Készült: 2024.04.19.22:01:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2011.11.23.), 96. felszólalás
Felszólaló Pichler Imre László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:06


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A szakképzési törvény felülvizsgálatának, az új szakképzési törvénynek az a célja, hogy segítsünk abban, járuljunk hozzá ahhoz, hogy a szakképzések európai színvonalú és elismerésű rugalmas és differenciált rendszere legyen kialakítható.

Nagyon fontosnak tartom a szakképzési törvényben a szociális és civil partnerek szerepének növelését, hiszen az is az Európai Unió ajánlásaihoz kapcsolódik, valamint természetesen a gazdaság szereplőinek a gyakorlati képzésben való részvételét is.

Fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat összhangot kíván teremteni a képzési jegyzék, valamint a munkaerő-piaci igények, követelmények tartalma között. Itt szeretném megjegyezni, hogy kétpercesben már említettem a Népszabadságban megjelent cikket, de az ismétlés a tudás atyja, úgyhogy mondom, idézem: drámainak, rossznak tartja 2003-2004-ben a magyarországi szakmunkáskínálatot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb felmérése. A külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége ugyan még mindig elégedett saját gazdasági helyzetével, de beruházási hajlandóságuk soha nem volt még annyira alacsony, mint napjainkban - állapítja meg a tanulmány. A befektetés visszafogásának főbb okai között a szerzők megemlítik a szakképzett munkaerő hiányát, a fizetések gyors emelkedését és a magas járulékos bérköltségeket. Különösen a szakmai képzést marasztalja el, amely a kamara szakértői szerint nem felel meg a vállalatok igényének.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a szülők és gyermekeik kellő információk birtokában tudják eldönteni, melyik az az iskola, melyik az a szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés, amelyik leginkább megfelel a tanuló adottságainak, igényeinek, és amelyben a legnagyobb az esély a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre, gyökeresen meg kell változtatni a pályaorientáció és a pályaválasztás jelenlegi rendszerének működését.

Az államtitkár úr is elmondta az expozéjában, hogy az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és munkaerő-piaci pályaválasztási tanácsadás egymással szorosan együttműködve már az általános iskola 7. évfolyamán megkezdi a tanulók és a szülők információkkal történő ellátását. Ennek keretei között lényegesen nagyobb segítséget kell adni a szülőknek és a tanulóknak ahhoz, hogy megfelelően értékelni tudják a tanuló képességeit, és ezt hozzá tudják igazítani az aktuális lehetőségekhez.

A szakképző iskolák fontosnak tartják, hogy az általuk végzett nevelő- és oktatómunka a tanulók érdekét szolgálja, a sikeres munkaerőpiacra történő lépést segítse elő. Ezért szükségesnek tartják a gazdaság szereplőivel való szoros kapcsolatot, a gazdasági kamarákkal történő együttműködést. Fontosnak tartják, hogy a gazdasági kamarák betöltsék a törvényben megfogalmazott szerepüket a tanulószerződések megkötésében és végrehajtásának ellenőrzésében.

Ugyanakkor az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképző iskolák nevelő funkciója sem szorulhat háttérbe, így "nem veszhet el" a gazdaság igényeinek kiszolgálásában. A szakképző iskolák kötelessége, hogy a tanulók sikeressége érdekében együttműködjenek minden gazdasági kamarával, nem mondhatnak le azonban arról, hogy a tanulók felkészítésének pedagógiai folyamatát továbbra is kézben tartsák, irányítsák.

A szakképző iskolák és a gazdasági kamarák közötti együttműködés csak a mellérendeltségre, egymás kölcsönös tiszteletére épülhet. A szakiskolák szerepe igen jelentős a tankötelezettség teljesítésében, azoknak a tanulóknak a munkaerőpiacra történő kijuttatásában, akik akár családi helyzetük, akár sajátos nevelési igényük vagy az átlagostól eltérő képességük miatt különleges pedagógiai ellátás biztosítása mellett képesek a személyiségüket kibontakoztatni. Ezért a szakiskoláknak erősíteni kell a felzárkóztató funkcióját, amely a szakmai vizsgára történő felkészítés mellett az említett okokból, illetve bármely más okból lemaradt tanulók részére nyújt pedagógiai szolgáltatást.

Az iskolai rendszerű szakképzést továbbra is a köznevelés részeként kell szabályozni a köznevelésről szóló törvény keretei között. A szakképzésben részt vevő intézmények a közoktatás intézményrendszerének részeként végeznek továbbra is feladatokat. Ebből adódóan a nevelő- és oktatómunkát végzők pedagógus-munkakörben látják el feladataikat, a szakmai vizsgára történő felkészítés pedig tanulói jogviszony keretében történik.

Az előttünk fekvő új szakképzési törvény biztosítja a szakiskolai felkészítés sokszínű lehetőségét, meg kell tartani ezért a 10. évfolyam elvégzéséhez kötődő szakmai vizsgára történő felkészítést, emellett az úgynevezett előrehozott szakképzést vagy 3 éves képzést, valamint az úgynevezett felzárkóztató oktatást. Indokolt, hogy a szakiskola továbbra is betöltse azt a szerepet, amelyet a sajátos nevelési igényű tanulók felkészítésében tölt be.

Tisztelt Országgyűlés! Számos olyan felvetés is elhangzott a bizottsági ülésen, amelyet jobbító szándék vezérelt, és a törvénymódosítás során be kell építeni a törvénybe.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(12.50)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai