Készült: 2024.04.20.10:43:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

181. ülésnap (2008.11.25.), 201. felszólalás
Felszólaló Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:36


Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mint gyakorló polgármester és olyan térség országgyűlési képviselője szóljak az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, ahol nagyon sok rendszeres szociális segélyből élő, rendszeres szociális segélyt kapó ember él. Ez azért is fontos, hiszen a törvényjavaslathoz vezető civil kezdeményezés mindig azt mondta, hogy nincsenek a parlamentben olyan képviselők, akik valójában ismerik a témát. Egy olyan megyének az országgyűlési képviselője vagyok, ahol több olyan város van, ahol jelentős számban vannak, akik rendszeres szociális segélyt kapnak.

Nézzük, mondjunk egy példát, mi történik akkor, ha ezen a kistelepülésen körülbelül 400 fő kap rendszeres szociális segélyt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán számításaink szerint körülbelül 50 fő lesz továbbra is jogosult a rendszeres szociális segélyre, és mondjuk, marad 350 fő, aki a rendelkezésreállási támogatást kapja. Tételezzük föl, hogy ezen 350 fő felének tud az önkormányzat munkát biztosítani, akkor a 95 százalékos támogatás mellett is mintegy 3500 forintot kell az önkormányzatnak mellé tenni, ha pedig nem dolgozik, akkor 5700 forintot. Ha ezt a két összeget összeadjuk, akkor megállapítható, hogy közel 350 fő foglalkoztatásánál mintegy 3,5 millió forintot kell egy önkormányzatnak hozzátenni, ha ezt a közfoglalkoztatási programot meg akarja valósítani.

Nagyon nehéz lesz olyan önkormányzatoktól kérni majd ezt az önerőt, ahol nagyon sokan önhikisek, és 6/3-as segélyre szorultak. Ha megnézzük a munkaeszközöket, hiszen mi, gyakorló polgármesterek tudjuk jól, hogy ahhoz, hogy ne csak vízgereblyézés legyen ez a közfeladat, amit a közfoglalkoztatásban dolgozó emberek végeznek, ahhoz nyilván eszközöket kell vásárolni, ha maradunk a 350 főnél és csak egy lapátot vásárolunk nekik, az is komoly anyagi terhet jelent az önkormányzatnak, és ezt egyáltalán nem rendezi a jogszabály.

De beszéljünk arról, hogy ha meg is vettük azt a bizonyos 350 lapátot, azért ahhoz, hogy hathatós és tényleg a célját elérő munkavégzés legyen, akkor oda kell egy munkafelügyelő, hiszen most önkormányzati szinten is van ilyen foglalkoztatottunk. A jogszabály erről nem rendelkezik, bár itt a háttérben lehet hallani, hogy közel háromezer fő foglalkoztatását tervezi majd a tárca beállítani. Ezzel kapcsolatban is elég sok kérdés fogalmazódik meg bennünk, gyakorlott önkormányzati vezetőkben, hiszen ezek az emberek azért nem annyira képzettek, tehát megfelelő hangnemben beszélni tudó munkavezető kell melléjük, és olyan ember kell melléjük, aki az adott közösségben lakik, aki ismeri őket, aki ismeri a nyelvüket. A félelmünk az, hogy majd esetleg kívülről valakiket a fejünkre ültetnek.

És egy további kérdés fogalmazódik meg bennünk, bár ha még önök azt mondják, hogy ezzel meglesz a fedezet, meglesz a támogatás, amit - ismerve a következő évi költségvetés számait - nem igazából tudunk elhinni, semmi garancia nincs arra, hogy a következő években is meglesz az ehhez szükséges állami támogatás. Nem beszélünk az adminisztrációról, hiszen egy hónapos foglalkoztatást említenek. Mi, önkormányzati vezetők tudjuk azt, hogy a munkaszerződés megkötése, megszüntetése, ha több hónapos foglalkoztatásról beszélünk, akkor is ugyanolyan feladat, nem beszélve arról, hogy nemcsak a munkaszerződést kell megkötni, hanem nyilván itt havi szinten kell majd különböző jelentéseket elkészíteni. Ismerve a következő évi költségvetés körzeti igazgatásra vonatkozó normatíváinak a csökkenését vagy egyáltalán az önkormányzati normatívák csökkenését, nem igazából látom azt, hogy az önkormányzat ezt milyen forrásból fogja pótolni. Szintén kaptunk egy újabb feladatot, amit nagyon nehezen fogunk tudni megvalósítani.

De ha nézzük konkrétan a számokat, hogy a 350 főnél, ami családokat jelent, mit is jelent egy gyakorlati eset: beszéltünk arról, beszéltem arról, hogy az önkormányzatnak mintegy 3500 forintot kell mellétenni, ha dolgozik az illető, és ha nem dolgozik, akkor 5700 forintot. Mi történik akkor - és ez egy nagyon tipikus, sajnos nagyon gyakori eset a térségünkben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -, amikor az egyik szülő rátos, a másik szülő pedig rendszeres szociális segélyben részesül? A rendszeres szociális segélyben részesülő mellé pedig az önkormányzat megközelítőleg egy 11 ezer forintot tesz hozzá. Tehát ha ezt családi szinten nézzük, akkor körülbelül egy ilyen család, ahol az egyik szülő rendszeres szociális segélyre jogosult, a másik pedig rendelkezésreállási támogatásra, közel 15 ezer forintot kell hozzátenni az önkormányzatnak, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen egyéb szociális juttatásokkal keresheti meg az önkormányzati képviselő-testületet vagy akár a polgármestert az ilyen család.

A legnagyobb gond az, és ezt önök pontosan tudják, hogy valamit elrontottak 2006-ban, hisz a minimálbér és a családi pótlék aránya, ami meghatározó, ez 2002-ben sokkal kisebb százalék volt, most közel 70 százalék; tehát nem ösztönöz munkára. Mi, önkormányzati vezetők akkor is jeleztük, hogy baj lesz ebből, ha a segély összege nagymértékben közelít a minimálbérhez. Sajnos, ezt látjuk a mostani törvényjavaslatban, hogy így, ilyenformán, bár másfél éves előkészítő munkáról beszélnek önök, ez valójában nem fogja elérni a célját, hiszen nem ösztönöz munkára.

(22.10)

De nézzük meg a képzési oldalát, amit éppen lehetne talán az önkormányzatok kezében hagyni, hiszen ismerjük a közmunkaprogramoknál is, különböző képző cégek veszik el akár a kistérségi társulásoktól is a képzés lehetőségét, szóval most is a képzések majd valamilyen cégek kezébe fognak kerülni. Talán mi helyben, önkormányzatok ezt pontosabban tudnánk, hogy kik lennének a megfelelő emberek. De ha azt nézzük, hogy az önkormányzatnál marad a képzés, akkor is, az a roma, aki hat osztályt végzett, most elvégzi a nyolc osztályt, mi történik akkor? Elvégzi a nyolc osztályt, attól még senkinek nem lesz munkája. Ön pontosan tudja, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül, a 33 közül 5 van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ide valós munkahelyteremtés kellene.

Én úgy gondolom és úgy érzem önkormányzati vezetőként, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet valójában nem alkalmas arra, hogy egy valós társadalmi munkába való beilleszkedését segítse az ott élő embereknek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai