Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, vissza tudunk zökkenni a pénzügyi tárgyú törvény tárgyalásához, és nem kalandozunk olyan területekre, amelyek, úgy gondolom, nem a mai plenáris ülés témájába tartoznak.

Ez a mai vita kicsit emlékeztetett arra, ami ez év tavaszán történt, amikor hasonló pénzügyi tárgyú törvénytervezet került a tisztelt Ház elé, és körülbelül ezeket az érveket akkor is meghallgattuk a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól; nevezetesen azt, hogy nagyon sok össze nem illő törvény van ebben a csomagban. Akkor is már emlegették a salátatörvényt, amit, úgy gondolom, maximum agrár típusú törvényeknél lehetne használni. Úgy gondolom, hogy maradjunk a kedvezmények mellett, azt hiszem, javasolhatom ezt a szóhasználatot, hiszen ebben a törvénycsomagban nagyon sok kedvezmény található.

(13.10)

Furcsa mód még olyan kedvezmények is, amelyeket nem akarnak elismerni tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, amelyek épp a szociálisan nehéz helyzetben lévő embertársainkon próbálnak segíteni. Erre majd a későbbiekben kitérek.

Burány képviselő úr - aki most sajnos nincs bent a teremben - azzal kezdte a felszólalását, hogy két fő problémája van ennek a törvénycsomagnak: az egyik az, ami nincs benne, a másik az, ami benne van. Ezek után logikailag csak az következik, hogy bármit terjesztett volna elő a kormány, problémás és elfogadhatatlan lenne számukra, mert ez a két állítás ilyen szempontból kizárja egymást, ezért nem is kezelhető.

Azt mondják, hogy sok a változás, hiányzik a jogbiztonság. Egyrészt az expozéban is elhangzott, képviselőtársaim is elmondták, hogy igazából ezek apró változtatások, kiigazítások, jobbítások, tehát nem nagy horderejű változásokról van szó; azzal a váddal pedig, hogy adóreform meg reformok hiányoznak, nem igazán lehet mit kezdeni, hiszen a mai ülésnapon reform gyanánt két dolgot hallottam, egyrészt azt, hogy adót kell csökkenteni, másrészt azt, hogy talán egy 1,5 millió forintos sávot kellene meghatározni adómentes, illetve adóval terhelt jövedelmi korlátok mellett. Úgy gondolom, ez a két javaslat mint adóreform nagyon kevés, és nem igazán kezelhető.

Ha megnézzük magát a kedvezménytörvény tervezetét, láthatjuk, hogy nagyon világosan felépített szerkezetről van szó, hiszen egy egység foglalkozik a családokkal, az otthonteremtéssel, a mezőgazdasági vállalkozók ügyével, egy másik rész a jogszabályi környezet változásából adódó teendőkkel, egy harmadik rész a jogharmonizációból adódó feladatokkal, és vannak még egyéb kisebb horderejű változások is benne.

A családokkal, az otthonteremtéssel, a mezőgazdasági vállalkozókkal foglalkozó rész kapcsán szeretnék utalni arra, hogy ebben a részben nem egy olyan javaslat szerepel, amely épp a szociálisan hátrányos helyzetben lévő polgártársainknak nyújt kedvezményt, például a beiskolázási támogatás adómentessé nyilvánításával. Úgy gondolom, nincs vita közöttünk abban, hogy ezt azok kapják meg, akik szociálisan hátrányos helyzetben vannak. Aztán ebben a részben szerepel a mezőgazdasági vállalkozásokat jobb helyzetbe hozó kedvezményegység, ami talán megint nem okoz közöttünk vitát, hiszen ma az agráriumban keresnek a legkevesebbet, ott képződik a legkisebb jövedelem, és ilyen szempontból ez a támogatás is épp a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági vállalkozóknak jelent egyfajta lélegzetvételt.

S nem szóltunk még arról, hogy a villamosenergia-törvény egy passzusa is módosul úgy, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő lakosok villamosenergia-támogatása szintén adómentessé válik, s ezáltal szintén egy olyan réteg kerül kedvező helyzetbe, amelyik, úgy gondolom, mindenképpen rászorul és megérdemli ezt.

Tehát határozottan visszautasítom azokat az ellenzéki felszólalásokat, amelyek arról szólnak, hogy csak a magas jövedelmű rétegeknek kedvez a kormánynak ez az előterjesztése, illetve maga a Fidesz-kormányzat. Hölgyeim és uraim, nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormány mindenkinek igyekszik valamilyen kedvezményt juttatni, de nyilvánvalóan a közgazdasági racionalitások megfontolásán belül.

Sajnálom, hogy Bauer képviselő úr nincs most jelen. Ő szólt arról, hogy a nyugdíjasok mennyivel rosszabb helyzetbe kerülnek azáltal, hogy a nyugdíj adómentessé válik. Bauer képviselő úr liberális közgazdász, és úgy gondolom, tisztában van azzal, hogy mit jelent a Pareto-optimum. A Pareto-optimumként azt az állapotot írta le a híres közgazdász, amikor valaki úgy kerül jobb helyzetbe, hogy más rétegek, csoportok helyzete a társadalmon belül változatlan marad, legalábbis nem válik rosszabbá. Épp ez a helyzet a nyugdíjak adómentességével is, hiszen azok, akik nem tudják ezt igénybe venni, nem kerülnek rosszabb helyzetbe, de azok, akik igénybe tudják venni, mindenképpen jobb helyzetbe kerülnek. Többször elhangzott, hogy ez 320 ezer ember. Ilyen szempontból úgy gondolom, igenis nagyon pozitív hatása van ennek a javaslatnak, paretói optimum szempontjából pedig végképp. Úgy gondolom, ezt egy liberális közgazdásznak is illene elismerni. Az pedig, hogy így szembeállítjuk egymással azokat a nyugdíjasokat, akik igénybe tudják venni, azokkal, akik nem tudják igénybe venni, gyűlöletkeltésre alkalmas, és nem helyes, hogy ez itt elhangzik.

Szó volt arról, hogy a tőzsde élénkítésére semmilyen hatása nincs a jelenlegi kormányzatnak, nem törődik a tőzsde funkciójával, illetve működésével. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy épp a jogszabályi környezet változása miatt módosuló törvények miatt kerül majd be a plenáris ülésre a tőkepiacokról szóló törvénytervezet, amely éppen ezeket az anomáliákat próbálja kiküszöbölni, éppen a tőzsde élénkítésére próbál olyan jogszabályi környezetet teremteni, amely legjobb reményeink szerint a jelenlegi mélypontjáról ki fogja lendíteni a magyarországi értéktőzsdét, és bízunk benne, hogy egyfajta integráció felé indulhat el, s mind a forgalom, mind pedig az árfolyam-emelkedés szempontjából igen kedvező jeleket fogunk tapasztalni. Egy kis türelmet szeretnék kérni. Úgy gondolom, hogy három hét múlva ennek a törvényjavaslatnak a vitájára is sor fog kerülni, és akkor ezt a kérdést mindenképpen ki tudjuk vesézni, meg tudjuk vitatni.

Amint említettem - s már szóba hoztam a tőkepiacról szóló törvényt -, több olyan törvényi elem van, amely mindenképpen azt eredményezi, hogy hozzá kell nyúlni adójogszabályokhoz és egyéb törvényi helyekhez, de nem azért, mert nincs jobb dolga a kormánynak vagy a parlamentnek, hanem azért, mert megtörtént olyan törvények elfogadása, ami azt eredményezi, hogy hozzá kell alakítani vagy illeszteni az életet, a valóságot ezeknek a törvényi helyeknek a változásához.

Melyekre gondolok? Elsősorban az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadásáról van szó, amelyet végig kell vezetni például a biztosítási törvényen. Zárójelben jegyzem meg, nem értem szintén Bauer képviselő úr felszólalását, amikor azt mondja, hogy hiányzik a biztosítási piacot megreformáló törvény, hiszen elég sok passzus szerepel benne, és ez a módosítás is könnyebbé, liberalizáltabbá teszi a magyar biztosítási piacot, illetve biztosítási intézményeket. És azt is el kell mondani, hogy a biztosítási intézményekben csőd, felszámolás nem következett be, tehát túl nagy probléma az elmúlt tíz évben ilyen gazdasági események oldaláról nem volt. Ezért úgy gondolom, bármilyen reformot sürgetni a biztosítási piacon nem aktuális.

Szintén a jogszabályi környezet változása következtében - amely a devizaliberalizációval kapcsolatos - több helyen olyan változtatásokat kellett végrehajtani, amely véleményem szerint mindenki számára elfogadható, üdvözlendő, hiszen ezáltal a magyar fizetőeszköz, a forint végre konvertibilissé vált, és ezeket bizonyára meg kell jeleníteni azokon a törvényi helyeken, ahol szükséges. Gondoljunk itt különböző adótörvényekre, de gondolhatunk a biztosítási törvényre is.

Szeretnék szólni a vámtörvény változásáról, amely mindenképpen olyan lépés ebben a törvénykezésben, ami egyrészt a jogharmonizációs követelményekhez illeszkedik, másrészt pedig olyan jogtechnikákat is alkalmaz, amelyek mindenképpen könnyítik a kisebb és nagyobb vállalkozások helyzetét is. Egyetlenegy elemére szeretnék utalni, a halasztott vámfizetés ügyére, ami hatalmas problémát jelent abban az esetben, ha kis összegű vámtartozás keletkezik, egy-két ezer forint, mert valaki valamilyen adminisztratív ok miatt, mondjuk, elfelejtette átutalni a vámtartozását, de rájött és szeretné korrigálni. A jelenlegi körülmények között ezt nem teheti meg, mert nincs mérlegelési jogköre a VPOP-nak a tekintetben, hogy ezt a kiigazítást megtegye, és ezért bizony olyan is elveszíti a halasztott vámfizetési lehetőségét, aki több milliárdos vámterhet rótt le az államnak, és ilyen szempontból méltánytalan helyzetbe kerül.

Most a jelenlegi változás révén egy 6 százalékos lehetőség került be a törvénybe, tehát a fizetendő vámtehernek a 6 százaléka, maximum százezer forint erejéig mérlegelési lehetősége van, illetve egyeztetési lehetősége van a VPOP-nak a tekintetben, hogy valaki ne veszítse el a halasztott vámfizetési lehetőségét. Úgy gondolom, ez mindenképpen egy olyan előremozdulás és előrelépés, amelyet a gazdálkodó szervezetek kivétel nélkül üdvözölni tudnak, és jogtechnikailag is lehetővé teszi azt, hogy egy könnyebb, pontosabb gazdasági működést eredményezzen.

(13.20)

A vámtörvénnyel kapcsolatban szólni kell arról, hogy keretszabályozás lép életbe, összhangban az EU-s irányelvekkel, és a részletesebb szabályokat pedig majd valószínűleg pénzügyminisztériumi rendelet fogja szabályozni, összhangban az Európai Unió irányelveivel.

Lenártek képviselő úr szólt többek között a helyi adókkal kapcsolatos törvényi hely módosításáról. Az adózás rendjéről szóló törvény szól arról - és azt hiszem, képviselőtársam is említette -, hogy ezek után abban az esetben, ha valaki adományt kíván biztosítani valamely közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek nemcsak magánszemélyként, az szjá-n keresztül teheti meg, hanem társaságként is lehetősége van a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján. Én úgy gondolom, ez egy nagyon komoly előrelépés.

Több apróság szerepel még ebben a törvénycsomagban, egy-két fontos elemet szeretnék hangsúlyozni. Például abban az esetben, ha valakinek a bankszámlaszáma megváltozik, mert a pénzintézetnél valamilyen változás következik be a nyilvántartásokban, ebben az esetben a pénzintézetnek kötelessége bejelenteni az adóhatóság felé a bankszámlaszám-módosítást, ez nem az adózó kötelessége. Itt nagyon sok probléma kiküszöbölhető.

Összességében úgy gondolom - és ezt már tavasszal is többször volt alkalmam elmondani -, hogy abban az esetben, ha így kerülnek be hozzánk törvényjavaslatok, tehát 16 törvénynek a módosítása, az valóban okozhat olyan problémát, hogy valaki nem látja át az egészet, nem érzi azokat az összefüggéseket, amelyeket végig kell vezetni. Szeretnék utalni itt a devizaliberalizációra, az elektronikus aláírásról szóló törvényre, az adótörvények módosítására, tehát ezeket végig kell több törvényen keresztül is vezetni. Ilyen szempontból, úgy gondolom, jó és világos képet kaptunk, ráadásul úgy sikerült ezt megoldani, hogy kedvezményeket sikerült a választópolgároknak, az állampolgároknak biztosítani.

Nagyon fontosnak tartom az otthonteremtési támogatást, amely mindenképpen egy hatalmas előrelépés. Nagyon sok, évek óta ránk rakódó terhet sikerült ezáltal jelentősen orvosolnunk - a 240 ezer forintos maximális adókedvezményre gondolok - úgy, hogy a régi típusú lakáshitelek esetében is azért fönnmarad a 20 százalékos kedvezmény maximum 35 ezer forintként, tehát ez is egyfajta paretói optimum irányába visz. Azt hiszem, hogy ezek a törvénymódosítások, amelyeket igyekeztem egyfajta sorra, logikai láncolatra ráfűzni, nagyon sok képviselőtársunknak a szimpátiáját elnyerte, a bizottsági viták során is nagyon sokszor elhangzott az, hogy ellenzéki képviselőtársaim is nagyon sok pozitív és hasznos elemet találtak benne.

Bízom benne, hogy esetlegesen módosító javaslataikkal, illetve azokkal a javaslatokkal, amelyekkel élni fognak, mindenképpen ennek a törvénynek a még jobbá tételén fognak munkálkodni, és ezáltal egy közös jó törvényt tudunk megalkotni. Ehhez kérem mindenkinek a támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)