Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvény tavaly december közepén történt módosításakor került be a törvénybe az a rendelkezés, amely a törvény 151. §-át módosította, és amely arról szól, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre vonatkozóan külön törvényi rendelkezések alapján kell a működést szabályozni.

Ez törvényjavaslat, amelyet az imént felsorolt kollégákkal együtt, közösen terjesztettünk be, nagyjából ezt a célt szolgálja, és néhány szakasz terjedelemben meghatározza azt, hogy mit tekintenénk nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynek. E törvényjavaslatnak nem célja és természetesen nem is lehet célja az, hogy a felsőoktatás minden problémáját kezelje. Nagyon sok problémával küzd a magyar felsőoktatás, és nem gondolom, hogy képviselői önálló indítvánnyal ezeket a problémákat hatékonyan lehet egységesen kezelni.

Mi egy olyan szegmensét tűztük célul a területre vonatkozó törvényi szabályozásnak, amely a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szól. Ennek a törvényjavaslatnak a célja az tehát, hogy az ilyen típusú intézmények működési feltételeit törvényi szinten szabályozza. A törvényjavaslat alapján nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynek való titulálást vagy rögzítést kérhet az az ilyen típusú intézmény, amely mind a hallgatói, mind pedig az oktatói számát tekintve eléri a legalább 30 százalékos arányt - a külföldi, nem magyar állampolgárságú hallgatók vagy oktatók száma -, és ezt az intézmény maga kéri, és szeretné ezt deklaráltatni.

A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban rögzíti a javaslat azt, hogy külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is létrehozhasson ilyet. Egyébként ma Magyarországon nagyon sokféle intézmény, jogi személy hozhat létre, alapíthat felsőoktatási intézményt: alapítvány, közalapítvány, gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, egyház, és sorolhatnánk hosszan, hogy ki mindenki.

Azt gondolom, hogy a mai versenyben elvárható, elfogadható az, hogy ha valaki arra szánja magát, hogy nagyon nagy költséggel egyetemet hozzon létre és egyetemet alapítson, akkor az alapító alapvető dolgokat meghatározhasson az egyetem működésével kapcsolatban. Azt hiszem, hogy ez máshol is így történik a világban, nagyon sok országban különféle szabályok keretei között működnek felsőoktatási intézmények, de az egyetem alapításának szabadságát és az egyetem működésének szabadságát nagyon sok országban nagyon sokféle módon teszik lehetővé.

E javaslat néhány tekintetben szeretne eltérést a jelenleg hatályos felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos rendelkezésektől. Így például a szervezeti és működési szabályzatra, az oktatók munkakörére, munkakörének elnevezésére, a munkakörének címére, a vezető állásokra vonatkozóan tartalmaz szabályozást, valamint lehetővé kívánja tenni azt, hogy abban az esetben, ha valaki az oktatói karból valamelyik OECD-tagállamban már megfelelő módon akkreditált doktori fokozathoz vagy valamilyen tudományos címhez hozzájutott, az itthon, Magyarországon ebben az intézményben is elfogadott és alkalmazható legyen.

(18.50)

Abban az esetben, ha az intézmény nem képes teljesíteni a nemzetközi jellegre vonatkozó kritériumokat, azaz lecsökken a nem magyar állampolgárságú oktatók aránya 30 százalék alá, akkor a törvényjavaslat értelmében ezt a címet vissza kell vonni.

További apróbb kiegészítéseket tartalmaz még a törvényjavaslat, és itt kell megemlítenem azt, hogy tulajdonképpen ennek az expozém elején említett, tavaly decemberi felsőoktatási törvénymódosításnak az is adta részben az apropóját, hogy 2010. december 31-éig engedi a jelenlegi keretek között, a jelenlegi törvényi keretek között a felsőoktatási törvény működni az Andrássy és a Közép-európai Egyetemet Budapesten. Ha rájuk nézve valamilyen más szabályozás nem születik meg, akkor 2011. január 1-jétől alapvetően új helyzet keletkezik, tehát rájuk vonatkozóan mindenképpen indokolt valamilyen szabályozást megteremteni. Mi úgy gondoltuk, hogy ne privilegizáljuk ezt a két egyetemet, ne legyen nekik egyedüliként lehetőségük bármire is, hanem adjuk meg általánosan a lehetőséget mindazoknak, akik bizonyos feltételeket képesek teljesíteni. A törvényjavaslat alapvetően ezt a célt szolgálja.

Az oktatási bizottsági ülésen a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról szóló vitában érdekes, hasznos és részben megfontolandó észrevételeket kaptunk. Úgy gondolom, hogy ezek közül többet is tudunk akceptálni. Most nem szeretnék természetesen áttévedni a részletes vita keretei közé, de jelzem, hogy van 14 olyan módosító javaslat tudomásunk szerint pillanatnyilag, amelyet MSZP-s kollégák terjesztettek elő. Több olyan is van ezek között, amelyekre vonatkozóan úgy gondolom, hogy első felületes olvasás után is találunk megfontolandó, megfontolható javaslatokat, például mi nem ellenezzük azt, hogy ne önálló törvényben, hanem magának a felsőoktatási törvénynek a kiegészítéseként, azok keretei között történjen meg a törvényjavaslat megformálása, azaz egy törvénymódosítás és ne önálló törvény legyen, és több minden másról is véleményünk szerint szó lehet.

Azt szeretném nagyon kérni csak a vitában részt vevőktől és azoktól, akik akár a közélet vitáiban is megszólalnak, hogy ne próbáljanak olyan dolgokat beleértelmezni a törvénybe vagy a törvényjavaslatba, amelyek nincsenek benne. Egyrészt nincs szó a hallgatói finanszírozás kérdéséről, a költségtérítéses vagy költségmentes oktatás feltételeinek megváltoztatásáról. Nincs szó arról, hogy bármilyen ingatlanvagyonra vonatkozóan lehetőséget, korlátot vagy változtatást kívánna a törvényjavaslat. Nem érinti ezt a kört a törvényjavaslat, tehát ha bárki attól tart vagy azt reméli, hogy ennek következtében hazai ingatlanokat, akár meglévő, működő felsőoktatási intézményeket vagy üres ingatlanokat ennek a törvényjavaslatnak a révén lehet könnyebben vagy nehezebben megszerezni, bérelni, tulajdonjogához hozzájutni, nincs szó róla. Nem tartalmazza a törvényjavaslat, és ezért nagyon kérem, hogy ne is próbáljuk beleértelmezni. Csak a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények bizonyos feltételeinek, speciális feltételeinek meghatározásáról van szó a törvényjavaslatban.

Szívesen veszek az előterjesztő kollégáimmal együtt minden olyan módosítást, amely javítja a törvényjavaslat színvonalát, és az lenne a kérésünk, hogy a vitát követően a törvényjavaslatot fogadjuk el akár önállóként, akár a felsőoktatási törvény módosításaként.

Köszönöm szépen a türelmet.