgyai közé beemeli a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, és a szerzői jogi védelemben részesülő tevékenységek felsorolását kiegészíti az adatbázis-előállítók teljesítményeivel. Ezen túlmenően meghatározza az adatbázis két feltételt rögzítő fogalmát akként, hogy a törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, ez az első feltétel; a második feltétel: amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni.

Képviselőtársaimat és az esetleg elszántan még figyelni tudó hallgatókat nem szeretném az előbb általam már említett oxigénhiányos légtérbe terelni, de mégsem hagyhatom említés nélkül azt az éles logikai felépítést és finom jogi fogalmazást, amely szerzői jogi vonatkozásban a gyűjteményt teszi a legszélesebb fogalommá. Vagyis gyűjtemény a gyűjteményes mű és a gyűjteményes műnek egyébként nem minősülő adatbázis is. Tehát minden adatbázis és minden gyűjteményes mű gyűjtemény, viszont nem minden gyűjtemény gyűjteményes mű vagy adatbázis. Az adatbázis egyébként állhat önálló művekből, azaz önálló irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokból éppúgy, mint más elemekből, illetve mindezek összetételéből.

Bármilyen bonyolultnak látszik, mégis nagyon szeretném érzékeltetni azt a jogi különbségtételt - s ezért külön is szeretném felhívni a figyelmet arra -, hogy más és más az adatbázis szerzői jogi és külön jogi védelmének a tárgya, illetve tartalma. A szerzői jog az adatbázis egyéni, eredeti jellegű elrendezését, az adatbázis struktúráját védi, az adatbázis mint gyűjteményes mű egészére vonatkozik. Ugyanakkor a 11/A. fejezet szerinti úgynevezett sui generis védelem tárgya pedig a jelentős ráfordítást tükröző adatbázis-előállítói teljesítmény.

Az adatbázisnak ugyanis valójában négyféle jogi státusa lehet, és külön ki kell hangsúlyozni, hogy ha nem számít gyűjteményes műnek, akkor az adatbázis előállítóját csak akkor illeti meg ez a bizonyos 15 éves sui generis védelmi jog, ha az adatbázis tartalmának a megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, és a védelem alapján csakis ilyen esetben szükséges az előállító hozzájárulása ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét kimásolják és újrahasznosítsák.

Az adatbázis-előállítók jogainak ez a 15 évre szóló különleges védelme tehát kifejezetten a ráfordítások és a befektetések védelme. Ez a védelem megállna a saját lábán is, hiszen az eddigiekből egyértelmű, hogy az adatbázisok előállítói védelmet élvezhetnek olyan adatbázisokon is, amelyek gyűjteményes műként egyébként nem tartoznak szerzői jogi védelem alá, és védett lehet az olyan adatbázis is, amelynek tartalmi elemei között egyetlen szerzői mű sem található. A törvényjavaslat érthetően és indokoltan a szerzői joghoz kapcsolódó, de nem szomszédos jogi kategóriaként szabályozza az adatbázis-előállítók külön jogi védelmét. Jelentős vita előzte meg tudomásom szerint a jogi megoldás megválasztását, és csak dicsérni lehet, hogy a változást kikényszerítő fejleményekre jogalkotásunk nem a szabályozás rendszerének, dogmatikájának és terminológiájának felforgatásával, ötletszerű újításokkal válaszolt, hanem inkább az alkalmazkodó konzervativizmus jegyében a hagyományos kategóriák felhasználásával és a tartalmuk gazdagításával.

Többen észrevették, hogy a felszólalásban egyaránt használtam az adattár és az adatbázis fogalmát. A most módosítani kívánt, tehát az eredeti szerzői jogi törvény az adattár megnevezést használja, ami ténylegesen inkább fedi a fogalomtartalmat. Az embernek a bázisról inkább a légi vagy a flottabázis jut az eszébe, de a részletes indokolásban kifejtettekre tekintettel kényszeredetten tudomásul kell vennünk, hogy az érintett szakmai szervezetek - az informatika nyelve egy bonyolult nyelvezet - egyöntetűen ezt a szóhasználatot ítélték pontosabbnak.

Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Sok mindenről kellene beszélni, de megszólalt már a csengő is, mert ennyi fért bele a tíz percbe. S ha már méltatlanul ilyen kevés időt szánunk ennek a törvénynek, akkor befejezésül engedjék meg utolsó mondatként, hogy "a tudás hatalom". Akkor is az, sőt talán akkor még inkább, ha adattárba, illetve adatbázisba rendezik, s ezt a hatalmat mindannyian (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nyugodt szívvel építgethetjük és oltalmazhatjuk, ezért a Fidesz nevében elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai