Készült: 2024.03.29.01:43:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

194. ülésnap (2009.03.09.), 199. felszólalás
Felszólaló Török Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:20


Felszólalások:  Előző  199  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több dologban már sikereket is elértünk, hiszen az elmúlt hetekben például életbe lépett az uzsoratevékenységgel kapcsolatban a büntető törvénykönyv módosítása, ami csak egy szelete ennek. (Ékes József: De mit csinál a bíró?) Most a teljes hiteldíjmutatóra vonatkozó országgyűlési határozati javaslat van napirenden, és gondolom, a későbbiekben a bankok tevékenységével kapcsolatban is újból napirendre kell hogy kerüljenek különböző törvényjavaslatok, ahogy a múlt héten, illetve az azt megelőző héten elkezdődött a pénzügyi közvetítői tevékenység szabályozásáról szóló törvény vitája.

Az elején említettem, hogy az uzsoratevékenységgel kapcsolatban a büntető törvénykönyv módosításának már talán vannak eredményei. Nem gondolom, hogy átütő hatású, nem gondolom, hogy az egész országra, minden településre kiterjedő, de nekem az a tapasztalatom az utóbbi hetekben, az "Út a munkához" program kapcsán járva az országot, a különböző kistelepüléseken egyre több polgármester számol be arról, hogy az uzsorások kvázi - és engedjenek meg ennyi túlzást - megtértek; nem sokan, de sokkal nagyobb a félelem némelyiküknél a börtöntől, mint amennyi hasznot ők maguk remélnek.

(19.00)

Lehet, hogy egy jelentős részük továbbra is folytatja ezt a tevékenységet, de azt gondolom, hogy ez valóban büntető törvénykönyvi kategória, nem ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a tárgya.

A teljes hiteldíjmutató korlátozása, illetve újraszabályozása, újrafogalmazása az, ami az országgyűlési határozati javaslatban hangsúlyosan megjelenik, több más mellett, és ebben, akármennyire is akarjuk, önmagában a piac nem nyújt segítséget számunkra, a piaci viszonyok nem tudják ezt megfelelő módon szabályozni.

A piac tud szabályozni akkor, amikor versenytársak egymással kapcsolatos erőviszonyainak a rendezését kell megoldani, vagy éppen a fogyasztók érdekeit valamilyen módon védeni kell. De itt van körünkben Alexa György, a fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke, számtalanszor a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén is meghallgattuk a Bankszövetség tagjainak, képviselőinek az érvelését. Ők maguk a saját érdekeiket kell hogy képviseljék, hiszen a tőkének ez a tulajdonsága, profitra törekszik, szeretne hasznot húzni, és valóban, akár a gyorskölcsönöket folyósító cégek, akár a nagyobb pénzintézetek a profit érdekében mindent megtesznek, olykor-olykor lehet, hogy ezt túlzásba is viszik.

Mik azok, amiket az elmúlt hetekben, hónapokban mi magunk is követeltünk, és ebben az országgyűlési határozati javaslatban leírva is láthatók? Kéréseink egy része bizonyos cégeknél, bizonyos esetekben teljesülni látszik. Halmai Gáborné képviselő asszony már beszélt arról, hogy már a televíziós hirdetések is esetleg változtak. Valóban, tudjuk jól, hogy van olyan gyorskölcsönt folyósító cég - és akkor most a THM-plafon kapcsán egy szelet csak a gyorskölcsönt folyósító cégek, a többi az egyéb pénzintézet, az igazából a nagy részt lefölöző vagy a torta nagy részén osztozó bankok. Tehát a gyorskölcsönt folyósító cégek közül van olyan, amelyik egyoldalas szerződéssel, tehát nem oldalakon keresztül, 14-20 oldalon keresztül, apró betűkkel telenyomott szerződést nyom az ügyfelek orra alá, hanem egyoldalas szerződéssel, három nagy szám: felveendő összeg, visszafizetendő összeg és a heti törlesztőrészlet, aminél fontos megjegyezni, hogy ez egy fix összeg. Nagyon örülnék neki, ha ma Magyarországon a pénzintézetek tudnák azt vállalni, hogy akár 26, akár 54 hetes kölcsön esetében is, tehát ilyen rövid futamidőnél is fix összegű törlesztőrészlet van. De tudjuk jól, hogy a hosszabb távú hitelszerződések esetén minimum 10-20-30-40-50-60, nem tudom, hány százalékkal növekedtek most a törlesztőrészletek, de ezek éven túli vagy többéves vagy évtizedes szerződések, amik most változtak.

Még egyszer, tehát a gyorskölcsönöket folyósító cégek közül az egyik azt mondja, hogy egyoldalas a szerződés, három nagy szám. Például, amit Halmai Gáborné képviselőtársnőm mondott, hogy reklámokban is a felelőtlen költekezést sugalló reklámokat levették gyorsan a napirendről, illetve a televízió képernyőjéről, amikor látták, hogy ez felháborodást idéz elő. De nemcsak ezt tették meg, hanem 120 másodperces felvilágosító spotokat, reklámblokkokat helyeztek műsoridőbe, adtak fel ilyen hirdetéseket, amelynek eredményeképpen nem gondolom, hogy mindenki pénzügyi alapismereteket tudott elsajátítani Magyarországon, de kicsikét megnyílhatott a szeme sok embernek.

Ilyen például az egyik konkrét tétel. Magunk is rendeztünk fórumot egyetemisták, főiskolások összejövetelével, és az egyik gyorskölcsönt folyósító cég képviselőit is meghívtuk, és ott kérdések felvetésére volt lehetőség. Egyetemi hallgató, negyed-ötödéves azt mondja: a 400 százalék THM azt jelenti, hogy felveszek 100 forintot, és 500-at kell visszafizetnem? Mondták, hogy nem, és elmagyarázták darabra, hogy ez mit jelent.

Ebből a szempontból nekünk is van felelősségünk mint képviselők, mint politikusok, mint közéleti szereplők, hogy mit sugallunk. Ebben a reklámspotban például magam is ott láttam a konkrét számokat: 50 ezer forint, 26 hétre, 24 500 forint költséggel jár, tehát fél év alatt összesen 74 ezer forintot kell visszafizetni, heti 6250 forint törlesztőrészlettel. Nem tudom a pontos számokat, de körülbelül mindenki számára érthető, hogy miről szól a történet, hogy ez elviselhető-e, vagy sem.

Valóban fontos, hogy vizsgálják azt, hogy a hitel felvevője tudja-e törleszteni a későbbiekben majd a hitelt, és valóban, lehet, hogy a gyorskölcsönöknél a THM fogalma mást jelent, mint általában a banki tevékenység során. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a THM fogalmának a tisztázása átfogó módon nem árt.

Hogy ne csak a gyorskölcsönökről beszéljek, tíz emberből kilenc száz százalékig nem tudna kapásból válaszolni arra, hogy "ön szerint a THM-nek része-e az előtörlesztési díj?", ami valószínűleg nem része, hiszen nem lehet tudni, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem. Tehát egy logikus válasz az, hogy nem része, mégis tízből kilencen nem tudnának erre kapásból válaszolni, pedig ehhez pénzügyi alapismeretekre sem biztos, hogy szükség van, egyszerűen csak logikus gondolkodást lehet feltételezni ebben az esetben. Azt gondolom, joggal várható el, hogy a tájékoztatás szélesebb körű legyen, és támogassuk, hogy a pénzügyi kultúra elterjedjen Magyarországon, hogy jobb ismeretekkel bírjanak az emberek.

A THM mellett a kamat fogalma sokszor keveredik. Most már az új hirdetéseknél, több ilyen hirdető cégnél azt látom, hogy a THM mellett a kamatot is nagy számokkal, betűkkel feltüntetik, 2-3 százalékos THM mellett, 26,77 százalékos kamat. Bármilyen áruhiteles, gyorskölcsönt vagy személyi kölcsönt folyósító banknál, nagy pénzintézetnél körülbelül hasonlókat látunk; lehet, hogy plusz-mínusz 5 százalékponttal eltérnek, de körülbelül ugyanezt lehet kapni.

Nézzük meg, hogy mi az, amit el lehet még várni. Ne csak a pénzügyi kultúra fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, ne csak a THM fogalmának a tisztázására - lehet, hogy bizonyos szegmenseiben ennek a piacnak a THM fogalmát másképp kell meghatározni -, hanem azt is meg kell tudnunk határozni, hogy milyen módon működjenek ezek a cégek. Visszaélnek-e erőfölényükkel - és nemcsak a gyorskölcsönöket folyósító cégekről, hanem általában a pénzintézetekről beszélek -, és általában a pénzintézeteknél előfordul-e, hogy kartellba tömörülnek, anélkül, hogy ezt meghirdetnék, merthogy a kartellnak nem jellemzője, hogy ezt újsághirdetésben feladják: mi most, kedves fogyasztó, összefogtunk veled szemben, és akárhová mész, úgyis ugyanolyan áron fogod megkapni ezt a szolgáltatást, ha beleszakadsz, akkor is.

Ebben az esetben is az államnak a szabályozó, korlátozó szerepére kell hagyatkoznunk, és azt gondolom, hogy ez a mostani országgyűlési határozati javaslat, ha erre konkrétan nem is ad választ, de az egyik első lépés ebben, hogy az állampolgárok, a fogyasztók, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit megvédjük.

Reméltem, hogy nem csak a gyorskölcsönökről szól a történet és a THM szabályozása, de ott van általában a nagyobb gond, de úgy látom, hogy ott már egy kicsikét alakulnak bizonyos termékek, bizonyos cégek, illetve bizonyos magatartásformák átalakulnak. Joggal várják el az emberek ugyanezeket a változtatásokat a bankoktól is. Egyik-másik pénzintézet már most jelezte, hogy felhívja valamennyi ügyfelét, akik például 10-20 éves lakáshitel-szerződéssel rendelkeznek nála. Ilyenről is lehet hallani, üdvözlendő ennek a banknak a tevékenysége.

Aki fogadóórán hozzám eljön, az valószínűleg nem a sikertörténetekkel keres meg engem, hanem inkább a panaszával. Fogadóórán azt mondja a másik ügyfél, hogy ő elment a bankhoz, és azt mondta neki az ügyfélszolgálatos, hogy tetszik, nem tetszik, ez van, nem kell szeretni, úgyse tud máshová menni. Ilyen is van. Nem lehet általánosítani. Mindenhol vannak nehéz pillanatok biztos a bankoknál is, pénzintézeteknél is, azt gondolom, hogy viszont joggal várható el a fogyasztók, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők részéről, hogy megfelelő módon bánjanak velük.

Sokan azt fogalmazzák meg, ő csak addig "kedves ügyfél", amíg a szerződést alá nem írta. Addig mézes-mázas, addig kedves, addig hízelgő a pénzintézet; mihelyst aláírta a szerződést, onnantól kezdve adós, akinek egy dolga van: befogni a száját, és fizetni a törlesztőrészletet. Szerintem ettől azért kicsikét a piaci viszonyokon túl a törvényhozóknak is van lehetősége, hogy segítsenek a fogyasztóknak, hogy ne csak adósok legyenek, hanem olyan kedves ügyfelek, akikkel a későbbieknek is kell foglalkozni, a pénzintézetek esetében is.

A teljes hiteldíjmutató meghatározása során, amikor ez kialakult Magyarországon - nem tudom, több mint egy évtizede, államtitkár úr, vagy nem tudom pontosan, mikor történt, amikor ennek a szabályozása megtörtént -, akkor nem volt még honos Magyarországon a gyorskölcsön folyósítása. Ahogy a mobiltelefonok működését, illetve működtetését sem szabályozták törvények 15-16 évvel ezelőtt Magyarországon, valószínűleg a gyorskölcsönök szabályozására sem fordított akkora figyelmet 10-15 évvel ezelőtt a törvényhozás. Most van ez a gond, megoldást kell találnunk rá. Képviselőtársaimmal, valószínűleg, ahogy előbb említették többen is már ellenzéki és kormánypárti oldalon is, Halmai Gáborné képviselőtársam is mondta, mivel többet találkozunk az emberekkel, tömegközlekedve, fogadóórán, boltban, piacon, bárhol, több ilyen impulzus ér bennünket, és valószínűleg éppen ezért érzékenyebben reagálunk a megkeresésekre, és azért kérjük a kormányzatot, hogy szakmailag megalapozott javaslattal álljon elő.

(19.10)

Örülök annak, ha egyébként ebben akár ötpárti egyeztetést is lehetne majd tartani a későbbiekben. Nagyon sürgős feladataink vannak a pénzügyi-gazdasági területen. Nem vagyok közgazdász, nem értek általában a közgazdaságtanhoz és a gazdasághoz, de tudom, hogy ha az emberek bajban vannak, akkor nekünk - mivel ők fizetnek bennünket - az ő szolgálatukba kell szegődnünk, és az ő érdekeiket képviselve kell, hogy olyan szabályozókat alkossunk, amelyek az emberek érdekeit szolgálják, és amelyek arról szólnak, hogy a gyengét, az elesettet megvédik, mert nekik nincs pénzük, energiájuk, erejük arra, hogy szakapparátussal, ügyvédek karával vagy hadával meg tudják védeni saját érdekeiket. Nekünk kell olyan szabályokat, törvényeket alkotni, amelyek a kisemberek védelméről szólnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  199  Következő    Ülésnap adatai