Készült: 2024.03.29.08:58:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2002.06.26.), 132. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:40


Felszólalások:  Előző  132  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Választókerületem, a Kecskemét környéki települések és a Tisza menti települések gazdálkodóival több alkalommal is megvitattuk mindkét tervezetet és elemeztük. Tulajdonképpen az ott hallottakat próbáltam összegyűjteni, és csak a második országgyűlési határozati javaslattal foglalkozom, hiszen az elsővel kapcsolatban véleményünk és a Magyar Demokrata Fórum véleménye természetesen Medgyasszay képviselő úr véleményével azonos. Ezt már nem kívánom ismertetni.

Sajnos, az előttünk fekvő, a földbirtok-politikai irányelvekről szóló javaslat, határozattervezet irányelvei megfoghatatlanok, kitöltetlen a tartalmuk. Egy hasonlattal élve: önmagát nyilvánítaná alkalmatlannak egy vezérigazgató, ha vállalata üzletpolitikai elvei között felsorolja a beruházás szükségességét, csak azt nem említi, hogy mekkora volumenű legyen ez a beruházás; ha megemlíti azt, hogy növelni kívánja a foglalkoztatást, csak azt nem mondja meg, hogy hány fővel és milyen szakmai területeken venne fel új munkaerőt; ha megígéri a nyereséget, csak azt nem árulja el, hogy ez a befektetett tőkéhez vagy a forgalomhoz viszonyítva mekkora lesz.

 

 

(13.50)

 

Esetünkben is - az elmondott példához hasonlóan - üresek és semmitmondóak az irányelvek. Például, az egyik pont tartalmazza azt a célt, hogy támogatni kell a művelésiág-váltást, csak az nincs említve, hogy ha már támogatást adunk erre a célra, akkor milyen ágból milyen ágba való váltást támogassunk.

A családi gazdaságokat segíteni kívánja az országgyűlési határozat, de nincs meghatározva, hogy milyen formában kell ezt elérni, például beruházástámogatáson, adózáson vagy a felvásárlás árain keresztül. Optimálisan mekkora legyen a családi gazdaságok használatában lévő földterületek összeshez viszonyított aránya, azaz meddig tartson ez a támogatás?

Említik az irányelvek az úgymond - idézőjelbe mondom - racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának az elősegítését, csak azt nem árulják el, hogy mennyi a racionális. Hollandiában például a termőföldterület hatvan százalékát bérlők művelik, más országokban negyven-ötven százalék körüli ez az arány. Elfogadjuk-e, célnak tekinthetjük-e ezeket az arányokat vagy sem? Ennek a célnak a számszerűsítése töltené meg tartalommal az irányelvet, nem pedig egy dodonai kinyilatkoztatás a racionális mértékről.

Irányelv született a földpiac élénkítésének szükségességéről, csak megint homályban marad, hogy milyen piac tekinthető élénknek. Ha Németországban például az öröklésen, ajándékozáson kívüli okok, azaz zömmel vásárlások miatti földátírások az összes termőföldterület egy százalékát meghaladják, akkor már élénk földpiacról beszélnek.

Nálunk mi a helyzet? Tényleg jóval kevesebb egy százaléknál, az összterülethez viszonyítva, a földvásárlások aránya? Ha nem biztos, hogy kevesebb, mert egyszerűen senki sem ismeri el ezt az arányszámot, akkor miért legyünk biztosak az élénkítés szükségességében?

Az irányelvek kimondásától annyira tartózkodik ez a határozattervezet, hogy a II. fejezetben a már konkrétabban megfogalmazott szempontokat is csak példaszerűen sorolja fel, és nem követendő irányelv gyanánt.

A felsorolás példálózó jellegéből úgy tűnik, hogy ugyan a Nemzeti Földalap földeladásai során fel lehetne állítani valamilyen rangsort, például - írja a határozattervezet - előtérbe kell helyezni a kisméretű birtokok növelését, de nem feltétlenül kell ehhez a rangsorhoz igazodni, hiszen kitalálhatnak helyben például egy másik rangsort is, hiszen az országgyűlési határozatban ez a szempont csak egy semmire sem kötelező példálózás volt.

Nos, ha ennyire flexibilisen értelmezhető a határozattervezet néhány ködösen és példaszerűen felsorolt irányelve, akkor gyakorlatilag nincs sok értelme ennek a határozattervezetnek.

Az irányelvek tartalom nélküli jellege nagyon károsan érinti a már közel másfél évtizede bizonytalanságban élő agrártársadalmat. Még a bizonyosan bekövetkező rossz is elviselhetőbb, mint az állandósult, folyamatos gazdálkodói létbizonytalanság - hallani gyakran a gazdatalálkozókon ezeket a panaszokat. Ezekre a gondokra figyelve valóban szerencsés lenne, ha az Országgyűlés megfelelő mezőgazdaság-politikai és birtokpolitikai irányelveket fogalmazna meg. Nos, ez csak akkor érné el a társadalmi célját, ha az abban megfogalmazott irányelvek közérthetőek és egyértelműek lennének.

Az előttünk lévő határozattervezet nem ilyen, konkrétumokat alig tartalmaz, és gyakorlatilag nincs benne olyan egyértelmű és közérthető irányelv, ami oldaná az agrártársadalom mai bizonytalanságát.

Az országgyűlési határozattervezet címében földbirtok-politikai irányelvek közzétételét ígéri, de a szövegben - és nem kell stilisztának lenni ehhez - keverednek a földtulajdonlási és földbirtok-politikai elvek. Nagyon határozottan meg kell különböztetni ezt a két feladatot, és szakmai szempontból nagyon sok problémát okoz a későbbiekben az, ha összevegyülnek a földbirtok-politikai és földtulajdonos-politikai irányelvek. Emlékszem jól Kis Zoltán egy korábbi, évekkel ezelőtti megszólalására, ahol ezt joggal fogalmazta meg itt, a Ház falai között.

Például a művelésiág-váltás lebonyolításához feltétlenül szükséges a földtulajdonos hozzájárulása is, azaz az ehhez fűződő támogatások nem feltétlenül a föld használóját, azaz birtokosát illetik.

A földpiacra vonatkozó élénkítési célkitűzés is kétértelmű, mert vonatkozhat földek eladásának és vételének a piacára, de vonatkozhat a földbérletek élénkítésének vagy beszűkítésének a szándékára is. Vajon használható-e valóságos irányelvnek egy ilyen ismeretlen szándékú és tartalmú határozat, mint például az említett élénkítési cél?

Tisztelt Ház! Az Európai Unió legtöbb országában alkalmazkodtak ahhoz az életszerű tapasztalathoz, hogy minden család ragaszkodik a földtulajdonához, akkor is, ha átmenetileg nem tudja használni a földet. Például ha meghal egy idősebb gazdálkodó, akkor nem kényszerítik földeladásra a családot, mert egyik gyerek sem foglalkozik földműveléssel, hanem számolnak azzal az eséllyel, hogy hosszabb-rövidebb bérbeadási idő után valamelyik unoka folytatja a gazdálkodást a családi földtulajdon érintetlenül hagyott keretein belül.

A törvények tudomásul veszik azt a kegyetlen és könyörtelen biológiai tényt, hogy a földdel gazdálkodók is halandóak, de mert ilyenek, azért nem kell szétverni a sok nemzedék alatt felgyűlt családi földvagyont. Ezért ezekben az országokban óvatosabban is bánnak azzal a jelmondattal, miszerint azé legyen a föld, aki megműveli, mert egy ilyen cél ideologikus követése nagyon nagy földterületek akaratlan eladását kényszerítenék ki akár generációnként ismétlődően - szinte csak az illetékhivatal járna jól.

Az élethez igazodik tehát a földtulajdonlás és a bérbeadás uniós gyakorlata, ennek megfelelően a föld tulajdonának a megszerzésére csak kevés és hosszú időre érvényes jogszabály vonatkozik, míg a napi gazdasági körülményekhez alkalmazkodó földhasználókra vonatkoznak a gyakrabban változó jogszabályok és törvények.

A tisztelt Háznak először tehát, azt kellene eldöntenie, hogy ezeket az irányelveket ki kívánja-e terjeszteni a földet nem használó tulajdonosokra is - ebben az esetben hibás a határozattervezet címe, vagy pedig nem kívánja kiterjeszteni - ebben az esetben viszont a földek adás-vételére vonatkozó, amúgy is nagyon elnagyoltan megfogalmazott előírások a II. fejezetben nem ennek a határozattervezetnek az irányelvei közé tartoznak, hanem egy földtulajdon-politikára irányuló határozattervezetben lenne meg a helyük.

Nagyon elnagyolt és konkrétumokat nélkülöző határozattervezet fekszik tehát előttünk, csak komoly befektetett munka és sok-sok módosító javaslat elfogadása esetén lehetne ebből az előterjesztésből egy, a tisztelt Ház munkájához, a kormány eredeti céljához méltó határozattervezetet kialakítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  132  Következő    Ülésnap adatai