Felszólalás adatai

KARÁCSONY GERGELY (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy gondoljunk el egy olyan országot, ahol valószínűleg sokan szeretnénk élni. Egy olyan országot, ahol a jogállamba vetett állampolgári hit magas, ahol elképzelhetetlen az, hogy ha egy kormány által kezdeményezett törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság megsemmisít, akkor válaszul a kormánypártok nem kezdeményezik az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Képzeljünk el egy olyan országot, ahol elképzelhetetlen az, hogy a kormány rátelepedik a közszolgálati médiumokra, egy olyan országot, ahol a közszolgálati médiumok finanszírozása normatív alapon működik, ahol nincs politikai befolyás alatt a média.

Egy ilyen országban egy médiahatóság esetében valóban joggal merül föl az az igény, hogy autonóm közigazgatási szervként ez a hatóság rendeletet is alkothasson. Az a baj, hogy Magyarország nem ilyen ország. Nem lehet beszélni erről az alkotmánymódosításról a nélkül az összefüggés nélkül, amiben éppen vagyunk jelenleg, amilyen a magyar politika, és amilyen jelenleg a magyar médiairányítási rendszer. És bár Rogán Antal képviselőtársunk kifejezetten kért minket, hogy ne erről beszéljünk, de nem tudok nem ebben az összefüggésben beszélni arról, hogy ebben az ideális országban, azt gondolom, helyes lenne, ha kapna rendeletalkotási jogot a Médiatanács. Magyarország azonban nagyon nem hasonlít ehhez az országhoz.

Ezt mi sem mutatja jobban, mint ennek a rendeletalkotási jognak a megadására tett második kísérlet. Szeretném fölhívni az első kísérletre is a figyelmet, amit a lehető legméltatlanabb módon, egy egészen más témájú törvényhez zárószavazás előtti módosító indítvánnyal próbálta módosítani az alkotmányt ennek érdekében. Cser-Palkovics András képviselőtársam nem járt sikerrel, most szerzőpárja, Rogán Antal próbálkozik egy másik csatornán, miközben nyilvánvaló, hogy még a saját frakciója támogatását sem tudta elérni ebben a történetben. Ez nemcsak azokból a kulturális bizottság által támogatott módosítókból látszik, hanem abból is, hogy most például Rétvári Bence államtitkár úr mélyen a laptopjába néz, és nem kíván a vitához hozzászólni. (Dr. Rétvári Bence: A szemébe nézek.)

Tehát azt gondolom, hogy bár Magyarország olyan ország lenne, amit sokan elképzelünk vagy szeretnénk látni, egy olyan Médiatanácsa lenne, ami nem politikailag bebetonozott Médiatanács 9 évre, egy párt delegáltjai által feltöltve! Nem gondolom azt, hogy egy ilyen Médiatanácsnak szívesen adna bárki rendeletalkotási jogot. Csináljunk egy olyan médiairányítási rendszert, ahol nem vetődik föl a politikai irányítottság éles gyanúja, és akkor beszéljünk újra arról, hogy a média állandóan változó világában helyes-e, ha ez a hatóság rendeletet alkothat. De ezt a vitát úgy tudjuk lebonyolítani, ha előtte nagyon sok minden mást kitörölnénk az elmúlt időszak jogalkotásából. Most már nemcsak kitörölni akarjuk, hanem még alkotmányba is foglaljuk azt a teljesen bornírt és legkevésbé sem európai szabályozást, hogy a Médiatanács elnökét 9 évre nevezi ki a miniszterelnök. Nem hiszem, hogy ez ahhoz az országhoz közelítene minket, ahol ennek a Médiatanácsnak rendeletalkotási jogot szabad adni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az LMP soraiban.)