Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából ez a napirend előtti felszólalás azért izgalmas, mert ma egy agrárnapunk lesz itt a parlamentben. Én most nem kísérlem meg, hogy minden olyan felvetésre, ami itt elhangzott ebben az öt percben, tételesen reagáljak, de azt gondolom, az a törvényi vita, ami pontosan annak a szabályozórendszernek meg intézményrendszernek a törvényét követi le, ami a napirend előtti felszólalások után következik, bőséges időkeretet fog arra adni, hogy ezeket a kérdéseket is többek között kivitassuk, hiszen egy általános vita lesz, ami a támogatási rendszer egészét is érintheti akár.

Néhány dologra szeretnék reagálni. Én nem gondolnám, hogy az, hogy beálltunk mi is az európai uniós trendre a mezőgazdaság GDP-arányos mértékénél, az ágazat zsugorodását jelentené. Ez azt jelenti, hogy az egyéb ágazataink nagyságrendekkel dinamikusabban nőttek nyilván. Tehát ez az arányszám így is megtévesztő; ez pontosan megegyezik, sőt nálunk még valamivel magasabb a direkt agrár GDP-arány, mint az európai országokban. Azt is pontosan tudjuk, hogy ez, ha az egész agrárbizniszt egyben nézem, messze nem 3 százalék, hanem inkább 10 százalék fölötti érték. Ezért fontos nekünk az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar meg a háttéripar léte is, és amikor a következő időszak fejlesztéseiről beszélünk, azt gondolom, ezt a két kérdést nem is szabad egymástól elválasztanunk, hiszen az arányokat csak akkor tudjuk normalizálni, ha a piaci oldalból visszaindulva próbáljuk nyilván az elsődleges, másodlagos feldolgozóipart is ahhoz fejleszteni, amit az alapanyag-termelés megkíván.

Én azt nem gondolnám, hogy többféle mezőgazdaság létezik. Többféle szereplő van az ágazatban: vannak a nagyobb birtokok, a kisebb birtokok, a mikro- és a félig önellátó kategóriák. Nekünk az a dolgunk, hogy a félig önellátókból piaci szereplők legyenek, a kisebb piaci szereplőkből nagyobb piaci szereplők legyenek, a nagyobbak, meg akik nem most alakultak ki, hanem stabilan vitték tovább az ágazatot a hátukon - hiszen a termelés közel 70 százalékát ők adják -, stabilizálják a termelésüket. Ez nem egy magyar modell, ezt meg lehet nézni most Németországban is, meg lehet nézni az összes európai uniós országban, hogy a birtokkoncentráció zajlik; pontosan azért, mert világpiaci verseny van, és nyilván akik valamit hatékonyabban - főleg a tömegtermelést, ezt szeretném hangsúlyozni - tudnak csinálni, azoknak ez nyilván egy sokkal lényegesebb és sokkal dinamikusabb fejlődést jelent.

Tehát az a célunk most a fejlesztési források elosztásánál, hogy akik a félig önellátó szerepből piaci szereplők kívánnak lenni, azok megfelelő fejlesztési forrásokat kapjanak, és természetesen a birtokrendezésnél is hozzájuthassanak olyan földterületekhez - és itt nemcsak az állami földeket látom én potenciális területnek, hanem igenis van egy magánföldforgalom is, és az a szerencsés, ha a magánföldforgalomban is ilyen mozgások lesznek, ami egy normálisabban művelhető birtoktestek kialakulását jelenti. Azt is tudjuk, hogy elindultak különböző életjáradék-programok, tehát az állam pontosan ugyanannyi földet adott el, mint amennyit vett. Az, hogy nem ugyanazt a darabot, persze teljesen természetes, de nem hinném, hogy ebből bárkit is kizártunk volna a törvényi jogosultság alapján. Az, hogy ki mennyire tőkeerős, persze egy másik téma.

De azt is végig kell gondolnunk - miután van egy programismertető megyei rendezvénysorozat, nagyon sok ilyen felvetést kapunk -, hogy az a családi gazdálkodói kör, ami egy kvázi nem üzleti, hanem inkább politikai kategóriaként alakult ki annak idején, egyre inkább arra biztat bennünket, hogy oldjuk föl a birtokméretkorlátokat, ugyanis a 300 hektár már egy olyan méret, ami igazából a továbbfejlődés gátja. Tehát akik szeretnének ebben a körben fejleszteni, igenis azt próbálják nálunk elérni - és ezt majd gondolom, önök is le tudják csekkolni a saját köreikben -, hogy oldjuk fel ezt a korlátot, mert igenis fejleszteni szeretnének, és igenis van lehetőség arra, hogy nagyobb piaci szereplőkké váljanak.

(9.20)

Ezt a problémát is kezelni kell. És nem lehet birtok- meg üzemméretről általában beszélni, hanem konkrét számokról kell beszélni, arról, hogy melyek azok a kategóriák, amelyek a különböző növényi kultúráknál gazdaságosan végezhetők. Ezek objektív számok, ezeket nem nekünk kell kitalálni. Úgy gondolom, hogy ezt a vitát nyugodtan le tudjuk folytatni, mégpedig abszolút szakmai alapon, mert a birtok- meg az üzemméret nem politikai, hanem tisztán közgazdasági kategória, például hogy egy tevékenység melyik növénynél mekkora földterületen végezhető optimálisan.

Abban igaza van a képviselő úrnak, hogy főleg a kisebb termelőket nagyon nehezen tudjuk rávenni arra, hogy szövetkezzenek. Egyébként a termelői csoportok és a tészek támogatása továbbra is fennmarad az Európai Unióban. Mi csináltunk egy kategóriát, a bészt, ami sajnos nem igazán működik, de ezt majd úgyis kivitatjuk a következő időszakban.

Úgy gondolom, azok a felvetések, amiket a képviselő úr tett, mind kitárgyalandó és végigvitatható dolgok. Mi úgy ítéljük meg, hogy az a forrásmegosztás, amit elterveztünk, és amit a múlt héten kiküldtünk az Európai Unióba, megvalósítható, és ebben kérjük a közreműködést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)